Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-09 / 7. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Január 9., Szombat Alapítványi felhívás Doni magyar sírok gondozásáért Miskolc (ÉM) - A II. világháborúban 1942-43- ban az oroszországi Don folyó térségében hősi halált halt 2. magyar had­seregbeli honvédjeink, munkaszolgálato­saink egykori - ma már jeltelen - beazo­nosított temetőinek, sírhantjainak ke­gyeleti hellyé alakítása - közel egyéves alapítványi működés mellett - ered­ményesen folyik. Ez idő alatt megszentelt kereszt áll Bol- direvkában, Jablocsnojéban, Kolbinoban, Markiban, Sztorozsevojében, illetve kop­jafa Repjevkában. 1993 tavaszától a tervek szerint magyar imádság és Himnusz hangzik el Puhovban, Veretjén, Jekatyarinovkán, Osztro- gozsszkon, Archangelszkojén, az Oszkol völgyében, valamint az Uzmány hadifo­golytáborban (ma börtön). Az Alapítvány nem az 50 évvel ezelőtti katonapolitikai céloknak, hanem a „hul­lócsillag” sorsú Embernek állít emléket. Az Alapítvány továbblépéseit az alábbi számlaszámon lehet segíteni: „Don menti magyar sírok gondozására” Alapítvány Kereskedelmi Bank Rt., Kisvárda Deviza számla: 401-601701443 Forint számla: 443-10855. Felülvizsgálj ák a szirénákat Miskolc (ÉM) - A jövő héten, január 14- én a megyeszékhelyen, valamint néhány nagyobb ipari településen - kölönböző időpontokban - pár percre megszólalnak majd a polgári védelmi szirénák. Az il­letékes hatósági szervek már jó előre ér­tesítik a hangospróbáról az érintett váro­sok, települések lakosságát, s kérik szíves megértésüket. Öt esztendeje neip próbálták ki Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a miskolci, a kazincbarcikai, a tiszaújvárosi, a sa- jószentpéteri, valamint a sajóbábonyi pol­gári védelmi szirénákat. A Polgári Vé­delem Országos Parancsnoksága által el­rendelt felülvizsgálat és a műszaki üzem­behelyezéssel kapcsolatos hangospróba a jövő csütörtökön Miskolcon reggel 8 órakor, Tiszaújvárosban 10 órakor, Kazinc­barcikán, Sajóbábonyban és Sajószent- péteren délután 2 órakor lesz. A szirénák megszólalása csak a rendszer ellenőrzésével függ össze ezekben az idő­pontokban, tehát semmiféle intézkedést nem kell tenni. Önök először egyébként a KATASZTRÓFA VESZÉLY jelét - két per­cig tartó, periodikusan váltakozó magas­ságú hang -, majd ezt követően a VE­SZÉLY ELMÚLT jelét - kétszer félperces, közben fél perc szünettel megismételt ál­landó magasságú hang - fogják hallani. Kérjük a lakosság szíves megértését, hiszen a szirénák hangos megszólaltatása biztonságukat szolgálja. Tapasztalataikról kérjük szíveskedjenek az illetékes polgármesteri hivatalt tájékoz­tatni, a riasztórendszer tökéletesítése érdekében. BM Polgári Védelem B.-A.-Z. Megyei Parancsnokság - ÉMÁSZ Rt. Sítábor a szomszédban Képünk a medzilaborcei iáborban készült Szikszó (ÉM) - A Szikszói Móricz Zsig- mond Általános Iskola 27 tanulója és az őket kísérő nevelők 1992. december 27. és 1993. január 2-a között egy teljes hetet töltöttek a szlovákiai Medzilaborcéban, ahol a síelés alapjaival ismerkedtek meg. A kezdeti suta, botladozó lépések után egy­hamar elsajátították e téli sport alap­fortélyait, s egy-két nap után már ügyesen siklottak le a pályán. Ám nem ez volt egyetlen élményük: az Óév „havas” bücsúztatója is örökké emlékezetes marad számukra. Csökkenő forgalom a benzinkutaknál Úgy tűnik, a január 1-től drasztiku­san felemelt benzin-, illetve gázo­lajárak erősen visszavetették az autózási kedvet. Legalábbis ez derül ki a miskolci benzinkutaktól beszerzett informá­cióink alapján. A Búza téri AFOR-kút személyzete E éldául mintegy negyvenszáza- ikos forgalom-visszaesésre panaszkodik. Persze egyöntetű volt az a vélemény is, miszerint ilyenkor januárban már-már tradíció a gyengébb forgalom, a holtidő: az ünnepek alatt kiköltekeztek az em­berek és általános a néhány száz forintért való tankolás. S hogy - szintén a sok éves tapasztalat alapján - néhány hét elteltével is­mét visszazökkenek- e a régi ke­rékvágásba? Már ebben sem biztosak... Fotók: Laczó József Ki győzte le a filoxérát? Tállya ( ÉM - Ny.I.) - Lapunk egyik elmúlt évi novemberi számában cikket közöltünk Mik­lós Gyuláról, a Finke községben 160 évvel ezelőtt született neves szőlész- borászról, aki egyidőben kormánybiztosként irányította a filoxéra elleni küzdelmet ha­zánkban. Az Aki legyőzte a filo­xérát című írás nem éppen ked­vező visszhangot váltott ki Tokaj-Hegyalja egyik prominens községében, Tállyán. Hogy miért, arról Hetzi János, a helyi dr. Bártfai Szabó Gyula szak- szövetkezet elnöke és Tóth Pál- né főkönyvelő beszéltek.- Természetesen semmiképpen nem akarjuk csökkenteni a kiváló Miklós Gyula posztomusz érdemeit, ám az igazság min­denképpen az, hogy a hegyaljai bortermő vidéken a Tállyán 1833. március 27-én született dr. Bártfai Szabó Gyulát ismerik el a filoxéra ellen küzdelem leg­nagyobb magyar hősének. Nem véletlen, hogy szakszövetkeze­tünk is róla kapta a nevét, s az sem, hogy Tállya már 1934-ben szobrot állíttatott nagy fiának, s azóta is hűen ápolja emlékét. Mivel az idén Tállyán is ünnep­séget rendeznek dr. Bártfai Sza­bó Gyula születésének 160. év­fordulója alkalmából, s akkor majd lesz alkalmunk méltatni bővebben is érdemeit, most csak röviden szólunk a tállyaiak érveiről. Dr. Bártfai Szabó Gyulának már az apja a hegyaljai szőlészet e- gyik legnagyobb szakértője volt. Fia Bécsben szerzett gyógysze­rész oklevelet, majd kémiai dok­tori címet. A szülői ház hatására Tállyán a Nagyhasznos és a Dukát dűlőkben kezdett a szőlészettel foglalkozni, s a borkezelés terén elért ered­ményeivel hazai kiállításokon kívül Bécsben, Párizsban, Brüsz- szelben, Londonban, Szentpéter­váron, Japánban nyerte el a leg­magasabb kitüntetéseket. A filoxéra támadása és pusztítása idején az elsők között kapcsoló­dott be a küzdelembe, hasznosít­va délfranciaországi személyes tapasztalatait, javasolja az amerikai alanyú oltványszólök telepítését. Oltványokkal telepí­tette be tállyai kedvenc szőlőjét, a Nagyhasznost is. S amikor az első 100 hektolitert szüretelte ott, a hagyomány szerint 100 mozsárlövés köszöntötte a nagy eseményt. Alapítója volt az Országos Filoxéra Bizottságnak és a Magyar Szőlészgazdák Országos Egyesületének is.- Kétségkívül Miklós Gyula is nagy érdemeket szerzett annak idején a magyarországi szőlőkul­túra legtragikusabb évtizedeiben a filoxéra elleni harcban - mond­ja ismét Hetzi János és Tóth Pál- né. - De Tállya és állítjuk, hogy egész Tokaj-Hegyalja is a szo­morú kor legnagyobb szakmai alakjának dr. Bártfai Szabó Gyulát ismeri. Hiszen ő volt az, aki annak ide­jén Tokaj-Hegyalja szőlőter­mesztőit tudásával és saját pél­damutatásával kétségbeesésük­ből, szinte tetszhalotti állapo­tukból felrázta, s utat mutatott a történelmi borvidék rekonst­rukciójához. Az ókori