Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-20 / 16. szám

1993. Január 20., Válságkezelés Miskolc (ÉM) — A kormány - mint arról lapunkban is beszá­moltunk az elmúlt évben vizsgál­ta régiónk helyzetét. Ennek során megkülönböztetett figyelmet for­dítottak az elmaradott kistérsé­gekre, illetve fejlesztésükre. A vizsgálódások nyomán a kormány 1070/1992. (XII.29) határozatá­ban foglalta össze a három évre szóló fejlesztési feladatokat. En­nek 7. pontja szociális válságke­zelő programról intézkedik. E sze­rint a két megyében - Borsod-Aba- új-Zemplénben és Hevesben a kormány 50 millió forintos ösz- szeggel támogatja három kistér­ség (Encs, Edelény, Pétervására) szociális fejlesztését. Ózdon 13 millió forintos támogatással foly­tatódik a program. 1993-ban és 94-ben pedig újabb kistérségek bevonásával hasonló nagyság- rendű támogatásokat terveznek. Ma megkezdjük az Encsnek és a térség községeinek juttatott ösz- szegek közlését, amit a következő napokban folytatunk. * Encs: „Abaúj” Gondozó Központ kialakítására 6 000 e.Ft. Ináncs: 1. Konyhai eszközök beszerzése 100 e.Ft., 2. Lakóházak felújítása 180 e.Ft., 3. Közhasznú foglalkoz­tatás 270 e.Ft. Forró: 1. Idősek Klubjának felújítása 470 e.Ft, 2. Szociális szolgáltató eszköz (gk.) vásárlás 900 e. Ft. Novajidrány:l. Idősek Klubjának áthelyezése 250 e.Ft, 2. Közhasznú foglalkoz­tatás 24 e.Ft, 3. Konyha beren­dezés 165 e.Ft, 4. Szociális szol­gáltató eszköz(kerékpár) vásár­lás 41 e.Ft. Homrogd: Konyha bővítés 800 e.Ft. Monaj: Konyha kialakítása 1 000 e.Ft. Fulókércs: Idősek Klubjának felújítása 600 e.Ft. Kázsmárk: 1. Konyha kor­szerűsítés 900 e.Ft, 2. Idősek Klubjának kialakítása 240 e.Ft, 3. Közhasznú foglalkoztatás 180 e.Ft. Léh: Konyha korszerűsítés 400 e.Ft. Selyeb: Szociális szol­gáltató eszköz (gk.) vásárlás 750 e.Ft. Szalaszend: 1. Idősek Klub­ja, konyha kialakítás 1 100 e.Ft, 2. Közhasznú foglalkoztatás 160 e.Ft. Hernádkércs: Szociális szol­gáltató eszköz (gk) vásárlás 800 e.Ft. Szentistvánbaksa: Lakóhá­zak felújítása 200 e.Ft. Detek: Gépkocsi vásárlás a falugondno­ki rendszer bevezetéséhez 1.000 e.Ft. Vizsoly: 1. Közhasznú foglal­koztatással, családsegítő alkal­mazása 100 e.Ft, 2. Lakóházak felújítás# 300 e.Ft., 3. Idősek Klubjának korszerűsítése 50 e.Ft., 4. Konyha felújítás iskolá­ban 50 e.Ft. Telkibánya: Idősek Klubjának korszerűsítése, bőví­tés 1.400 e.Ft. Tornyosnémeti: 1. Konyha bővítés 280 e.Ft. 2. La­kóház felújítás 300 e.Ft., 3. Köz­hasznú foglalkoztatás 120 e.Ft. Abaújvár: Idősek Klubjának ki­alakítása, konyha bővítése 1.000 e.Ft. Krasznokvajda: 1. Konyha felszerelés 200 e.Ft., 2. Szociális szolgáltató eszköz (gk) vásárlás V 00 e.Ft. Hernádszurdok: Konyha kialakítása 500 e.Ft. Méra: Nyug­díjas Klub felszerelése 200 e.Ft. Göncruszka: Szociális szolgáltató eszköz (gk) vásárlása 900 e.Ft. Abaújkér: 1. Idősek Klubjának ki­alakítása 1.500 e.Ft., 2. Szolgál­tató géppark kialakítása 500 e.Ft. Garadna: Szociális szolgáltató eszköz (gk) vásárlása 900 e.Ft. Szászfa: Szociális szolgáltató esz­köz (gk) vásárlása 900 e.Ft. Bol­dogkőváralja: Szociális szolgál­tató eszköz (gk) vásárlása 900 e.Ft. Baktakék: 1. Idősek Klub­jának korszerűsítése 240 e.Ft., 2. Konyha bővítés 240 e.Ft., 3. Köz­hasznú fpglalkoztatás 120 e.Ft. Hernádvécse: 1. Szociális étkezés bővítése (konyha bóv., házi tűz­hely, szállító eszk.) 550 e.Ft., 2. Földbérlő társulás kialakítása 1.000 e.Ft. Korlát: 1. Konyha ki­alakítása 800 e.Ft. Hidasnémeti: 1. Konyha kialakítása 1.000 e.Ft., 2. Közhasznú foglalkoztatás 300 e.Ft. Gönc: 1. Idősek Klubjának felújítása 1.000 e.Ft, 2. Szociális szolgáltató eszköz (gk) vásárlása 900 e.Ft., 3. Közhasznú foglalkoz­tatás 60 e.Ft. Regéc: 1. Szociális szolgáltató eszköz (lovasszekér) 400 e.Ft., 2. Mező- és erdőgaz­dasági eszközök 100 e.Ft., 3. Közhasznú foglalkoztatás 100 e.Ft. Pere: Konyha bővítés 700 e-Ft- (Folytatjuk) Szerda Abaúj Tájain Virágh doktor szóvirágai Szikszó (ÉM - FG)—A nyugdíja­sok számára nemrégiben megren­dezett Ki mit tud? -on azzal tűnt fel az egyik résztvevő, hogy össze­gyűjtötte többszáz magyar szót, melyekben megtalálható az adó szavunk. Aztán ezeket versbe szedte, és így született meg a hatalmas, öt oldal teijedelmú Adó óda. Dr. Virágh Ernő, nyugalmazott kórházi főorvos, örömmel nyug­tázza, hogy hallottunk a szerep­léséről. De mindjárt figyelmeztet: ez az óda, és a többi hasonló írása annak ellenére, hogy rímelnek, hogy érzékelhető a vers ritmusá­nak lüktetése, sőt még bizonyos gondolatot is közvetítenek, nem költemények. „A makaróni ké­szülhet, hagyományos módon, de úgy is lehet, hogy a levegőbe lyu­kat fúrunk és körülöntjük a tész­tával” - mondja magyarázatkép­pen. Valahogy így születhettek a népdal- és verscsúfolói, nevetó- sírversei, haikujai, pantun-lán- cai... Nyugdíjasként már jut ide­je „eljátszadozni” a szavakkal, rá­csodálkozni a nyelvünk szépsé­gére, gazdagságára. Az első írá­sok még a budapesti Nyelvi játé­kok klubjának felhívására készültek, mióta viszont ez a klub megszűnt a szikszói nyugdíjasok, és a maga örömére írogat. Az im­máron hatodik éve működő nyugdíjas klubot a felesége, Irma asszony vezeti, természetesen együtt járnak a klubfoglalkozá­sokra, kirándulásokra. Közösen szervezik a programokat, hol egy tréfás vetélkedővel, hol egy vidám felköszöntővel lepik meg a baráti kör tagjait. És persze, együtt dol­goznak azért is, hogy működhes­sen ez a klub. Az öregek napközi­jében kaptak helyet, és a kórház szakszervezetétől kapnak támo­gatást, de a legtöbb pénzt külön­Az Adó ódát elküldte Kupa Mihálynak is Fotó: Dobos Klára böző pályázatokkal nyerték el. így tudják fedezni a kirándulások költségeit, igy jut némi pénz egy- egy nagyobb rendezvényre. A Mi­kulás-napi ünnepségre meghív­ták az encsi művelődési ház nyug­díjas klubjának tagjait, ők pedig az encsi farsangi mulatságra hi­vatalosak. Ernő bácsi egyébként tagja az encsi Rejtvényfejtők klubjának is. Az ottani klubveze­tővel, Kiss Józseffel éppen most neveztek be egy országos -páros - versenyre. A rejtvényfejtés mellett maga is készít különböző fejtörőket. Me­séli, hogy annak idején, amikor még gyakrabban hívták felvilá­gosító órákat tartani az iskolák­ba, ifjúsági klubokba, oda is vitt egy-egy témába vágó keresztrejt­vényt. Példaképpen mondja is: négy betű - kopogtatás az eme­leten, hogy a földszint kiadó-e... Aztán mindjárt komolyabb témá­ra vált: a kényszerű, kötelező szexuális felvilágosítás helyett szexuális nevelésre lenne szük­ség, többet kellene foglalkozni a fiatalokkal, közösen megbeszélni a problémáikat, ilyen panaszok esetén együtt kezelni a házastár­sakat. Annak ellenére, hogy már nyugdí­jas, nem szakadt meg a kapcsola­ta a kórházzal, ahol 1959. már­cius 15. óta dolgozott. Vezeti az intézmény könyvtárát, a nyári szabadságok idején pedig besegít a laboratórium munkájába. De a fennmaradó időben sem tétlenke­dik. Szívesen eljár horgászgatni, és itt van a kert is. Egész életében vegyszerekkel dolgozott, ponto­san ismeri azok hatását, így ter­mészetesen „biokertészkedik”. De ez is csak egy, a többi kedvtelés között. „A hobbijával úgy van az ember, mint a irodalommal - mondja jótanácsként Ernő bácsi - nem szabad vele házasságot köt­ni, csak szeretni kell.” Abaúj megye és Szikszó „Ha időszerű, döntsön az abaúji nép” Az Észak-Magyarország 1992. december 9-i számában Szikszó város polgármestere által írt cikk jelent meg a fenti cím alatt. Az említett írásban leírtak zö­mével egyetértünk. Valóban a trianoni szerződés súlyos meg­próbáltatást jelentett a térség­nek. Az ország legrégebbi tör­ténelmi megyéjét kettévágta, a megyeszékhely a határ másik oldalára került. A fejletlenebb déli része a megyének városi köz­pontok nélkül maradt. Az addig is Kassa centrikus terület Mis­kolc centrikussá vált. Arégi mező­városi előzményekkel rendelkező települések közül (Abaújszántó, Gönc, Szikszó) kijelölték Szikszót ideiglenes jelleggel megyeszék­helyként. Ez az ideiglenesség rá­nyomta bélyegét nemcsak Szik­szó, hanem az egész térség fejlő­désére. A cikk befejező részében leírtak - melyhez hasonló megnyilatkozá­sok mások részéről is többször el­hangzottak - késztettek bennün­ket véleményünk kifejtésére. „Encset várossá felülről jelölték annak idején. Nekik semmiféle követelménynek nem kellett megfelelni a városi rang elnyeré­sére. Mérhetetlen állami pénzzel látványosan fejlesztették előbb járási székhellyé, majd várossá...” Ez a megállapítás sérti az itt lakók tisztességes jó szándékát és élni akarását. Az igaz, hogy felül­ről jelölték, de alulról jövő kezde­ményezésre (mint ahogy ez tör­tént Szikszó esetében is), kiírt pá­lyázati feltételeknek megfele­lően. Dokumentáltan bizonyítha­tók, hogy Encs ezen kiírásoknak 90 százalékban megfelelt (okta­tási és közművelődési intézmé­nyek száma, egészségügyi alapel­látás, kereskedelmi egységek, közművesítés, portalanított utak stb.). A kommunális létesítmé­nyeknek egy jelentős része társa­dalmi összefogással (pénz és munka) épült, például víz-, szennyvízvezeték, járda 80 szá­zalékban. A nagyobb kulturális és sport célokat szolgáló épületek is nagymértékű társadalmi munká­val épültek (a sportkomplexum­nál igen jelentős társadalmi hoz­zájárulás történt a térség gaz­dasági és állami egységei részé­ről). Ezen intézmények bizonyít­hatóan térségi célokat is szolgál­nak (koncertek, sportversenyek, úszásoktatás stb.). Az a tény, hogy Encs térségi köz­pont lett, nem részesült valami nagy kegyben az állami vezetés részéről. A nagyberuházások megvalósí­tása elmaradt, vagy a lobbizás következtében máshová kerültek - sörgyár és a kórház felépítése. A sörgyár építéséhez szükséges mu­tatók Encsen kedvezőbbek vol­tak, és mégsem itt valósult meg a beruházás. Elmondható ez a kór­házra vonatkozóan is. Ma sem jobb a helyzet, mert az Észak-Ma- gyarországban megjelent, a köz- társasági megbízott által felsorolt megyei fejlesztések között Encs és térsége részére igen csekély és je­lentőségében jelképes fejleszté­sek megvalósulására látszik lehe­tőség (egy rövid összekötő út és Encsen egy szeméttározó épí­tése). Encs térségi központtá való ki­jelölése (ugyanúgy Szikszó is), várossá nyilvánítása - a korábban kialakult és elég határozott von­záskörzete alapján - természet­szerű volt. Többek között ez ol­vasható egy Abaújról szóló tanul­mánykötetben (Süli-Zakar Ist­ván, 1991.). Elég csak ránézni a térképre és egyértelműen megállapítható, hogy Encs alkalmas a térségi sze­repkör betöltésére. A múltban és ma is a legnagyobb tömegeket vonzó országos vásárok helye. Bevásárló központ volt és az ma is. Sok térségi feladatokat szol­gáló hivatal székhelye és az lehet a jövőben is, a kedvező utazási feltételek miatt. Nem kívánjuk a városunkkal kapcsolatos eddig elhangzott ki­jelentéseket tovább vitatni. A ma­gunk részéről ezzel a cikkel le­zártnak tekintjük a további véle­ménynyilvánítást. Nem tehetünk arról, hogy Encs a térség központ­jában, Szikszó pedig a szélén helyezkedik el. Mint eddig is, úgy a jövőben térsé­gi kapcsolatokban gondolkodik a város vezetése. A szembenállás, a szegénységünk felett való vitat­kozás helyett, az összefogás és az együttműködés gyakorlatát kell kialakítanunk. Mi örültünk an­nak idején, amikor Szikszót vá­rossá nyilvánították és lett a tér­ségnek immár két városa. Örülni fogunk, ha a jövőben újabb tele­pülések nyerik el a városi rangot (Abaújszántó, Gönc). Ha már elmulasztódott a térség egészére kiterjedő gázprogram­nak a szikszóiakkal való megva­lósítása, úgy ennek továbbfej­lesztését Encsnek kell felvállal­nia - ami be is indult. Közösen kell szorgalmaznunk a 3-as számú autópálya kitérő (Miskolc váro­sáig tervezett) szakaszának az or­szághatárig való megépítését. Hisszük, hogy egyszer csak ki­alakulnak északi szomszédaink­kal a politikától mentes kapcso­latok, s ez térségünknek is ked­vez (kialakul a belső és a külső turizmus, a határmenti kereske­delmi övezet) és a mi fejlődésün­ket is szolgálja. Hasonló célja len­ne a Miskolc-Hidasnémeti vasút­vonal villamosításának a megva­lósítása, valamint a már megkez­dett telefonhálózat teljes kiépíté­sének a befejezése. Mindezek vég­ső soron elősegítenék a térségben a vállalkozások elterjedését, a munkanélküliség nyomasztó gondjának az enyhítését... A két város szerepkörét, Abaúj székhelyét illető meddő vitát szükségtelennek tartjuk. A ké­sőbbiekben, majd ha időszerűvé válik, döntse azt el az abaúji nép, egyetértve Szikszó polgármeste­rével. Bennünket a jövőt formáló, őszin­te szándék vezérel és ehhez kíván­juk valamennyiünk jó együttmű­ködését, békés munkálkodását. Városvédő és Városszépítő Egyesület Elnöksége, Encs ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Adó Endre: Ballada az adóról (részlet) Egy álmos, poshadó unalomba fulladó kisvárosban kushadó óraadó, titkon rímekkel játszadó- tán valami Radó, de lehet, hogy Ladó - /csak ne vegye zokon a vele névrokon utónévadó Ladó!/ egy szép napra virradó lelkét megihlette a megszaporodó, ránkszakadó adó. S lévén mindig tiszteletadó, önmagára is sokat adó, szófogadó és példaadó, semmi jóból ki nem maradó,- százhuszonötszörös véradó - lelkes is volt, no meg haladó,- nem afféle újtól borzadó, Uram bocsá,, netán lázadó -, de nemes eszméknek helytadó és azokkal összeforradó, nehézségtől meg nem riadó, előle el nem szaladó, közért mindig buzgón fáradó; most is a lelkében szunnyadó nemes érzés lett uralkodó, hogy benne visszhangot vert a szó: adó, s új versében a rímekben tombolt a túláradó adó. Pirkadó hajnalban kezdte meg és amikorra a nap lement, hát meglett amire vágyóda: s született az adóról - óda. Másnap elvitte a kiadóba. „Óda? Na jó! Csak tegye le...oda!... A Vendéghy-kúrián Gagybátor (ÉM)—A Csereháti Település- szövetség az elmúlt év őszén vásárolta meg a Szikszói Állami Gazdaság gagyvendégi irodaépületét, az egykori Vendéghy-kúriát. Az ÁVU és az OMF a napokban hozzájárult az épület birtokbavételéhez, így rövid időn belül megkezdheti munkáját a gazdaságfej­lesztő iroda központja. Ez a szervezet a szövetség mellett, a miskol­ci Regionális Vállalkozási Központhoz ha­sonlóan tevékenykedik. Jól képzett.szak­emberek főállásban foglalkoznak majd az­zal (a központban és a felállítandó kihelye­zett irodákban is), hogy megkeressék a tér­ség potenciális vállalkozóit, segítsenek üz­leti tervük elkészítésében, képzésükben, kedvező hitelek megszerzésében. Az „épü- letavatót” január 22-én, délelőtt 10 órától rendezik, ekkor ülésezik ugyanis először a volt Vendéghy-kúriában az iroda beindí­tását, munkáját előkészítő bizottság. Kicenzúrázva Budapest (ÉM) - G. Nagyné dr. Maczó Ágnes országgyűlési képviselő tájékoztatja a debreceni székhelyű Regionális TV nézőit, hogy Abaúj vármegye polgármestereinek megbeszéléséről szóló riportot a Regionális TV-híradó kétszeres ígérete ellenére is ki­cenzúrázta. A Nap TV-ben a 2-es csatornán - mely az egész országban fogható - csütör­tökön reggel 7.10 órakor többek között er­ről is, és a három megyét érintő kérdésekről is nyilatkozik a képviselő asszony. Sível a Csereháton Gagybátor (ÉM) — Az elmúlt év őszén ala­kította meg a miskolci volt Honvéd Papp József SE és nyolc csereháti körzeti álta­lános iskola a CSESI-t, közös sífutó és biat­lon sportkörüket. Ennek révén a falusi gye­rekek megismerkedhetnek azzal a sporttal, amire a csereháti domboldalak nagyszerű lehetőséget biztosítanak, ugyanakkor a vá­rosiak is birtokukba vehetik ezt az eddig ki­használatlan területet. Karácsony előtt közös edzőtáborban voltak Szlovákiában. Most már csak a hazai hóra várnak, hogy végre itthon is kipróbálhas­sák tudásukat és felszerelésüket. (Ez utób­bi megszerzéséért igen sokat tett a Csere­hátért Alapítvány.) A szerveződéshez ter­mészetesen még lehet csatlakozni. A vállal­kozó tornatanárok Várallyai Istvánná ta­nárnőnél (3821 Krasznokvajda, Általános Iskola) „nevezheti” be síelni vágyó tanulói­kat a CSESI-be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom