Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02 / 1. szám

Csehszlovákia: élt hetvennégy évet

8 ÉSZAK-Magyarország-------------------------------------Kitekintő------------------------------------- 1993. Január 2., Szombat

Fo

tó: Laczó József

(MTI-Panoráma) - A csehszlovák államszövetség története:

1914. jún. 28. - Szarajevóban merénylet Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse ellen. Kitör az I. világháború.

1915. júl. 6. - Tomás Gar- rigue Masaryk Párizsban megalakítja a Cseh Nemzeti Bizottságot (1916-tól Cseh Államok Nemzeti Tanácsa), amely az „egységes csehszlovák nemzet” képviselőjeként lép fel.

1915. okt. 22. - A clevelandi cseh és szlovák megállapodás megfogalmazza a független közös állam igényét.

1918. máj. 30. - A cseh és szlovák szervezetek képviselői Pittsburghben megállapodnak, hogy a csehek és szlovákok közös akaratából létrehozzák Csehszlovákiát, amely a két nép egyenrangúságán alapul és Szlovákiának autonómiát biztosít. (Az 1920-as és 30-as évek szlovák „autonomista” mozgalmának fő hivatkozási alapja).

1918. okt. - A győztes antant- hatalmak elismerik a Nemzeti Tanácsot, mint csehszlovák ideiglenes kormányt. 1918. okt. 28. - A Nemzeti Tanács kikiáltja az önálló Csehszlovákiát az összeomlott Osztrák-Magyar Monarchia cseh, szlovák, kárpátaljai területein.

1918. okt. 30. - A szlovák nemzet túrócszentmártoni (Martin) kiáltványa kimondja Szlovákia csatlakozását a cseh országrészekhez. Megválasztják a Szlovák Nemzeti Tanácsot.

1918. nov. 4-14. - Ideiglenes szlovák kormány alakul Vavro Srobárral az élén. 1918. nov. 14. - A prágai parlament köztársasággá nyilvánítja Csehszlovákiát, elnökévé T. G. Masarykot választják, megalakul az első csehszlovák kormány. Szlovákia számára területi minisztériumot hoznak létre, élére Srobárt nevezik ki december 10-én.

1918. dec. 11-30. - A Kassai Szlovák Népköztársaság.

1918. dec. 19. -Ándrej Hlinka katolikus pap vezetésével felújítja működését a Szlovák Néppárt, amely a prágai csehszlovakizmussal szemben a szlovák autonómia megteremtését tűzi ki célul. 1925-ben felveszi Hlinka nevét, aki haláláig, 1938. aug. 16-ig a párt elnöke.

1919. máj. 4. - Pozsony mellett repülőgép-szerencsétlenség áldozatául esik Milan Rastislav Stefánik, szlovák származású hadügyminiszter, a csehszlovák állam egyik megalapítója.

1919. jún. 16-júl.7. - A Szlovák Tanácsköztársaság Epeijesen.

1920. febr. 29. - Az első csehszlovák alkotmány szerint Csehszlovákia demokratikus köztársaság, élén a választott elnökkel. Külön törvényben hivatalos nyelvvé nyilvánítják a „csehszlovák” nyelvet.

1920. ápr. 18. - Az első választások (később 1923-, 1929-, 1935-ben).

1920. jún. 4. - A Magyar- országgal kötött trianoni békeszerződés törvényesíti az Osztrák-Magyar Monarchia romjain létrejött Csehszlovákiát.

1922. jan. 25. - A Szlovák Néppárt a parlamentben először terjeszti be Szlovákia autonómiájának tervezetét. 1932. jún. 25-26. - Az ifjúszlovákok kongresszusa Trencsénteplicén (Trencians- ké Teplicie) a prágai centralizmus ellen foglal állást.

1932. okt. 16. - Hlinka pártja és a Szlovák Nemzeti Párt közös harcot hirdet a szlovák autonómiáért. (A szövetség

az 1935-Ös választásokig tartott.)

1933. aug. 12-15. - A nyitrai Pribina-ünnepségek középpontjába a Hlinka-párt Szlovákia autonómiáját követelő programja kerül.

