Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
1993. Január 14., Csütörtök Zemplén Tájain ÉSZAK-Magyarország 5 Szép volt a kezdet... Fotó: Farkas Maya Nyilatkozat Sátoraljaúhely (ÉM) - A Kereszténydemokrata Néppárt Zempléni Választmánya a közelmúltban Sátoraljaújhelyen megvitatta a térség egyre súlyosbodó problémáit. A tanácskozás állás- foglalását az alábbiakban foglalja össze: 1. ) Zemplén térsége az elmúlt rendszerben is hátrányos helyzetben volt, az állami támogatások döntő többsége csak a megyeszékhelyig jutott el. Ezért szükségesnek véljük a restriktiv gazdaságpolitika helyett a fejlesztő, munkahelyteremtő folyamatok mielőbbi megindítását, új beruházások kezdeményezését (telefonhálózat bővítését, a MÁV új, bodrogközi szakaszának létrehozását, a gázellátás kiépítését, a Bodrogközben szabad vámterület létesítését, stb.) 2. ) A KDNP Zempléni Választmányának véleménye szerint a Bodrogköz, Hegyköz és a Hegyalja emberei számára elfogadhatatlan a megélhetés gondjainak további növekedése, ezért halaszthatatlan a szociális támogatások mértékének az infláció alakulásához való igazítása és a rászorultság arányában történő felhasználása. 3. ) Az egy éve Miskolcon megtartott kormányülés óta a hátrányos helyzetű régiók ügyében nem történt semmi változás. Ezért fontosnak tartjuk ezen térségek gondjainak, problémáinak mielőbbi orvoslását. 4. ) A mezőgazdaság átalakítására irányuló kormánypolitika súlyos aggályokat kelt a térség falvaiban. Ezért javasoljuk, hogy a kormány sürgősen hozzon létre olyan szervezetet és pénzügyi alapot, amely gyorsítja a privatizációt, egyben segíti és anyagilag is támogatja a múltból örökölt gazdálkodási formák igazi korszerűsítését. • 5. ) A KDNP Zempléni Választmányának meggyőződése, hogy a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni. Célszerűnek tartjuk a történelmileg kialakult területi és lakossági igényekhez igazodó közigazgatási középszint kialakítását. 6. ) Súlyos problémának tartjuk az értelmiség nagy részének a közélettől való távolmaradását. A Zempléni Választmány leszögezi, hogy a KDNP néppárt jellege lehetőséget teremt minden jószándékú ember számára a köz- életiség gyakorlására, véleményének szabad kifejtésére. 7. ) Kiemelt feladatnak érezzük fiatalságunknak - a magyar jövő letéteményesének - hazafias szellemű és erkölcsi alapokon nyugvó nevelését, valamint a tanulmányok befejezése után az elhelyezkedés biztosítását. 8. ) Nemzeti kötelezettségünknek tartjuk a határainkon túl élő magyarsággal - különösen a kereszténydemokrata szervezetekkel - intézményes kapcsolataink továbbfejlesztését és az együttműködés erősítését. A választmány résztvevői Kőhíd Vámosújfalu (ÉM-SzJ) — A régi galíciai országúinak a község szélén áthaladó szakaszán, a Toksva patak fölött vezet át a hatnyílású Kőhíd.Építésének ideje nem ismeretes. Egy 1797-ben készült térképen már |elölik. 1833-ban, a Zemplén megyei utak és hidak összeírásakor már mint ötnyílásút említik. Hossza 30 méter, az ivek nyílása 3- 3,3 méter, szélessége 8,80 méter. Anyaga részben faragott, részben terméskő. Az öt mederpillér és a két partipillér két oldalán félkör, illetve néayszög alaprajzú támpillérek láthatók. A mellvédfalak egyenesek, vízszintes tetejük faragott kőlapokkal fedettek. Vízfolyás rendszerint csak a két középső nyílás között van. Fotó; EM Archív Még a közösben a gépek Riese (ÉM - BSZL) — Bodrogközben történt meg először, hogy egy termelőszövetkezetet megszüntettek. Cigánd volt akkor az országban az első negatív példa. De mit ád a sors, a szomszéd Riese is erre a sorsra jutott 1989-ben. A Május 1 téesztis megszüntették, hiszen eredményes gazdálkodásukra semmi kilátás nem volt a régi formában. Hogy akkor a vezetés volt-e hibás csak, vagy a Bodrogköz sajátságos természeti viszonya is hozzájárult a több éves kudarchoz, azt többször is leírták-elmondták már a gazdálkodást elemző szakemberek. Tény, hogy valami más termelési forma után kellett nézni azoknak, akik továbbra is a földből akartak megélni. így alakították meg a Zöld mező szakszövetkezetei és az indulás nehézségeiről lapunkban is beszámoltunk akkor. A lényeg az volt, hogy aki e bodrogközi falu mezőgazdaságában hitt továbbra is, annak újrakezdési kölcsönt kellett fölvennie. A kölcsönt persze vissza is kell fizetni. Tudták ezt a faluban azok, akik hittek földjük eltartóképességében, no meg egy újonnan alakult ütőképes vezetés szakmai tudásában. így gondolkodott nyolcvanad magával Szűrös Sándor és családja is, amikor felvették az újrakezdés, az új szövetkezetbe lépés feltételeként kiszabott 300 ezer forintos kölcsönt. Szűrös Sátoraljaújhely (ÉM - Marczin Eszter ) - Idén tavasszal lesz egy esztendeje, hogy a sátoraljaújhelyi önkormányzat elnyerte az USA-beli Vermont állam környezetvédelmi pályázatát. Ennek keretében a kezdeményező, tehát az amerikai fél huszonötezer dollárt biztosított egy környezetvédelmi kísérlethez, melynek tartalmáról, céljáról Kerényi Ist- vánnét, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola biológia-kémia szakos tanárát kérdeztük. — A vermontiak által kiírt pályázatra - a budapesti Független Ökológiai Központ közvetítésével — magyarországi kisvárosok pályázhattak. A kísérlet lényege, hogy a városok környezetvédelmi problémáinak feltárásához, elemzéséhez, a megoldási alternatívák kidolgozásához az amerikaiak saját tapasztalataikat, módszereiket adják, de a végső munka, már a lakosságra, az itt élő emberekre vár. — Ezek szerint a negyedszázezer dollár nem készpénzbeni támogatást jelentett? — Nem. Tulajdonképen ahhoz járultak, hozzá, hogy egyáltalán elkezdődhessen itt nálunk egy ilyen — hazánkban úttörő jellegűnek minősülő - kutatás, beindulhasson a szervezés. Most pontosan nem tudnám megmondani hány városka indult a versenyben, csak Sándorné azonban mára már elkeseredésében lapunkhoz fordult. Nem is annyira segítségért, inkább azért, hogy a kölcsönt felvevők panaszátelmondja. Nem is felvétellel kezdődött a baj, hanem a visszafizetéssel. — Mi is reménykedtünk, mint a többiek, hiszen tudtuk, ha jól gazdálkodunk, itt is meg lehet élni. Amikor megalakult az új szak- szövetkezet, az első időszakban kezdett jól menni a dolog - emlékezik vissza az asszony, a híres „libatenyésztós” időszakra. A 300 ezer forintot először mindössze 17 ember adta össze, de induláskor ez az 5 millió forint is igen sokat jelentett. Mi is 6-8 ezer libával foglalkoztunk. Jó üzletnek bizonyult a pecsenyeliba, a toll. Mondhatom, meg voltunk elégedve. A kölcsönt a szak- szövetkezet havi 2500 forintos részletekben kezdte visszafizetni személyek után a sátoraljaújhelyi OTP-nek. Tíz évre kaptuk a kölcsönt, ebből az első négy év kamatmentes lett volna. Olvasónk szerint ők úgy tudták, rendben megy a visszafizetés. A ménkő akkor