Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

2 ÉSZAK-Magyarország-----------------------Országban-Világran------------------- 1993. Január 21., Csütörtök O rosz infláció Moszkva (MTI) — Egyes számítá­sok szerint Oroszországban január­ban az infláció havi mértéke 55- 60 százalékos lesz. December a drágulás üteme 25-27 százalék volt. Tavaly az árak több mint 2200 százalékkal drágultak. A rubel eközben rekordmélypontra esett a szokásos keddi moszkvai bankközi valutaárverésen: egy dollárért 474,5 rubelt adtak. A múlt héten az amerikai valuta 442, az év ele­jén még 415 rubelt ért. Jugoszlávia - az utolsó készletek Belgrád (MTI) — Válságos szintre süllyedtek a jugoszláv gazdaság nyersanyag-készletei, már csaknem teljesen kimerül­tek. A Szerbiává és Motenegróvá zsugorodott Jugoszlávia több gazdasági ágazatában teljesen leg fog állni a termelés néhány hónapon belül, ha a nemzetközi embargó továbbra is érvényben marad. Új határátkelők Budapest (MTI) — A Magyar és a Szlovén Köztársaság között megállapodás született a két or­szág közötti új határátkelőhelyek megnyitásáról. Az egyezmény alapján a személyforgalom szá­mára nyílik határátkelőhely Fel- sószölnök és Martinje, valamint Tornyiszentmiklós és Pince között. A határátkelőket csak magyar és szlovén állampolgárok használhatják, és nem működik az átkelőhely az autóbuszforga­lom számára sem. A szerződés­ben négy további, lehetséges át­kelőről is szó esik: Nemesnép és Kobilje, Magyarszombatfa és Prosenjakovci, Kétvölgy és Ce- pinci, Kercaszomor és Domanjr sevci között. IMF­jogfolytonosság Washington (MTI) — Csehor­szág és Szlovákia örökli az egy­kori államszövetség tagságát a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) — közölte a pénzügyi szer­vezet. Már felosztották a kvó­tákat is: a Cseh Köztársaságnak 810 millió, a Szlovák Köztár­saságnak 354 millió dollárral kell hozzájárulnia az alaphoz. Az IMF a csehszlovák szétválás nyo­mán immár 173 tagállamot számlál. Kínai export Peking (MTI) — Kína tavalyi külkereskedelmének értéke 165,63 milliárd dollár volt, ami 22,1 százalékos növekedést je­lent 1991-hez képest. A kínai ki­vitelben egyre nagyobb hányadot tesz ki az ipari termékek ex­portja. Lényegesen növekedett a kínai gazdaságba közvetlenül be­fektetett külföldi tőke értéke; 1992-ben ez nem kevesebb, mint 58 milliárd dollár volt. Meg­élénkült a nemzetközi porondon a kínai üzleti és pénzügyi jelen­lét is. A múlt év végéig kínai tőkével több mint 2 ezer vál­lalkozás jött létre a világ 120 ál­lamában. A kínai befektetések értéke meghaladta a kétmilliárd dollárt. Románia Bukarest (MTI) - Románia vesz­teségei, amelyeket a kis-Jugosz- lávia elleni ENSZ-embargó kö­vetkeztében szenvedett el 1992- ben, összesítve megközelítik a 7 milliárd dollárt. Az erről késztett jelentést eljuttatják az ENSZ embargó bizottságához és kom­penzációt kémek. Az Irak el­leni embargó alkalmazása 2-2,5 milliárd dollár veszteséget oko­zott az országnak egy korábbi román hivatalos közlés szerint. vesztesége 1996-ra készülve Világkiállítás és a honfoglalás évfordulója Budapest (ISB - DÁ) — A már ismert, nem­zetközileg is bevezetett kulturális rendez­vényformákat kell majd 1996-ban felerősíteni, s „csúcsrendezvényként” lebonyolítani, így például egy virágkamevál, egy kórustalálkozó, vagy egy dzsessznapok szervezése során már eleve lehet számolni azzal, hogy 1996 nem­csak a világkiállítás éve, hanem a honfoglalás 1100 éves évfordulója is lesz. Mint a szerdai Művelődési és Közoktatási Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón elhangzott: amikor Budapest rendez világki­állítást, szembe kell nézni azzal a kérdéssel, hogy a főváros „vízfejűsége” a magyar törté­nelemben gyökerezik. Hiszen Újvidék, Sza­badka, Fiume szerepét nem tudta átvállalni Körmend, Siklós, Villány és Mohács, de még Pécs sem. Hasonlóképpen nem történhetett funkció és feladat átvállalás Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár, Nagyvárad, vagy akár Ungvár és Kassa esetében sem. Az in­tézményrendszerek, az igazgatás, a kulturális élet centralizációja ezért Budapestet helyezte a középpontba. Az ország érdeke azt kívánja, hogy a fővárosi centralizációs folyamat csökkentésére, vagy inkább: a vidék ellátottságának emelése ér­dekében az 1996-os Expó kedvező változást hozzon a régiók esélyegyenlőségének a meg­teremtésével. Gáboijáni Péter, a világkiállítás kulturális irodájának vezetője szerint fontos cél a vidék innovációjának felgyorsítása, egyes elmaradottsági pontok