Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

1993. Január 14., Csütörtök ESZAK-Magyarország 7 Gazdaság Fontos cél maradt a lakossági szénellátás Fotó: Laczó József Tallóztunk Miskolc (ÉM - IS) — A Heti Csődértesítő című lap hetente közöl gyorsjelentést azon ma­gyarországi cégekről, amelyek ellen csődeljárás, felszámolási el­járás, vagy végelszámolási el­járás indult. A lap elmúlt évi utolsó két számában (40., illetve 41. szám) tallózva újból több borsodi kft., betéti társaság, kisszövetkezet nevével találkoztunk, olyanokkal akik most kerültek fel a listára. * Ezek a következők: Borsod Építő és Karbantartó Gmk (Edelény), ÉK Építő és Karbantartó Kft. (Miskolc), Műszaki Kölcsönző Philips Audio Video Gmk (Onga), NIKE Szerelő-, Építő Tüzelés- technikai Kft. (Miskolc), Poliform Kft. (Miskolc), Révész Építőipari, Szolgáltató, Termelő és Keres­kedelmi Bt. (Miskolc), Szivárvány Ipari és Szolgáltató Kisszövet­kezet (Miskolc), Telcont Műszaki, Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. (Miskolc), DÓKA-SOFT Számí­tástechnikai és Ügyvitelszol­gáltató Kft. (Karcsa), Elektro Technic Shop Kft. (Miskolc), Fáma Reklám, Propaganda és Szolgáltató Kft. (Miskolc), Plas- tic-Pack Termelő és Kereske­delmi Kft. (Borsodszirák), Unio- ker Ipari és Kereskedelmi Leányvállalat (Miskolc). Műtrágya a TVK-ból Budapest (ÉM)—A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériuma egyéves időtartamra be­hozatali kontingenst állapított meg a nitrogén műtrágyákra és egyben engedélyhez kötötte ezen termékek importját. A Magyar Vegyipari Szövetség kérelmére hozott piacvédelmi in­tézkedés a következő országokra vonatkozik: Csehország, Szlo­vákia, Románia, Oroszország, Ukrajna, Belorusszia, Moldova Köztársaság, Örményország, Azerbajdzsán, Tádzsikisztán, Üz­begisztán, Türkménisztán, Ka­zahsztán és Kirgizisztán. Ezekből az országokból 1993-ban összesen 20 ezer tonna karbamid és 50 ezer tonna ammonnitrát valamint mészammonsalétrom hozható be. A többi mútrágyaféleségre a tár­ca elutasította a piacvédelmi kérelmet. A vegyipari szövetség képviselője ezzel kapcsolatban elmondta: a kompromisszumos megoldással ők is egyetértenek. Bár a szövetség valamennyi műtrágyára kért piacvédelmet, de a hazai termelőket a nitrogén műtrágyák dömpingáras import­ja érintette a legérzékenyebben. Jelenleg Péten gyártanak ilyen termékeket, de a behozatali kontingens lehetővé teszi, hogy az igényektől függően, a TiszaiVegyi Kombinátban is újra beindítsák a műtrágyagyártást. Jó év Budapest (MTI) — Várhatóan mintegy 12 milliárd forintos mér­legfőösszeggel zárta az elmúlt esztendőt a BKD Bank Rt. Az adózás előtti nyereség a menedzs­ment megítélése szerint 300-400 millió forint körül alakul majd — mondotta az MTI-nek Madarász László, a BKD Bank (BNP-KH- Dresdner Bank Rt.) vezérigaz­gatója azután, hogy a pénzintézet a hét elején rendkívüli közgyűlést tartott, melyen banki belső ügyekről hoztak döntéseket. A pénzintézetet mintegy másfél éve alapította meg a francia Banque Nationale de Paris és a német Dresdner Bank a Kereskedelmi Bank Rt.-vel. Az egymilliárd forintos alaptőkével létrehozott bankban a két külföl­di pénzintézet tulajdoni hányada 37-37 százalék. A vezérigazgató elmondása sze­rint napjainkban mintegy 400 cég, elsősorban vegyes vállalat vezet folyószámlát a vegyes banknál. Miskolc (ÉM-K.L.)—Várhatóan február végén tűzi napirendre a szénbányászat helyzetét a kor­mány. A döntés a borsodi szén­medencében, családjukkal együtt több, mint hatezer embert érint. Milyenek a kilátások? — kérdeztük dr. Reményi Gábort, a Borsodi Szénbányák megbízott vezérigazgatóját, felszámolási biztost. — Jelenleg a Borsodi Szénbá­nyák szervezetébe Lyukóbánya, Feketevölgy, Edelény és Putnok tartozik. Már a múlt évben jelen­tős szerkezeti változások követ­keztek be, a vállalatnak 1992 továbbra is súlyos pénzügyi gon­dokat jelentett. Némileg eny­hítette ezt az a kormányrendelet, amely a felszámolás idejére mentesítette az adó és a tár­sadalombiztosítási járulék fize­tésétől. Jelenleg a borsodi bányászkodás helyzete bizonytalan, s ez a ren­dezetlen állapot nem tartható fenn. Az már egyértelmű, hogy a bányák egy részénél az önálló fi­nanszírozás nem valósítható meg. A jövő kialakítása miatt is ezért szükséges a kormánydöntés. Legcélszerűbbnek a fokozatos visszafejlesztés látszik, hogy el­kerülhető legyen a társadalmi és a szociális feszültség. Mert a je­lenlegi ár- és költségviszonyok mellett egyedül Lyukóbánya mű­ködtethető nyereségesen. A borsodi szén értékesítésénél hátrányos helyzetet teremt, hogy a szomszédos államokból olcsó szenet hoznak be. Ez azért lehet­séges, mert ott az állami támo­gatást nem vonták meg. Éppen emiatt—és a munkahelyek meg­tartása miatt — lenne szükség a piacvédelemre. Aborsodi bányászkodásjövőjét il­letőleg elmondta dr. Reményi Gábor, hogy olyan koncepciót dol­goztak ki, amely szerint az edelényi bányánál a feltárt szén- vagyon visszafejlesztésére 3-4 év alatt kerülne sor. Addig adnak munkát az ottani bányászoknak Miskolc (ÉM - SZ.D) — A Központi Statisztikai Hivatal im­már második alkalommal jelen­tetett meg reprezentatív elemzést a külföldi érdekeltségű hazai vál­lalatok működéséről. Az elemzés a letelepedett külföldi tőke meny- nyiségének 1989 -1991 év közöt­ti változásáról ad képet; bemu­tatja a vegyes vállalatok számá­nak, arányának, alapítói vagyo­nának, jövedelmezőségének ala­kulását. Az adatok szerint 1991 végéig 9117 külföldi érdekeltségű vál­lalkozás nyújtott be mér­legbeszámolót, és a KSH 1992 el­ső félévéig további 2079 újonnan alakult vegyes vállalkozás adatát kapta meg. A beáramló külföldi tőke dinamikusan gyarapodott, hiszen az 1989 évi 30 milliárd forintos állomány 1991 végére több mint hétszeresére, 215 mil­liárd forintra növekedett. Nagy hányadot képvisel a külföl­di részesedés a vegyes vállalatok vagyonából is hiszen: 1989-ben mindössze 24 százalék volt a de­vizában megjelenő alapítói va­gyon aránya, 1991-ben ez az arány 45 százalékra növekedett. Növekszik a kizárólag külföldi érdekeltségű vállalkozások szá­ma is, hiszen 1991 végén az összes vegyes vállalkozás 19 százaléka, 1190 szervezet teljes egészében külföldi tulajdonban volt. A külföldi érdekeltségű, illetve részesedésű vállalkozásokban az átlagos alapítói vagyon 52,2 mil­lió forint volt 1991-ben. Ez 1990- hez képest növekedést jelent ugyan, de messze elmarad az 1989 évi 92 millió forint egy vál­lalkozásra jutó alapítói vagyon­nak. Az összes külföldi érdekelt­Bizonytalanság Borsodban a jelenlegi létszámmal. A feke­tevölgyi üzemnél a putnokihoz hasonló megoldás látszik a legcél­ravezetőbbnek. Feketevölgyön a szénvagyon 5-6 évi, mígPutnokon ennél hosszabb idejű bányász­kodást tesz lehetővé. Mivel jó minőségű szenet termelnek, foko­zott a jelentőségük a lakosság el­látásában. Lyukóbányánál a részvénytársasági üzemeltetés tűnik legmegfelelőbbnek, esetleg a Tiszai Hőerőmű Rt-vel közösen. Ebben a konstrukcióban a vál­lalat, mint funkcionális egység séggel rendelkező vállalkozás 6 százaléka — 543 vállalkozás — 100 millió forint feletti vagyonnal rendelkezett 1991 végén. A külföldi tőke nagysága 32 ve­gyes vállalkozásban 1 milliárd forint feletti, az első száz leg­nagyobb vállalkozásban pedig a külföldi részesedés meghaladja a 400 millió forintot. Az egy vál­lalatra jutó külföldi tőkebefek­tetés 1989 és 1990 között számot tévőén csökkent, viszont 1991 végére a két évvel ezelőttinél ma­gasabbra emelkedett, mert növekedett az átlagos alapítói vagyon, valamint a külföldi tőke­hányad. A KSH elemzése szerint a külföl­di érdekeltségű vállalkozások több mint fele kereskedelemben, 24 százaléka az építőiparban, 15 százaléka a nem anyagi ágaza­tokban fejtette ki tevékenységét. A külföldi tőke 57 százaléka az építőiparban, 16 százaléka a kereskedelemben, 6,2 százaléka az építőiparban, 17 százaléka a nem anyagi szférában működött. Figyelemre méltó, hogy a működő tőke összege az iparban 3,5-szer annyi mint a kereskedelemben. A külföldi érdekeltséggel ren­delkező szervezetek száma az összes mérlegbeszámolót benyúj­tott vállalkozás egyötöde volt 1991-ben. Az összes kft. 24 száza­léka, a részvénytársaságok 41 százaléka rendelkezett külföldi tőkével. A külföldi érdekeltséggel rendelkező vállalkozások nettó árbevétele 1046,7 milliárd forint, hozzáadott értéke 183,6 milliárd forint volt, ami 17, illetve 16 százaléka az összesnek. A vegyes vállalkozások eredménye pedig 11 milliárd forint volt 1991-ben, mindaddig fennmaradna, míg ezek a változások végbemennek. Végezetül, de nem utolsó sorban azt is felvetette dr. Reményi Gábor, hogy immár harmadik éve csak szellőztetést, vízkiemelést végeznek a Dubicsányban meg­kezdett bányatelepítésnél. En­nek üzembe helyezése, termelé­sbe állítása nem jelentene gondot. Ehhez azonban olyan ener­giapolitikai koncepció megvaló­sítása lenne szükséges, amely nagyobb mértékben alapozna a hazai forrásokra. 70 százalékkal alacsonyabb az 1990 évinél. Az eredmény alakulása mögött a nyereség 30 százalékos, a veszteség négysz­eres növekedése áll. A vál­lalkozások mintegy fele nye­reséges, illetve veszteséges volt 1991-ben. Az ipari vegyes vál­lalkozások hozták létre az összes veszteség mintegy felét, míg a kereskedelem pozitív eredmény­nyel zárta az évet. Csökkentek a jövedelmezőségi mutatók is, mind a vegyes, mind pedig a teljes vállalkozási körben. 100 forint árbevételre mindössze 1,1 forint, 100 forint vagyonra 2,4 forint eredmény jutott a külföldi tőkével működő vállalkozások­ban; ugyanakkor az említett vál­lalkozások az költségvetésbe 23 milliárd forintot fizettek be 1991- ben, ami alig múlta felül az egy évvel korábbit. A kifizetett osz­talék 15,5 milliárd forint volt, 25 százalékkal magasabb az 1990 évinél. Az osztalék egyébként a nyereség 24 százalékát tette ki. Itt az északi, illetve az észak­keleti régióban érdemes elgondol­kodni azon, hogy az összes vegyes vállalkozás 56 százaléka Bu­dapesten alakult, ott fejtette ki tevékenységét. A többi megye a külföldi tóke letelepedése szem­pontjából észak-nyugati orien­táltságot mutat, hiszen Pest, Győr és Komárom megyében a legmagasabb, 9 milliárd forint feletti a külföldi tőke mennyisége. A legnagyobb méretű vállalkozá­sok Borsod, Heves, Komárom és Szolnok megyében alakultak az átlagos alapítói vagyon kétsze­resének megfelelő, 100 millió forint feletti egy szervezetre jutó alapítói vagyonnal. A külföldi tőke hazánkban Amin érdemes elgondolkodni---------JEGYZET---------­* !t3ijfett04x4A Szarvas Dezső / Úgy két esztendővel ezelőtt amikor Ózdon járt az ipari, kereskedelmi tár­ca elsőszámú vezetője, nem a jelenlegi, hanem elődje, ő akkor tulajdonképpen azért jött, hogy tájékozódjon afelől, hogyan is lehetne szép csendesen kieb- rudalni Ózdról a kohászatnak men­tőövet kínáló, jónevű Korf-céget. Röpke kis látogatás volt ez, éppen csak arra ju­tott idő, hogy a miniszter úr szépen be­csomagolva érzékeltesse: az ózdi ko­hászatnak tulajdonképpen befellegzett. Mint mondotta: „Szerkezetet kell vál­tani... A kohászatra nem épülhet a város... Új ötletek, elképzelések kel­lenek. .. Vállalkozni kell... ’’Mondott még számos, figyelemre méltó közhelyet, melyeket aztán kellő apátiával nyugtá­zott a rosszkedvű hallgatóság. Ám az elsőszámú ember citált közhelyeire csak később tette fel a koronát, amikor egy megjegyzésre, mely úgy szólt, hogy ötlet, életrevaló elképzelés, vállalkozási készség éppen lenne a városban, de hát nincs pénz a megvalósításra. Eme meg­jegyzésre aztán akképpen reagált a mi­niszter úr: „Segíts magadon, az Isten is megsegít.”Imára ugyan nem kulcsolta a kezét, mást, többet nem is mondott. Nem sokkal később újra hallottuk a mindenható közbenjárását megelőle­gező ígéretet Miskolcon, a kihelyezett kormányülésen, ahol is a megye gond­jait vették számba a kiút keresés re­ményében. Az eredmény ismert. Ózdon is és a me­gyében is. Az iméntiek csak azért jutottak eszem­be, mert a minap jelentette ki az ipari, kereskedelmi miniszter úr - nem a régi, hanem a mostani -, hogy a korábban el­vetett vetés kikelt, sűrű, jó termés ígérkezik, de hát azt már mások fogják learatni. Megint mások meg félnek avatatlan kezekbe adni a kormányru- dat, s újabb négy esztendőt kérnek a koalíciónak. Hát, ami a vetést illeti, errefelé, az észa­ki végeken egyelőre nem kelt ki semmi; az újabb négy esztendőről jó magam meg csak annyit: imádkozni fogok, hogy... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — 39 üzletben összesen 242,9314 millió forint forgalmat bonyolított le árfolyamértéken ma a Budapesti Érték­papírtőzsde. A részvények forgalma (14 kötés) névértéken 3,0100 millió forintot, ár­folyamértéken számolva pedig 6,8140 millió forintot tett ki. A kincstárj egyek árfolyam- értékű forgalma összesen 206,0334 millió forintot ért el. A Danubius Hotels Rt. rész­vényére egy üzletet kötöttek, 990 forintos áron. Tőzsde Index (ideiglenes) január 13-án: 776,62 +0,85 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. január 13. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 127,99 130,*79 129,49 130,19 Ausztrál dofiáK, 56,14 . 57,38 56,50 56« Belga frank« 217.24 251,90 249,64 250,80 Pán korona 13,18 13,44 13,31 13,37; Finnmarka 15.26 15,66 15,37 15,47 Francia frank 15,04 15.32 15,15 -.16,2* Holland forint 45,33 46,19 45,69 45.91 ír font V 134.71 137,31 135.98 136,60 Japán yen* 66,31 67,51 66,66 66,96 Kanadai dőltór 65,1« 66,50 65,60 MM Kuvaiti dinar 273,96 279,46 275,76 277,14 wto+mmmmjui 51,91 simiímm Norvég korona 11,93 12,17 12,05 12.11 Olasz líra** 55,23 56,51 ' Osztrák sch.« 724,50 738.10 731,00 734,40 57,04 58,14 57,41 '57,m Spanyol peseta 71,79 73,31 72,38 72,76 S^korona 1L15 IMI FŰM M27^ ECU< Közös Piac) 10o’ü6 1Q2’o2 100,90 101,40 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom