Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Január 12., Kedd Devizagazdálkodás — változások Budapest (MTI) — Az idén több de­vizagazdálkodási változás várható. Készül az új devizakódex, és előreláthatóan az el­ső negyedévben be is fejeződik az ezzel kap­csolatos előkészítő munka. A Magyar Nemzeti Banktól származó in­formáció szerint kissé elhúzódik az eddigi deviza-jogszabályok felülvizsgálata. A munka során ugyanis kiderült, hogy a várt­nál nagyobb fokú korszerűsítésre szorul a szabályozás. Az alapelv az, hogy elsősorban a vállalatok, a vállalkozások számára biz­tosítsanak szabadabb mozgásteret a jövő­ben a devizagazdálkodás korszerűsítése révén. Számukra már egyébként is több liberalizációs intézkedés történt az elmúlt években. így többé kevésbé szabadon vá­sárolhatnak külföldi fizetőeszközöket im­portjuk kiegyenlítéséhez. Fennmaradtak azonban bizonyos devizakeretek. így a hi­vatalos utazásokat, a reklámkiadásokat is ilyen keretek szabályozzák. Valószínűleg az új devizakódex, az úgynevezett áru-mel­lékköltséggel kapcsolatos devizagazdál­kodás feltételeit jelentősen liberalizálni fog­ja. Mindez része a forint konvertibilitása további szélesítésének. Bizonyos változások a lakosságot érinteni fogják. Ezek közül az egyik, hogy minden bizonnyal megszűnik a lakosság deviza- beszolgáltatási kötelezettsége, ha a külföl­di pénz nem gazdasági tevékenységből szár­mazik. Ez lényegében a már kialakult gyakorlathoz a jogszabály hozzáigazítását jelenti. Eddig ugyanis minden magyar ál­lampolgárnak fel kellett ajánlania eladás­ra külföldi fizetőeszközét a megszerzést követően. Kivételt ez alól az ajándékként kapott összegek képeztek, ha azokat az új tulajdonosuk banki devizaszámlán helyez­te eí. A bankok azonban nem vizsgálták a külföldi pénz forrását. így gyakorlatilag a lakosság már addig is minden további nélkül legalizálni tudta devizabevételeit már eddig is. Négy napig fogságban Miskolc (ÉM) - Az encsi rendőrkapitányság eljárást indított G. R. 17 éves mérai lakos ellen, aki január 4-én 22 órától testi kényszer alkalmazásával lakására vitt egy 23-éves encsi nőt. A szülők lányuk eltűnését követően bejelentést tettek a rendőrségen. Négy nap elteltével január 8-án a rendőrség kiszabadította G.R. lakásából a lányt,- aki sérülést nem szenvedett - és vizsgálatot in­dított, az ügy részleteinek tisztázására. A szurkálódó élettárs esete Miskolc (ÉM-BG) — T. Sándor viszonylag sikeresen kerülte az összeütközést a törvén­nyel. Mindössze három alkalommal nem si­került, amikor súlyosan testet sértett, ami­kor - feledékeny lévén - elmulasztotta a gye­rektartást, valamint amikor ugyanezt még közveszélyes munkakerüléssel is kombi­nálta. Ez utóbbiból is látszik, hogy ezek mind régi történetek. T. Sándor még a nyolcvanas évek derekán ismerkedett meg S. Károlynéval. Az idő múltával összemelegedtek, és három évvel ezelőtt össze is költöztek, majd felmerült a házasság gondolata is.Hogy a házasság szó­ba került-e azon a két évvel ezelőtti nyári napon, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy ül­tek egy pádon, oltották szomjukat. Kezdet­ben kettesben, később hármasban, amikor csatlakozott hozzájuk B. László. Ha van, akkor megisszuk-alapon a bor elfogyott. Ekkor T. Sándor javasolta leendő élete pár­jának, ugyan menjen már el valahova pótlást venni, mert a szomjúság meg­maradt. S.-né a kérést elhárította, mond­ván, ó bizony a saját pénzét nem fogja ital­ra költeni.A válasz nem nyerte el T. Sándor tetszését. Megütötte élettársát, majd a nála lévő 11 centiméteres pengehosszúságú kés­sel hátba szúrta. B. László ezenközben, lát­va a torzsalkodást, inkább békésebb vizekre távozott. S. Károlyné hazament, ahol a fia vette észre a kabáton lévő hasadást és a vért. Kérdőre vonta anyját, majd mikor megtudta, mi történt, T. Sándort is, aki sér­tettségében ismét előkapta a kést, de szúrni már nem maradt ideje, és még némi ütleget is elszenvedett. S. Károlyné csak másnap került kórházba, ahol megállapították, hogy szakszerű el­látás hiányában a sértett elhalálozhatott volna.A megyei bíróság bűnösnek találta T. Sándort életveszélyt okozó testi sértés bűn­tettében, ezért kétévi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását az enyhítő körülményeket figyelembe véve kétévi pró­baidőre felfüggesztette. Az ítélet nem jog­erős. Mészégetés Bükkszentkereszten Búkkszentkereszt (EM) — A Bükk hegység falvaiban századok óta az erdőből, fakitermelésből és megmunkálásból valamint a mészégetésből élt az ember. Haayományos iparág Bükkszentkereszten is a mészégetés, tanúskodnak erről az írások, feljegyzések és a szájhaayományok, melyek szerint ebben a szépséges faluban a legtöbb család generációkra visszamenően mészégetéssel foglalkozott; s amint azt a falu közelében épített mészégető kemencék tanúsítják szerencsére most is tartja magát ez az ősi mesterség. Habár mint annyi minden más, ez az életforma is megváltozott. Míg korábban, csak néhány esztendővel ezelőtt is a kemencéket az erdőben, a mészkő lelőhelyén építették fd, most a követ hazaszál­lítják, $ a kemencéket majdhogynem a faluban építik fel a kitermelt sok ezer tonna mészkőből. Az égetés technológiája viszont semmit nem változott. A kemencék most is ugyanúgy, azzal a módszerrel épülnek, mint sok-sok évvel ezelőtt, ugyanúgy ég benne a fa, s a kiégett mészkő is ugyanolyan hófehér; s hála Istennek és persze az elődöktől örökölt szak­értelemnek, a bükkszentkereszti mész most is ugyanolyan jó minőségű, amiből következően pedig kelendő, mint volt a régmúlt időkben az ősök idejében. Fotó: Laczó József Koncessziós autópálya építkezések előkészítése Budapest (ÉM) — Talán nem túlzás azt állítani, hogy a hazánkban folyó koncessziós autópályaépítések előkészítésé­hez hasonló folyamat még sehol sem játszódott le. Ezért érthető, ha külföldön és belföldön egy­aránt megkülönböztetett érdek­lődés övezi ezt a munkát. Nem csupán a magyar szakemberek, tisztségviselők, de külföldi beru­házók, bankárok is nagy vára­kozással tekintenek az első „fecske” megérkezésére, az első kelet-európai koncessziós autó­pálya szerződés aláírására. Dr. Tímár András a Koncessziós Autópálya Iroda vezetője szerint az eddig — főleg az idén történ­tek milyen reakciókat váltottak ki az előbb említett körökből? Csalódtak vagy elégedettek az előkészületek jelenlegi állásával? — Várakozásainkban egyelőre még nem csalódtunk. Ami azt je­lenti, hogy az előkészítő lépéseket — előminősítésre való felhívás, tenderdokumentáció elkészítése és kiadása stb. határidőre meg­valósítottuk. Talán abban csalód­tunk, hogy ez az előkészítő mun­ka sokkal bonyolultabb, nagyobb erőfeszítést és körültekintést igényel, mint azt korábban gon­doltuk. — Elégedettek a tenderfelhívásra jelentkezők számával is? — A várakozásokkal ellentétben bizonyos fokú visszahúzódás érezhető, ami a kelet-közép euró­pai politikai eseményeknek és a világszerte érezhető recessziónak egyaránt köszönhető. Megnőtt a kockázat, főleg az olyan, hosszú távú befektetések kockázata, mint egy autópálya építése és üze­meltetése. Csalódtunk abban is, hogy erőfeszítéseink ellenére sem sikerült japán, amerikai vagy akár nagy-britanniai befektetők körében érdeklődést keltenünk a magyarországi autópálya épít­kezések iránt. — Nem jelentkeztek azok a cégek, akik a hatvanas évek végén—het­venes évek elején érdeklődést mu­tattak hasonló beruházások iránt? — Megkerestük ezeket a cégeket, de körükben inkább a várakozó álláspont a jellemző. Ez bizonyos mértékben érthető is, hiszen sok minden függ az első, M1-M15 autópálya koncessziós szerző­déstől. Ha, amint azt tervezzük ezt 1993 elején alá tudjuk írni, s az minden szempontból meg­nyugtató a bankok és befektetők számára is, akkor ez kedvező im­pulzust adhat a további kon­cesszióba adási folyamatnák. En­nek a szerződésnek az aláírása nem csupán hazánk, de a kör­nyező országok gazdasági életére is kedvező hatással lehet, hiszen azzal, hogy a nyugati befektetők a részvénytőkét lejegyzik, a bankok pedig az építéshez szük­séges kölcsönöket megadják egy­ben bizalmukat is kifejezik e térség iránt. — Amint ez eddigi szavaiból is kiderült rendkívül sok múlik azon, hogy milyenre „sikeredik” az első koncessziós szerződés. Nyilvánvaló, hogy a siker érdekében mindkét tárgyaló fél az összes elképzelhető „fegyvert” beveti, hiszen tudja, hogy ez egy etalonértékű szerződés lesz. Önök például neves külföldi tanácsadó cégeket is felsorakoztattak maguk mögött. Ez, legalábbis nálunk szokatlan... — Az ilyen jellegű tárgyalások előkészítésénél és lebonyo­lításánál viszont a világ legter­mészetesebb dolga! Nagy tapasz- talatú és az úgynevezett project- finanszírozásban jártas kereske­delmi bankok, pénzügyi és egyéb tanácsadó cégek segítik min­denütt a kormányok munkáját. Az eddig megvalósult hasonló beruházásokban — Thaiföld, In­donézia vagy éppen az Egyesült Királyság — melyek jellemzője az „építsd-üzemeltesd-add át” kifejezés lehet, mindig közremű­ködött pénzügyi tanácsadó cég. Mivel olyan magyar kereskedel­mi bankot vagy pénzügyi tanács­adót, aki ebben a kérdésben jár­tas nem találtunk, külföldi cé­geket kellett alkalmaznunk. Ennek azonban megvan az előnye is. Egy brit pénzügyi tanácsadó és egy amerikai ügyvédi cég segíti a magyar kormányzat munkáját, és természetesen feladatuk az, hogy a számunkra legelőnyösebb pénzügyi feltételeket dolgozzák ki, érjék el. Ezt alig kilencven nap alatt rend­kívüli precizitással és ráadásul közérthető módon számítógépes feldolgozással készítették el — amire szerintem egyetlen hazai cég sem lett volna képes. Tapasz­talataink tehát nagyon jók, s úgy vélem hogy a további tárgyalások és tender előkészítések során is igénybe kell vennünk szolgál­tatásaikat. — Ismerve az amerikai ügyvédi irodák és tanácsadó cégek tarifáit nem kerül ez egy kicsit sokba? — A szolgáltatásaikért kiadott pénz nagysága viszonylagos. El­sőként is az általuk végzett munkával és az így elért ered­ménnyel kell párhuzamba állí­tani, s másodsorban néhány egyéb tényezőt is figyelembe kell venni. Ez utóbbiak közül csak ket­tőt emelnék ki. Az M1-M15 finanszírozására és a további autópályák építésében is szükségünk lesz a két nagy euró­pai beruházó szervezet az Euró­pai Beruházási Bank és az Euró­pai Fejlesztési és Újjáépítési Bank közreműködésére a finanszírozásban — döntően a hitelfinanszírozásban. Általában ahhoz, hogy ezeknek a nagyhírű intézményeknek az igazgatótanácsa elfogadjon egy tervet, vagy érdemesnek tartsa az abban való részvételt, szükséges, egy-egy nemzetközileg elismert tanácsadó cég közreműködése. Ok állítják össze azt az anyagot, amelynek alapján a bankok dön­tenek a beruházásról. A Morgan Grenfell cég kiválasztásában például az EBRD, vagyis az Európai Fej­lesztési és Újjáépítési Bank is közreműködött, szakértői díjukat pedig az EBRD által kezelt, és Magyarországnak nyújtott se­gélyalapból fedezik. Ez utóbbi a másik szempont, ame­ly a külföldi tanácsadók mellett szól. Számos olyan segélyalap létezik ugyanis, amely ilyen és ha­sonló szolgáltatások fedezetéül szolgál — sót némely esetben még ki is kötik, hogy csak tanác­sadásra, szakértői díjakra lehet azokat felhasználni. így tehát a külföldi tanácsadó cégek alka­lmazása sok esetben nem kerül az országnak pénzébe. Ugyanakkor azt is szeretném el­mondani, hogy már eddig is sokat tanultunk, sok tapasztalatot át­vettünk ezektől a világhírű cégek­től, s ezeket természetesen a lehető leggyorsabban igyekszünk hasznosítani. Az elkövetkezendő versenytár­gyalások, előkészítése során ter­mészetesen — mint eddig is — a magyar tanácsadók közremű­ködésére is számítunk. Nagycsaládosok figyelmébe Miskolc (ÉM) — A HÉRA Alapítvány titkára, Bacsó Nán­dor a TV híradó január 6-i, szer­dai adásában felhívással fordult a nagycsaládosokhoz, hogyjelent- kezzenek az önkormányzatoknál az alapítvány által energia-támo­gatási címen a családi pótlékban részesülő gyermekeik utáni jut­tatásra kerülő segély eloszt­hatósága érdekében. Ezzel kapcsolatban Miskolc Me­gyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala arról tájékoztatta lapunkat, és ezen keresztül a vá­ros lakosságát, hogy Miskolcon a népességnyilvántartási adatok­ból már decemberben kiváloga­tásra került a nagycsaládban élő gyermekek száma. Ennek alapján a polgármesteri hivatal meg is igényelte a város érintett lakói részére a támo­gatási összeget. Amennyiben visszajelzés érkezik a HÉRA Alapítványtól, valame­nnyi, a miskolci polgármesteri hi­vatal által nyilvántartott nagy­családot levélben fognak megke­resni, amelyben tájékoztatják az érintetteket a segély igénybevé­telének feltételeiről, az átvétel he­lyéről és időpontjáról. Külön jelentkezésre ezért nincs szükség és lehetőség, mert az alapítvány által adott pénzösszeg nagysága a nyilvántartásban sze­replők számához igazodik. A miskolci polgármesteri hivatal addig is kéri az érintett családok türelmét és megértését. Erdőgazdálkodás ma, holnap Budapest (MTI) — Hazánk erdőterületének figyelmet ér­demlő része esik Borsod-Abaúj-' Zemplén megyére, így nem közömbösek számunkra azok a megállapítások, melyek a hazai erdőségeket jellemzik, jövőjüket meghatározzák. Magyarorszá­gon egy jelentős nagyságú erdő­területet teljesen kipusztít, 5-6 ezer hektárnyit pedig számot­tevően megrongál a mértékte­lenül felszaporított vadállomány. Erről egy nemrég rendezett erdőgazdálkodási konferencia szünetében megtartott sajtótá­jékoztatón szóltak az erdészeti szakemberek. A tanácskozást több erdészeti, természetvédelmi szervezet hívta össze. Mivel a vadászat kiváltságosok szórakozása volt, erről a pusz­tításról korábban nem illett be­szélni. Forintban ki sem fejezhető az a kár, hogy - a könnyebb vadászat, az erdő természetes eltartóképességét messze megha­ladó vadszám miatt - meghiúsul az elhullajtott magra, saijra ala­puló természetes erdőfelújítás. A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva Tardy János, a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium helyettes államtitkára, az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal vezetője kitért egy legutóbbi - a ter­mészetvédelmi körökben mély megdöbbenést kiváltó - ország­gyűlési döntésre is. A mezőgaz­dasági bizottság előterjeszté­sében a földrendező bizottságok jogállását rendező törvény záradékában mintegy elrejtve szavaztatták meg a képviselőkkel a természetvédelem érdekeivel alapvetően ellentétes rendel­kezést. Ez megengedné a ter­mészetvédelmi területek magán- tulajdonba adását - mondotta. Ez­zel összefüggésben a sajtótájékoz­tatón Kiss Róbert (SZDSZ) or­szággyűlési képviselő, az Ország­gyűlés környezetvédelmi bi­zottságának alelnöke rámutatott: több képviselőtársával megfelelő lépéseket tesz a jogorvoslatra, a hatályon kívül helyezésre. A kon­ferencia résztvevői a magyar er­dőgazdálkodással kapcsolatos ajánlást vitattak meg. Ebben többek között sürgetik a ter­mészetvédelmi és az erdőtörvény soron kívüli, idei elfogadását. Az új telepítéseknél nagyobb részarányt javasolnak az őshonos fajtáknak, így a tölgynek, a csernek, a bükknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom