Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-18 / 14. szám

1993. Január 18., Magyar vevők A Centrumra Budapest (MTI) — Miután az utolsó külföldi vevő is vissza­lépett, 10 magyar vállalkozó fo­gott össze, hogy megvásárolja a Centrum Kft. 25 áruházát. A rész­letekről a vevőjelöltek pénteken az Intercontinentalban sajtótájé­koztatót tartottak. Elmondták: magyar kézben sze­retnék tartani az ország egyik leg­nagyobb áruházláncát, amelyet a sorozatos próbálkozások ellenére sem sikerült eddig értékesíteni. A konzorcium január 8-án küldte meg az ÁVÜ-nek ajánlatát, ame­lyet 60 napig, azaz március 8-ig tartanak fenn. A 9 budapesti és 16 vidéki áruház tudomásuk sze­rint évi 16 milliárd forgalmat bo­nyolít le. A Centrum Kft. vezetői korábban úgy nyilatkoztak, hogy az 1992. évi adózás előtti nyereségük kö­rülbelül 450 millió forintra tehe­tő, viszont a vállalkozók úgy tud­ják, hogy az áruházak már évek óta nem működnek nyereségesen. Terveik között szerepel a megle­hetősen rossz állapotban lévő üzletházak felújítása, dolgozói részvények kibocsátása. Az áruházi lánc megvásárlására alakult konzorcium tagjai: Kele­men Géza (Controll), László And­rás (CO-Nexus), Lupis József (Lupis Brókerház), Minárovits János (Albacomp), Rubik Ernő (feltaláló), Tamás István (Duna- holding Rt.), Vadász Péter (Mic­rosystem), Várszegi Gábor (Fo­tex), Széles Gábor (Videoton) és Dicső Gábor (Kontrax). A vállalkozók a tájékoztatón hangúlyozták: nem akarnak nyo­mást gyakorolni a Vagyonügy­nökségre, tudomásul veszik azt is, ha nem ők lesznek a vásárlók, továbbá ha az ÁVÜ új tender ki­írásába elképzelésük nem illesz­kedik bele. Az ajánlott vételárról nem nyilat­koztak, annyit azonban elmond­tak, hogy ez lényegesen több, mint a legutóbbi pályázatnál ígért 2,5 milliárd forint. Termelői árak Budapest (MTI) — A termelői árak novemberben a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatá­sa szerint 1,2 százalékkal emel­kedtek az előző hónaphoz képest. Ez úgy alakult ki, hogy a belföldi piacon kisebb volt az áremel­kedés, 1 százalékot ért el, míg az exportárak nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal drágultak. Novemberben az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva az éves ipari termelői árváltozás 14,2 százalékot ért el. A belföldi áraknál a drágulás ebben az idő­szakban 12,2 százalékot tett ki, míg az exportáraknál jóval több, 14,6 százalék volt. Októberben a havi áremelkedés az ipari termelői áraknál 1,9 szá­zalékos, szeptemberben pedig 1,1 százalékos volt. A múlt évben ok­tóberben alakult ki a legmaga­sabb havi ipari termelői áremel­kedés. Osztalék előleg Budapest (ÉM) — A Realbank vezetése azt tervezi, hogy a pénz­intézetben a lakosság még az év végéig többségi, mintegy 70-80 százalékos tulajdoni részesedést érjen el. Ennek érdekében a bank tovább folytatja a Budapest Banktól még a múlt év végén megvett, mintegy 500 millió forin­tos részvénypakett további lakos­sági értékesítését. Emellett a idén további 500 mil­lió forinttal akarják emelni a bank alaptőkéjét ugyancsak a lakos­ságnak kibocsátandó részvények­kel valósítanának meg - jelentette be Czakó András, a pénzintézet vezérigazgatója. A pénzintézet az elmúlt évet vár­hatóan 13 milliárd forintos mér- legfóö8szeggel zárja. A pénzinté­zet a tavalyi eredményekre tekin­tettel a rendkívüli közgyűlés után 16 százalékos osztalék előleget fizet majd a részvényeseinek. Hétfő Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Új termékekkel a piacért akar! Két irányból, Királdról és Mocsolyásról indult az alapvágat fejtése. Képünkön: az elővágó csapatok találkozója 1981 június 9-én. Fotó: ÉM archív A putnoki bánya élni Putnok (ÉM - F.Z.) — „A közel­múltig Putnok a magyar barna­szénbányászat egyik perspekti­vikusnak tekintett aknája volt. Az elmúlt évek sorozatos terme­lési és gazdasági kudarcai követ­keztében Putnok Bánya válságos helyzetbe került. Az 1992 január 8-9-i BDSZ - kormány megál­lapodás alapján - tekintettel a tér­ség súlyos foglalkoztatási prob­lémáira -, a bezárást illetően a bánya 1995-ig kapott haladékot. Ezen idő alatt a feltárt terület gyorsított lefejtésével lehetőség van a tisztes visszavonulásra, vagy - az eredmények számottevő javulása esetén - az esetleges to­vábblépésre. Ez utóbbit a nagy és minőségileg is figyelemreméltó szénvagyon és az elmúlt időszak több nagyvolumenű beruházásra mindenképpen indokolja.” A fenti idézet egy pályázati anyagból való, melyet a Gömör - Szén Kft. adott be a már több mint másfél éve felszámolás alatt álló Borsodi Szénbányák putnoki bányájának gazdaságos működ­tetésére és az esetleges későbbi privatizációjára. A Gömör - Szén ajánlatát elfogadták. Persze ez nem ment olyan egyszerűen mint a mesékben, beleszólása volt a SZÉSZEK-nek is (Szénbányá­szati Szerkezetátalakítási Köz­pont), mely ugyancsak nem el­hanyagolható feltételeket sza­bott. Miután a korábban évente 400- 500 millió forintos veszteséggel üzemelő bánya bezárását még előbbre kívánták hozni - függet­lenül attól, hogy Ózd és Putnok térsége már így is válságövezet - csak Í993-ig kötötték meg, ponto­sabban hagyták jóvá a Szerződést a pályázókkal. Legfőbb kitétel természetesen a termelés gazda­ságosabbá tétele volt, maximum százmillió deficitet fogadnak el az üzemeltetőktől. A megegyezés végülis létrejött, s október 1-tól Putnok Bánya Kft.-ként működik a korábbi üzem.- Egyáltalán hogyan mertek egy ilyen vállalkozásba belevágni? • kérdeztük Kárpáti László ügy­vezető igazgatót.- A Gömör - Szén Kft.-nek h at tag­ja van. Többé-kevésbé ahhoz a korosztályhoz tartozunk, akik­ben még van kellő energia és szakmai önbecsülés, hogy vál­laljuk a megmérettetést a Put- nokon. korábban is dolgozó kol­légákkal együtt. Jól ismerjük a helyi adottságokat és viszonyo­kat, s azt is tudjuk, hogy a putno­ki bányászgárda mire képes. Per­sze szakmabeli kollégáktól is kap­tunk már jópár címkét, de ettől függetlenül-optimisták vagyunk.- Minden átszervezés, átalakulás úgy kezdődik, hogy embereknek menniük kell, s ez különösen er­refelé nem lehet népszerű...- Természetesen egy szervezeti és szerkezeti módosítás ilyen ese­tekben áldozatokkal is jár. A gaz­daságosság érdekében a „karcsú- ítás” nálunk is elkerülhtetlen volt. Ez szerepelt az eredeti elkép­zelések között is. Ezerötszáz em­berből 1100 maradt, a csökkentés a földalatti produktív létszámnál szinte elhanyagolható volt, az iparosokat és kiszolgálókat azon­ban erőteljsen érintette.- Ettől csökken ugyan a ráfordí­tás, de ez önmagában nem oldja meg a gazdaságosság kérdését.- A szénbányászatban valóban nem. Viszont számos olyan egyéb intézkedést is tettünk, melyektől a gazdasági mutatók javulását várjuk. Például megszerveztük termelvényeink közvetlen saját értékesítését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy most már a be- rentei szénosztályozótól elsza­kadtunk, s így nincs egy másik olyan szervezeti egység, melyet valakiknek (üzemeknek) el kel­lett tartani. Hogy ezt megtehes- sük, a termelés korábbi gyakor­latához is hozzá kellett nyúlni. Mindkét frontunkon kényszerű­en külön jövesztjük és szállítjuk ki a meddőt, valamint a szenet, így tisztább a szén. Ugyancsak ennek érdekében növeltük a kam­rafejtések termelését is. Az igaz­sághoz hozzátartozik az is, hogy a jelenleg művelt kettes telepben jobb minőségű a szén - fűtőérték­ben is - mint a régebbi hármas­ban volt.- Ez visszajelzés, vagy csak felté­telezés?- Három hónap alatt a hőerőműtől alig érkezett reklamáció, ugyanis folyamatosan tudjuk feladni a 10 000 kj/kg minőségű termel- vényt, amire természetesen na­gyon vigyázunk is, hiszen az erő­mű a fő vásárlónk.- És a lakosság?- A két hónap során - október, no­vember - nagyon jó volt az érté­kesítés. Decemberben ez érthe­tően visszaesett, hiszen minden előrelátó család „bespájzol” az igazi tél kezdetére. A régió igé­nyeinek eleget tudunk tenni, sót árban és minőségben is álljuk a versenyt a hasonló kategóriájú import szenekkel. Jelenleg 60:40 százalékban oszlik meg a terme­lésünk az eróművi, illetve a lakos­sági felhasználásban. A későb­biekben ezen az arányon is sze­retnénk javítani.- Lesz-e új, olcsóbb a szén?- Igen. Az osztályozónkon már el­kezdtünk egy technológiai váloz- tatást, ami rövidesen lehetővé teszi, rostált daraszén és kocka­szén termelését és eladását. Ezzel együtt ötféle termelvény előállí­tására lesz képes a putnoki bá­nya.- Nem is oly túl régen - miután megépült Mocsolyás - évi egymil­liós termelésről álmodtak. Ma mi a realitás?- Úgy gondoljuk, évi 450-480 ezer tonna szenet kell kihoznunk és eladnunk, hogy kötelezettségein­ket teljesíteni tudjuk. A termelés igazi beindításáig, azaz októberig rengeteg gondunk volt a gépek­kel, szállító berendezésekkel, így csak 22 500 tonnát termeltünk. Novemberben már 32 500-at ír­tunk, míg decemberben 44 000 tonnát hoztunk felszínre. Úgy érzem, az eddigi eredmények azt mutatják, Putnok nem adja fel! „Fűrészelni jaj de jó” Edelény (ÉM) — A jó kereskedőt soha nem kellett figyelmeztetni arra, hogy a vevőből él. Rájött, il­letve rájön arra magától is. Kohn bácsi - akinek hozzáértését nem­igen lehet megkérdőjelezni - már az igen régmúlt időkben megfo­galmazta, hogy az üzletben min­dig lenni kell valakinek, mert ha nincs ott, akkor nem teljesülhet­ne a megélhetést biztosító alap­elv, miszerint: mindegy hogy mit, de el kell adni valamit. Igen prak­tikus útmutatás ez, amiben ki­mondatlanul is megfogalmazódik a jó kereskedelem nélkülözhetet­len filozófiája, a: mindent a ve­vőkért.- Mert ha nincs vevő, nincs üzlet sem - mondja Molnár Miklós, aki Edelényben nyitott üzletében semmi mást nem árul, csak Sthyl fűrészeket, azokból viszont a leg­jobbakat. S, hogy melyik a jó fa­vágó szerszám, Molnár úr erről igencsak hiteles véleményt alkot­hat, hiszen erdész technikusként korábban számos favágó verse­nyen vett részt; s amikor boltját megnyitotta, úgy vélte, hogy egy kicsit a régi szakmában maradt.- Veszik, viszik ezeket a jó gépeket- monjja. Tapasztalom viszont - mert megkeresi vásárlóit -, hogy Szakmai bemutató Edelényben az amatőröknek milyen gondot je­lent a fűrészgépek használata, nem is szólva a karbantartásról. Ezért aztán tanfolyamokat, gya­korlati bemutatókat szervezek Edelényben, ahol megtanítom a volt és jövendőbeli vevőimet jó- néhány szakmai fogásra, a gépek használatára. Fotó: SzD Mindehhez talán csak annyit: Molnár úr nemcsak a favágásban profi, de kereskedőként is az. Jóllehet - mint elmondta - nagyon is önző érdekek munkálnak ben­ne, hiszen azt szeretné, hogy erre­felé „fűrészt csak molnártól ve­gyenek” Mit mondjunk? Úgy le­gyen!----------JEGYZET----------­Il lésy Sándor Harmadik fordulóját tartja ma a Di- mag Részvénytársaság rendkívüli köz­gyűlése, s ha ma a részvények többségét bíró Állami Vagyonügynökség és a tu­lajdonosi jogokat gyakorló vezérigazga­tó, Klicsu András megegyezik egymás­sal: akkor új ember kerül a kohászati társaság élére. És persze ezzel lezárul a több, mint két évszázados múltra visz- szatekintő diósgyőri kohászat talán leg­ellentmondásosabb egy éve, amiről azonban egy biztatót azért lehet mon­dani: dolgozott a gyár. Az, hogy milyen áron, más kérdés. A hat-hét ezer diósgyőri munkás még min­dig kohászati dolgozónak mondhatja magát, s lehet ez a legfontosabb. Mind­amellett, hogy él a kohó, az acélmű, a hengerde, s mindamellett is, hogy a cég minden effektiv tevékenységet végző egy­sége felszámolás alatt áll. Eredetileg a rendkívüli közgyűlést egy fordulósra tervezték, aztán különböző objektív és szubjektív okok miatt három félidő lett belőle. Az első harmadban jó­formán csak a csapatok vonultak fel, a másodikban már részeredmény is szü­letett - a felek egyetértettek abban, hogy fizetésképtelenné nyilvánítsák a céget, és kezdeményezzék a felszámolási eljá­rásmegindítását-, ma, a harmadik, vél­hetően utolsó harmadban már a vég­eredmény kihirdetésére készülnek az érdekeltek. Ez pedig nem lehet más, mint Klicsu András távozása a cég éléről, amelyet egyébként hosszú hónapok óta óhajt az ipari tárca, és az Állami Vagyonügy­nökség. Klicsu különben többször is ki­jelentette; megy. Igaz, hozzátéve: ha fel­tételeit teljesítik. Alz, hogy az óhaj teljesüljön, kompro­misszum szükségeltetik. Innen is, on­nan is engedni kell. A kohászat érdekében... Energiából elegendő Budapest (ÉM) — Továbbra is megnyug­tató az ország energiahelyzete, mind kő­olajból, mind benzinből rendelkezésre áll­nak a normál készletek, rendkívüli intéz­kedésekre nincs szükség—mondotta József Gábor a Magyar Olaj- és Gázipari Részvény- társaság (MÓL Rt.) ügyvezető igazgatója. Január első hetében érezhetően csökkent a benzinfogyasztás, az autósok részben az ár­emelkedés, részben a rendkívül kedvezőt­len időjárás miatt otthon hagyták gépkocsi­jaikat, aki pedig tehette, az előzőleg meg­vásárolt készletből töltötte meg üzem­anyagtartályát. így az egyébként ilyenkor szokásos mennyiségnél mintegy 30 száza­lékkal kevesebb üzemanyagot vásároltak a MÓL kútjainál. A cég egyébként arra szá­mít, hogy már január második felében a szo­kásos napi 3 ezer tonna fölé emelkedik a for­galom. Tavaly a MÓL mintegy 5 millió ton­na kőolajat és több mint 5,1 milliárd tonna földgázt importált Oroszországból. Ezen kí­vül 1,8 millió tonna kőolajat hazai forrás­ból fogyasztott az ország, földgázból pedig 4,8 milliárd köbméter fogyott az importon kívül. A már megkötött szerződések szerint kő­olajból az elmúlt évhez hasonlóan az idén is arra kell számítani, hogy több partnertől szerzi be a külkereskedő cég, illetve a MÓL Rt. a szükséges mennyiséget. Arra a kérés­re válaszolva, hogy miként érinti az oroszor­szági csökkenő kőolajtermelés Magyaror­szág esetleges kőolajimportját, József Gá­bor közölte: remélhetően nem lesz kedve­zőtlen hatása, ám a szakma kőolajkeres- kedói felkészültek erre a lehetőségre is. A kőolajárakról, illetőleg a MÓL gazdálkodási eredményeiről az ügyvezető-igazgató nem kívánt tájékoztatást adni, mondván: immár 16-17 olyan olajtársaság tevékenykedik az országban, amelyek esetleg fontos üzleti in­formációkhoz juthatnak. A MÓL gazdálkodási adatai — mint min­den részvénytársaságnál — nyilvánosak, ám azokat a mérleg elkészültéig, illetőleg amíg a tulajdonos, jelen esetben az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.) nem szerez tudomást, ugyancsak nem cél­szerű közölni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom