Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

Megyei Körkép 1993. Január 25., Hétfő 4 ÉSZAK-Mágyarország JEGYZET Nyikes Imre Egy -egy évben mintegy kétezer magyar autós nem tér vissza családjához. Ennyien haltak meg tavaly is, s való­színűleg e körüli lesz a halálos közúti balesetet szenvedők száma az idén is. Fantasztikusan lehangoló adat ez. Mégis emlegetnünk kell, mégis beszél­nünk kell róla, mert különben nem csökkenni, nőni fog ez a szám. A nemzetközi viszonylatban is kirívó statisztika mögött sok összetevő húzódik meg, az utak rossz állapotától az elö­regedett gépjárműparkon át a közle­kedési kultúra alacsony színvonaláig. Talán ez utóbbiban lehetne a legnagyob­bat előbbre lépni... Például a biztonsági övék használatá­nak elfogadtatásával. S hogy miért ép­pen ezt említem ? Nos, a kétezer ország­úti halott közül400-500 kimutathatóan életben maradt volna, ha a biztonsági övét használja! Az évi félezer értelmetlen halálra felfi­gyelt az országos rendőrhatóság is. Ami­kor 1993-at a közlekedés évévé nyilvá­nították, a tennivalók főcsapásaként a halálos közlekedési balesetek számának csökkentését, s ezzel szorosan összefüg­gésben a biztonsági öv használatának szigorítását jelölték ki. Ez utóbbit il­letően a március 1-től életbe lépő új KRESZ is szigorításokat, vagyis a jelen­leginél nagyobb pénzbüntetéseket tar­talmaz. Ezért arra készül a rendőrség, hogy a majd mintegy 1-2 hónapi türel­mi idő lejárta után keményebben lép fel a biztonsági öv használatát elmulasz­tók ellen. De hát akkor már majdnem az esztendő felénél járunk majd. Elvileg addig újabb, legalább százötven magyar autósnak kell meghalnia azért, mert nem köti be magát, mert csak dísznek tartja autójában a biztonsági övét. Kinek jó ez! Nyilván senkinek, sem a társadalomnak, sem a családoknak. Nem lenne hát egyszerűbb övvel a mel­lünkön autózni? Még ha netán kényel­metlenebb is, mint anélkül. Estély a vállalkozóknak Miskolc (ÉM-BG) — Nem sajtóhiba, nem elírás, nem tévedés, nem esély, hanem es­tély a vállalkozóknak. Ahogy a minapi, a miskolci városházán rendezett sajtótájé­koztatón Deák József, a Szféra Kulturális Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója el­mondta, egészen pontosan február 13-án ren­dezik meg Miskolcon „A vállalkozói szféra estélye” elnevezésű szakmai ankéttal egy­bekötött bált.Miskolc második alkalommal lesz a regionális rendezvénysorozat egyikhá- zigazdája. A mostani sorozat több változást is hozott. A VOSZ támogatásával és Göncz Árpád fővéd­nöksége alatt már nyolc városban rendeznek estélyt, a zárórendezvényt pedig Keszthe­lyen tartják. Miskolc körülbelül a félidőben lép a képbe, hiszen tavaly novembertől de­cember végéig Szegeden, Egerben, Szombat­helyen és Székesfehérvárott már megtartot­ták a rendezvényt. Az idei sorozat január végén Budapesten folytatódik, majd Debre­cen, Miskolc, Győr és Keszthely lesz a továb­bi sorrend. Visszatérve a miskolci bálra: a február 13-ánamiskolciZenepalotábanmeg- rendezésre kerülő estély két házigazdája Csoba Tamás, Miskolc polgármestere va­lamint Palotás János országgyűlési kép­viselő, a VOSZ társelnöke lesz. A tervek sze­rint dr. Isépy Tamás, az Igazságügyi Mi­nisztérium államtitkára és Hárshegyi Fri­gyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhe­lyettese tájékoztatják a résztvevőket az ak­tuális kérdésekről.A fellépők között lesz Hernádi Judit, Tahi Tóth László, Soltész Rezső, Ihos József, valamint a zeneművészeti szakközépiskola néhány diákja. Az est teljes időtartama alatt a helyszínen számítógépes információs központ működik majd, amely rögzíti a jelenlévők adatait és közvetíti a kívánt üzleti tárgyalásokat. Ami még válto­zást jelent a tavalyi rendezvényhez képest, hogy a meghívók árába is bekúszott a hat- százalékos áfa, ezért az idei belépők már nem 5000, hanem 5300 forintba kerülnek. Természetharmonikus létesítmények