csapott be, amikor a család felszólítást kapott az OTP-től, hogy nyolc hónapi elmaradt törlesztésüket 15 napon belül fizessék be. Az asszony úgy tudja, mind a nyolcvan kölcsönző hasonló tartalmú értesítést kapott. Sőt, aki nem volt alapító tag, az jelenleg 40 ezer forinttal a végeredményt ismerem: Mosonmagyaróvár és mi maradtunk „ringben”. A munka első fázisában két bizottságot alakítottunk, egy környezetpolitikait, - melynek tagjai környezetvédő szakemberek, illetve a társadalom szélesebb rétegeiből választott képviselők - és egy szakértőit, melyben néhány helyi üzem vezetője, vegyészmérnökök valamint biológia-kémia szakosok tevékenykednek. Az elsőként említett bizottság feladata hogy információkat gyűjtsön arról, hogyan vélekednek az újhelyiek lakóhelyük környezetvédelmi helyzetéről, továbbá tájékoztasson a szakértői bizottság munkájáról. A szakértők pedig, a már említett amerikai módszerek alkalmazásával feltárták azokat a területeket, amelyekkel foglalkozni kell. — Hogyan állt fel a rangsor? Melyek Sátoraljaújhely legégetőbb környezetvédelmi gondjai? — Eleinte nagyon széles volt a skála, vagy tizenkét probléma kapott helyet rajta. De ahogy folytattuk az egyre részletesebb méréseket, úgy szűkült és végül három „legnek” ítélt téma maradt, jóllehet a többi sem elhanyagolható. Első helyen áll a szilárd hulladék elhelyezésének kérdése, majd az élővizek helyzete és a levegőszennyezés jön. A maradék kilencből is had említmaradt el a részlet fizetésében. Most mindannyian a végrehajtótól félnek. Szűrösék a kezdeti sikereken felbuzdulva, 1990-ben ráadásul építkezésbe is fogtak, és arra is 400 ezer forint hitelt vettek fel. Van tehát mit visszafizetni bőven. — Valószínű, hogy a szövetkezet fizetésképtelen lett és ezért nem tudnak fizetni. Átalakulásba kezdtek, de minket már nem vágnak át még egyszer - mondja az asszony. — Kértük az elnököt, hívjon össze gyűlést. Aláírást gyűjtöttünk, hogy az OTP is legyen jelen a törlesztéssel kapcsolatos gyűlésünkön. Nem történt semmi. Közben a gépek a faluban egyikmásik portára kerültek, amelyeket közösen vettünk meg. A falu lakosságának nagy része munka nélkül maradt, panaszolja olvasónk. Persze, ez a dolognak csak az egyik oldala. Szívósén adunk tájékoztatást a másik fél meghallgatása után is. Reméljük erre is nem sokára sor kerül. Sajnos, nem egyedi esetről van szó ebben az átalakulásos, tőkefelhalmozós világban. A törvények kuszaságában az egyszerű ember nem ismeri ki magát, nem érti, mi folyik körülötte ellene, vagy az ó érdekében. A Bodrog és a Tisza szorítása pedig a jó idő beállta után sem olvad békés öleléssé. sek meg párat, így a lemezgyár területén évek óta halmozódó gal- vániszap elhelyezését és a műemlék jellegű főutcánkon átmenő kamionforgalom okozta károkat. —A feltárás után jöhet - a beígért segítséggel - a megvalósítás? — Tulajdonképen már eddig is rengeteg segítséget kaptunk, mert a kockázat becslési módszereket a vermontiak által szervezett tréningeken sajátítottuk el. A továbbiakban az általunk összeállított megoldási alternatívák sorsa azon múlik, hogy a város lakossága társadalmi összefogással mit tud belőle megvalósítani. 1— Az összefogásra tapasztalataik szerint mennyire kaphatóak az emberek? — Ha azt nézem, hogy a témával kapcsolatos fórumra mintegy kétszáz ember jött el, akkor ez egy ilyen kis városban nem rossz arány. Ám ha azt veszem, hogy ezt az amerikai szisztéma szerinti részletes, aprólékos feltáró és tájékoztató munkát sokan lassúnak tartják, akkor el kell mondjam néhányan elpártoltak tőlünk. Én főleg a fiatalabb korosztályban látok nagy lelkesedést, és természetesen remélnünk kell, hogy sikerülni fog az együttgondolkodás és munkálkodás a város valamennyi polgárával, mert másképp nem volt értelme az eddigieknek. Környezetvédelem a Hegyalján - amerikai segítséggel A zempléni szívbetegekért Sátoraljaújhely (ÉM) - Napjainkban a Sátoraljaújhelyi Városi Kórház nem csupán Sátoraljaújhely, hanem az egész zempléni táj lakosságának egészségügyi szolgálatát látja el. Az ismert pénzügyi nehézségek miatt azonban mind kevesebb lehetőség nyílik a kórház, közelebbről a belgyógyászat műszerparkjának javítására, a kor követelte színvonalhoz való felzárkóztatásra. — íija a Sárospatak címmel megjelenő közéleti újság — Ezért az I. Belgyógyászati osztály szakorvosai: dr. Szodoray Sándor, dr. Kómíves Sándor, dr. Benke Károly, dr. Nagy Attila mint magánszemélyek, Sátoraljaújhely Város Önkormányzata és a Sátoraljaújhelyi Városi Kórház mint jogi személyek alapítványt tettek Sátoraljaújhely, Sárospatak város és a vonzáskörzetükbe tartozó bodrogközi, hegyközi, hegyaljai községek lakosai magasabb szintű egészségügyi ellátásának, az ehhez szükséges orvosi berendezések, műszerek beszerzésének biztosítására. Az alapítvány nyitott, ahhoz bármely belföldi és külföldi magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet csatlakozhat pénzadománnyal és az alapítvány céljait segítő eszközök, szolgáltatások nyújtásával. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata példamutatóan egymillió forinttal járult hozzá az alapítványi tőke növeléséhez. Az alapítványt 11 tagú kuratórium kezeli, amelynek elnökévé dr. Jánosdeák Gábor sárospataki polgármestert, titkárává dr. Soltész Pál osztályvezető főorvost választották meg. Az önkormányzatok, üzemek, vállalatok, pénzintézetek, szövetkezetek, magánszemélyek e nemes célra szánt pénzadományait az alapítvány vezetősége ezúton is kéri és hálásan köszöni. A felajánlott pénzadományokat a Sárospatak és Vidéke Takarékszövetkezetnél vezetett 422-98302- 00172 számú csekkszámlára lehet befizetni. Százhúsz éves az emlékhely Az emlékhely bár zárva tart, de előzetes bejelentkezés alapján fogadja a látogatókat. Fotó: Laczó József Széphalom (ÉM - I.S.) - Valaha Kisbányá- nak, majd Bányácskának hívták e piciny zempléni települést Sátoraljaújhely tő- szomszédságában, amely ma már - gyönyörű neve megtartása mellett - a város szerves része. Széphalom egyértelműen a nyelvújítás egyik legjelentősebb irányítójáról, a felvilágosodott gondolkodású Kazinczy Ferencről nevezetes, aki hosszú évekig itt élt, és itt is halt meg. Itt van sója, és itt van mauzóleuma is, amelyben a Kazinczy emlékmúzeum található. Az oszlopos, görög templom stílusú épület - amely Kazinczy egykori lakóháza helyén található - 1873- ban, tehát pontosan 120 évvel ezelőtt kezdte építeni Ybl Miklós. Hatvanforintos vízdíj Sárospatak (ÉM) — Sokat vártak, és persze még várnak is 36 zempléni település polgárai az ez év január elsején megalakult új, önálló víztársulástól, a Zemplén Vízmű kft- tól, ám legfőbb vágyuk, úgy túnik, nem teljesül. Nem lesz olcsóbb az ivóvíz.A zempléni körzet eme háromtucatnyi településén 60 forint köbméterenkénti díjjal számol a kft.
