Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

1992. December 1., Kedd Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Övé(k) a tó, s a jég alatt... Kisemmizett horgászok Még boldogok, még nincs elkerítve a tó Fotó: Szarvas Dezső Megyénk infrastruktúrája Miskolc (ÉM) - Nemrég az Ország- gyűlés Gazdasági Bizottságának miskolci kihelyezett ülésén foglalkoz­tak a szakemberek megyénk infra­struktúrájával. Itt állapították meg, hogy a nem­zetközi, illetve országos forgalomba való bekapcsolódásukra jellemző, hogy polgári repülésre használható repülőtér a térségbeli nincs, miközben erre Mezőkövesden (a katonai reptér átalakításával) jó lehetőség van, ugyanígy Miskolcon és Bánrévén is. Erre igény is lenne. A vasútellátottsá- gunk (5,9 km tízezer lakosra) csak 68 százaléka az országos átlagnak, ugyanakkor a MÁV a közeljövőben tervezi szüneteltetni a Putnok-Eger il­letve a Szerencs-Hidasnémeti forgal­mat. A főutak forgalmi terhelése az orszá gos átlag 127 százaléka, a zsúfoltság és a balesetveszély állandósult azo­kon. A Tisza és a Bodrog III. osztályú vízi­ót, de a közlekedési tárca csak Szege­den számol országos közforgalmú ki kötő kialakításával. Településeinknek mindössze 27 szá­zaléka kapcsolódik a távhívó rend­szerbe. A települések 71 százalékában van közüzemi vízellátás, az önkormányza­ti kezelésben lévő utak fele kiépí­tetlen, a 838 híd 45 százaléka nem felel meg a forgalmi követelmények­nek. Ikarus Iránban Budapest (MTI) - Forgalomba állítot­ták Teheránban azt a propán-bután gázzal működő Ikarus autóbuszt, ame­lyet az iráni fél kérésére a magyar autógyár szakemberei egy 280-as tí­pusú, csuklós buszból alakítottak át. Hanzl Ferenc, a busz gyártmányfej- lesztési témafelelőse elmondta: az 500 literes 40 kilogramm súlyú folyékony pb-gázt tartalmazó tartályt a gépkocsi hátsó részében, a padló alatt helyezték el. •Szabály ugyanis, hogy n tartálynak minél közelebb kell lennie a földhöz. Egy tartálynyi gáz egyébként körül­belül 450 kilométer megtételéhez ele­gendő. A rendszer kiépítésében a MAN leányvállalata a GRA and STET adott szakmai segítséget, hiszen egy MAN motort alakítottak át gázüzemelésre. Fehérvári György főmérnök elmondta még: az így átalakított autóbusz ára több mint a dízeleseké, ám a pb-gázzal működő jármű jóval kevesebb szennyezőanyagot bocsát ki, mint hagyományos társai. Az egyelőre mintadarabként készített és szállított autóbusz az Ikarusz választékát bővítheti a jövőben, ha ar­ra a vevők igényt tartanak. Ahhoz azonban, hogy szélesebb kör­ben is elterjedjenek a pb-gázra áta­lakított autóbuszok, a felhasználóknak töltő- és szervizállomásokat kell kiépíteniük. A főmérnök elmondta még, hogy Debrecenben nem pb, hanem vegyes, földgáz-dízelolaj keverékkel működik 40 darab autóbusz, egyelőre kísérleti jelleggel. A földgáz és a dízelolaj arányát a mo­tor terhelésének megfelelően állítják he. Ennek a megoldásnak is a kör­nyezet kímélése a célja. Szaudi olaj Szahalinból Nicosia (MTI) - A Nimir Petroleum nevű, szaud-arábiai érdekeltségű vál­lalkozás megvásárolt egy orosz olaji­pari cég, amely Szahalin szigetén üzemeltet olajkutakat - jelentette az APa Middle East Economic Survey c. nicosiai hetilapra hivatkozva. A Petrosakh Joint Venture nevű oroszországi vállalat koncesszió keretében művel meg egy szén­hidrogénmezőt a távol-keleti szigeten, s nemrég nagyszabású üzleti ter­jeszkedésbe, közte egy olajfinomító építésébe fogott. A Nimir Petroleum nevű olajtársaságnak érdekeltségei Vannak Jemenben, Romániában és másutt Oroszországban. Az ügyletről egyéb adatok nem is­meretesek. Miskolc (ÉM - Szarvas Dezső) - A nyéki kavicsbányatavak privatizálásá­val kapcsolatos nagyon is eltérő véleményekről tájékoztattuk olva­sóinkat „Vihar a nyéki tavak körül” című, lapunk november 14-i számában közölt írásunkban. A nyéki kavicsbányató ugyanis külföldi kézbe került, eladta az Állami Vagyonügy­nökség, illetve a Nyékládházi Kavics­bánya Vállalat. Sokan, egyebek között- mint szakhatóság - az Észak- Magyarországi Vízügyi Igazgatóság - is megkérdőjelezi az eladás jo­gosságát, mondván: „... a kavicsbánya vállalatnak nem volt joga áruba bo­csátani a vizet, ami nem a tulajdona, s amire ráadásul kezelői joga sincs. Mi több, vízjogi engedélyük sincs.„a víz nem eladó, az állami tulajdon elide­geníthetetlen része a vízügyi törvény szerint.” A kavicsbánya vállalat vi­szont azt állítja, hogy nem a vizet, csupán a vízfelületet adta el. Hogy kinek van igaza, nem tudni, a törvény értelmezése a bíróság dolga. Tény vi­szont, hogy a kavicsbánya vállalat egy korábbi ügyletét, amikor is az egyik kavicsbányatóba benyúló félszigetet adott el UK) méter vízsávval együtt, a Miskolci városi Ügyészség után a Megyei Főügyészség is vizsgálja. Sokan tartanak persze ettől a priva­tizációtól, főként azok, akiknek a nyé­ki tó partján víkendházuk van, vagy a horgászok, akik szeretik ezt a tavat, s akik nem kis pénzért évek hosszú sorún a tavat halasították, telepítették. Igaz, az új tulajdonos, illetve a kavics­bánya vállalat igazgatója még nem kerítette cl a vizet, sőt kegyet is gyakorolt, miszerint: „megfelelő en­gedélyek birtokában természetesen szabad a horgászat, ám a hajóút szűkületében már nem, ugyanis a ha­jócsavar ezeken a helyeken a horgász­zsinórokat felkapja, begyűri, ezáltal tönkremennek a szimeringek, kiesik a termelésből a hajó.” Azt is kérte az igazgató, hogy a horgászok tartsák tiszteletben ezt a kérést, illetve a tilal­mat, és akkor majd békében meg­lesznek egymással. De vajh, tiszteletben tartották-e az adás-vétel során a horgászok jogait? - kérdeztük dr. Czikray Zoltánt, az Észak-Magyarországi Ilorgászcgye- sület alelnökét.- Szíven ütött bennünket az Északban közölt, a nyéki tó privatizálásáról szó­ló írás. Annál is inkább, mert a nyéki vizek egyesületünk bérleményei. Szo­morú, hogy mint bérlők lényegében (MTI-Panoráma) - Calaisban egy árverésen 42 000 frankért kelt el egy palack 1847-cs évjáratú „Chateau Yiiucin” Bordeaux-i bor. Két másik csak az újságból értesültünk a történ­tekről. Mai napig nem tudjuk tulaj­donképpen mit is jelent a kavicsbánya privatizációja, mert még a szerződés másolatával sem értesítették egyesületünket, ami bizony érthetet­len egy jogállamban... Az alelnök szerint az egyesület jogait, véleményét nem vették figyelembe. „Mintha nem is lennénk, meg sem születtünk volna” - mondja nem kis iróniával az alelnök. Pedig a horgászok - nemcsak az Észak-Magyarországi I Iorgász­egyesület tagjai- kedvelik a nyéki vizeket, nem csupán a kellemes környezet, de az alkalmankénti bőséges zsákmány miatt is; ami vi­szont a tervszerű és szakszerű hal­gazdálkodás, a rendszeres haltelepítés eredménye. Mennyit költöttek telepítésre?- A privatizált víz a Debreceni-ló tel­jes terjedelmében egyesületünk bér­leménye, ezért mi halászatfejlesztési hozzájárulást, bérleti díjat fizettünk. Ezen túl pedig megkülönböztetett gonddal telepítettük a tavat, mint in­tenzív horgászvizet. Csak most, az idén az őszi évadban félmillió forint értékű halat tettünk a tóba, az egész évi telepítés meghaladja az egymilliót.- A hírek szerint az új tulajdonos bi­zonyos feltételek mellett engedélyezi a tóban a horgászatot...- Szerény véleményünk szerint a tóban lévő halállomány a miénk, s a visszafogás jogától senki nem foszthat palack „Chateau Yquem - az egyik 1857-ből, a másik 1861-ból való - 30000, illetve 20000 frankért talált vevőre az árverésen. De meg egy meg bennünket, sem a már megszűnt vállalat, sem az új tulajdonos. Teljes mértékben osztjuk az Észak-Ma­gyarországi Vízügyi Igazgatóság főmérnökének, dr. Stéfán Márton úr­nak a véleményét, aki szerint a vál­lalatnak, illetve a vagyonügynök­ségnek nem volt joga a tó érté­kesítéséhez, hiszen a víz nem képezte, nem is képezhette a vállalat tulaj­donát. Szerintem nevetséges az az ál­láspont, hogy a víz nem képezte az üzletkötés tárgyát, s csak a víz felü­letét adták el. Ez talán elfogadható lenne akkor, ha ez a körülmény az ügyletkötés a szerződésben így került volna meg­határozásra, miután szerződési sza­badság van. De csak arra, ami felett a rendelkezési jog megilleti az átruházót. A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a szóban forgó ügyletkötés nem érinti a bérlők bérleti jogát, a használók használati jogát. Megkér­dőjelezzük, hogy a szerződés ilyen tartalommal jött volna létre. Vitás tehát a jogviszony értelmezése. Jó lenne, ha megegyeznénk, akár peren kívül is, ha nem, akkor perre megyünk. Apropó! Jog, illetve jogállam. Kérdésünk: Milyen privatizációs versenytárgyalás az, amelyről a víz hasznosítóját nem is értesítették, s az ügyletkötés létrejött a hasznosító részvétele, véleményének meghall­gatása nélkül? 1906-os évjáratú „Chateau Pétrus”-ért is 10 000 frankot fizetett a vevő. A márkás borokat két gyűjtemény tulaj­donosai bocsátották árverésre. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. november 30. ÁRFOLYAMOK Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 125,28 Ausztrál dollár 56,83 Belga frank(100)252,58 Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint (r font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) 59 35 Osztrák sh.(100) 739 74 Portugál es.(100) 5786 Spanyol pes.(100)72’02 Svájci frank 57’59 Svéd korona 1214 Tr. és cl. rubel 27 43 13,45 16,17 15,33 46,26 136,58 66,74 64,78 277,39 52,03 12,72 USA-dollár 83,28 ECUKözös Piac)101,79 125,63 56,98 253,16 13.48 16,22 15.37 46.37 136,90 66,89 64,95 278,08 52,15 12,75 59,51 741,44 58,00 72,21 57,73 12,17 27,50 83.48 102,04 125,98 57.13 253,74 13,51 16.27 15,41 46,48 137,22 67,04 65,12 278,77 52.27 12,78 59.67 743,14 58.14 72,40 57,87 12,20 27,57 83.68 102,29 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valuta bankjegy- és csekkárfolyamai Érvényben: 1992. november 30. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 124,56 Ausztrál dollár 56,38 Belga frank (100) 251’47 Dán korona 133 Finn márka 16,05 Franckia frank 1521 Görög drachma (100) 39’so Holland forint 45,88 ír font 135*74 Japán yen (100) 66,32 Kanadai dollár 64,18 Kuvaiti dinár 275,77 Német márka 51,61 Norvég korona 12,63 Olasz líra (1000) 59,06 Osztrák schilling (100)733,85 Portugál escudo (100) 57,52 Spanyol peseta (100) 71,22 Svájci frank 57,09 Svéd korona 12,09 USA-dollár 82,72 ECU (Közös Piac) 101,04 125,96 57,00 253,80 13,48 16,25 15,35 39.92 46,31 137,04 66.92 64,88 278,52 52,09 12,75 59,70 740,65 58,07 71,98 57,63 12,22 83,50 102,02 127,36 57,62 256,13 13.61 16,45 15,49 40.34 46.74 138,34 67,52 65,58 281,27 52,57 12,87 60.34 747,45 58.62 72.74 58,17 12.35 84,28 103,00 42 000 frank egy palack borért---------JEGYZET----------­á /ctá&é *7cf Bukecsi Szabó László Kari nlhy után szabadon torzítottam cl a híres paródiát, de megbocsátja az Olvasó, van rá okom. Mert valami kényelmetlen érzés vesz erőt' bárkin, ha a telefonban olyan hangot hall, amit nem tud azonosítani. Manapság clsza­porodtak ezek a hívások. Akár otthon, akár munkahelyen. Az emberek nem szeretnek be­mutatkozni, vagy nem ismerik, hogy ilyenkor mi a szokás. Engem a hétfrász ver ki, ha tele­fonon olyan emberrel kell beszélni, akinek lehet, hogy fel kellene ismernem a hangját - de nem ismerem fel, és perceket beszélek úgy az illetővel, hogy azt sem tudom, ki az. Mit érczzcn az ember, ha csörgés után, síron túli hang közli velem:,,Vonalat adok" ? Várom, hogy a hívó legalább annyit mondjon, hogy ki, és miért keres. Helyette lehengerlő magabiztossággal, lényegre törően, félreért­hetetlen hangerővel érkezik fülemhez az in­formáció: „Szevasz, na ezt jól megcsináltad. Várjál már adom a főnököt." - közben gyo­morideg rcmegtet, találgatod kit, mikor, miért és hogyan sérthetted meg, amikor a vonal másik végén, - szintén bemutatkozás nélkül - megtudod, miért is keresnek. , .Nem volt szép tőled, de jössz te még a mi utcánk­ba!" A dörgedelem szívemig hatol, kit bán­tottam én meg, miért hiszi, hogy rosszindu­latú vagyok? „Na megállj a fene a pofád, hát így bízzon benned az ember? Kérdezi egy női hang, akiről mindennek ellenére hiszem, hogy szép fiatal, hosszú völlig érő hajú, Ady - rajongó lehet csakis, vagy minimum festészettel foglalkozik, olyan finom a hangja, olyan jó hallgatni szavait. Helyette valami kft. szószólója perrel, helyreigazítással fenyeget, és különben is fi­gyel engem ócska véresszájú kommunistát. Mások a kormány dicsőítésével, seggnyalás­sal fenyegetnek, az egyház képviselője pedig Isten-káromlással. Kik hívnak engem? Ki szeret, ki utál, soha nem tudom. Legtöbbjük még tanácsot, bemu­tatkozást, azonosítási sem engedélyez. / így hívtok Ti? Barátok, ellenségek... Nem lenne egyszerűbb néven nevezni ellent­mondást, más véleményt, más nézetet? Én elviselem mindannyiuk véleményét, nem kell emiatt bíróságtól, pertől tartani, csak azért tudjam már, ki van a vonal másik végén... Állásfoglalás Miskolc (B.SzL) - A Mezőgazdasági és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete - A MEDOSZ Szövet­ségének Elnöksége állásfoglalást adött ki a magyar élelmiszergazdaság ez év végére rohamosan mé­lyülő válsága miatt. Ebben szomorúan állapítják meg, hogy az ágazat termelőalapjai fokozatosan lepusztulnak, a termelők és az ágazatban dolgozók munkája leértékelődik, tapasztalható a falvak el­szegényedése, a munkanélküliség tömegessé vá­lása, nő a kilátástalanság és a létbizonytalanság. A szerkezeti és a tulajdonosi váltás miatti állapot az alacsony jövedelmezőség a termés csökkenés, a likviditási feszültségek tovább súlyosbodtak az ágazatot súlytó példátlan aszálykár következ­tében. Ezért a fentiek csökkentésére a MEDOSZ Szövet­ség Elnöksége öt pontos állásfoglalását eljuttatta a Földművelésügyi Minisztérium illetékeseihez és kérte a sürgős intézkedéseket (agrárhitelezést, piacirendtartást, állami hitelgarancia vállalását, dolgozói tulajdonszerzést, agrár érdekegyeztető fórum felállítását). Lejár a határidő! December tizedikéig kell az üzemi tanács választásokat megejteni, erről rendelkezik az 1991. évi XXVIII. törvény. Azonban azoknál a munkáltatóknál, ahol nem működik szakszervezet, ott csak december 31-e a határidő. Valószínű, hogy a munkahelyeken nem hagyták ezt a politikai aktust az utolsó napokra, így a választási bizottsá­gok kijelölése is feladat, hiszen azokat a választá­sok időpontja előtt legalább nyolc héttel létre kell hozni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom