Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-15 / 12. szám
A Bel Air hercege sorozat első része A fogadás címet viseli (szombat, RTL, 13.20). Főszerepben: Will Smith és Joseph Marcell A nagy szabadság (RTL, péntek, 20.15). Főszerepben: Eva Freese és Christopher Barker Az RTL-en hétről hétre újabb meglepetésekkel szolgál a Wörthi-tavi kastély című sorozat. Képünkön: Andre Blondeau (Pierre Brice) és Elke Berger (Uschi Glas) A Wörthi-tavi kastély másik két főszereplője Krista (Julia Kent) és Patrick Riley (David Cassidy) Mi a kedvenc műsora? Várday Zoltán, a Csokonai Színház színművésze- Nagyon szeretem az operaközvetítéseket, illetve szeretném nézni, ha műsorra tűzne egy párat a televízió. A Bartók Rádiót hallgatva ugyan sikerül pótolni ezt az igényt, de az nem ugyanaz. Az Össztüzet kedvelem, viszont ki nem állhatom a sok, időnként gusztustalan reklámot s a kommersz amerikai filmeket. Magyarra valószínűleg nem jut pénz. A mozicsatornát be sem köttettem, mivel elég volt az előzetes, amit akkor sugároztak, amikor meg akartak győzni bennünket, hogy nem bánjuk meg, ha befizetjük rá a pénzt. A napokban láttam, hogy ugyanazok a filmek mennek, mint amiket egy évvel ezelőtt adtak. Én tulajdonképpen amolyan alkalmi tévénéző vagyok, csak az értékes filmeket szeretem, azokat fel is veszem videóra, ha nem vagyok otthon, mikor sugározzák. A rádióban a politikai műsorokkal - a 168 órával és a Vasárnapi újsággal - úgy vagyok, mint a régi rendszerben a Kossuth-adó és a Szabad Európa műsoraival. Meghallgatom mindkettőt, aztán mivel egyik sem mondja ki az igazságot teljesen, levonom a konzekvenciákat. Egyet azonban nem értek: miért jön be folyton a miskolci adó az URH-sávon az egész Tó- cóskertben? Az URFI lenne ugyanis, ahol élvezhetőén lehetne fogni a Kossuth, a Petőfi s a Debrecen Rádió műsorait. K. I. Az igazság verhetetlen bajnokai Az alapséma egyszerű. A jó harcol a rossz ellen és győz. Győz akkor is, ha néhanapján fizikailag vereséget szenved, s csak az erkölcsi babérokat arathatja le a nézők szívében az irtózatos szenvedésekbe, kegyetlen harcokba belepusztuló főhős. (Bár, ez utóbbi befejezés manapság nem túl népszerű.) Az igazság bajnokainak történetei jobbára happy end-del végződnek, a néző fellélegezhet a film végén: mégiscsak elnyerte méltó büntetését a gonosz, és a maga igazát védő, a gyengéket gyámolító, netán bosszúhadjáratát megvívó hős megdicsőül. Miért hisszük, hogy ők mindig verhetetlenek, mindig legyőzik a gonoszt, mint ahogy Dávid legyőzte Góliátot? Hiszen az igazság bajnokai általában kilátástalan, eleve kudarcra ítélt küzdelmet folytatnak. Mi pedig drukkolunk nekik, végigizguljuk a néha egészen bugyutára sikerült alkotást is csak azért, hogy lássuk, elbukik a rossz és elnyeri méltó jutalmát a jó. Miért népszerűek a Knight Rider, a Minden lében két kanál, a klasszikusnak számító Angyal, Kojak, A denevérember vagy a legiszonyatosabb pusztító fegyverekkel is szem- beszálló Jean Claude van Damme mesetörténetei? Mert mesék ezek a javából, és mi úgy teszünk - legalább a film idejére -, mintha elhinnénk a történeteket. Azért, mert mi is vívjuk mindennapos harcainkat vélt vagy valós igazunkért, és mert tapasztaljuk, hogy a valóságban sajnos nem mindig az igazság győz. A képernyő előtt ülve azonban elhi- hetjük: mégiscsak van igazság a Földön, amely előbb vagy utóbb, de mindig győzedelmeskedik. (Képünkön az akciófilmek népszerű hőse: Jean Claude van Damme.) N. M. A HÉT FILMSZÍNÉSZE Karády Katalin Vannak színészegyéniségek, akik egész generációk szívébe örökre belopták magukat. Mióta vasárnap délutánonként műsorra tűzte a Filmmúzeum Karády Katalin filmjeit, alaposan megnövekedett a nézettségi index. Nemcsak az idősebbek, a fiatalabbak is - akik közül nem kevesen csak most látják először a többnyire romantikus, tragikus végű történeteket, csodálattal adóznak az egyik legnagyobb magyar színésznő emlékének. Karády Katalin 1912-ben született, a 30-as évek végén fedezték fel. Aczél Ilonánál tanult, majd a Pesti Színházban, a Vígszínházban és a Fővárosi Operettszínházban lépett fel - írja életrajzáról az Új filmlexikon. Legnagyobb sikereit mint dalénekesnő aratta. Sajátos, mély mikrofonhangján énekelt slágereit hanglemezek milliói népszerűsítették. A negyvenes évek magyar hangosfilmjeinek dekoratív megjelenésű, kedvelt sztárja. Népszerűségét elsősorban erotikus lényéből áradó egyénisége és szépsége alapozta meg. Híres szerepei: A halálos tavasz, a Forró mezők, Hazajáró lélek, Erzsébet királyné, Kísértés, Ne kérdezd, ki voltam, Külvárosi őrszoba, Szíriusz, Egy szív megáll, Valamit visz a víz, Makrancos hölgy, és sorolhatnánk még a felejthetetlenebbnél felejthetetlenebb alakításokat. A színésznő 1949-től haláláig külföldön élt. Kívánságára azonban Budapesten temették el, a Bazilikában ravatalozták fel. Tíz- és tízezrek búcsúztak tőle utolsó útján. A halálos csók című filmet, amelyet 1942-ben rendeztek, a TV-2.-n vasárnap 15.00 órai kezdettel vetítik. Karádyt nem kisebb színészegyéniségek társaságában láthatjuk, mint Uray Tivadar, Somlay Artúr, Greguss Zoltán.
