Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-25 / 20. szám
Megyei Körkép 1993. Január 25., Hétfő 4 ÉSZAK-Mágyarország JEGYZET Nyikes Imre Egy -egy évben mintegy kétezer magyar autós nem tér vissza családjához. Ennyien haltak meg tavaly is, s valószínűleg e körüli lesz a halálos közúti balesetet szenvedők száma az idén is. Fantasztikusan lehangoló adat ez. Mégis emlegetnünk kell, mégis beszélnünk kell róla, mert különben nem csökkenni, nőni fog ez a szám. A nemzetközi viszonylatban is kirívó statisztika mögött sok összetevő húzódik meg, az utak rossz állapotától az elöregedett gépjárműparkon át a közlekedési kultúra alacsony színvonaláig. Talán ez utóbbiban lehetne a legnagyobbat előbbre lépni... Például a biztonsági övék használatának elfogadtatásával. S hogy miért éppen ezt említem ? Nos, a kétezer országúti halott közül400-500 kimutathatóan életben maradt volna, ha a biztonsági övét használja! Az évi félezer értelmetlen halálra felfigyelt az országos rendőrhatóság is. Amikor 1993-at a közlekedés évévé nyilvánították, a tennivalók főcsapásaként a halálos közlekedési balesetek számának csökkentését, s ezzel szorosan összefüggésben a biztonsági öv használatának szigorítását jelölték ki. Ez utóbbit illetően a március 1-től életbe lépő új KRESZ is szigorításokat, vagyis a jelenleginél nagyobb pénzbüntetéseket tartalmaz. Ezért arra készül a rendőrség, hogy a majd mintegy 1-2 hónapi türelmi idő lejárta után keményebben lép fel a biztonsági öv használatát elmulasztók ellen. De hát akkor már majdnem az esztendő felénél járunk majd. Elvileg addig újabb, legalább százötven magyar autósnak kell meghalnia azért, mert nem köti be magát, mert csak dísznek tartja autójában a biztonsági övét. Kinek jó ez! Nyilván senkinek, sem a társadalomnak, sem a családoknak. Nem lenne hát egyszerűbb övvel a mellünkön autózni? Még ha netán kényelmetlenebb is, mint anélkül. Estély a vállalkozóknak Miskolc (ÉM-BG) — Nem sajtóhiba, nem elírás, nem tévedés, nem esély, hanem estély a vállalkozóknak. Ahogy a minapi, a miskolci városházán rendezett sajtótájékoztatón Deák József, a Szféra Kulturális Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, egészen pontosan február 13-án rendezik meg Miskolcon „A vállalkozói szféra estélye” elnevezésű szakmai ankéttal egybekötött bált.Miskolc második alkalommal lesz a regionális rendezvénysorozat egyikhá- zigazdája. A mostani sorozat több változást is hozott. A VOSZ támogatásával és Göncz Árpád fővédnöksége alatt már nyolc városban rendeznek estélyt, a zárórendezvényt pedig Keszthelyen tartják. Miskolc körülbelül a félidőben lép a képbe, hiszen tavaly novembertől december végéig Szegeden, Egerben, Szombathelyen és Székesfehérvárott már megtartották a rendezvényt. Az idei sorozat január végén Budapesten folytatódik, majd Debrecen, Miskolc, Győr és Keszthely lesz a további sorrend. Visszatérve a miskolci bálra: a február 13-ánamiskolciZenepalotábanmeg- rendezésre kerülő estély két házigazdája Csoba Tamás, Miskolc polgármestere valamint Palotás János országgyűlési képviselő, a VOSZ társelnöke lesz. A tervek szerint dr. Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese tájékoztatják a résztvevőket az aktuális kérdésekről.A fellépők között lesz Hernádi Judit, Tahi Tóth László, Soltész Rezső, Ihos József, valamint a zeneművészeti szakközépiskola néhány diákja. Az est teljes időtartama alatt a helyszínen számítógépes információs központ működik majd, amely rögzíti a jelenlévők adatait és közvetíti a kívánt üzleti tárgyalásokat. Ami még változást jelent a tavalyi rendezvényhez képest, hogy a meghívók árába is bekúszott a hat- százalékos áfa, ezért az idei belépők már nem 5000, hanem 5300 forintba kerülnek. Természetharmonikus létesítmények Borsodban Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM-Ny.I.) - Értékes sikert könyvelhet el magának Molnár Réka, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának vízépítő szakos, negyedik évfolyamos hallgatója. „Á természetharmonikus tervezés alkalmazási lehetőségei vízgazdálkodási szempontból” című tanulmányával igen erős mezőnyben nemzetközi pályázatot nyert. A tanulmánynak borsodi vonatkozásai is vannak, ezért hívjuk fel rá a figyelmet. Molnár Réka szerint a kömye- zetharmonikus építészet lényege, hogy a mérnöki létesítményeket nem önmagukban kell megtervezni, hanem a táj és a környezet jellegzetességeinek a figyelembe vételével. Az embereket zavarja ugyanis a nem harmonikus környezet, neurotikusak, idegesek, agresszívek lesznek. A harmonikus környezet viszont biztosítja a lelki egészséget, a nyugalmat, az elmélyülés képességét. Egy tájba illeszkedő mérnöki létesítményt Molnár Réka három fontos szempont - esztétikai, ökológiai, műszaki - szerint minősít. Az esztétikai hatást befolyásoló tényezők például az anyag, a forma, a szín. Ha a mérnöki létesítmény mindhárom követelménynek, vagy legalább kettőnek megfelel, - természetharmonikus. Ha csak egynek, akkor nem természetharmonikus, s ha egynek sem, természetidegen létesítményről beszélhetünk. A tanulmány több hazai és külföldi példát elemez természetharmonikus szempontból, köztük borsodi létesítményeket is. A bánkúti szennyvíztisztító telep Molnár Réka szerint például jól illeszkedik környezetébe. Mindhárom fentebb említett követelménynek megfelel kialakítása, ezért természetharmonikus. A kazincbarcikai szennyvíztisztító teleppel már gondok vannak. A rakacai tározó Egyik legnagyobb problémája például az, hogy a helytelen várostervezési koncepciók következtében a város „ráült”, a szükséges védőterület néhány helyen a minimálisra csökkent, ami üzemeltetési, esztétikai és közegészségügyi szempontból is gondokat okoz. Bővíteni kellene, de ehhez nincs megfelelő építési terület. A részletes indoklás végső konklúziója: mivel a telep csak egy követelménynek felel meg (anyag), a létesítmény nem harmonikus. A szerző tanulmányában az ön- kormányzat által hasznosítható makro- és mikrokörnyezeti javaslatokat tesz a változtatásokra. A lázbérci víztározó értékeit az csökkenti, hogy a gát egyenes tengelyű kialakításnak vizuális hatása kedvezőtlen. A másik két követelmények megfelel, ezért a tározó mint tájalkotó elem természetharmonikusnak tekinthető. Sajnos már más a helyzet a Raka- ca-víztározóval. Forma szempontjából ugyan megfelel Molnár Réka követelményrendszerének (elfogadható), az anyag és a színhatás ellen azonban már komoly ellenvetései vannak, s így értékelése szerint a rakacai tározó nem természetharmonikus. Szerepel a tanulmányban a kéke- di foglalt forrás is. Nem is akármilyen sikerrel, hiszen mindhárom követelménynek megfelel, ezért természetharmonikus. A Hernád két vízerőműve közül a gibárti egyik értékelési tényezőnek sem felel meg, a felsódob- szai duzzasztómű viszont a formai és színkövetelményeknek is, így az természetharmonikus duzzasztóműnek nyilvánítható. Nem tudjuk, hogy Molnár Réka díjnyertes pályázata eljutott-e, eljut-e azokhoz, akik - például itt, megyénkben - hasznosítani tudnák. Jó lenne talán megkérni tőle, nemigen hinnénk, hogy elzárkózna ilyen kérés teljesítése elől. Frekvenciamoratórium - csak részben feloldva Budapest (ISB - Dombrovszky Ádám) — Az 1989. július 3-án meghirdetett frekvenciamoratórium óta 340-en kérvényeztek frekvenciát. Ebből 43-an országos, 238-an regionális, 59-en pedig helyi rádió vagy televízió műsorsugárzásra kértek engedélyt. A médiatörvény megszavazásának 1992. december 30-31-i meghiúsulása után ismét távolinak tűnt a moratórium megszüntetésének lehetősége. A kormányszóvivői sajtótájékoztatón elhangzott a bejelentés: az el nem fogadott törvénytől függetlenül egyharmadrészben - azaz a helyi rádiózás és televíziózás vonatkozásában - feloldják a moratóriumot. íme a kérdéskör politikai, jogi és műszaki vonatkozásai. A kormány megkereste a lehetőséget Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Van egy olyan kérdés, amivel külön foglalkoznia kell a kormánynak, amire megoldást kell találnunk. A médiatörvény reményében évek óta érvényben van egy aligha alkotmányos megállapodás, amelyik a frekvenciákat zárolja. Több száz olyan kérelem van már, amelyik kéri mindenek előtt a helyi vagy körzeti rádió és televízió- adások számára ezeket a frekvenciákat. Úgy érzem, ez a szellem egyszerűen nem fér be tovább a palackba. Ha valamire szüksége van ennek az országnak ebben az átmeneti helyzetben, az a társadalom, a polgárok helyi szerveződése. Hogy ne minden köz- igazgatási feladat legyen, ne mindenben az önkormányzat döntsön, ne toljanak fel mindent a kormányhoz döntésre, hanem minél több dolgot az emberek maguk oldjanak meg. Ha valamire szükség van ebben az országban, az az, hogy kialakuljon a társadalomnak a térszerkezete. Ebben pedig kulcsfontosságú a helyi rádiózás ésahelyi televíziózás. Ézértakor- mánynak kötelessége megkeresni azokat a jogi módokat, amelyek ilyen adásokat engedélyezhetnek. Az 1986-os sajtótörvény hatálya Fluckné Papácsy Edit, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára: A helyi jellegű rádió és televízióstúdiók alakításának és a műsoraik terjesztésének engedélyezésére a jelenleg hatályos jogszabályok is kielégítő megoldást adnak. A szabályozás alapvetően alkalmas az engedélyek kiadására. Ez a szabályozás három szintű. Elsősorban a sajtóról szóló 1986. évi 2. törvény rendelkezik ezekről a kérdésekről, másrészt az ennek végrehajtásáról kiadott rendelet és egy a helyi jellegű önálló rádió és televízióműsorkészítésről szóló 1986-os rendelkezés. Nem vitás, hogy e rendelkezések az engedélyezési eljárás lefolytatása tekintetében nem olyan részletesen kimunkáltak, mint az el nem fogadott rádióról és televízióról szóló törvényjavaslat, de alapvetően alkalmasak arra, hogy e rendelkezések alapján az erre illetékes hatóság kiadja az engedélyeket. Ajogszabályok szerint az engedélyező hatóság a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Az eljárás gyakorlatának kialakításánál viszont - miután kötelező előírások nincsenek - célszerű az el nem fogadott törvényjavaslat bizonyos elemeit is átültetni. Erre azért is szükség van, mert ezek a pártok közötti egyetértés alapján alakultak ki, még akkor is, ha ez a szavazás alapján nem látszik. Helyi jellegű önálló rádió vagy televízióműsor készítésére, sugárzására a törvény szerint természetes személy, jogi személy, valamintezekjogi személyiséggel nem rendelkező társasága kaphat engedélyt. Ez a kör megegyezik az el nem fogadott törvényjavaslatban foglaltakkal. A helyi stúdió fogalmát nem határozzák meg a hatályos jogszabályok. Figyelemmel kell lenni nyilván a műszaki feltételekre is. Áz előzetes konzultációk során az alakult ki a szakemberek között, hogy helyi stúdiónak azt lehetne minősíteni, amelynek a műsorát a rádióhullámokon való teijesz- téssel körülbelül olyan közigazgatási egységen belül lehet megvalósítani, ahol a lakosság száma százezres nagyságrendű. A fővárosban talán ennél jobb lehetőségek is vannak. Helyi adások A helyi sugárzás esetében a vételkörzetet úgy lehetne megközelíteni, hogy ez akkora, amelyben az ország összlakosságának kevesebb mint egy- tizede lakik - azaz ötszázezer ember. Az eljárás lefolytatását úgy gondoljuk, hogy ugyanolyan módon kezdődhetne, mint amit a törvényjavaslat is leírt. Azaz a frekvenciagazdálkodási hatóság közzétenné a műsorszórási lehetőségeket, és a listát átadná a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak. A minisztérium ennek alapján írná ki a pályázatokat. A részletes kiírás tartalmát még ki kell alakítani. Az is célszerű, hogy a pályázatokban szereplő engedélyek határozott időre szólnának. Az engedélyek kiadása mérlegelési jogkörön alapul. A beérkezett pályázatok alapján a hatóság mérlegeli, hogy ki kapja meg az engedélyt. Környezetvédelemért már az óvodákban Kazincbarcika (ÉM) - A környezetvédelem fontosságát hangsúlyozni már nem kell, annál inkább kell nevelni az embereket, elsősorban a legfogékonyabbakat, a gyerekeket. „A természettel együtt élni, szeretve, védve azt” - ez a mottója annak a környezetvédelmi akciónak, melyet a kazincbarcikai Környezetvédelmi Központ és az Aggteleki Nemzeti Park közösen hirdetett meg a városi és városkörnyéki óvodák számára a helyes természetvédő viselkedés alakítása, valamint a természeti környezetben való tájékozódás képességének fejlesztése céljából. A felhívásra jelentkezett 59 csoport háromfordulós - őszi, téli, tavaszi - játékban vesz részt, melynek első szakasza már lezárult. A gyerekek óvónőik irányításával több alkalommal túráztak, sétáltak erdőn, mezőn, vízparton. Élményeiket nemcsak fotókkal, rajzokkal dokumentálták, hanem óvodai életük szerves részeivé is tették. Csodálatos díszeket, mesedíszleteket, bábokat, különféle figurákat, mesehősöket barkácsoltak mákgubóból vagy káposztából, kukoricából vagy csipkebogyóból. A lopótökból bájos lett a kismalac, a dióhéjból teknős vagy vitorlás készült. Nem ismeretlenek már óvodás körökben sem a különféle gyógynövények. Az őszi kirándulások remek alkalmat kínálnak gyűjtésükre, néhány növényt (például kamilla, csipke, kakukkfű, zsálya) maguk is felismernek a gyerekek, és hatásukról is tájékozottak. A kirándulásokon a gyerekek önállóan, saját maguk szerezhetnek tapasztalatokat - természetes környezetükben és összefüggéseiben ismerve meg a környező világjelenségeit. Az ily'módon elsajátított ismeretek mélyebbek, mert pozitív emóciók által megerősítettek lesznek. így a kicsik környezetükhöz való viszonya, a természetben tanúsítandó viselkedése is a helyes irányba halad. Télen az állatok, kiemelten a madarak védelme, gondozása és a növényi élet fejlődéséhez szükséges feltételek körüli vizsgálódás kerül előtérbe a természet megfigyelése mellett. Minden résztvevő csoportban készíteni kell egy a környezetbarát szemléletmódot fejlesztő társasjátékot is. A tavaszi forduló keretében ismét felkeresik majd az ősszel már megfigyelt tájakat, a hangsúlyt a változásokra helyezve, és ők is tevékenykedhetnek saját „portájukon” kertészkedés és szemét- gyűjtő akció keretében. A program zárásaként a gyermekek különböző technikákkal készített, a fordulók során szerzett élményeket tükröző munkáiból városi kiállítást rendezünk, továbbá az akcióban legeredményesebben szereplő csapatok a madarak és fák napján (egész napos) játékos versengésben vesznek részt. A kazincbarcikai Környezetvédelmi Központ gondoskodott arról, hogy az óvodások közvetlenül is hozzájárulhassanak környezetük védelméhez. Az „Egy csoport - egy fa” mozgalom jelentőségét fokozza, hogy a gyerekek „saját fájuk” fejlődését figyelemmel kísérhetik. Az óvodák által felvállalható környezetvédelmi programok csak akkor lehetnek eredményesek, ha a gyerekek partnerei olyan pedagógusok, akik nem felejtették el, hogy körülöttünk állatok és növények élik csodálatos életüket, akik gyönyörködve hallgatják a íuvolázó, pittyegő, trillázó, cserregő vagy éppen ku- vikoló madarakat. Az ilyen szellemben nevelkedő gyerekek előbb-utóbb biztosan maguk is megérzik majd a rejtelmes természet-Áprily Lajos által megfogalmazott - hívó szavát: „Hagyd ott a várost. Csendövem- be jöjj, hagyd ott az ingerült és hetyke szókat. Itt fákat, felhőt, forrást üdvözölj, s hallgasd a zengő, mámoros rigókat.” A Kazincbarcikai Környezetvédelmi Központ közösség
