Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

1993. Január 4., Hétfő Gazdaság Amikor majd csökken az ara A mi televíziónk Halászoknak Miskolc (ÉM) - Ideiglenesen ja­nuár végéig használhatók és ér­vényesek az idén váltott halász­jegyek, amelyekkel a halászok, sporthalászok használnak, mert késik a Halgazdasági Alapról szóló törvénytervezet elfogadá­sa. Az életbelépő új rendelkezés szerint ugyanis megváltozik majd a halászjegyek kiadásának rendje. Az illetékbélyeg lerovása helyett befizetési kötelezettség lép érvénybe. Ennek összege megegyezik az eddigi illetékbé­lyegben lerovásra kerülő díjjal, azaz ugyancsak 300 forint. Az új rendszerben a halászjegy kiváltására előreláthatóan csak február elseje után, a törvény el­fogadását követően kerül sor - tájékoztatja a halászokat Csikós József megyei halászati felügye­lő. Ezért vált szükségessé a je­lenlegi halászjegyek érvényének meghosszabbítása. Mert hivatá­sos és sporthalászok is „űzik mesterségüket”, noha a diderge- tő decemberi hidegben a halászó vizeket jégpáncél borítja. A befizetési kötelezettség azon­ban nemcsak a halászokra vo­natkozik, hanem azokra a sze­mélyekre is, akik a „hasznos vízállatok kifogására” váltanak engedélyt. így többek között a rákászokra, nemkülönben pedig akik a vízibolhák „kitermelésé­vel” foglalkoznak. Erdőkitermelés: fontos a minőség! Miskolc (ÉM) - A tíz év előtti­nek mintegy fele mennyiségű fát vágtak ki a Borsodi Erdő és Fa­kitermelő Gazdaságnak a szlo­vák határtól az alföldi síkságig teijedő mintegy 120 ezer hektá­ros erdőségeiben - mondotta Varga József a gazdaság vezér- igazgató helyettese. Ez az idén mintegy 230 ezer köbméter, el­sősorban lombos fát jelent. A kitermelés csökkenésének oka többek között, hogy előtérbe ke­rült az erdőfelújítás nemkülön­ben pedig különös hangsúlyt ka­pott az erdőnek mint természet- védelmi tényezőnek a szerepe. Ide tartozik például az erdő köz­jóléti jelentősége, nemkülönben pedig a nemzeti parkok, amely­ből megyénkben több is van. Emellett előtérbe került a minő­ség, a kitermelés gazdaságossá­ga is. Például: honnan gazdasá­gos a szállítás, milyen minősé­get ad a kitermelésre kerülő 100-120 éves bükk, tölgy. Nem utolsó sorban pedig milyen faj­tát, milyen célból lehet értékesí­teni a hazai és a külföldi piacon. Mire van kereslet? Mert például nehezedtek a nyár, a fenyő és a gyertyán papírfa­ként történő értékesítésének fel­tételei, hiszen többek között csökkent a hazai felhasználás. Mintegy 60 ezer köbmétert tüd- tak eladni lemez- és késrönk­nek, amelyet megfelelő gépekkel „meghámoznak”, s azt elsősor­ban furnérként, borítólemezként használják fel. A jövő évi terv összeállítása nem kismértékben a jelenleg külföldi cégekkel fo­lyó, az exportra vonatkozó tár­gyalásoknak is függvénye. Kft. a MÁV Járműjavítóból Szolnok (MTI) - Új fejezet kez­dődik a 136 éves szolnoki MÁV Járműjavító Üzem történetében: 1993. január 1-jétól jogilag egy­személyes kft.-ként működik. A tervek szerint körülbelül 1200 dolgozóval működik mint kft., hatvan dolgozója pedig továbbra is a MÁV kötelékében marad. Az a tény, hogy a MÁV egysze­mélyes kft.-ként a maga szár­nyára bocsátja, az ezentúl önál­lóan gazdálkodó üzemek egyelő­re nem hoz lényeges változást a cég termelésében. A kft. kapaci­tásának nyolcvan százalékára a vasút biztosítja a megrendelést. Nem szűnik meg Szolnokon a vasúti ágazat szakmunkáskép­zése, hiszen itt működik az or­szág egyik legjobban kiépített tanintézete. Fenntartásában a MÁV együttműködik a kft.-vei. Magyar munka, japán képcső Miskolc (ÉM-MM) - A szlogen ismerősen hangzik. A kis ha­zánkban gyártott Suzuki autók reklámjaiban halljuk nap mint nap. Sokunkat nem kis büszke­séggel tölt el, hogy lám, már ne­künk is van autógyárunk és sa­játunknak tekinthetjük ezeket a kiváló kis japán autókat. Orszá­gunk minden lakóját megilleti ez az érzés, amennyiben min­dennapi gondjai közepette még jut energiája erre. Mi Borsod megyeiek azonban ezen túlme­nően miskolci összeszerelésű tv- készülékkel is büszkélkedhe­tünk, ha van bennünk némi lo­kálpatriotizmus. Jómagam jóle­ső érzéssel nyugtázom, hogy eb­ben a gazdasági helyzetben, amikor mindenki csak keresked­ni, esetleg szolgáltatni akar, vannak olyan vállalkozók is, akik a termelést, a gyártást tűz­ték ki céljukként. Az 1989-ben Miskolcon alakult EUROMARK Kft. is kereskede­lemmel indította tevékenységét. Eleinte kohászati alapanyago­kat forgalmaztak, majd televízi­ókat importáltak, adtak-vettek. Kialakult egy értékesítési háló­zatuk, ezen keresztül pedig egy szervizhálózatuk. Szállításaikat saját járműveikkel oldották, il­letve oldják meg ma is. Az EUROMARK Kft., mint keres­kedő cég, viszonylag stabilan megvetette.a lábát az ország­ban. Közben arra a felismerésre jutottak a tulajdonosok, akik egyébként magánszemélyek, hogy annak a vállalkozásnak, amelyik csak elkölti a mások ál­tal termelt devizát, nem sok jö­vője van. Ezért úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy televízió összeszerelő üzemet, amely megalapozza exporttevékenysé­güket, s munkalehetőséget is te­remt. Jelenleg folyamatosan szerelik össze az Eurostar elne­Budapest (ÉM) - A Központi Statisztikai Hivatal adatai sze­rint tovább csökkent az ipari termelés volumene 1992.-ben. A jelentés teljeskörűen tartalmaz­za az 50 fő feletti dolgozói lét­számot foglalkoztató gazdasági szervezetek adatait, és minta­szerűen az annál kisebb társa­ságok eredményeit. A számsorok alapján kiderül, hogy az ipar termelése 1992. ja­nuár és október között csupán 88,3 százaléka volt a tavalyi év azonos időszakának. Havonkénti osztásban az 1992. év januári teljesítmény volt a legrosszabb, ekkor 75,6 száza­lékos volt a teljesítmény, az év második felében - különösen szeptemberben és októberben - azonban javult. Az ágazatok közül a villamose­nergiaipar és az élelmiszeripar számolhat be a legjobb ered­vezésű televíziók négy típusát szinte teljes egészében import elemekből. A Zsigmondi utcában található gyár igazgatója Vizso- lyi István, akit arra kértünk, mutassa be olvasóinknak az Eu­rostar televíziók születésének körülményeit.- Az EUROMARK Kft. tulajdo­nában lévő üzemcsarnok némi átalakítást igényelt az új felada­toknak megfelelően. Először sza­lagszerű termelésre gondoltunk, de a helyiség, az épület adottsá­gai ezt nem tették lehetővé. Ezért maradtunk az „egy ember egy televízió” összeszerelési eljá­rásnál, melynek az az előnye is megvan, hogy a munkatársak teljesítménye, munkájuk minő­sége könnyebben ellenőrizhető. Jelen pillanatban tízen dolgoz­nak közvetlenül a termelésben, közülük nyolc tv-szerelő műsze­rész, az összeszerelő munkacso­port fiatal emberekből áll, nagy munkabírással és ambícióval rendelkeznek. Jól szakképzett gárda. Ez azonban más munka, mint a szerviz. Itt állni kell a sarat nyolc órán keresztül. Ne­héz, monoton munkát végeznek, annak ellenére, hogy kiszolgál­ják őket minden szükséges anyaggal, eszközzel. Munkatár­saink szakmai fejlődése biztosí­tott, új készülékekkel, technoló­giákkal ismerkedhetnek meg. A javítási munkálatoktól sem sza­kadnak el teljes mértékben, mert mi végezzük készülékeink szervizszolgáltatását is. Konkré­tan egy ember feladata a garan­ciális szervizelés, de a gyártók közül is segítenek, ha szükség van rá. Készülékeinkre ugyanis egy év garanciát vállalunk. Mindemellett szeretném hang­súlyozni, hogy a meghibásodá­sok aránya minimális. Az össze­szerelések idén júniusban indul­tak egy próbaüzemmel, majd ményről, ez azt jelenti, hogy e két ágazatnál esett vissza legke­vésbé a termelés. Mindkét ága­zat a tavalyi év első tíz hónapja teljesítményének 88,3 százalé­kát volt képes elérni az idei év ugyanezen időszakában. Más ágazatokban a visszaesés átla­gosan 20 százalék volt. A válság leginkább a kohászatot és a gép­ipart sújtotta: az előbbi 70,6, az utóbbi 70 százalékot teljesített az előző évhez viszonyítva. Az ipar belföldi értékesítése 9,3 százalékkal esett vissza a tár­gyalt időszakban. Ez ágazatokra lebontva hasonló arányokat mu­tat, mint a termelési volumenin­dex. Januártól októberig legkevésbé az élelmiszeripar értékesítése csökkent: a tavalyinak 95,7 szá­zalékát érte el. A villamosener­giaipar pedig 91,8 százalékos belföldi értékesítésről számolhat Fotó: Farkas Maya augusztustól teljes kapacitással folytatódnak. Ez idáig nyolcezer Eurostar került a hazai üzletek­be. Négy típusú készüléket gyártunk és forgalmazunk. Öt­venegy és ötvenöt centiméteres képátmérővel készülnek a tele­víziók, teletextes, illetve teletext nélküli változatban. Távol-keleti országokból érkezik az alapa­nyag. Az 51 centiméteres képát­mérőjű tv-kbe japán Orion kép­csöveket szerelünk, az 55 centi- méteresekbe pedig Philips szu­per sarkított képcsövek kerül­nek. Vannak Samsung képcső­vel szerelt televízióink is. Ezek mind a jó minőséget garantál­ják.- Mennyibe kerülnek az Euro­star televíziók?- Merem állítani, a hazai piacon a legolcsóbb készülékek. Mi ki­zárólag nagykereskedelmi tevé­kenységet folytatunk, ezért a kiskereskedelmi árról az üzle­tekben győződhetnek meg az ér­deklődök. Termékeinket az egész országban forgalmazzák és a tapasztalatok azt mutatják, nagyon kelendőek. Jelenleg nin­csenek értékesítési gondjaink.- Terveik?- Az a folyamat, ahogyan az EUROMARK Kft. eljutott a tele­víziógyártás mostani fázisába, nem állhat meg azon a ponton, hogy import alkatrészekből összeszereljük a készülékeket, s ezeket a már korábban kialakí­tott értékesítési-, szerviz-, szállí­tási hálózatunk segítségével ér­tékesítjük. Jövőre szeretnénk az importot hazai alkatrészgyár­tással kiváltani. Természetesen csak fokozatosan. Eleinte a ké­szülékek káváját gyártjuk, vagy gyártatjuk hazai pályán, később pedig az elektronikai egysége­ket, a paneleket is itthon szeret­nénk előállítani. Ez tovább csök­kenti majd a televíziók árát. be. A belföldi kereslet csök­kenése főként a gépipart érin­tette, az ágazat értékesítése az 1991. évi 66 százaléka volt a tíz hónapra vetítve. .Szintén jelen­tős volt a vegyipar értékesítésé­nek csökkenése is: a tavalyinak 73,9 százaléka. A kohászat ér­tékesítése csaknem felével, 43,5 százalékkal esett vissza. Az exportértékesítés január és október között csaknem elérte az elmúlt évit, 97,2 százalék volt. Ez annak köszönhető, hogy egyes ágazatok jóval túlteljesí­tették a tavalyi értékeket. Az építóanyagipar exportja például 43,1 százalékkal nőtt, a könnyű­ipar kivitele 13,1 százalékkal, a kohászaté pedig 12,9 százalék­kal. Csaknem 20 százalékkal kevesebbet exportált viszont az élelmiszeripar, és 10 százalék­kal kevesebbet a vegyipar 1992 első tíz hónapjában. Csökkent az ipar termelése ÉSZAK-Magyarország 7---------JEGYZET----------­' fflem eééf a esám Illésy Sándor Nem tudom olvasták e a hírt; tönkre ment „A” Dallas. Persze, félreértés ne essék, nem a száz valahányadik epi­zódjánál járó filmsorozat, még csak nem is az abban szereplők, hanem egy borsodi szövetkezet, amely a jól csengő Dallas nevet választotta magának. Hátha ezzel könnyebb lesz. A bankvi­lágban, az üzleti körökben, és úgy ál­talában. A névadó lehet, még dicsére­tet is kapott; ez igen, ilyen név kell ne­künk...! Es aztán sötétség...Név ide, Dallas oda, „A” Dallas csődöt jelentett. Beke­rült abba a hajóba, amelyben már több százan utaznak. Egy utas lett a sok közül... Vállalkoztak, buktak. Csak a név nem elég, bár ez így megle­hetősen közhely. Egy tény: a régióban legalább száz különböző társaság ment csődbe az elmúlt évben. Megala­kultak, rövid ideig úgy-ahogy dolgoz­tak, és utána bedobták a törülközőt. Példát kellene venni! A Daliásból. És nemcsak ,,A” Dallasnak. Abban az amerikai filmsorozatban azt az omi­nózus olajtársaságot aki csak teheti, megkísérli megbuktatni, tönkretenni. Nem sok sikerrel, a cég eddig mindig talpra állt. Biztos lábakon áll, jól me­nedzselik, a bankok sem tagadják meg a hiteleket, ez a Dallas „A” Dallas. Igaz, Amerikában piacgazdaság van, míg nálunk még csak alakulgat. Az is igaz, hogy a kettőben van azért valami közös: bukjon a gyengébb! Csak épp! Nálunk a gyengébbek mellett sok erős­nek hitt cég is bukik. A borsodi Dallas kondícióiról semmit nem tudunk, de a csődbe ment cégek között bizony talál­ható jónéhány valóban jó nevű, ame­lyek feltehetően prosperáltak volna még tovább, de pénzügyi támogatás nélkül törvényszerű volt távozásuk a gazdasági palettáról. Szóval példát kellene venni, csak ám ehhez is meg kéne teremteni a feltéte­leket... Hetvenötezer munkanélküli Miskolc (MTI) - A Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint november végén 73 ezer munka- nélkülit tartottak nyilván a megyében. Ez a szám december 31-re hozzávetőleg 75 ezerre emelkedett, ami azt jelenti, hogy a múlt év véginek csaknem a duplájára nőtt az állástalanok száma. A régióban a nagyarányú munkanélküliséget elsősor­ban a kohászat és a bányászat leépülése, valamint a mezőgazdaság ellehetetlenülé­se okozta. Ma már nincs a megyében olyan körzet, ahol 10 százalék alatt lenne a munkanélküliségi ráta, sőt Ózd, Ede- lény és Encs térségében mára 30 százalék fölé emelkedett. A munkahelyek megszű­néséhez az idén főként a csőd- és felszá­molási eljárások dömpingje vezetett, jövő­re a vegyiparban, a kohászatban és az épí­tőiparban bekövetkező szervezeti átalaku­lások eredményeként kerül sor nagyobb mértékű elbocsátásokra. A munkaügyi központ prognózisa szerint 1993 májusára 83-85 ezren, az év végére pedig 90-92 ez­ren lesznek munka nélkül a megyében. Elhibázták Budapest (MTI) - A hiteljegy- és hitelle­vél-konstrukciót szakmailag elhibázott- nak, eddig megismert feltételeit gazdasá­gilag alkalmazhatatlannak tartom - en­nek közlésére szerdán kérte fel az MTI-t Kupa Mihály pénzügyminiszter. A kormány a közelmúltban tárgyalta a privatizáció gyorsítási stratégiájának megvalósításáról szóló előterjesztést. A kormányülésen és a Gazdasági Kabinet­ben elmondott álláspontomat fenntartom a hiteljegyr és hitellevél-konstrukcióval kapcsolatban - nyilatkozta a pénzügymi­niszter. Hozzátette azt is: a konstrukció működtetése súlyos etikai kérdéseket is felvet, kedvezőtlenül befolyásolja a gazda­ság átalakítását, csorbíthatja országunk nemzetközi tekintélyét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom