Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-26 / 21. szám

1993. Január 26., Kedd Visszhang ESZAK-Magyarország 13 Az MDF „ellenzék” London (MTI) — Csurka István színműíró nem fogadta meg költő barátja, Csoóri Sándor jótaná­csát, hogy „csak az rontson be az ivóba felborítani az asztalt, aki olyan jót tud mondani a rákövet­kező csendben, hogy szavai után ne törjön ki megint ugyanakkora lárma” - írta vasárnap az Obser­ver című brit lapban Nick Thorpe tudósító Budapestről. Ehelyett Csurka úgy döntött, hogy csak úgy lehet rendet terem­teni abban a zajos kurtakocsmá­ban, ami a demokratikus Magyar- ország, ha az egész épületet meg­kaparintja. A hét végén a kor­mányzó konzervatív párt, az MDF önmagánál nagyobbnak lát­szó radikálisa, Csurka megkísé­relte elhódítani a pártot a mérsé­kelt és betegeskedő Antall József miniszterelnöktől. Csurkának meggyőződése, hogy baloldaliak vannak minden asztal alatt tulaj­don pártjában csakúgy, mint a többiben - írta az Observer tudó­sítója. Habár Antall szombaton elnök maradt, az MDF-ben folyó hatal­mi harc az 1994 júniusi választá­sokig tartó kampány kezdete, egyszersmind újabb mérföldkő a kommunizmus összeomlása után kiemelkedett két fő párt, az MDF és a liberális SZDSZ bomlásában. Az MDF szakadása a korábban kormányzó MSZMP négy évvel ezelőtt kezdődött szakadására hasonlít. Kelet-Európa nagy ré­szén a jelek szerint még nem ért véget a forradalom - olvasható a brit lapban. A tudósító emlékeztetett, hogy már az MDF 1987-es lakitelki alakulására sem hívták meg a nagyrészt zsidó urbánus demok­rata ellenzéket, és manapság a liberálisok és a nemzeti értékek bajnokai még rosszabb viszony­ban vannak. Csak az a közös ben­nük, hogy mindnyájan értelmi­ségiek. A kommunisták a mun­kásosztályra hivatkozva kormá­nyozták rossz irányba az orszá­got, és most csak kissé méltány­talan az a vélemény, hogy a je­lenlegi kormány és az ellenzék pedig a középosztály nevében kor­mányozza félre. Felelősségük kö­zös, hiszen a fontos törvényekhez kétharmados többség kell - írta az Observer. Tavaly augusztusban Csurka „új nemzeti középosztályt” követelt a Magyar Fórumban. Két részre osztja a lakosságot: azokra, akik a magyar nemzet érdekében dol­goznak, és azokra, akik ellene. Csurka politikája, meglehet, szél­sőséges, de filozófiája az MDF főáramába tartozik, vagyis abba az elméletbe, hogy a demokra­tikus megújulás legyen elsősor­ban „magyar megújulás”, a ma­gyar büszkeség és önbizalom újjá­születése. A nagy összezördülés még drá­maibb attól, hogy a fő ellenzéki párt, az SZDSZ nem képes hite­les, konstruktív alternatívának látszani. A tartalékban ott vára­kozik a Fidesz, amely minden közvéleménykutatásban test­hosszal vezet, és amelynek el­nöke, Orbán Viktor 29 éves. A fi- deszesek meggyóződéses liberáli­sok, de van saját erős nemzeti platformjuk - irta a brit lap. Antaliról — a japánok Tokió (MTI) — „Antall legyőzte a nacionalistákat” címmel számol be a Japán Times arról, hogy a kormányfőnek sikerült megaka­dályozni a Magyar Demokrata Fórum jobbratolódását. A lap budapesti híre szerint An­talit elsöprő többséggel választot­ták meg újra az MDF elnökének és a kormányfő mérsékelt irány­vonalának támogatói biztos el­lenőrzéshez jutottak a politikai döntéshozó testületben, az elnök­ségben is. Az írás rövid beszá­molójában Antall József pénteki megjegyzését idézi, amely szerint a kormányfő nem „áldozza föl lel­két a pártegység érdekében azzal, hogy magáévá teszi a jobboldal ügyét”. Az MDF országos gyűlése után Ahogyan a párton belül látják Budapest (MTI) — Az országos' elnökség valamennyi tagját két évre, azaz a legközelebbi országos gyűlésig választották meg, s ez kötelezi őket az együttműködés­re. Annak, hogy valaki a gyűlés közben vagy előtte vitatkozott és bírált, bele kell férnie ebbe az együttműködésbe, hiszen a de­mokráciának és a bírálat szabad­ságának az MDF-ben is meg kell nyilvánulnia - nyilatkozta az MTI érdeklődésére Csurka István, az MDF elnökségének tagja. Hozzá­tette, az események határozzák meg, hogy a lelkiismerete meddig engedi meg önbecsülésének fel­adása nélkül az együttműködést. Arra a kérdésre, hogy megítélése szerint a három nap alatt ered­ményes munkát végzett-e az or­szágos gyűlés, Csurka jónak és határozottnak minősítette a szek­ciók állásfoglalásait, megemlítve, hogy ő elsősorban az általa ve­zetett tájékoztatási szekció mun­kájáért tud felelősséget vállalni. Nagy örömére szolgál, hogy a kül­döttek óriási tetszéssel fogadták a szekció beszámolóját. Az ese­mény egészére vonatkozóan nem ilyen derűlátó Csurka István, mert a stratégiai munkacsoport által kidolgozott vitaanyag „Táv­latok” című fejezete megítélése szerint nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, és rengeteg ál­talánosságot tartalmaz. Mint Csurka fogalmazott: erre nem tud felépülni egy korrekt pártprog­ram. Hozzáfűzte: ilyen értelmű kri­tikájának már a gyűlés előtt és alatt is hangot adott, tehát nem értékelhető az együttműködés azonnali felrúgásának. Lehetsé­gesnek mondta, hogy ő maga is készít egy alternatív dolgozatot a „Távlatok” helyett. Kulin Ferenc, az országos elnök­ség pénteken éjszaka megválasz­tott tagja kijelentette: örömmel állapította meg, hogy az elnök­ségben 15 olyan tag van, aki egy­értelműen a centrumpolitika mellett foglal állást. Ha az elnökség tagjai eszerint végzik majd a politikai munkát, akkor az ő szemében nemzeti liberálisaknak számítanak. Ebbe <1 b MDF beleérti Antall Józsefet is, aki ter­mészetesen ugyanennyire a másik két irányzathoz tartozó­nak is vallja magát. Arra a kérdésre, hogy Kulin Ferenc minek tulajdonítja meg­választását, a politikus kijelen­tette: nehéz eldönteni, hogy a mé­dia-kudarcnak köszönhetően, vagy éppen annak ellenére lett el­nökségi tag. Hajlik arra, hogy ez utóbbiról van szó. Úgy gondolja, hogy végül is a küldöttek többsége a korábbi szerepvállalása alapján döntött, hiszen 1989-90-ben még szervezője és elnökségi tagja volt az MDF-nek. Kulin Ferenc még nem tudja, hogy az elnökség milyen szerepet szán neki, így azt sem, hogy meghagyj ák-e médiapolitikus­nak. O személy szerint már sze­retne kivonulni a médiapoli­tikából, de számol azzal, hogy ez esetleg nem lehetséges, és akkor ugyanolyan erőbedobással kell tovább küzdenie, mint eddig. Hozzátette: nem biztos, hogy az esélyek az eddigieknél nagyobbak lesznek a sikerre. Kulin azt is kifejtette, hogy elsősorban nem az MDF-nek kell újra kialakítania álláspontját a média-ügyben, ha­nem gyakorlati lépésekre van szükség. Ilyen a frekvenciák mi­nél hamarabbi elosztása, vagy a parlamentben a médiatörvény egyes részének külön törvé­nyekként való elfogadtatása. Ó személy szerint szeretne vissza­kapcsolódni a szervezőmunkába, az MDF-en belüli szellemi-poli­tikai érintkezés tökéletesítésébe. Nagyobb képességet érez ma­gában arra, hogy segítsen ki­munkálni az MDF közös, a sok­értelműséget kiküszöbölő nyel­vét. Elvi kérdéseket, elméleti problémákat kíván megoldani, és - bár nem kedveli ezt a szót - ide­ológiai gondolatrendszert kiala­kítani. Csurka István álláspontjára Kulin megítélése szerint nem ref­lektálni kell, hanem megpróbálni egy önálló kiindulópontból önálló irányba haladni. Ha ezt teszik a liberálisok, akkor úgyis nyilván­valóvá válik, hogy a kétféle gon­dolkodásmód nagy mértékben súrlódik. Ez szerencsésebb lenne a belső politikai villongások elke­rülése érdekében is. Véleménye szerint Csurka ideológiai szerepe csak látszólagos, hiszen, mint fo­galmazott: az ideológiának lé­nyege, hogy a különböző gyökerű, forrású eszmeelemeket prakti­kus programhoz igazítva szervez­zék egységbe. Csurka István ese­tében megvan a rendkívüli képes­ség és érzékenység arra, hogy ho­mogén eszmerendszert alkosson, anélkül azonban, hogy ezt a gya­korlati teendőkkel szoros össze­függésbe, kapcsolatba tudná hoz­ni - vélekedett Kulin Ferenc. Kónya Imre frakcióvezető, az országos elnökség újraválasztott tagja szerint az országos gyűlésen lezajlottak a demokrácia bizo­nyítékát jelentik, hiszen a külön­böző nézeteket meg kell vitatni. „Ha ezek az álláspontok alapvető kérdésekre vonatkoznak, akkor csak a tagság dönthet arról, hogy kinek van igaza és milyen poli­tikát kell követni.” Megítélése szerint külön kell választani a nézeteket és a személyeket, s az elvetett politikai álláspontot képviselőket nem lehet kitaszí­tani. Az országos gyűlés nagy böl­csességről tett tanúbizonyságot, amikor fenntartotta az egységet, és túlnyomó többségben olyan személyeket választott az elnök­ségbe, akik a politikai nyilatkozat által egyértelműen kijelölt poli­tikát képviselik. A többi párt így látja Budapest (MTI)—Baja Ferenc alelnök (MSZP): — A vezető tes­tületek megválasztása arra utal, hogy a kormányzati instabili­tástól, az egység megbomlásától való félelem motiválta a küldöt­tek döntését. Egyfajta érzelmi alapú egység jött létre. Ez viszont ellentmond Antall József beszé­dének, amelyben világos elvi és gyakorlati feltételekhez kötötte az egységet. Kérdéses: lesz-e olyan program, amely kivezetheti az országot a válságból; illetve lesz-e elegendő erő az MDF-ben, hogy szakszerűbb működésre kényszerítse a kormányt. Poli­tikai síkon az MSZP kívánatos­nak tartaná, ha a kormányzat nem a legitimitás arroganciájával viszonyulna a társadalomhoz, és a lassacskán a kizárólagosság felé haladó magatartásával szakítva nyílt párbeszédet kezdene az ér­dekvédelmi és a kamarai szerve­zetekkel. * Torgyán József elnök (FKGP): — Az MDF VI. Országos Gyűlése egyértelműen Antall József meg­erősödését hozta, ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy a rend­szerváltást és a gazdaságpoliti­kát illetően a tagság a Csurka-féle gondolatokat támogatja. Összes­ségében tehát az országos gyűlés nem oldott meg semmit, tovább mélyül az MDF válsága. A politikus úgy vélekedett: nem meglepő Csurka István vonalá­nak háttérbe szorulása. A küz­delem már akkor eldőlt, amikor Csurka novemberben beleegye­zett a tanácskozás elhalasztásá­ba. Ezzel gyakorlatilag már akkor elismerte vereségét, holott tavaly még jelentős többséget tudhatott maga mögött. Az országos tanács­kozás tapasztalatai nyomán Tor­gyán József arra számít, hogy az elkövetkezendő hónapokban lát­ványosan meggyengül az MDF, ami a tömegtámogatás elvesz­tésében nyilvánul meg. Torgyán szerint ebben a helyzetben a Kisgazdapárt által kezdeménye­zett keresztény-nemzeti tömörü­lés kerül előtérbe. * Magyar Bálint ügyvivő (SZDSZ): — Ügy érezzük: nagy­jából az történt, amire számítani lehetett. Nem következett be a Csurka István nevével fémjelzett irányzat kiszorítása, sem pedig Csurka hatalomátvétele. Mégis, ebben a köztes állapotban Csurka István pozíciói erősödtek. Antall József konszolidálni tudta hely­zetét, de ennek és az MDF egyben tartásának jelentős ára van. Alapvető kérdésekben kerüli el a döntést az országos gyűlés, s Csurka István programjával kap­csolatban a múlt év ősze előtti időszak engedékenysége érzékel­hető. Az SZDSZ szerint Antall József taktikája az, hogy a hatalomból nem enged, az MDF programjából viszont igen. Magyar Bálint em­lékeztetett arra, hogy Csurka István ősszel jelentős kihívást in­tézett Antall József hatalmi bázisa ellen, bár akkor még a pártelnök-miniszterelnök az em­lékezetes dolgozat ,jól haszno­sítható elemeit” emelte ki nyilat­kozataiban. —A mostani országos gyűlés előtt a frontok nyílttá váltak, de magán a tanácskozáson a hatalmi sta­bilitás érdekében Csurkát gya­korlatilag újra visszafogadták. Minden jel arra mutat, hogy a személyi kérdések eldöntése után Antall József ismét elfeledkezik a Csurkával szembeni kritikáról - fogalmazott Magyar Bálint, aki szerint jelentős kérdés, hogy miként reagálnak a kialakult helyzetre az MDF liberálisai. Számukra ugyanis - az SZDSZ megítélése szerint - többé-kevés- bé kiszorításuk megpecsételését jelenti a választási eredmény, hiszen míg a korábbi elnökségben Csurka István magányosnak számított, a jelenlegiben erős tá­mogató blokkal rendelkezik. * Orbán Viktor frakcióvezető (Fidesz): — Ebben a pillanatban még semmit nem tudni arról, mi­lyen lesz az MDF érdemi poli­tikája a kongresszust követően. A lényegi kérdés jelen pillanatban az, hogy az országos gyűlést megelőzően napvilágra került éles ellentétekkel a „puttonyban” lghet-e biztosítani a nyugodt kor­mányzást, a nyugodt parlamenti munkát. A Fidesz frakcióvezetője szerint nem történt változás abban az értelemben, hogy az MDF eddigi elnökségében Csurka István ha­sonló arányban volt kisebbségben híveivel, mint most. Ennek elle­nére a legnagyobb kormánypárt­ban eddig is erősen érezhető volt Csurka István szélsőséges néze­teinek jelenléte. - Éppen ez volt a gátja az MDF-fel, mint párttal való együttműködésnek - emelte ki a fiatal demokraták frontem­bere, hozzátéve, hogy ez a helyzet a tisztűjítás után sem változott meg. A magyar vezető • •• // • jovoje London (MTI) — Magyarország konzer­vatív kormányának jövője forgott kockán péntek este, amikor Antall József mi­niszterelnök harcba indult az MDF-et meg­hódítani akaró jobboldali offenzíva ellen. Antall, a mérsékelt államférfi, aki azóta vezeti Magyarországot, hogy a szavazók 1990-ben elvetették a kommunista rend­szert, politikai karrierét tette föl tétnek az MDF kongresszusát megnyitó beszédében - írta a Financial Times című brit lap bu­dapesti tudósítója, Nicholas Denton. Antall, akit széles körben Magyarország folytatódó stabilitása létfontosságú elemé­nek tartanak, lemondással fenyegetődzött, ha a szélsőjobb meghódítaná a pártelnök­séget. A miniszterelnök a párt józan eszére apellált, mondván, hogy a szélsőjobb Ma­gyarország legnagyobb kincsét, a szomszé­dos országokból hiányzó stabilitást veszé­lyezteti. Beszédében nyíltan szembeszállt Csurka Istvánnal, a szélsőséges vezetővel, aki zsidó-, kommunista-, liberális- és újságíró-ellenes és nyugati cégek elleni tá­madásaiban kihasználja a csökkenő élet- színvonal keltette elégedetlenséget, fellází­totta az MDF aktivistáit és felfordulást oko­zott a magyar politikában - írta a brit lap tudósítója. Az újságíró megjegyezte, hogy a pártegység érdekében Antall eddig ellenállt az ellenzék és a nemzetközi közösség nyomásának, hogy lépjen föl az antiszemita író ellen, mi­után Csurka augusztusban kiadta rob­banásveszélyes kiáltványát. Ám a kong­resszus előtti napokban a miniszterelnök elszántabb lett, mert a szélsőjobb szemé­lyében is megtámadta és komolyan hata­lomra tört a pártban. Az MDF-en belüli összecsapás a lehető legrosszabbkor jön Antalinak, akit minden fronton kihívás ér. A GDP három év alatt majdnem 20 százalékos visszaesésével járó recesszió közepette végrehajtott fájdalmas gazdasági reformok nagyon népszerűtlen­nek bizonyultak. Egy friss közvéleményku­tatásban az MDF támogatása 8 százalékra esett - ez csüggesztő deficit, amelyet be kel­lene hozni az 1994 tavaszi választásokig. Közben a hárompárti konzervatív koalíció két kisebb tagja igyekszik távolságot tar­tani a népszerűtlen kormánytól - írta a Financial Times tudósítója. Német visszhangok Bonn (MTI) — Antall József miniszterel­nök politikailag megerősödött a Magyar Demokrata Fórum (MDF) VI. Országos Gyűlésén - írta a dpa német hírügynökség a szavazási eredményről hírt adva, hozzá­téve, hogy az újjáválasztott pártelnökség­ben egyértelműen többségben vannak az Antall-féle centrumpolitika hívei. „Az ellenfelével, a korábbi alelnökkel, Csurka Istvánnal lezajlott erőpróba egyértelmű vesztese azonban nem Csurka népies-na­cionalista szárnya, hanem sokkal inkább a nemzeti liberálisok, akiket az elnökségben a jövőben csak egy ember képvisel” - írta a hírügynökség, s annak okát, hogy Antall József újraválasztását nem fenyegette veszély, abban látta, hogy a miniszterelnök­pártelnök, aki kormányfői mandátumának visszaadását is kilátásba helyezte, ameny- nyiben nem választanák meg, nyoma­tékosan felszólított a Demokrata Fórum egységének megőrzésére. Áz MDF tanácskozásával kapcsolatos hét végi cikkében, annak általános kitekin­tésében a Frankfurter Rundschau megál­lapította, hogy Magyarország, amely a for­dulat óta a legtöbb posztkommunista kelet­európai állammal összehasonlítva a vi­szonylagos belpolitikai stabilitás színtere volt, „aggasztó jobboldali radikális kihívá­sokkal” néz szembe. A legnagyobb kor­mányzó párton, a Magyar Demokrata Fó­rumon belül hónapok óta „éleződik a hatal­mi harc Antall József párt- és kormányel­nök és populista riválisa, Csurka István között”. A Fórum két szárnya közötti küzdelem a követendő párt- és kormány- politikára összpontosul, Antall, aki 1990- ben Magyarország első posztkommunista kormányfője lett, „konzervatív-keresztény­demokrata irányvonalat” képvisel. Ezzel a politikával, amely eddig csak hiányosan lett úrrá a fordulattal járó hatalmas gazdasági és szociális problémákon, az MDF sokat vesztett korábbi népszerűségéből. A fej­lemény azt sejteti, hogy a Fórum az 1994 tavaszán esedékes parlamenti választáso­kon elveszti vezető szerepét. A politikailag zavaros, a hatásos szónak bóviben lévő író, Csurka István mindennek a Fórum ideoló­giai átorientálásával akaija elejét venni, az átorientálás központi tétele: a nemzeti ma­gyar érdekek következetes figyelembe­vétele - írta a Frankfurter Rundschau cik­kének szerzője, Harry Schleicher.

Next

/
Oldalképek
Tartalom