Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-11 / 8. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Január 11., Hétfő-----------JEGYZET---------* ?&, dr. Réthly Gyula Rettenetes álom gyötörte meg az elmúlt éjszakámat. Oh, nem lidércfényes ingoványbán jártam és nem is ördögök sütögették húsomat. Ennél szörnyűbb valami zaklatta fel a nappalok gond- terhes benyomásaitól borzolt idegeimet. Egy képviselői beszámoló gyűlésen vettem részt. A kerület polgárai által megválasztott képviselőt statisztikai egyszerűséggel - mint az átlagpolgárt - mondjuk, Nagy Jánosnak nevezték és... válaszolgatott a szavazataikkal reá bi- zalmazó honfitársainak kérdéseire, valahogyan eképpen: Képviselő: Szóval, mint már említettem, a médiatörvény módosító közelítésben... Első polgár: Inkább arról szeretnénk hallani, hogy a kormány milyen konkrét intézkedéseket tervez jelen esztendőben az infláció korábban már beígért megfékezésére? Képviselő: Hűm, a pillanatnyi helyzet szerint csak az a lépés lehet jó a frekvencia moratóriumban, ahol... Második polgár: Az év végén kiadott Központi Statisztikai Hivatali jelentés szerint az elmúlt esztendőben az infláció 23 százalékos volt, noha a Rádióban ismertetett nyugati vélemények alapján (például a Financial Times szerint) hazánkban az inflációs ráta meghaladta a 30 százalékot is. Ilyen körülmények között a bankokban elhelyezett betétek után miért csak maximum 20 illetve 18 százalék csupán a kifizethető kamat, amiből még a forrásadó 20 százalékát is eleve levonják? Képviselő: Továbbra is súlyos gondot jelentenek a parlamentnek, hogy a TV és a Rádió elnökei... Harmadik polgár: A kétkulcsos ÁFÁ- val indokolt januári 6 százalékos áremelkedések mesének tekinthetők, hiszen ha körülnézünk az árak világában, a kenyér, a hús, az újságok, a helyi és távolsági közlekedés, a legkülönbözőbb szolgáltatások, mint fűtés, energia, lakások felújítási és fenntartási díjai, postai tarifák és szinte minden, de minden 20-tól 50 százalékkal drágább lett. Ezzel már januárban túlteljesítettük a kormány által ezévre bejósolt 12 százalékos további inflációs növekedést. Képviselő: Hát nem akarják Önök megérteni, hogy ha sikerül a TV jelenlegi elnökét leváltani, akkor a reggeli műsor helyére teheti a Kormány az esti műsort, az esti helyére a délutánit, cl délutáni helyére a délelőttit, míg a délelőtti program közbeiktatható a Napközi és a Cimbória adásaihoz, ezzel szemben a Falutévé és a Közjáték óránként lesz ismételhető, míg... ízé ...hogy is van ez?...szóval mindegy, a fő, hogy megtárgyaljuk. Hová mennek kérem? Hiszen most kívánom ismertetni a szakbizottságok helyzetértékelését a média ügy kapcsán a médiák szponzorainak és a szponzorok szóvivőinek álláspontjáról a médiák médiáinak médiájáról... (ennél a pillanatnál a képviselő sírva az előtte szégyenkező asztalra borult, én pedig eszelős kiáltozással felébredtem.) A tél dere Az elmúlt hetekben gyakran mulatott mínusz tíz fok körüli hőmérsékletet a hőmérő a dermesztő hajnalokon, amikor a fagy hatalmába kerítette a vizeket, a földeket és a kicsapódó pára megjelent mindenütt, fán, bokron,kerítésen. Fotó: Dobos Klára / Uj szezon a téli Palotában Felújítások, komfortosítás január végéig Miskolc (EM-FJ) - Alaposan kitett magáért a Palota- szálló az elmúlt év végén: karácsonytól szilveszterig egyfolytában teltházzal üzemeltek. Igaz, január 3-tól 15-ig felújítási munkálatok, további komfortosítás miatt (a szobák egy részét külön WC-vel, telefonnal látják el) zárva vannak, azonban a hónap végén - január 30-án - a Pedagógus Bállal kezdetét veszi a báli szezon, amely egészen március első hetéig elhúzódik majd. Fotó: Fojtán László Tanulmányút a brémai Roland Klinikán Napirenden az egészségügy finanszírozása Miskolc (ÉM- Dr. Zólomy Katalin, a miskolci Semmelweis Kórház gazdasági igazgatója) - Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete szervezésében, a Roland Klinika meghívásában tanulmányúton vettünk részt Brémában. A kitűnően szervezett tanulmányút a 200 ágyas magán- klinika alaptevékenységének megismerésével kezdődött. Három napot töltöttünk ott végig „dolgozva” a három főorvossal a napi programot: referáló, műtétek, vizit, új betegek felvétele. Ezen munkafolyamatok szinte teljes mértékben megfelelnek a hazai programnak, mint az ápoló személyzet programja is, hiszen a cél is azonos - a betegek minél jobb ellátása, mielőbbi gyógyulása. Amiben jelentős a különbség, az a gyógyító-ápoló munka feltételrendszere. A klinika mindent a legcélszerűbb módon biztosít a munkához, de annál egy márkával sem többet! „Luxusnak” nyomát sem találtuk, ahol jártunk, pedig megfordultunk magánklinikán, városi tulajdonban és felügyelet alatt álló, valamint alapítványi, egyházi kórházban is. Az egyik legkedvezőbb tapasztalatunk éppen az volt, hogy a puritán egyszerűség mellett a higiénés és környezetvédelmi követelményeket milyen szigorúan tartják be. A kórházak versenyhelyzetben működnek, de ez a verseny - úgy éreztük - nem „kiélezett”. A kórházak szövetsége és a tartományi vezetés ugyanis a fejlesztések odaítélésével, engedélyezésével gondoskodik arról, hogy felesleges kapacitások ne -keletkezzenek, a struktúra a „keresletnek” megfelelő, azt kielégíteni képes legyen. De a kialakult struktúrával ők sem elégedettek, azt várják, hogy az egészségügy reformja - mely a homogén betegségcsoportok szerinti átlagos finanszírozást célozta meg - fogja kialakítani az optimális struktúrát. Németországban 270 (!) betegbiztosító működik, melyek közül a biztosított választhat, bizonyos költségekkel. A kórházak belső szervezeti tagozódása szintén azonos a magyar szervezeti felépítéssel, természetesen itt csak a kórházi ellátásról van szó, ugyanis a háziorvosi és szakorvosi járóbetegellátás teljes egészében vállalkozásban történik, függetlenül a kórházaktól. Sokszínűség csak a tulajdoni és irányítási rendszerben van, a betegellátás, finanszírozás, fejlesztések engedélyezése, támogatása, dolgozók besorolása és juttatásai mindenhol egységesen szabályozottak. A működési kiadások, a pénzügyi finanszírozás igen sajátos keveréke a „bázis alapú” költségvetés és teljesítmény alapú finanszírozás módszerének. Lényegében bázis szemléletű, de a kórház csak akkor tud a saját költségvetéséhez hozzájutni, ha a beteg meg is jelenik, és a kórházi ágyak kihasználtsága a tervezett (95 százalék !) szintű. Az egészségügy finanszírozásának reformja napirenden van. Ennek egyik célja a lakossági hozzájárulás növelése (ma 10 DM max. 14 napra, 1993-ban emelkedni fog és differenciálódni régi és új tartomány szerint). Másik célja a „homogén betegségcsoportok szerinti finanszírozás” felé való nyitás, mely rendszerben megszűnne a „saját bázis” szerepe, és tisztán közgazdasági törvényszerűségek érvényesülnének. Egy biztos, hogy a jelenlegi rendszerben, a viszonylag azonos típusú kórházak kiegyenlített költségei mellett igen erős az indíttatás a „tele-ház” elérésére, ezért élnek is az intézetek a kihasználtság növelés lehetőségeivel. Minden diagnózishoz tartozik egy átlagos ápolási idő is, melynek túllépése esetén a Kassza felé igazolást kell adni. • Ezek az ápolási idők igencsak megfelelnek a mai magyar gyakorlatnak, attól jelentősen nem térnek el az aktív profilok esetében. Valamennyi kórház NON PROFIT működésű, ha nyereségre tesz szert, azt köteles visszaforgatni a működésbe, vagy fejlesztésbe. Ez a privát kórházban is így van, tehát a PRIVÁT itt egy kissé mást jelent, mint a vállalkozási szférában általában. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az osztályvezető főorvosnak megfelelő CHEF ARTZ külön jogokkal felruházott, rendkívüli szereplője a rendszernek. Egyéni véleményünk, hogy a legnagyobb munkateljesítményt a CHEF esetében tapasztaltuk. Ugyanis az egész rendszer - különösen a privát kórházban - rájuk épül. Joguk van privát praxist folytatni, de azt mindenhol csak a kórházon belül tehetik, így érdekeltek egy magánklinika tulajdonosai NON PROFIT szabályozás mellett a jó szintű betegellátásban. (A kézsebész főorvos már csak januárra tudott beteget előjegyezni október elején!) A kórház alkalmazottai a közalkalmazotti nomenklatura szerint kapják bérüket, a 13. havi fizetést és az úgynevezett „szabadságpénzt”. Más juttatást nem ismernek. így a többlet teljesítményt sem tudják elismerni, a gyengébben teljesítőt pedig igen nehéz „lecserélni”. Erre mondta a városi kórház orvos-igazgatója, hogy a német(nyugatnémet) egészségügy a „kommunizmus utolsó oázisa” a bérezési rendszert illetően. Az alkalmazottak bére nemcsak munkakörüktől, hanem családi állapotuktól, gyermekeinek számától is függ. Á legújabb nomenklatura szerint egy szakképzett nővér bére 3000-5000 DM között helyezkedik el, egy kezdő orvos bére 5000 DM körül van. A bruttó bérnek 65-75 százaléka a nettó bér, az adósáv progresszív. A kötelező biztosításon túl a kórház minden dolgozónak életbiztosítást is köt. Itt is - mint tőlünk nyugatra mindenhol - természetesen készpénzforgalom nélkül történik a bérfizetés. A havi munkabérnek a hónap utolsó napján a dolgozó bankjában a számláján kell lennie! Ä privát intézmények egyedileg, a városi intézmények a város számítóközpontján keresztül végzik a bérszámfejtést. A feltételek közül a tárgyi feltételek megfelelnek egy gazdag, erős gazdasági háttérrel rendelkező ország lehetőségeinek. Egyöntetű véleményünk volt, hogy szakmai tudásban, hivatás- tudatban, elkötelezettség érzésében „egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak”. Emlékezés a doni csatára „A Doni Bajtársak Szövetsége a társszövetségekkel egyeztetetten országos ünnepségeket rendez, a miskolci csoport hasonlóképpen a társszövetségek szervezeteivel közösen emlékünnepélyt tart a miskolci, Hősök terén lévő Minorita templomban január 16-án, délelőtt 10 órakor. A gyászmisét követően délelőtt 11 órai kezdettel a Szemere-kert- ben elhelyezett kopjafánál emlékezünk a város önkormányzatával és a testvéri szervezetekkel közösen a II. világháború e szomorú fejezetének névtelen hőseire koszorúzással, katonai tiszteletadással. Csoba Tamás polgármester emlékező szavai után az élő tanúk sorából a Doni Bajtársak Szövetsége egy tagja emlékezik. Dísz- sortűz követi szavait, majd a koszorúk elhelyezése. Ezúton kérjük azokat a szervezeteket, akik a koszorúzásban részt kívánnak venni, január 13-án déli 12 óráig bejelenteni szíveskedjenek a POFOSZ miskolci, Erzsébet tér 5. alatti hivatali helyiségében délelőtt 10-12 között, vagy a 341- 834 számú telefonon. Gyásszal és reménységgel emlékezünk 1943. január 12-13 éjszakájára. A háborút nem a katonák, hanem a politikusok készítették elő, abban a katona parancsot teljesített, mert az volt a kötelessége. Történelmileg is bizonyított tény, hogy egyes - arcvonal szakaszokon - éhezve, fagyva, elcsigázva - hősiesen helytálltak apáink, a magyar katonák. A harc, addig még nem tapasztalt veszteségek ellenére is, sokszor bekerítésből kitörve, folytatódott. A küzdelem nemcsak a katonákat, hanem a nemzetet is sújtotta. Alig volt olyan család, akinek katona vagy munkaszolgálatos hozzátartozója nem maradt volna ott az orosz hómezőkön. A háború szörnyű veszteségei magyar családok ezreire mérhetetlen gyászt és évtizedekre kiható szenvedéseket hozott. De „él nemzet e hazán”, sebeink begyógyultak, feledni azonban azt a szörnyű éjszakát nem tudjuk. Erre emlékezni hívjuk városunk valamennyi polgárát, hogy közösen adjunk tiszteletet a névtelen hősöknek.” Doni Bajtársak Szövetsége miskolci csoportja POFOSZ Borsod megyei Szervezete A jövő! Miskolc (ÉM -B.Tóth Erika) - U- gyan mit hoz a jövő? - sóhajtottak fel sokan Szilveszter éjszakáján. Hát ami biztos, az a kétkulcsos ÁFA, az áremelések (benzin, fűtőolaj, buszbérlet, vonatjegy és a többi) és a munkanélküliség, a- mi mindenkinek a feje fölött lebeg. Voltak, akik keserűnek érezték az édes pezsgő ízét és tulajdonképpen nem is várják olyan nagyon a jövőt! Egy fiatalember panaszolta, ha összeszámolja kiadásait és bevételeit, bizony a könyvelési mérleg a mínusz felé billen. Pedig már van (még van) másod-harmadállása. Többre nem képes. Nem futja az időből, így is a családjával már csak ritkán találkozik, a gyerekek reggel még alszanak, este már alszanak. A felesége egyelőre némán tűr. De látja rajta, hogy ideges. Fiatal. Néha társaságra vágyik, barátokra. De mikor? Nyaralni évek óta nem voltak. Nincsenek nagy igényeik. Egyszerű kis családi ház. Ök építették. Na igen! - a kamatadók. A feleség munka- nélkülisége. Ezekkel évekkel ezelőtt nem számoltak. Az energia, a víz, villany és egyéb árak évről évre emelkednek; nem e- gyenes arányban a fizetéssel. Nézem ezt a 30 éves megkeseredett fiatalembert. Nem örül a jövőnek. „Pedig megvan a mai fiatalnak mindene!” - hallom az idősebbektől.-Igen, az átlagnak „még”-„már” van esetleg egy berendezett lakása, aminek fenntartásáért éjt nappallá téve dolgozik. De már nincs Hite. Nincs boldog családi kapcsolata. Feladta. Egy lakásért, bútorért...