felszámolása, az egész ország területén a foglalkoztatási gondok eny­hítése. Lényeges elem, hogy a kialakított ré­giók nem kötődnének az országhatárhoz sem. Az ilyen típusú szerveződés Magyarországon igen kedvező, hiszen kevés olyan ország van, ahol a népesség fele nem az anyaország­ban él. Nyolc feltételezett régiót alakítottak ki Ma­gyarország határai között, az ötödikben van Debrecen, Nyíregyháza és környéke, a hato­dikban pedig Miskolc, Eger, Sárospatak, Tokaj, Sátoraljaújhely. A régiók majdani meg­jelenítése során fel kell készülni a magyar műemlékek bemutatására is. A régiók ese­tében (Hortobágy, Tokaj, stb.) a saját karak­teres értékekre kellene építeni. E helyszínek például 1996-ban igencsak az érdeklődés hom­lokterébe kerülhetnek. A végleges rendezvénylistán való szerepel­tetés szándékát legkésőbb 1995 tavaszáig szükséges egyeztetni ahhoz, hogy a teljes programlista elkészüljön. Megfogalmazódott az is: a szomszédos nemzetekkel kívánatos lenne minél több közös akciót szervezni, részben a magyar etnikumokkal, részben a nemzeti szervezetekkel, tartományokkal. Második napja lezárva Athén (MTI) — Szmogriadó miatt második napja, szerdán is zárva volt a gépkocsiforga­lom elől Athén belvárosa, ahová csak a tö­megközlekedési eszközök és a taxik hajt­hatnak be. ÉSZAK MAGYAR0RSZAG Főszerkesztő: Nagy Zoltán Fószerkesztó-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, Titkárság: 341-888, Társadalompolitikai szerkesztőség: 341-894, Gazdaságpoliti­kai szerkesztőség 341-601, Kulturális rovat: 341-611 /239, Sportrovat: 341-700, Fotórovat: 341-611/207, Levelezési rovat: 341-866 Kiadja: az Eszak-Magyarorazág Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinazky u. 15. 3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. Hl. em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőség vezető: Görömbölyi László Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlap­kézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítóknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelófizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Budapest V., József nádor tér 1.1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Posta­bank Rt 219-98636, 021-02799 pénzforgalmai jelzőszámra. Az előfizetés dija egy hónapra 298 forint Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint Egy évre 3216 forint Index: 25 655. ISSN 01334)357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4Ő02. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 13-10L Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Áfeosz-táj ékoztaíó Budapest (MTI) — Ebben az évben mintegy 100 millió forint­nyi árut szereznek be az áfészek az európai szövetkezetek nagy­bani hálózatán keresztül. Ez az egyik eredménye annak, hogy megkezdte működését a nagy­bani beszerző és elosztó rend­szere hazánkban - tájékoztatta szerdán az MTI-t Bartus Pál, az Áfeosz elnöke. _ Korábban az Áfeosz csak mint érdekképviseleti szervezet műkö­dött. A továbbiakban gazdasági kérdésekkel is behatóan foglal­kozni kíván, segítve tagszerve­zeteit. A nagybani beszerző rend­szer kialakítása e folyamat első lépésének tekinthető. A rend­szer segítségével az áfészek már jelenleg is 6-8 százalékkal olcsób­ban képesek áruikat beszerezni egyes termelőktől, mint nagy vásárlók. Ott, ahol ez a rend­szer már működik a beszerzések 60-70 százaléka ily módon történik. Jelenleg 290 áfész működik az országban, 1,1 millió tagot tud­Az Encs és Vidéke Áfeosz Abaúj Áruháza Fotó: Fojtán László va maga mögött. Az áfészek mintegy félszáz ezer embernek adnak munkát, és mintegy 30 milliárd forintos vagyonnal ren­delkeznek. A beszerző hálózat működtetéséhez mintegy két­milliárd forint értékű ingatlant használnak, a forgótőkét ugyan­csak ilyen összegre szeretnék fel­duzzasztani, ám ebből még csak mintegy 250 millió forint áll ren­delkezésre. Úthasználati díj Szlovákiában Miskolc (ÉM) — A Szlovák Köztársaság területére belépő turistabuszok után úthasználati díjat kell fizetni. A menetrend szerinti járatoknak és személy* autóknak egyelőre nem. Az út­használati díjat úgy számítják ki, hogy a Szlovákiában ter­vezett oaa-vissza uatzási távol­ságot beszorozzák 0,05-al, majd az utasok számával. Ha az így kapott szám nagyobb mint száz, ugyanannyi koronát kell fizetni. Száz korona alatt semmit nem kell téríteni. Fotó: Végh László Az exportszabályozás nem megoldás Budapest (ISB - S.Z.) — Az Ag­rárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság mai ülésén tárgyalja az exportszubvenciók idei elosz­tásának alapelveit. Többek kö­zött változik a tej és tejtermékek külpiaci kereskedelmének a tá­mogatási rendszere is. A tervek szerint az eddig egész évben egységesen érvényes mértékek a jövőben időszakonként változnak majd. Elképzelhető, hogy télen, amikor a termelés csökken, nem támogatja majd az állam az ex­portot, míg nyáron, túltermelés idején, ad szubvenciót. Vannak olyan vidékei az ország­nak - például a főváros-, ahol a tejellátás az utóbbi időben aka­dozik. Az illetékes minisztéri­umok szerint nem hiányról, ha­nem a „terítés” problémáiról van szó, ami - többek között - a Bu­dapesti Tejipari Vállalat fize­tésképtelenségével függ össze, il­letve azzal, hogy a vidéki vál­lalatok nincsenek felkészülve a kieső mennyiség pótlására. A termelők szerint azonban a meg­oldás kulcsa a felvásárlási árak és a fogyasztói árak gyors távo­lodásában, s az ennek okán meg­csappanó termelési kedv te­remtette feszültségekben kere­sendők. A Mezőgazdasági Ter­melők Országos Szövetsége például úgy véli, hogy az össz- tejtermelés mintegy 5-10 száza­lékát képviselő export szabályo­zásával elejét lehet venni az idő­szakosan jelentkező belső ellá­tási problémáknak. A Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma azonban azzal érvel, hogy nem az export- szubvenciók megvonása az egyetlen járható út a kérdés megoldásában. A támogatások megléte mellett eddig sem lehetett korlátlanul exportálni, mivel a tej kiszállítása még mindig engedélyköteles. Jelenleg például csak sajtot lehet ex­portálni, folyadéktejet nem. (A tejexport tulajdonképpen csak szelep, amelyen keresztül az időszakosan jelentkező többlet gond nélkül levezethető - tehát csak akkor „működik”, ha a szükségesnél nagyobb mennyisé­gű tej van az országban.) To­vábbra sem megoldás tehát a belső ellátási gondokra az export szigorítása - vélik a minisztéri­um illetékesei -, elsősorban a vál­lalatok pénzügyi nehézségeit kell rendezni, s az akadozó privatizá­ciót elősegíteni. Akárhogy is, a szubvenciók rend­szere a közeljövőben várhatóan megváltozik. A megyei tejipari vállalatok közül ez elsősorban a gyór-sopron-mosonit és a hajdú­biharit érinti majd, mint legfőbb többlettermelót. Az is elképzel­hető, hogy amennyiben más vál­lalatok likviditási gondjai el­húzódnak, s a szállítási feltételek javulnak, ezek a cégek a belső pi­acokon találnak majd vevőre ed­digi exporttermékeikkel. Nincs egyetértés a nyugdíjemelésről Budapest (ISB- Sinka Zoltán) - „Nem ilyen lovat akartam” - mondhatná az Érdekegyeztető Tanács szociális bizottságának munkaadói és munkavállalói ol­dala. A bizottság szerdai ülésén - amelynek napirendjén a nyug­díjak ezévi emelésének kérdése szerepelt - kiderült ugyanis, hogy a tavalyi ÉT-megállapodás alap­ján hozott országgyűlési határo­zatba foglalt 14 százalékos eme­lés alatt nem ugyanazt értik, mint a kormányzati oldal. A kormány előterjesztése értel­mében ugyanis a 14 százalék a ’92-ben és a '93-ban kézhez ka­pott ellátások összege közötti mértékkülönbségnek felel meg. Mivel azonban idén az első nyugdíjemelésre csak március­ban kerül sor, a január-februári nyugdíjak a decemberihez viszo­nyítva változatlanok maradnak, tehát az év végi nyugdíjakhoz képest idén alacsonyabb mér­tékű, mindössze 9,8 százalékos Fotó: ÉM Archív tényleges emelés várható. A fennmaradó 4,2 százalék a ta­valy szeptemberi emelés át­húzódó hatása. A munkavállalói oldal úgy gondolkodott a 14 szá­zalékos mérték tavaly novemberi megállapításakor, hogy az annak megfelelő összeget a nyugdíja­sok január 1-jén egy összegben kapják meg. A munkaadók pedig azt hitték, hogy a két és fél mil­lió nyugdíjasnak összesen járó összeg mértéke emelkedik 14 százalékkal. Mindhárom megkö­zelítés - a kormányé, a mun­kaadóké és a munkavállalóké - más és más összeget takar, s ezek közül a legkevesebb a kor­mány által kidolgozott javaslat forintigénye. A 14 százalékos emelésnek megfelelő 43 milliárd forintból ténylegesen csak 30 milliárdot kapnak meg a nyugdí­jasok, 13 milliárd tavalyról húzódik át. Bár a munkaadók és a munkavállalók vitatták azt, hogy a kormány által most be­nyújtandó emelési javaslat meg­felel az országgyűlés tavalyi ha­tározatának, valószínűleg mégis arról van szó, hogy annak idején a szociális partnerek félreértet­ték egymást. így utólag tehát csak arról lehet vitatkozni, hogy a tényleges emelések megfelel­nek-e azoknak a követelmé­nyeknek, amelyeket a gazdasá­gi változások támasztanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom