Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-30 / 306. szám
1992. December 30., Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 OTPkamatcsökkentések Budapest (MTI) - Az Országos Takarékpénztár a jövő év elejétől csökkenti az egyes lakossági betétek kamatait. Ezzel egyidő- ben bizonyos lakossági hitel- konstrukciók kamatlába is mérséklődik. A változások egy része január 26-től, a többi pedig február 1-jétől lép életbe. A pénzintézetnél takarékkönyvön elhelyezett, egy évre lekötött betétek kamatai február 1- jétől évi nettó 16 százalékról 14 százalékra csökkennek. Mérséklődnek az egy évnél hosszabb ideig a bankban tartott takaréklevél-betétek kamatai is. Három éven túli lekötésnél évi nettó 18 százalékról 16 százalékra, két éven túli lekötésnél évi nettó 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a kamatláb. Ha a lekötés egy évnél hosszabb, a kamatláb az eddigi 17 százalékról 15 százalékra módosul. Az egy hónapra elhelyezett lakossági folyószámlabetét január 26-ától évi nettó 15 százalék helyett 12-t, a három hónapos lekötésű évi nettó 15,5 százalék helyett 13 százalékot fizet, 6 hónapos lekötésnél a nettó évi kamat 16 szá-zalékról 14 százalékra, egy éves lekötésnél 17 százalékról 15 százalékra csökken. Évi nettó 2-2,5 százalékkal csökkennek az egy éven túl felvett lakáscélú betétek kamatai is. Nem lakáscélú felhasználás esetén, öt éven túli lekötésnél évi nettó 18 százalékról 16 százalékra, 1-5 éves lekötésnél 16-ról 14 százalékra változik a kamat. Az öt évnél túlra lekötött, lakáscélú felhasználású betétek kamata 22,5 százalékról 20 százalékra, 1-5 éves lekötésnél 20 százalékról 17,5 százalékra csökken. Két százalékkal esik a nyugdfj- elótakarékossági betétek kamata: három éven túli lekötésnél február 1. után 16 százalékot, két éven túlinál 15,5 százalékot fizet az OTP, ennél rövidebb időre a kamat 15 százalék. Nettó évi 16 százalék helyett 14-et hoz egy év után a bank letéti jegye, s 12+12 százalék helyett 12 plusz 4 százalék lesz az OTP-II. kötvény nettó évi kamata. Az 1991. augusztus 5. előtt elhelyezett gépkocsiletét nettó évi 16 százalék helyett 14-et fizet február 1-jétől. A KST-betét kamata nem nettó évi 12, csak 10 százalék lesz, a gyámhatósági betété pedig nettó évi 23-ról százalékról 20 százalékra változik. A február 1. után folyósított fogyasztási hitelek közül a személyi- és az áruvásárlási hitel - kezelési költség nélküli - kamata 29 százalékról 25 százalékra csökken. A lakossági folyószámlahitel kamata 3 százalékkal lesz kisebb: az új kamatláb évi 25 százalék lesz. A számla fedezetlensége esetén nem 33, hanem csak 30 százalékot számít majd fel a bank, január 26. után. A lakáshitelek kamatait 1993. február 1-jétól sem tervezi csökkenteni az OTP. Az Opel és a Suzuki személygépkocsira kölcsönt felvevőknek viszont évi 27 százaik helyett csak 24 százalék kamatot kell majd fizetniük a 3 százalékos kezelési költségen túl. Alapítvány Tatabánya (MTI) - Vállalkozások támogatására hozott létre alapítványt a tatabányai székhelyű Inköz (ingatlanközvetítő) Részvénytársaság. Az új alapítvány közvetlen tőkebefektetéssel vesz részt termelő és szolgáltató társaságok, vállalkozások létrehozásában, szándékuk szerint a Komárom- Esztergom megyében tapasztalható szociális feszültségek enyhítésére, és a munkanélküliségből adódó létbizonytalanság visszaszorítására. A kuratórium döntése alapján hozzájárulnak az új munkahelyek létrehozásához, új vállalkozások indításához. Használtkocsi-dömping A magánimport eredménye: hét és félezer autó Miskolc (ÉM - Illésy Sándor) - Tetőzik a használt autók behozatala, Földesi Balázs alezredes, megyei vámparancsnok szerint decemberben alighanem megdől az eddigi csúcs. Hiába, elterjedt - s ezt hivatalos helyen is megerősítették - januártól már csak a hat évnél fiatalabb autókat lehet behozni az országba, ezek pedig nyilvánvalóan többe kerülnek, mint a tíz, tizenöt éves csotrogányok. Amelyek most jellemzik a gépkocsi magánimportot... Most hát mindenki - aki teheti - igyekszik kifelé Németországba, Belgiumba, Hollandiába autóért, hogy aztán még ebben az évben levámolhassa, kifizethesse az áfát, és utána hajrá... Hinné az ember, hogy a karácsonyi ünnepeket, vagy legalábbis a szenestét általában a legtöbben otthon töltik. De nem ám azok, akik használt, nyugati autókra vágynak, nekik ünnep ide, ünnep oda, első az autó. Különösen addig, amíg a jog engedi a vén járgányok behozatalát is.- December 28-án egészen pontosan száztíz autót hoztak vámolásra - mondja az alezredes. - Mivel a határon történt átlépéstől számítva három napon belül be kell mutatniuk az autót, kétségtelen, hogy ezeket karácsonykor vásárolták. Ami meglepő számomra, hogy a nyugati kereskedők ünnep napokon, valamint karácsony és szilveszter között általában zárva tartanak, de úgy látszik, a magyarok kedvéért kinyitnak. Ki bizony! Tegnap reggel a mínusz tíz fokos hidegben Miskolcon, az Egri úti telepen ötven, a repülőtéri vámudvarnál harmincöt autó várt sorára. Egyik „szebb” volt, mint a másik. A vámosok bizonygatják, Használt autók vámolás előtt. Naponta legkevesebb száz kocsi... Fotó: Kozma István még hagyján ez a felhozatal, találkoztak már olyan autónak mondott négy kerekűvel, amelyet kívülről, belülről a rozsda mart, amelyen alig volt épp felület, amely ajtó, ablak nélküli volt. És olyannal is, amelyet ötven (!) márkáért vettek, legalábbis az adás-vételi szerződés szerint.- Természetesen nem fogadtuk el a számlát, nem ma kezdtük a szakmát - magyarázza a parancsnok.- Saját tapasztalatunkra, német, olasz, svájci katalógusokra hagyatkozunk akkor, ha nagyon kilóg* a lóláb, ha a számla blőd vételárról árulkodik... Ami tény: az idén új autó nem jött be magánimport keretében, tíz, tizenkettő, tizenöt év körüli csodákat hoznak be hazánkfiai, ezzel is .javítva” a honi autópark átlagéletkorát. Amíg egyébként januárban 67 autót vámkezeltek Miskolcon, addig szeptemberben már 1345-öt. Az elmúlt hónapban 741-et, s mint ahogy a parancsnok megjegyezte: decemberben valószínűleg megdől a szeptemberi rekord. Különben is, mikor egy-egy hír szárnyra kelt vám, áfa vagy másvalami várható módosulásáról, rohamosan megnőtt a használt autó behozatala. így van ez most is, bár hivatalos közlönyben még nem jelent meg semmi a januárra beharangozott változásokról. A Vám és Pénzügyőrség Borsod- Heves megyei parancsnoka érdeklődésünkre azt is elmondotta: ma és holnap is megerősített szolgálatot tartanak (már három helyen vámolnak, a Hungária Biztosító Egri úti telephelyén, a repülőtéri közraktárnál, valamint a parancsnokság épületében, ha már csak a papírmunkák vannak hátra), és a műszakot csak akkor fújják le, ha minden autóval „végeztek”. És még valami: régiónkba november végéig 5636 használt autót hoztak be. Ez a szám azóta folyamatosan nő... Agrártermékeink az EK-piacokon Miskolc (ÉM) - Még mindig az Európai Közösség hazánk leg- lagyobb agrárkereskedelmi sartnere annak ellenére, hogy íz összes agrárexportból való ré- jzesedése 4 százalékkal csök- tent háromnegyed év alatt a núlt év hasonló időszakához képest - tűnik ki a szaktárca legfrissebb térségenkénti külkereskedelmi forgalomelemzéséből. A csökkenő részesedés az exportban azonban nem járt bevétel-kieséssel, mivel az mintegy 4,3 százalékkal növekedett íz év első kilenc hónapjában és csaknem elérte a 816 millió iolláros összértéket. A kivitt áruk összetétele mind termék- csoportonként, mind pedig termékenként változatlan az előzőekhez képest. így az Európai Közösség országaiba irányuló exportforgalmunk 33 százalékát- 272,23 millió dollárt - a hús és húskészítmények adták. Jelentős továbbra is az élőállat-kivitel, ezen belül is főként a juh- és a szarvasmarha export, míg harmadik jelentős kiviteli cikkünk a friss és feldolgozott gyümölcs. Az EK-ból származó magyar agrárimport 54 százalékkal növekedett háromnegyedév alatt, míg 1991 hasonló időszakában az összes agrár- ÁRFOLYAMOK import 26 százaléka származót! az EK-ból. Ebben az évben ez aj arány 40 százalékra növekedett és mintegy 201 millió dollár! tett ki. Az EFTA-országokkal bonyo lódik a magyar agrárexport 11 százaléka, és az agrárbehozata’ 12 százaléka származik ezekbői az országokból. Az export érték« 220 millió, míg az importé 64/ millió dollár volt. A kelet-európai országokbí irányuló agrárkivitelünk 1992 I III. negyedévében az előző évhe: képest 67 százalékkal nőve kedett és elérte a 676,6 millit dollárt. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. december 29. Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 126,51 126,86 127,21 Ausztrál dollár 57,77 57,92 58,07 Belga frank (100) 252,04 252,62 253,20 Dán korona 13,41 13,44 13,47 Finn márka 15,85 15,90 15,95 Francia frank 15,19 15,23 15,27 Holland forint 46,08 46,19 46,30 (r font 136,64 136,96 137,28 Japán yen (100) 67,27 67,42 67,57 Kanadai dollár 66,24 66,41 66,58 Kuvaiti dinár 276,16 276,85 277,54 Német márka 51,76 51,88 52,00 Norvég korona 12,23 12,26 12,29 Olasz Ura (1000) 56,71 56,87 57,03 Osztrák schilling (100)735,99 737,69 739,39 Portugál escudo (100) 57,20 57,34 57,48 Spanyol peseta (100) 72,95 73,14 73,33 Svájci frank 57,11 57,25 57,39 Svéd korona 11,80 11,83 11,86 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 83,77 83,97 84,17 ECU (Közös Piac) 101,14 101,39 101,64 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyamai (bankjegy és csekkárfolyamok) Érvényben: 1992. december 29. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 124,98 126,38 127,78 Ausztrál dollár 57,19 57,81 58,43 Belga frank (100) 252,11 254,44 256,77 Dán korona 13,33 13,46 13,59 Finn márka 15,65 15,85 16,05 Francia frank 15,11 15,25 15,39 Görög drachma (100) 39.08 39,50 39,92 Holland forint 45,67 46,10 46,53 ír font 135,72 137,02 138,32 Japán yen (100) 66,79 67,39 67,99 Kanadai dollár 65,70 66,40 67,10 Kuvaiti dinár 275,94 278,69 281,44 Német márka 51,43 51,91 52,39 Norvég korona 12,08 12,20 12,32 Olasz líra (1000) 57,25 57,89 58,53 Osztrák schilling (100)731,05 737,85 744,65 Portugál escudo (100) 57,34 57,89 58,44 Spanyol peseta (100) 73,00 73,76 74,52 Svájci frank 56,76 57,30 57,84 Svéd korona 11,66 11,79 11,92 USA-dollár 83,16 83,94 84,72 ECU (Közös Piac) 100,45 101,43 102,41 JEGYZET Nótárius Ilyenkor, év vége felé, különösen megnőnek az írott sajtóban, a napilapokban csakúgy, mint a rádióban, televízióban azok a közlemények, amelyek számadásként tárják az olvasók, hallgatók elé: mi, milyen mértékben változott elsősorban a gazdasági életben. Beleértve természetesen az ármozgásokat csakúgy, mint a hatalomváltozással járó privatizációs, vállalkozási történéseket. S mert mindezek kihatnak az egyes emberek, családok életvitelére, jövedelmi és kiadási viszonyaira is, természetesen az inflációs ráta az, amely - így tudományosan megfogalmazva - elsősorban érdekli a honpolgárt. Az élet változásairól természetesen év közben is időről-időre kap tájékoztatást az újságolvasó. Ámde valljuk meg, a közölt számadatok alapján is nehezen, vagy éppen sehogy sem tud eligazodni a közgazdaság útvesztőiben. 'Hát még ha egymás mellé teszi a nemegyszer, hanem sokszor egymásnak ellentmondó fő- és alhivatalok által közzétett adatokat! Akkor aztán végképp elveszti tájékozódási lehetőségét. S valahogy úgy van vele, hogy mindig azt hiszi el, amit legutoljára olvasott. Mert nem könnyű eligazodni a számok világában. Megérteni például, hogy a mezőgazdaság exportját azért tudtuk fokozni, mert csökkent a hazai fogyasztás. Zöldségféléből például a felvásárlás nem érte el a 70 százalékot- s igazi piaci viszonyok sem tudtak kialakulni. Már csak azért sem, mert ha valaki mondjuk a tojást 7 forintért adja - akkor a többi árus sem adja ennél olcsóbban. A piaci árak alakulása, amely közvetlen függvénye az inflációnak, természetesen mindenkit közvetlenül, „zsebbe vágóan” érint. Itt aztán tág tere van a becsléseknek, jelzéseknek. Az összehasonlító számoknak, hogy tavaly ennyi volt, az idén ennyi. Jövőre pedig 16-18 százalékos inflációt jósolnak. Hát a számokkal lehet játszani. Mert egy sereg szolgáltatás árát a múlt évben emelték - ezt már nem számolják az idei inflációs rátába. A tej árát az idén emelték - ez sem kerül bele a jövő évi inflációt emelő áruk közé. S mit szóljunk ahhoz, hogy a távközlés nem emeli a távbeszélő tarifa árát? Marad az öt forintos díj - csak a beszélgetés ideje csökken. Ha eddig például 6 percig udvarolhattam Malvinkának 10 forintért - most ezért 15 forintot kell majd fizetni. A tarifa - az öt forint- nem változott, s ilyentén formán nincs is köze az inflációhoz. Hajdan volt professzorom, aki az egyetem közgazdaság tudományi karán a statisztikát adta elő, tantárgyát a következőképpen határozta meg: Uraim - mondta - a statisztika a legsokoldalúbb, legszélesebb körben használható tudomány. Az exact számokkal, azoknak százalékarányos kivetítésével gyakorlatilag minden bizonyítható - de egy más szemszögből tekintve - annak az ellenkezője is. Sokszor jut ez a meghatározás eszembe, mikor a különböző helyről közzétett statisztikai adatokat olvasom, összehasonlítom. Bankvásár Budapest (ÉM) - A Budapest Bank után az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank (OTP) is ajánlatot tett az Ybl Bank megvásárlására - mondotta Sze- lecki Györgytől, az Ybl Bank felszámolásával megbízott cég munkatársa. Az OTP ajánlata annyiban hasonlít a Budapest Bankéhoz, hogy az Ybl Bank összes eszközeinek a megvásárlására vonatkozik.