1935. dec. 14. - T. G. Masaryk elnök lemond, utóda Eduard Benes (dec. 18.)

1938. szept. 29-30. - Á müncheni konferencián a nyugati hatalmak jóváhagyják, hogy a hitleri Németország megszállja Csehszlovákia határvidékeit (a Szudéta-vidék bekebelezése okt. 1-10.)

1938. okt. 5. - Benes elnök lemond és külföldre távozik. Utóda Emil Hácha (1938. nov. 30 - 1939. márc. 15.) 1938. okt. 6. - A Hlinka-párt a főbb szlovák pártokkal - a CSKP és a szociáldemokraták kivételével - aláírja a zsolnai megállapodást Szlovákia autonómiájáról. Az első szlovák autonóm kormány feje Jozef Tiso katolikus pap (okt. 7.).

1938. nov. 2. - Az első bécsi döntés értelmében Szlovákia déli, túlnyomórészt magyarlakta területét Magyar- országhoz csatolják.

1938. nov. 8. - A Hlinka-párt és a Szlovák Agrárpárt „össz- nemzeti” pártot hoz létre, amelybe belép a többi párt. Megalakul a Szlovák Néppárt, a szlovák nemzeti egység pártja. A „ludákok” a hatalom birtokosai.

1938. nov. 19. - A prágai Nemzetgyűlés elfogadja Szlovákia és a Kárpátalja autonómiájáról szóló törvényt. Az ország neve hivatalosan Cseh-Szlovákia (Cesko-Slo- vensko).

1939. márc. 14. - Tiso Hitlerrel folytatott berlini tárgyalása után a szlovák parlament kikiáltja az önálló szlovák államot. (Területe 38 055 négyzetkilométer, lakosainak száma 2 655 000 (70 000 a magyar nemzetiségű, 128 000 a német).

1939. márc. 14. - Kárpátalja Magyarországhoz kerül.

1939. márc. 15. - A Wehrmacht megszállja a cseh területeket. Létrejön a Német Birodalom Cseh-Morva Protektorátusa. Az önálló csehszlovák állam megszűnik. 1939. márc. 23. - A szlováknémet „védelmi szerződés” 25 év védelem fejében a Német Birodalom alá rendeli Szlovákia politikáját. Gazdasági és pénzügyi együttműködési megállapodásokat is kötnek.

1939. júl. 21. - Elfogadják a Szlovák Köztársaság alkotmányát.

1939. szept. 1. - Németország lerohanja Lengyelországot. Kitör a II. világháború.

1939. szept. 5. - Szlovákia hadba lép Lengyelország ellen.

1939. okt. 26. - Jozef Tiso a Szlovák Köztársaság elnöke.

1940. júl. 9. - Londonban csehszlovák emigráns kormány alakul, amely Benest nyilvánítja államelnökké.

1940. júl. 21. - Nagy-Britan- nia elismeri az ideiglenes csehszlovák kormányt (azaz a feldarabolt Csehszlovákia háború alatti jogfolytonosságát).

1941. jún. 23. - A szlovák néppárti kormány a német támadás után hadat üzen a Szovjetuniónak. (Július végéig 50 ezer katonát küld a keleti frontra.)

1941. szept. 27. - Reinhard Heydrich a Cseh-Morva Protektorátus élén.

1942. máj. 15. - A szlovák parlament törvényt fogad el a zsidók deportálásáról (1942. október 20-ig, a szállítások leállításáig 58 ezer embert deportáltak.)

1942. máj. 27. - Merénylet Heydrich helytartó ellen. Náci terror.

Szlovákiai táj

1943. dec. 12. - Benes Moszkvában húsz évre szóló csehszlovák-szovjet barátsági és együttműködési szerződést ír alá.

1943. dec. - Az illegális Szlovák KP kezdeményezésére létrejön a Szlovák Nemzeti Tanács, a szlovákiai antifasiszta ellenállási mozgalom központi szerve. Karácsonyi programdokumentuma a kommunisták nemzeti felszabadító harcának céljait fogalmazza meg. Az első partizáncsapatok megalakulása.

1944. aug. 29. - A szlovák nemzeti felkelés kezdete.

1945. ápr. 4. - Kassán

megalakul a Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontjának első kormánya.

1945. ápr.5. - A kassai kormányprogram kimondja a csehek és szlovákok egyenjogúságát az új Csehszlovák Köztársaságban. Kollektív bűnösként bélyegzi meg a német és a magyar kisebbséget.

1945. máj. 3. - Szlovákia teljes felszabadítása.

1945. máj. 5-9. - A prágai felkelés.

1945. máj. 8. - A korábban Ausztriába menekült szlovák néppárti kormány és Jozef Tiso az amerikai hadsereg fogságába esik.

1945. máj. 9. - Prága és az ország felszabadul.

1945. máj. 10. - A Nemzeti Front kormánya megérkezik Prágába.

1945. máj. 16. - Benes elnök hazatér.

1945. máj* 19. - Elnöki dekrétum a németek, magyarok, árulók és kollaborán- sok vagyonának (jún.21-én a földjeinek) «elkobzásáról. 1945. jún. 2. - A kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács megállapodása kimondja, hogy az SZNT a szlovák nép önállóságának képviselője és az államhatalom hordozója Szlovákia területén. A köz- igazgatás-, gazdaság- és kultúrpolitikai ügyek országos irányítás alá tartoznak, egyéb területen az SZNT gyakorolja a törvényhozói hatalmat.

1945. jún. 29. - Kárpátalja a csehszlovák-szovjet megállapodás értelmében Ukrajnához kerül. Ennek és egyes lengyel területek kivételével Csehszlovákia visszanyeri a müncheni konferencia előtti határait.

1945. aug. 2. - Elnöki dekrétum megfosztja a németeket és a magyarokat a csehszlovák állampolgárságuktól. (A németek kitelepítése 1946-ban befejeződik.)

1945. okt. 28. - Az ideiglenes Nemzetgyűlés megkezdi tevékenységét. Megerősíti Benes elnököt.

1945. okt. 29-nov. 4. - Pénzreform Csehszlovákiában. Bevezetik az új egységes csehszlovák koronát.

1946. febr. 27. - Csehszlovák-magyar megállapodás Budapesten a szlovák és magyar kisebbségi lakosság kicseréléséről. (A lakosságcsere 1949 nyaráig folyik. Magyarországra áttelepül 76 616 magyar, Szlovákiába 60 257 szlovák.)

1946. máj. 26. - Demokratikus választások Csehszlovákiában. Csehországban a CSKP, Szlovákiában a Demokrata Párt győz. A kormány elnöke Klement Gottwald, a CSKP elnöke. 1946. júl. 8. - A kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács III., ún. prágai megállapodása a szlovák hatalmi szerveket közvetlenül a központi kormány alá rendeli.

1946. dec. 2. - Pozsonyban megkezdik Jozef Tiso perét.

1947. április 15-én halálra ítélik mint háborús bűnöst és kivégzik.

1948. febr. 25. - Koalíciós kormányválság és a „dolgozó nép győzelme a reakció felett”: a Nemzeti Front új kommunista többségű kormánya, élén Gottwalddal átveszi a hatalmat.

1948. jún. 2. - Benes elnök lemond, június 14-től Gottwald az államelnök. 15- én a kormány feje Antonín Zápotocky.

1950-es évek - Perek, hadjárat a „burzsoá nacionalizmus” ellen.

1953. márc. 14. - Gottwald halála. Utóda 21-től Zápotocky.

1957. nov. 13. - Meghal Zápotocky.. Antonín Novot- nyt, a CSKP KB első titkárát választják elnökké nov. 19- én.

1960. júl. 11. - A Nemzetgyűlés új alkotmányt fogad el, amelynek értelmében az ország új neve Csehszlovák Szocialista Köztársaság, vezető ereje a CSKP. Új állami címert vezetnek be. Megszűnik az 1947-ben alakult szlovák Megbízottak Testületé.

1968. jan. 3-5. - Novotny helyett Alexander Dubceket, a Szlovák KP KB első titkárát választják a CSKP KB első titkárává. Az „emberarcú szocializmus” kísérlete.

1968. márc. 22. - Novotny lemond az államelnöki tisztéről is. Utóda Ludvlk Svoboda hadseregtábomok március 30-tól.

1968. aug. 21. - A „prágai tavasz” demokratizálási folyamat vége: a Varsói Szerződés öt országának csapatai „ellenforradalmi veszély” ürügyén bevonulnak Csehszlovákiába.

1968. okt. 27. - Törvénybe foglalják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív államberendezését a megélénkült szlovák törekvések eredményeként.

1969. jan. 1. - Életbe lép a föderációs törvény, a csehszlovák államszövetséget a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság alkotja.

1969. ápr. 17. - Gustáv Hu- sák, a szlovák nemzeti felkelés egyik vezetője, a Szlovák KP KB első titkára a CSKP KB új első titkára, 1971-től főtitkára. 1970-es

évek - A „normalizálás” évei a CSKP irányítása alatt. Valóságos szövetségi rendszer helyett „káderpolitika”: a legfontosabb közös tisztségekbe szlovákok kerülnek. 1975. máj. 29. - Husák az államelnök is.

1977. - A Charta,77 cseh ellenzéki mozgalom indulása.

1987. dec. 18. - Husák lemond a CSKP KB főtitkári tisztéről. Utóda Milos Jakes.

1988. márc. 25. - A pozsonyi nagypéntek: az elmúlt 40 év legnagyobb, vallásszabadságot követelő tüntetése.

1989. november 17. - Prágában a rendőrség szétveri a politikai változást, új kormányt és szabad választásokat követelő diákok tüntetését. Tüntetés-sorozat indul, általános sztrájk robban ki.

1989. növ. 24. - Lemond Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára.

1989. nov. 29. - A csehszlovák Szövetségi Gyűlés törli az alkotmányból a CSKP vezető szerepére vonatkozó cikkelyt.

1989. dec. 10. - Megalakul a nemzeti közmegegyezés kormánya, élén a szlovák származású Marián Calfa. Lemond Husák köztársasági elnök. 42 év után összeomlik a kommunista diktatúra, győz a „bársonyos forradalom”.

1989. dec. 29. - Václav Havel író, ellenzéki személyiség az új köztársasági elnök. 41 év után az első nem kommunista államfő.

1990. márc. 1. - Szlovákia új neve Szlovák Köztársaság. Megváltozik a szlovák címer és zászló.

1990. márc. 6. - Csehország neve Cseh Köztársaság. Március 13-án a címert is megváltoztatják.

1990. márc. 29. - A szövetségi parlament döntése értelmében az ország új neve Csehszlovák , Szövetségi Köztársaság. Április 20-án szlovák kezdeményezésre újra módosítják a hivatalos elnevezést Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra. Új állami címert fogadnak el.

1990. jún. 8-9. - Szabad választásokat tartanak, amelyeket Csehországban az 1989 novemberében alakult Polgári Fórum és Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak ellen nevű mozgalom nyer meg.

1990. jún. 27. - Az új szövetségi parlament elnöke Dubcek. Megalakul az új szlovák kormány, élén Vladimír Meciarral. Áz új szövetségi kormány feje ismét Calfa.

1990. júl. 5. - Újabb két évre Havelt választják elnökké. 1990. aug. 25-26. - Rózsahegyen (Ruzomberok) Hlinka emlékének szentelt találkozót tartanak a Szlovákia önállósulását követelő pártok. 1990. okt. 25. - A pozsonyi parlament nyelvtörvényt fogad el, amely a szlovákot nyilvánítja hivatalos nyelvvé a köztársaságban.

1990. dec. 12. - A csehszlovák Szövetségi Gyűlés elfogadja az új kompetencia törvényt, amely meghatározza a szövetségi, illetve a tagköztársasági szervek hatáskörét és illetékességét. A nemzetiségi ügyek szövetségi hatáskörben maradtak.

1991. márc. 12. - A Matica Slovenská memorandumban követeli Szlovákia függetlenségének azonnali kinyilvánítását.

1991. ápr. 23. - A Szlovák Nemzeti Tanács felmenti Me- ciar kormányfőt.

1991. szept. 28. - Hlinka születésének 127. évfordulója alkalmából rendezett rózsahegyi ünnepségen szlovák politikusok vesznek részt.

1992. márc. 11-14. Pozsonyban tüntetés-sorozat

az önálló Szlovákia kikiáltásáért.

1992. jún. 5-6. - A parlamenti választásokon Csehországban a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS), Szlovákiában a Me- ciar vezette Demokratikus Mozgalom Szlovákiáért (HZDS) győz.

1992. jún. 9. - A győztes pártok vezetői megbeszéléseket kezdenek a közös állam jövőjéről. Klaus föderációs és Meciar konföderációs elképzelése ütközik egymással. Júl. 24-én megegyeznek, hogy közösen keresik a csehszlovák föderáció megszüntetésének alkotmányos útját. 1992. jún. 24. - Újból Meciar a szlovák kormányfő.

1992. júl. 2. - Václav Klaus az új cseh miniszterelnök, Jan Strásky a szövetségi kormányfő.

1992. júl. 17. - A szlovák parlament kinyilvánítja a Szlovák Köztársaság szuvereni- tását

1992. júl. 20. - Havel csehszlovák köztársasági elnök lemond. Az elnöki szék több sikertelen választási kísérlet után üresen marad.

1992. aug. 26. - Klaus cseh és Meciar szlovák kormányfő brnói megállapodása értelmében 1993. január 1-jével megszűnik Csehszlovákia, és helyén létrejön a független Csehország és Szlovákia. Megállapodnak a szétválás menetrendjében is.

1992. szept. 2. - A pozsonyi parlament elfogadja a Szlovák Köztársaság új alkotmányát (a magyar képviselők szavazás előtt kivonulnak). 3-án ünnepélyesen aláíiják. 1992. okt. 6. - Klaus és Meciar jihlavai találkozóján megerősítik korábbi megállapodásukat, a közös állam kettéválasztását.

1992. okt. 8. - A szövetségi gyűlés megszavazza a „kompetencia-törvény” módosítását, amely tovább csökkenti a szövetségi államigazgatási jogköröket, és erősíti a köztársaságokét.

1992. okt. 10. - Klaus és Meciar a Prága melletti Kolode- je-i kastélyban elvileg megegyeznek, hogy vámuniót hoznak létre a különváló két állam között. A közös csehszlovák koronát 1993 második felében saját fizetőeszköz váltja fel.

1992. okt. 25-26. - A cseh és a szlovák kormány tagjai a Magas-Tátrában lévő Javori- nán a vámunió - közös vámterület, vám- és kereskedelmi politika - elhatározásán kívül megállapodnak az EK-orszá- gokba irányuló exportkvóták megoszlásában is.

1992. nov. 2. - Megkezdődik a csehszlovák haderő és hadfelszerelés felosztása .2:1 arányban.

1992. nov. 19. - A cseh parlament kinyilvánítja, hogy a cseh kormánnyal együtt átveszi a teljes felelősséget az államhatalom folyamatosságáért Csehország területén. 1992. nov. 13. - A szövetségi gyűlés elfogadja a szövetségi vagyonkettéosztásáról, Csehországra és Szlovákiára történő átruházásáról intézkedő törvénytervezetet.

1992. nov. 25. - A szövetségi gyűlés megszavazta a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságmegszűnését kimondó törvényt. Csehszlovákia két utódállama 1993. január 1-jétől a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. 1992. dec. 16. - A cseh parlament elfogadja az új Cseh Köztársaság alkotmányát. A Cseh Nemzeti Tanács átalakul képviselőházzá, és létrehozzák a Szenátust. Az ország hivatalos zászlaja az eddigi csehszlovák lesz.

1992. dec. 17. - A csehszlovák Szövetségi Gyűlés feloszlatja önmagát.