Colosseumról Egy szó a mindennapi beszédünkben Sárospatak (ÉM-Hegyi Józsefi - Kerekasztal-beszélgetés a tévében. Négy szakember ül egy hosszúkás asztal mellett, s a ri­porter kérdései nyomán gaz­dasági témáról vitatkoznak. Az aztán szép eredmény, valósággal kolosszális teljesítmény lenne, ha sikerülne megvalósítani el­gondolásainkat - mondta egyi­kőjük fellelkesedve. A kolosszális jelzőt valamilyen rendkívüli, óriási tárgy, épület, jelenség érzékeltetésére hasz­náljuk. Alapszava a kolosszus, görögül kolos^zosz, amely erede­tileg Héliosz, a görög Napisten 33 méter magas szobrának a ne­ve volt Rhodosz szigetén. Akik manapság turistaként meg­fordulnak Rómában, akarva- akaratlan sem kerülhetik el, hogy az ókori világ egyik építészeti csodájának számító Kolosszeumot megtekintsék. En­nek a megcsonkult, romjaiban is lenyűgöző emléknek az építését Vespasianus császár kezdte meg, aki Kr. u. 69-79 között ural­kodott, majd a fia, Titus császár fejezte be. Az ellipszis alakű, négyszintes amfiteátrum 188 méter hosszú, 156 méter széles és 48,5 méter magas, s 87 ezer néző befogadására volt alkalmas. Az épület előtt állt a római Napistennek a szobra, amely a görög Napisten Rhodosz szigeti szobrához hasonló nagyságú volt. Ez a szobor eredetileg Ves­pasianus elődjét, Néró császárt ábrázolta, és a zsarnok uralkodó Aranypalotájának a főbejárata előtt állt. A kolosszus tehát Ves­pasianus parancsára fejet és helyet cserélt. A Colosseum felavatását 100 napig tartó látványosság követte állatviadalokkal, gladiátori mér­kőzésekkel, hajdani tengeri csa­ták felidézésével. Az am­fiteátrum föld alatti és föld felet­ti részből állt. A föld alatti trak­tuson voltak a vadállatok zárkái, a különféle süllyesztők és az előadásokhoz, változásokhoz szükséges gépezetek. A Colos­seum közepén terült el a 86 méter hosszú és 54 méter széles porond, három emelet magas­ságban következtek az ülőhe­lyek, az emeleteken dór, ion, ko- rinthuszi oszlopokkal, ívekkel díszítve. Martialistól, a római irodalom csípős nyelvű epigramma­költőjétől tudjuk, hogy Titus csá­szár az amfiteátrum megnyitó műsoraként a besúgókat, a poli­tikailag kompromittáltakat ve­zettette a porondra, akik az előző időkben ellenfeleiket, főképp a vagyonos polgárokat feljelentet­ték, hogy a száműzöttek elkob­zott vagyonának egy részét ju­talmul megkaparinthassák. így ír ezekről a költő: „Békét bontók és nyugalom zavarók csúnya népét/ Mely fenyegette előbb sok nyomorult vagyonát,/ Fölvezetik. Vacogó besúgókkal telt az aré­na/ S az kap számkivetést most, ki előbb okozott.” A kolosszeumi látványosságok közül versében bemutatja Mar- tialis, hogyan vadásztak az aré­nában különféle vadakra, s megemlíti, hogy a cirkuszi vadászok közt nők is voltak. Egyik verse szerint egyszer tragikomikus vadászat történt a nézők szeme láttára. Egy vemhes vaddisznót ugyanis úgy talált el dárdájával az am- fiteátrumi vadász, hogy az anyakoca kimúlt ugyan, de a tá­tongó seben át néhány eleven malaca kiszökött testéből, és visítozva szaladgáltak a poron­don. Az amfiteátrumi műsorok közé tartoztak a borzalmasabbnál borzalmasabb kivégzések is. Az egyik halálra ítéltnek például el kellett játszania Daedalus sze­repét. Alkalmas szerkezettel a levegőbe emelték, aztán két szárnyából a tollakat sorra kiszaggatva a sze­rencsétlent a porond közepére ej­tették, ahol már várta és szét­tépte egy kiéhezett vadállat. Egy másik elítéltet - „szerepe” szerint - arra kényszerítették, hogy máglyatűzben égesse el a bal karját, ahogyan a római Mu- cius Scaevola tette az etruszkok elleni háború idején Porsenna király ámulatára. A szeren­csétlenek mögött borzadályt keltő öltözékben pribékek álltak, s a legkisebb vonakodás esetén tüzes vassal kényszerítették őket halálos végű szerepük „elját­szására”. Az amfiteátrum különleges gépi berendezései lehetővé tették, hogy az arénát eláraszthassák vízzel. Ahol az imént még gladi­átorok harcoltak, vénátorok ál­latokat hajszoltak, most egysze­riben tengeri csatát, pazar kiál­lítású vízi mutatványokat láthat­tak az emberek. Sellőknek öltözött lányok sikoltottak a vízben, s úszás közben kecsesen csoportosulva szigonyt, horgonyt, hajót, csil­lagokat formáltak. És az ilyen vízi parádét hogyan fogadta a Colosseum közönsége? Ahogy pompás tornamutatvá­nyok, gyönyörű, színes modern­kori olimpiai felvonulások, lélegzetelállító sportműsorok lát­tán belőlünk is előtör az önfeledt lelkendezés - kolosszális...! Idéző — irodalmi rejtvény A Rozmaring Souvenir - az Észak-Magyarország közös játéka Rejtvényünk 78. alkalommal is olvasóink irodalmi ismereteit jár­tasságát teszi próbára. A fela­dat most is két versidézet foly­tatása, a versek következő so­rainak a beküldése. E heti játékunkat ismét a Rozmaring Souvenir szponzorálja. A nagyon szép virág és ajándéküzlet a Búza téri aluljáró mellett, a buszmegállónál működik. A hét minden napján, beleértve szom­batot és vasárnapot is, reggel 7 órától 20 óráig tart nyitva. A lapunkból kivágott és kitöltött szelvényeket az üzletben elhe­lyezett dobozba kell bedobni, január 15-én, pénteken 13 óráig. Ugyanekkor és ugyanitt tartjuk a sorsolást. A helyes megfejtők között 5 darab, egyenként 1000 forint, értékű, a Rozmaring Sou­venirnél levásárolható utalványt sorsolunk ki. ...............Itt levágandó............. 1 . József Attila: Zizeg a szal­ma, menj, aludj, /kerül (a folytatás):. 2. Csoóri Sándor: Csak egy kéz kellene, hogy hazájuk legyen, (a folytatás) Megfejtő neve: Lakcíme:, Bódvától a Donig Edelény (ÉM) - Az edelényi Doni Bajtársak Köre a Pol­gármesteri Hivatal és a Vá­rosszépítő Egyesület segítségével a Don-kanyari harcok 50. évfor­dulója alkalmából január 12-én, kedden emlékünnepséget szer­vez. Délután négy órakor koszo­rúzás és gyertyagyújtás lesz a hősi emlékműnél a Szent Miklós Cserkészcsapat és a gyermek fúvószenekar közreműködésével. Ezt követően a Városi Könyvtár­ban Rakaczky Mihály görög ka­tolikus esperes-paróchus mond imát az elesett hősökért, és Rémiás Tibor történész tart előadást a doni katasztrófáról. Majd a visszaemlékezések után az edelényi férfikar műsorával fejeződik be a rendezvény. Köszönet a Fidesz-nek Miskolc (ÉM-FJ) - Egy hálás nagymama hívta fel szerkesz­tőségünket, hogy ezúton mond­jon köszönetét a Fiatal De­mokratáknak az általuk decem­ber 22-én, a miskolci Rónai Sán­dor Művelődési Házban ren­dezett Fidesz karácsonyért. Az eseményen városunk 400 rászo­ruló gyermekének varázsoltak karácsonyi hangulatot a fidesze- sek. Műsorukban többek között a ki­csik által nagy népszerűségnek örvendő Móka Miki - alias Levente Péter - is fellépett, majd az ünnepség végeztével minden gyerek kapott egy játékot, gyümölcsöket - ez utóbbiak közül természetesen nem hiányozhatott a narancs! - tartalmazó ajándékcsomagot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom