Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-28 / 23. szám
1993. Január 28., Csütörtök-----------------Zemplén Tájain A fejlesztés tervei Miskolc (ÉM) — A Borsod-Aba- új -Zemplén és He vés megyei régió fejlesztésére hozott kormányhatározat legfontosabb és a jövőt tekintve meghatározó része, hogy a kormány a tőkebefektetés elősegítése érdekében megvizsgálja Sátoraljaújhely illetve a Bodrogközben fekvő Lácacséke-Dámóc- Zemplénagrád térségében egy ipari és kereskedelmi parkként működő vámszabadterület létesítésének lehetőségét. A helyi kezdeményezésű program kidolgozásához szakértői közreműködést ad. Talán úgy is fogalmazhatunk, az országhatárok miatt eddig „elnyomorított” részek most éppen a szomszédos országokkal való határhelyzet folytán - az elképzelés megvalósulása esetén r jelentős fejlődés előtt állnak. Új lehetőségek nyílnak meg a települések előtt, amelyek természetesen a környezetükre is kihatnak. A folyamatos fejlesztés mellett néhány terv már a közeljövőben megvalósul. így elsősorban számos település jó ivóvízzel való ellátása. A program olyan kistelepülések ivóvízellátást irányozza elő, mint Vilyvitány, Felső- regmec, Füzérradvány, Rudabá- nyácska, Pusztafalu, Filkeháza. A megvalósítás csaknem 60 millió forintba kerül. A sátoraljaújhelyi térség fejlesztésére előirányzott összesen megközelítőleg 260 milliós program költség- vetésébe belefér Hollóháza csatornázása és szennyvíztisztításának megoldása. Több helyen, így Alsóberecki belterületén a mintegy 5 kilométernyi út korszerűsítése, Bodroghalomban pedig járdaépítés és csapadékvíz rendezés. E térség fejlesztését szolgálja Sárospatakon a szennyvízelvezetés és tisztítás bővítése, mintegy 388 millió forintos költséggel. Jelentős az az elképzelés, illetve terv, hogy Szerencs, Tokaj térségében több mint 300 főt foglalkoztató gyermektápszer- és készételgyártó üzemet létesítenek a helyi foglalkoztatás bővítésére, új munkahelyek létesítésére. A „belső” fogalmat könnyíti majd meg a Szerencs és Ond között megépítendő mintegy 3 kilométeres kerékpárút. Emellett tovább vizsgálják a helyi önkormányzatok által felvetett javaslatok megvalósításának lehetőségeit is. Tavaszi szoborpark Tállya (ÉM) — Hol van még a tavasz! - mondhatják a címet meglátva, tisztelt olvasók, méghozzá teljes joggal. Ám az elmúlt napok melegében már itt érezhettük a fiatal évszakot. És különleges fényt kaptak a tiszta levegő szikrázó napsütésétől a tállyai szoborparkban Magda Frank alkotásai is. Igaz, azóta lassan ismét átvette az uralmat a januárhoz inkább illő húvös-borongós idő. A szobrok azonban - velünk együtt - kitartóan várják a visszatérést. A napsütését és alkotójukét. A hírek szerint ugyanis a művésznő a közeljövőben, talán már tavasszal, végleg hazatér Tállyára. Bodrogközi mindegy mi Hol nem boldogít se téesz, se kft... Riese (ÉM - BSzL) -„Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménynyel” - ez az írói intelem jut az ember eszébe, ha Sárospataknál átmegy a Bodrogközbe. Pedig ez nem így van. Mert van remény még a leglehetetlenebb helyzetekben is. De ezt nem mindenütt és nem mindenki tudja. Mert, ha valaki ködös, párás, cse- pergős téli időben egy ködjárta bodrogközi faluba téved, bizony elgondolkodik: vajon az idő ala- gútján hány évet, vagy évtizedet is ment vissza - mondjuk Patakhoz, vagy Miskolchoz képest. Ricsére igyekszem, ebbe a - valaha járási központba - ahol mentő- állomás, gyógyszertár, öregek napközi otthona, posta, iskola, szóval minden van, ami munkához, megélhetéshez szükségeltetik. Csak éppen munkalehetőség nincs. Gyakorlatilag a falu munkavállaló lakosságának nagyrésze munkanélküli járadékból vegetál - legalábbis mióta a gyengén „muzsikáló” szakszövetkezet sem tud munkát biztosítani tagjainak - alkalmazottainak. Itt, a ködös csendes bodrogközi hétköznapok különösen csendesen folydogálnak. Miként a be sem fagyott Bodrog vagy a közeli Tisza. Lassú, csendes, komótos itt minden mozgás. De, ha beüt az Istennyila, akkor bezzeg elkezdődik a hajcihő. Most e január végi, télvizes időben is ez történt. Merjt sokan úgy vélik, hogy ne unatkozzon a paraszt’ kezdik borzolni idegeit mindenféle hivatalos számlákkal, tartozások felszólításával, fizetési meghagyással egyaránt. Akár hitelfelvevőről, akár kezesről van szó. Panaszolják is a felszólítottak: ők valóban felvették azt a három- százezer forint újrakezdési kölcsönt, de annak visszafizetésére garanciát vállalt a helyi szakszövetkezet. De hát induljunk sorjában: Még 1988-ban történt, hogy - az országban másodikként!!) felszámolták a ricsei termelőszövetkezetet. Mert huzamosabb időn keresztül veszteséges volt. Három név, három szervezeti forma is kevés volt az itt élőknek, hogy rájöjjenek: nem megy itt a közös! Több itteni szövetkezeti dolgozó is erre a megállapításra jutott. Mert az első összeomlás után szerettek volna felemelkedni, kellett hozzá egy másik, hogy belássák: a régi formában nem megy tovább. Aztán szakszövetkezetei alapítottak, de azt már csak azok tehették, akik újrakezdési kölcsönt vettek fel - háromszázezer forint értékben. Először csak néhány ember, később még nyolcvan család csatlakozott hozzájuk, hátha lehet valami újat, valami hasznosat tenni. Sajnos az idő nem őket igazolta. „Befürödtek” az új elképzelésekkel is. Libatoll minden csak néhány hónapra volt jó üzlet. A végén bedobták a törülközőt. Csődbe ment a lúdtartás meg ami vele jár: a jószággal történő vesződés, a toliértékesítés, a törzsállomány. Közben fizetni is illett volna a felvett kölcsönt, amire garanciát vállalt a helyi szakszövetkezet. Csakhogy a kezdeti sikerek után ennek munkája is csődöt mondott. Mert az egyénenként felvett újrakezdési hitelt a szak- szövetkezetnek kellett volna folyamatosan visszafizetni a sátoraljaújhelyi OTP-nek. Mit ad Isten? Hárommillió forint visszafizetése után fizetésképtelenné váltak. A hitelező természetesen - nem hagyta a magáét, ezért levelet küldött a hitelfelvevőknek, hogy fizessenek. Csakhogy a hitelezők egy része már 1990-ben „elszámolt” a szakszövetkezettel, miszerint a törzsliba állományt a szakszövetkezet visz- szavette, majd a keletkezett veszteséget nem hárítja a vállalkozókra. Mert veszteséges lett a szépreményű libatenyésztés. Az okok között mindenféle szakértői igazolás bizonyítja, hogy a veszteség nem a tenyésztő hibájából történt. Közben történt egy s más, amit a jelenlegi elnök Dakos János így jellemez: A megalakuláskor vállalkozó típusú szakszövetkezet lett a ricsei. Háromszázezer forintot vettek fel az újraalakuló szak- szövetkezet tagjai. Kezdetben jó üzlet volt a pecsenyeliba, a toll, a törzslúd. A89-es év kiemelkedően jó időszak volt. Az akkori elnökünk közös volt a cigándiakkal. Közös keltetőnk volt 24 ezres törzsliba állománnyal. 4000 gúnár, a többi tojó. De már a szaporulat négyszázezer lett volna. Csakhogy sok volt a terméketlen, sokat nem időben keltettek, sokat pedig Kelebiába kellett szállítani keltetésre - ez is ráfizetés volt. Szakmai felügyelet szinte semmi sem volt. Baj volt a táppal is. Ez is bebizonyosodott. - Persze, hogy csődbe mentünk. Ezért mi magunk kértük a felszámolást saját magunk ellen. Mert a vállalkozás csődbe jutott. A szakszövetkezetből most sokan munkanélküli járadékot kapnak. Alig várják, hogy éljen jelzálogjogával az OTP. Erre ott van a 6000 aranykorona értékű föld, a 103 hektár erdő, az öt tanya. Huszonegymillió forinttal tartoznak az OTP-nek. De már az egyénileg felvett hitel kamatánál is „ketyeg az óra. Az OTP - a ricsei hitelezőinek felmondta a további hitelezést. A vagyonra jelzáloga van. Azt értékesítheti még a felszámolás előtt. És a szakszövetkezet akkori létrehozói még mindig azt akarják: ha elismeri a szakmai vezetés a libatenyésztés tőlük független okok miatt bekövetkezett veszteségeinek okát - akkor ők hajlandóak újra hitelt felvenni, újrakezdeni még ennyi kudarc után is. Már reorganizációs hitelről beszélnek, már azt szeretnék, hogy a szakszövetkezet vagyonából rendezzék a tagok újrakezdési hitelét. Azt szeretnék, ha a veszteséget az eredmény (mert volt ilyen) terhére leírnák. Mentek már Rajkai Zsolt, Nagy-Bozsoki képviselő urakhoz is, de azt szeretnék elérni, amit a Pénzügyminisztérium is sugall: a vállalkozóknak a piacvesztésből származó veszteségeit a Pénzügyminisztérium leírja. Ámbár nemigen nyugodhatnak meg Fodor Béla, Vécsi Géza, Iski László, Deák Miklós és vállalkozó társai, hiszen a Földművelésügyi Minisztériumban azt mondták nekik: „Támogatjuk Ricsét, de eddig már kétszer megmentettük.” Tisztelt illetékesek! Nézzenek már be úgy 2-3 évenként ebbe a Balkánhoz közeli térségbe is. Higgyék el, egészen új világ tárul Cigánysor(s) Harkányban i Taktaharkóny (ÉM) — Micsoda házsor ez! Nemrég épített vályogviskók világa. Taktahar- kányban a szennyvíztelep közvetlen közelében. Engedéllyel vagy anélkül épültek mindegy, lakói annak is örülnek, hogy fedél van a fejük felett. Sorsukra mi sem jellemzőbb, mint az a mondat, amelyet egyikük sóhajtott a személykocsi ablakán behajolva: „De jó meleg lehet ebben a taxiban..." Télen még csal-csak el van az ember fia a szennyvíztelep környékén, hanem a nyári hőségben a rettenetes bűz uralkodik a gizga- zos területen. Fotók: Farkas Maya ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Kábeltévé! Sátoraljaújhely (ÉM-FJ) — Amint - re- , mélhetően - már sokan tudják, megkezdte működését a régen várt Zemplén Televízió. Tekintettel arra, hogy ezzel szűkebb hazánk egy új közszolgálati műsorszóróhoz jutott, szükségesnek tartjuk, hogy tájékoztatást adjunk a vele kapcsolatos praktikus tudnivalókról. Mindenekelőtt néhány szót a létrejöttéről és jelentőségéről. A Hegyköz, Hegyalja és a Bodrogköz önkormányzatainak összefogásával (tehát közös pénzeszközök felhasználásával) a Sátoraljaújhelyi Városi Televízió stúdiójának, a Magashegyen lévő adótorony lehetőségeinek bővítésével jöttek létre a műszaki feltételek egy zempléni, regionális televízió megteremtésére. A sokat emlegetett frekvencia-moratórium miatt azonban egyelőre nincs lehetőség arra, hogy ez a tv saját hullámhosszon, bármikor műsort sugározzon. Jelenleg tehát a Magyar Televízió által használt frekvencián dolgozik, de csak heti 1 órában. (Ennyit enged át az MTV a helyi stúdióknak). Az újhelyi adótorony egyébként a Magyar Televízió műsorait továbbítja mindenkor, éppen úgymint az általunk rég megszokott tokaji adó. Tehát csak minden csütörtökön este 20 és 21 óra között - a vidéki stúdiók adásidejében - válik önállóvá. Jelenleg kísérleti adás folyik. Az adót még szabályozgatják, próbálgatják. Ne várjunk olyan képminőséget Újhely irányából, mint Tokajból. Inkább figyeljünk a heti 1 órás műsor tartalmára. Nézzük meg, mit nyújt nekünk és mondjuk el róla a véleményünket is. Szívesen veszik a szerkesztők. Ezt annál is inkább megtehetjük, mivel a patakiak adófillérei is benne vannak a fenntartás, működtetés költségeiben. Nem lehet tehát közömbös, hogy például mennyit foglalkoznak a mi közügyeinkkel! Panzió az ősi házban Vendégek, csak ősszel A felújítás húszmillióba kerül Fotó: Fojtán László Tállya (ÉM-CsM) — Nem is olyan régen még laktak az ősi Rákóczi-házban. Ezt onnan tudhatjuk, hogy mondta a polgármester úr. De erről tanúskodnak az egy-két szobában még fellelhető zöld és rózsaszín festékalapra hengerelt minták is, amelyek nem kifejezetten jellemzők a 17. századra. Most viszont „árva a ház, nincs kacagás, árvák a régi szobák”. De már nem sokáig. Márciustól a munkások népesítik majd be, később pedig a vendégek. A házból ugyanis panzió lesz. Neve még nincs, de a tervek készen állnak, és ha minden jól megy, már az idén sikerül elkölteni azt a 20 millió forintot, amibe az épület felújítása kerül. Utána jön még a 8 darab 2- 3-4 személyes szoba berendezése, ahol majd összesen 26 személyt tudnak egyszerre elhelyezni. A panzió talán már az ősszel is fogadhat vendégeket. Ennek a munkálatok befejezésén kívül még két feltétele van. Az egyik: a tulajdonos, az önkormányzat találjon megfelelő és vállalkozó kedvű üzemeltetőt. A másik: legyenek vendégek. Ez utóbbival valószínűleg nem lesz gond, hiszen Tállya sokak előtt ismert, már csak a bor miatt is. De ha ez mégsem lenne elég vonzerő, akkor ki kell várni a Világkiállítást. Tállya ugyanis „benevezett” a programsorozatba, tervei már kódszámot is kaptak az irodánál. A zempléni társulás (Mád, Rátka, Tállya, Golop, Monok) most bővült egy abaúji taggal, Boldogkóváraljával. A négy fő programpont a Magda Frank szoborkiállítás, egy Renault-bemutató, bor kiállítás és új hímzés bemutató, amelyhez Rozsnyó, Zobor és Csíkszereda vidéke is társul. Aaszekvállalkozású napraforgó - januárban. (A kombájn ide nem :rt el...)