Borsodban Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM-Ny.I.) - Értékes si­kert könyvelhet el magának Mol­nár Réka, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kará­nak vízépítő szakos, negyedik év­folyamos hallgatója. „Á termé­szetharmonikus tervezés alkal­mazási lehetőségei vízgazdálko­dási szempontból” című tanul­mányával igen erős mezőnyben nemzetközi pályázatot nyert. A tanulmánynak borsodi vonatko­zásai is vannak, ezért hívjuk fel rá a figyelmet. Molnár Réka szerint a kömye- zetharmonikus építészet lényege, hogy a mérnöki létesítményeket nem önmagukban kell megter­vezni, hanem a táj és a környezet jellegzetességeinek a figyelembe vételével. Az embereket zavarja ugyanis a nem harmonikus kör­nyezet, neurotikusak, idegesek, agresszívek lesznek. A harmo­nikus környezet viszont biztosít­ja a lelki egészséget, a nyugalmat, az elmélyülés képességét. Egy tájba illeszkedő mérnöki létesítményt Molnár Réka három fontos szempont - esztétikai, ökológiai, műszaki - szerint mi­nősít. Az esztétikai hatást be­folyásoló tényezők például az anyag, a forma, a szín. Ha a mér­nöki létesítmény mindhárom kö­vetelménynek, vagy legalább ket­tőnek megfelel, - természethar­monikus. Ha csak egynek, akkor nem ter­mészetharmonikus, s ha egynek sem, természetidegen létesít­ményről beszélhetünk. A tanulmány több hazai és külföl­di példát elemez természethar­monikus szempontból, köztük borsodi létesítményeket is. A bánkúti szennyvíztisztító telep Molnár Réka szerint például jól illeszkedik környezetébe. Mind­három fentebb említett köve­telménynek megfelel kialakítása, ezért természetharmonikus. A kazincbarcikai szennyvíztisztító teleppel már gondok vannak. A rakacai tározó Egyik legnagyobb problémája például az, hogy a helytelen vá­rostervezési koncepciók követ­keztében a város „ráült”, a szük­séges védőterület néhány helyen a minimálisra csökkent, ami üze­meltetési, esztétikai és köz­egészségügyi szempontból is gondokat okoz. Bővíteni kellene, de ehhez nincs megfelelő építési terület. A rész­letes indoklás végső konklúziója: mivel a telep csak egy kö­vetelménynek felel meg (anyag), a létesítmény nem harmonikus. A szerző tanulmányában az ön- kormányzat által hasznosítható makro- és mikrokörnyezeti ja­vaslatokat tesz a változtatásokra. A lázbérci víztározó értékeit az csökkenti, hogy a gát egyenes tengelyű kialakításnak vizuális hatása kedvezőtlen. A másik két követelmények meg­felel, ezért a tározó mint tájalkotó elem természetharmonikusnak tekinthető. Sajnos már más a helyzet a Raka- ca-víztározóval. Forma szempontjából ugyan megfelel Molnár Réka követelményrendszerének (elfo­gadható), az anyag és a színhatás ellen azonban már komoly ellen­vetései vannak, s így értékelése szerint a rakacai tározó nem ter­mészetharmonikus. Szerepel a tanulmányban a kéke- di foglalt forrás is. Nem is akármilyen sikerrel, hiszen mindhárom követelmény­nek megfelel, ezért természet­harmonikus. A Hernád két vízerőműve közül a gibárti egyik értékelési ténye­zőnek sem felel meg, a felsódob- szai duzzasztómű viszont a for­mai és színkövetelményeknek is, így az természetharmonikus duz­zasztóműnek nyilvánítható. Nem tudjuk, hogy Molnár Réka díjnyertes pályázata eljutott-e, eljut-e azokhoz, akik - például itt, megyénkben - hasznosítani tud­nák. Jó lenne talán megkérni tőle, nemigen hinnénk, hogy elzár­kózna ilyen kérés teljesítése elől. Frekvenciamoratórium - csak részben feloldva Budapest (ISB - Dombrovszky Ádám) — Az 1989. július 3-án meghirdetett frekvenciamora­tórium óta 340-en kérvényeztek frekvenciát. Ebből 43-an orszá­gos, 238-an regionális, 59-en pedig helyi rádió vagy televízió műsorsugárzásra kértek enge­délyt. A médiatörvény megszava­zásának 1992. december 30-31-i meghiúsulása után ismét távoli­nak tűnt a moratórium megszün­tetésének lehetősége. A kor­mányszóvivői sajtótájékoztatón elhangzott a bejelentés: az el nem fogadott törvénytől függetlenül egyharmadrészben - azaz a helyi rádiózás és televíziózás vonat­kozásában - feloldják a morató­riumot. íme a kérdéskör politikai, jogi és műszaki vonatkozásai. A kormány megkereste a lehetőséget Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Van egy olyan kérdés, amivel külön foglalkoznia kell a kormánynak, amire megoldást kell találnunk. A médiatörvény reményében évek óta érvényben van egy aligha alkotmányos megállapodás, ame­lyik a frekvenciákat zárolja. Több száz olyan kérelem van már, ame­lyik kéri mindenek előtt a helyi vagy körzeti rádió és televízió- adások számára ezeket a frekven­ciákat. Úgy érzem, ez a szellem egyszerűen nem fér be tovább a palackba. Ha valamire szüksége van ennek az országnak ebben az átmeneti helyzetben, az a tár­sadalom, a polgárok helyi szer­veződése. Hogy ne minden köz- igazgatási feladat legyen, ne min­denben az önkormányzat dönt­sön, ne toljanak fel mindent a kor­mányhoz döntésre, hanem minél több dolgot az emberek maguk oldjanak meg. Ha valamire szük­ség van ebben az országban, az az, hogy kialakuljon a társadalom­nak a térszerkezete. Ebben pedig kulcsfontosságú a helyi rádiózás ésahelyi televíziózás. Ézértakor- mánynak kötelessége megkeres­ni azokat a jogi módokat, amelyek ilyen adásokat engedélyezhet­nek. Az 1986-os sajtótörvény hatálya Fluckné Papácsy Edit, az Igazságügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára: A helyi jellegű rádió és televí­zióstúdiók alakításának és a műsoraik terjesztésének engedé­lyezésére a jelenleg hatályos jog­szabályok is kielégítő megoldást adnak. A szabályozás alapvetően alkalmas az engedélyek kiadá­sára. Ez a szabályozás három szintű. Elsősorban a sajtóról szóló 1986. évi 2. törvény rendelkezik ezekről a kérdésekről, másrészt az ennek végrehajtásáról kiadott rendelet és egy a helyi jellegű önálló rádió és televízióműsor­készítésről szóló 1986-os ren­delkezés. Nem vitás, hogy e rendelkezések az engedélyezési eljárás lefoly­tatása tekintetében nem olyan részletesen kimunkáltak, mint az el nem fogadott rádióról és televízióról szóló törvényjavaslat, de alapvetően alkalmasak arra, hogy e rendelkezések alapján az erre illetékes hatóság kiadja az engedélyeket. Ajogszabályok sze­rint az engedélyező hatóság a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium. Az eljárás gyakor­latának kialakításánál viszont - miután kötelező előírások nincse­nek - célszerű az el nem fogadott törvényjavaslat bizonyos elemeit is átültetni. Erre azért is szükség van, mert ezek a pártok közötti egyetértés alapján alakultak ki, még akkor is, ha ez a szavazás alapján nem látszik. Helyi jellegű önálló rádió vagy televízióműsor készítésére, su­gárzására a törvény szerint ter­mészetes személy, jogi személy, valamintezekjogi személyiséggel nem rendelkező társasága kap­hat engedélyt. Ez a kör megegye­zik az el nem fogadott törvényja­vaslatban foglaltakkal. A helyi stúdió fogalmát nem ha­tározzák meg a hatályos jogsza­bályok. Figyelemmel kell lenni nyilván a műszaki feltételekre is. Áz előzetes konzultációk során az alakult ki a szakemberek között, hogy helyi stúdiónak azt lehetne minősíteni, amelynek a műsorát a rádióhullámokon való teijesz- téssel körülbelül olyan közigaz­gatási egységen belül lehet meg­valósítani, ahol a lakosság száma százezres nagyságrendű. A fővá­rosban talán ennél jobb lehe­tőségek is vannak. Helyi adások A helyi sugárzás esetében a vételkörzetet úgy lehetne megközelíteni, hogy ez akkora, amelyben az ország összla­kosságának kevesebb mint egy- tizede lakik - azaz ötszázezer em­ber. Az eljárás lefolytatását úgy gondoljuk, hogy ugyanolyan mó­don kezdődhetne, mint amit a törvényjavaslat is leírt. Azaz a frekvenciagazdálkodási hatóság közzétenné a műsorszórási lehe­tőségeket, és a listát átadná a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériumnak. A minisztérium ennek alapján írná ki a pályáza­tokat. A részletes kiírás tar­talmát még ki kell alakítani. Az is célszerű, hogy a pályázatokban szereplő engedélyek határozott időre szólnának. Az engedélyek kiadása mér­legelési jogkörön alapul. A beérkezett pályázatok alapján a hatóság mérlegeli, hogy ki kapja meg az engedélyt. Környezetvédelemért már az óvodákban Kazincbarcika (ÉM) - A környe­zetvédelem fontosságát hangsú­lyozni már nem kell, annál inkább kell nevelni az embereket, első­sorban a legfogékonyabbakat, a gyerekeket. „A természettel együtt élni, szeretve, védve azt” - ez a mottója annak a környezet­védelmi akciónak, melyet a kazincbarcikai Környezetvédel­mi Központ és az Aggteleki Nem­zeti Park közösen hirdetett meg a városi és városkörnyéki óvodák számára a helyes természetvédő viselkedés alakítása, valamint a természeti környezetben való tájékozódás képességének fej­lesztése céljából. A felhívásra je­lentkezett 59 csoport háromfor­dulós - őszi, téli, tavaszi - játék­ban vesz részt, melynek első sza­kasza már lezárult. A gyerekek óvónőik irányításával több alkalommal túráztak, sétál­tak erdőn, mezőn, vízparton. Él­ményeiket nemcsak fotókkal, raj­zokkal dokumentálták, hanem óvodai életük szerves részeivé is tették. Csodálatos díszeket, me­sedíszleteket, bábokat, különféle figurákat, mesehősöket barká­csoltak mákgubóból vagy ká­posztából, kukoricából vagy csip­kebogyóból. A lopótökból bájos lett a kismalac, a dióhéjból teknős vagy vitorlás készült. Nem is­meretlenek már óvodás körökben sem a különféle gyógynövények. Az őszi kirándulások remek al­kalmat kínálnak gyűjtésükre, néhány növényt (például kamilla, csipke, kakukkfű, zsálya) maguk is felismernek a gyerekek, és hatásukról is tájékozottak. A kirándulásokon a gyerekek ön­állóan, saját maguk szerezhetnek tapasztalatokat - természetes környezetükben és összefüggé­seiben ismerve meg a környező vi­lágjelenségeit. Az ily'módon elsa­játított ismeretek mélyebbek, mert pozitív emóciók által meg­erősítettek lesznek. így a kicsik környezetükhöz való viszonya, a természetben tanúsítandó vi­selkedése is a helyes irányba ha­lad. Télen az állatok, kiemelten a ma­darak védelme, gondozása és a nö­vényi élet fejlődéséhez szükséges feltételek körüli vizsgálódás kerül előtérbe a természet megfi­gyelése mellett. Minden résztve­vő csoportban készíteni kell egy a környezetbarát szemléletmódot fejlesztő társasjátékot is. A ta­vaszi forduló keretében ismét fel­keresik majd az ősszel már megfi­gyelt tájakat, a hangsúlyt a vál­tozásokra helyezve, és ők is tevé­kenykedhetnek saját „portá­jukon” kertészkedés és szemét- gyűjtő akció keretében. A program zárásaként a gyer­mekek különböző technikákkal készített, a fordulók során szer­zett élményeket tükröző munkái­ból városi kiállítást rendezünk, továbbá az akcióban legered­ményesebben szereplő csapatok a madarak és fák napján (egész na­pos) játékos versengésben vesznek részt. A kazincbarcikai Környezet­védelmi Központ gondoskodott arról, hogy az óvodások közvetle­nül is hozzájárulhassanak kör­nyezetük védelméhez. Az „Egy csoport - egy fa” mozgalom jelen­tőségét fokozza, hogy a gyerekek „saját fájuk” fejlődését figyelem­mel kísérhetik. Az óvodák által felvállalható kör­nyezetvédelmi programok csak akkor lehetnek eredményesek, ha a gyerekek partnerei olyan pedagógusok, akik nem felejtet­ték el, hogy körülöttünk állatok és növények élik csodálatos életüket, akik gyönyörködve hall­gatják a íuvolázó, pittyegő, tril­lázó, cserregő vagy éppen ku- vikoló madarakat. Az ilyen szellemben nevelkedő gyerekek előbb-utóbb biztosan maguk is megérzik majd a rej­telmes természet-Áprily Lajos ál­tal megfogalmazott - hívó szavát: „Hagyd ott a várost. Csendövem- be jöjj, hagyd ott az ingerült és hetyke szókat. Itt fákat, felhőt, forrást üdvözölj, s hallgasd a zengő, mámoros rigókat.” A Kazincbarcikai Környezetvédelmi Központ közösség

Next

/
Oldalképek
Tartalom