Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-21 / 300. szám

1992. December 21., Hétfő Jelenidő ESZAK-Magyarország 9 Freedom Forum: hazánkról (is) Ellenzéki alternatívák Washington (MTI) - A világ lakosságának negyede élt 1992- ben teljesen szabadon, 75 állam­ban, köztük Magyarországon - állapítja meg a Freedom Forum (Szabadság Fórum) emberjogi szervezet az elmúlt csütörtökön kiadott jelentése. A felmérés a „részben szabad” 73 ország csoportjába sorolja a szovjet utódállamok többségét, valamint Romániát, Albániát, Horvátországot.^ * A befolyásos szervezet, amely­nek élén Max Kampelman, több EBEÉ-tanácskozás amerikai küldöttségvezetője áll, évente a helyszínen is vizsgálja a politi­kai és az emberi jogok érvénye­sülését az egyes államokban s a helyzet tükrében sorolja azokat három csoportba. A harmadik a nem-szabad or­szágoké, amelyek idén 38 or­szágot számláló kategóriájában szerepel például Bosznia, Jugoszlávia, Kína, Kuba, Eszak- Korea, Szaúd-Arábia, Türkme­nisztán, Tádzsikisztán és Üz­begisztán. A fórum figyelembe veszi többek között a pártok, a választások szabadságát, a kisebbségek ön- rendelkezését, a sajtó és a mű­vészet szabadságát, a jogbizton­ságot, az egyházak és a szak- szervezetek jogait, nemkülön­ben a személyes szabadságjogo­kat. A skála 1-től 7-ig terjed: az összesítve 1-2.5 pontot elérő or­szágok a szabadok, a 3.5- 5.5 pontosak a részben szabadok kategóriájába kerülnek, afelett a nem-szabadokéba. Míg a nyugat-európai országok 1-1 ponttal, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Szlovénia 2-2 ponttal minősült szabadnak. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy „Antall József miniszterelnök az év folyamán nyomás alá került az MDF nacionalista szárnya részéről”, ugyanakkor 1992-ben erőre kaptak az MSZP-ben tömörülő volt kommunisták. A jelentés felemlítette azt is, hogy az alkotmánybíróság eluta­sította az emberi jogsértésekben vétkes kommunisták felelősség­re vonását előirányzó törvényt. * Románia vonatkozásában - amely 4 ponttal, Grúziával, Guatemalával került a részben szabadok közé -, a jelentés rá­mutat: 1989 óta kétmillió ember hagyta el az országot és az újra­választott Ion Iliescu elnök a pi­aci reformok lelassítását jelen­tette be. A Freedom Forum jelentése sze­rint Franjo Tudjman, horvát el­nök az év folyamán önkényeske­dő magatartást tanúsítva eltá­volított tisztségviselőket, akik nem működtek együtt pártjával. A baltiak közül a fórum csak Lettországot tekinti teljesen szabadnak, a másik kettőt rész­ben, mivel Litvánia és Észtor­szág korlátozta az orosz lakos­ságjogait. Egyébként Szlovákiában, Litvániában, Romániában, Bulgáriában és több volt szovjet köztársaságban tértek vissza kommunisták a hatalomra - olvasható a Freedom Forum je­lentésében. Horn Gyula Orbán Viktor Pető Iván Fotók: Laczó József Budapest (MTI) - A három par­lamenti ellenzéki párt együttműködési lehetőségeiről és nézeteik különbségéről fej­tették ki véleményüket a szabaddemokraták, a fiatal de­mokraták és a szocialisták vezetői: Pető Iván, Orbán Viktor és Horn Gyula. Az együttműködés határai A pártelnökök elsőként arról nyilatkoztak: a mai politikai helyzetben milyen mélységig tudják elképzelni együttműkö­désüket» Valamennyien egyetér­tettek abban, hogy igazán ko­moly együttműködésről korai még nyilatkozni. Pető Iván rá­mutatott, hogy a két választás közti időszakban nem szokás az ellenzéki pártok között olyan szoros kapcsolatot kialakítani, mint amilyennek a jelenlegi koalíciós pártok között lenni kel­lene. Praktikus ügyekben, fő­ként az Országgyűlés előtt lévő kétharmados törvények eseté­ben viszont egyeztetniük kell ál­láspontjaikat. Szerinte a válasz­tások második fordulója után van értelme a szorosabb kapcso­lattartásról elgondolkodni. Orbán Viktor hasonlóképp úgy nyilatkozott, hogy konkrét ügyekben készek az egyezteté­sekre, a mélyebb együttműkö­désről viszont csak a választá­sok után döntenek. Horn Gyula szerint is akkor kell elgondol­kodni a szorosabb együttműkö­désről, amikor már meghirdetik a választások időpontját. Addig azonban minél több tekintetben egyeztessék álláspontjukat. Valamennyien úgy látták azon­ban, hogy szükséges lenne az el­lenzék és a koalíció között hat­párti tárgyalásokat folytatni, el­sősorban azokról a törvényekről, amelyek hosszabb távra hatá­roznák meg az ország berendez­kedését. Mégpedig azért, mert - mint Orbán fogalmazott - a kor­mánynak sem kellő ereje, sem hitele nincs ahhoz, hogy a nélkülözhetetlen átalakításokat végrehajtsa. Az ellenzéknek ilyen helyzetben célszerű fele­lősséget vállalni a kormány által végrehajtandó szükséges nép­szerűtlen intézkedésekből, ám kizárólag az ország érdekében. Pártprogramok és a támogatottság A pártelnökök a továbbiakban arról is szóltak, hogy meglátá­suk szerint milyen támogatott­ságot élvez saját programjuk. Horn Gyula úgy vélte, hogy az elmúlt két és fél esztendő roha­mos változásai miatt nincs sok értelme az eredeti programokra hivatkozni. Ahelyett konkrét mai kihívásokra kell hiteles vá­laszokat megfogalmazniuk. Pető Iván és Orbán Viktor arra mu­tatott rá, hogy a közvélemény­kutatások eredménye nem fel­tétlenül tükrözi a pártok támo­gatottságát. Sőt a választásokon sem feltétlenül a programokra, hanem többnyire a személyekre fognak szavazni a választók.- Nem könnyű a népszerűséget voksokra váltani - mondták. Pe­tő mindenesetre úgy vélte, hogy a ’94-es választás is groteszk lesz olyan értelemben, hogy a je­lenlegi koalíció elleni szavazas lesz a lényege. Orbán e téma kapcsán kitért arra is, hogy meglátása szerint miért nép­szerűtlenek a jelenlegi kor­mánypártok. Szerinte leginkább azért, mert eljátszották szavahi­hetőségüket, amellett pedig egyenként összevesztek a társa­dalom valamennyi rétegével. Magyarországnak viszont van egy nagy történelmi esélye a térség más országaival szemben: van mód arra, hogy a mai kormányt ne kizárólag a régiek váltsák fel - hangsúlyozta. Miként lehet előbbre jutni? E legutóbbi gondolatot folytatva nyilatkoztak a liberális pártve­zetők arról, hogy miként véle­kednek korábbi, az MSZP-t az elmúlt évtizedek hibáiért fele­lőssé tévő bíráló kijelentéseikről Orbán elmondta, hogy nem egy­szerű a szemléletváltás, hisz esetenként azokkal kellene most együttműködniük, akikkel az ellenzéki kerékasztal-tárgyalá­sokon éppen szemben ültek. Úgy fogalmazott: minden konkrét ügyben kész vagyok az együttműködésre, de ne várják, hogy mosolyogjak is hozzá. Pető Iván pontosnak ítélte a Fidesz vezető leírását. Ugyanakkor hozzáfűzte: ma már figyelemmel kell lenniük arra is, hogy az em­bereket nem az érdekli az el­múlt 40 esztendő milyen öröksé­get hagyott ránk, hanem az, mi­ként lehet előbbre jutni. Horn Gyula mindenesetre emlékeztetette az előtte szólókat arra, hogy a kerékasztal-tárgya­lások idején a reformkommunis­ták szintén a többpártrendszer bevezetése mellett foglaltak ál­lást - ne feledjék, hogy Magyar- országon felülről bontották le az egypártrendszert, aláásva ön­maguk hatalmát - hangoztatta. Ugyanakkor nem vitatta, hogy a jelenlegi kormány nehéz öröksé­get vett át. Azt viszont igen, hogy megfelelően kezelné a rá­nehezedő problémákat. A pártvezetők kifejtették véle­ményüket nemzeti és nemzetisé­gi kérdésekben is. A Fidesz - mondta Orbán Viktor - megpró­bált saját kisebbségi politikát kidolgozni, miután azon mást ért mint a kormány. A kabinet retorikára épülő gyakorlatát a politikus egyenesen veszé­lyesnek tartotta a határainkon kívül élő magyarságra. Példa­mutatónak minősítette viszont a kabinet délszláv válsággal kap­csolatos politikáját. Horn Gyula és Pető Iván mindkét gondolatá­val egyetértett. Figyelemelterelés média-üggyel Utolsó témaként a politikusok röviden értékelték a média-ügy­ben folyó vitákat. A szocialista pártelnök szerint a kormánynak sikerült elérnie, hogy elterelje az emberek figyelmét más fonto­sabb kérdésekről. A lakosság egyébként már torkig van a mé­dia-vitákkal. Érdemesnek tarta­ná elgondolkodni azon, hogy a hat párt januárban rögzítse a média-ügyben elért eddigi ered­ményeket, és tárgyaljon tovább a még nyitott kérdésekről. A kormány pedig addig, tartóz­kodjon a TV-n belüli intézkedé­sektől. Január végére ily módon - meglátása szerint - körvonala­zódhatna a megoldás. A másik két ellenzéki vezető ennél kevés­bé optimistán nyilatkozott. Pető szerint annyire eltérnek a koalí­ció és az ellenzék céljai, hogy a hatpárti tárgyalások aligha ve­zetnének eredményre. Az ellen­zék ugyanis a független média híve, míg a kormány saját felü­gyelete alatt kívánja működ­tetni az intézményeket. Orbán Viktor sem látott esélyt a Horn által megfogalmazott ideális megoldásra. Szerinte egyetlen esetben érhető el változás: ha a kormány rájön arra, hogy a té­véhez való ragaszkodása hosszú távon bukáshoz vezet. Egyetlen esély tehát a hírcsinálással fog­lalkozók olyan erős szakmai összefogása, amellyel szembe ta­lálja magát a kabinet - hangoz­tatta. Lakossági megtakarítások Magyarországon Budapest (MTI) - November­ben közel 20 milliárd forinttal emelkedtek a megtakarítások a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint. Tovább növeked­tek a bankoknál elhelyezett be­tétek, forint- és devizamegtaka­rítások egyaránt. Csökkent vi­szont a lakosság tulajdonában lévő pénzintézeti értékpapír­állomány. Tendenciaváltozás ta­pasztalható a lakossági hitel- állománynál. Januártól október végéig több hitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek, így csökkent a lakosság eladóso­dása. Novemberben ez a helyzet megváltozott. Az MNB előzetes adatai szerint a bruttó megtakarítások szintje november végén elérte az 1019,4 milliárd forintot. A bankbetétek állománya 571,8 milliárd forintra emelkedett, egy hónap alatt 15,8 milliárd fo­rinttal bővült. Ezen belül több lett a devizabetét-állomány is, amelynek szintje jelenleg már 151,6 milliárd forint. Október­ben e téren számottevő visszae­sés alakult ki, akkor a deviza­betétek összege a szeptemberi 154,9 milliárd forintról 148,5 milliárd forintra csökkent. A no­vemberi állomány lényegében az augusztusi szintnek felel meg. (Augusztusban a lakosság 151,1 milliárd forint értékű devizát tartott a bankokban.) Tovább csökkent a pénzintézeti értékpapír állomány 3,9 mil­liárd forinttal, s az előzetes ada­tok szerint 185,1 milliárd forint a november végi szintje. Stabi­lan növekszik viszont a kész­pénzállomány, amely elérte a 262,5 milliárdot. Az idei esztendőben november az első hónap, amikor a lakos­sági hitelállomány már nem csökkent, hanem növekedésnek indult. így a lakosság tartozása­inak összege november végén elérte a 174,4 milliárd forintot, egy hónap alatt 1,6 milliárd forinttal nőtt. A nettó megtaka­rítások szintje 845 milliárd fo­rintot ért el, novemberben en­nek összege 17,6 milliárd forint­tal növekedett. Magyar belpolitika A Frankfurter Allgemeine írja Bonn (MTI) - Úgy tűnik, hogy a „neokommunista dagály”, a reformkom­munisták reneszánsza Románia, Litvánia és Szlovénia után Magyarországot is eléri, a legközelebbi választásokon valószínűleg a Horn Gyula vezette, magukat most szocialistáknak nevező reformkommunis­ták fognak a legtöbbet profitálni a Ma­gyar Demokrata Fórum (MDF) szétesésé­ből - vélte a Frankfurter Allgemeine Zéitung pénteki számában a térséggel foglalkozó egyik német publicista, Viktor Meier. Az elemzés szerint a magyarországi párt­szerkezetben tapasztalható mozgás nem utolsósorban az MDF-n belüli küzdelmek következménye. Szűk egy évvel ezelőtt az egyik MDF-alapító, Csurka István ve­zetésével párt kezdett kialakulni a párton belül, erősen nacionalista tendenciával. Antall József Csurkában nem csak olyas­valakit lát, aki veszélyt jelent a párt­egységre nézve, de Magyarország külföldi tekintélyének is kárt okoz, s tekintettel a januári MDF-kongresszusra megpróbálja elrendezni a „Csurka-problémát”. Meier szerint azonban a kormányfő-pártelnök vesztett pozícióban van. Tételét azzal in­dokolta, hogy Csurka már kiépítette ap­parátusát, van alapítványa, hetilapja, vi­déken pedig körei, amelyek „társadalmi pereket” szerveznek a „nem magyar ma­gatartással” megvádolható személyekkel szemben. „Antall számára a dilemma nagy, csak­nem megoldhatatlan” - vélekedett a Frankfurter Allgemeine szerzője -, a Csurka-szárnyhoz a Fórum-tagok talán egyharmada sorolható, s enélkül a szárny nélkül Antall József elveszíti a legközeleb­bi választásokat. Meier szerint a közelgő pártkonferenciára való tekintettel kirajzo­lódó kompromisszumnak viszont az a hátulütője, hogy a miniszterelnök in­tegrálni fogja a Csurka-eszméket a Fórum, s egyben a kormány politikájába. Miután a Demokrata Fórum olyan párt­ként alakult meg, amelynek naciona­lizmusa a normális keretek között ma­radt, Csurka fellépése óta a pártban olyan emberek is irányadók, akik csak az író- alelnök miatt csapódnak a Fórumhoz, miközben a másik oldalon a mérsékeltek elszakadnak a párttól - olvasható a cikk­ben. A Frankfurter Allgemeine szerint ezek a kilátások lassan megérlelik „a baloldaliak koalícióját” a fiatal demokraták, a szabad demokraták, s valószínűleg a reformkom­munisták között. Antall József a cikkíró szerint mindezzel szemben oly módon vé­dekezik, mely mód sokak számára kimon­dottan nem szerencsésnek tűnik: a kor­mányfő túl érzékeny a bírálatra, állan­dóan hadakozik a médiumokkal, a reform­kommunistákkal szemben pedig régi ügyeket igyekszik felmelegíteni, például a moszkvai szolidaritási alapba való befize­tések ügyét. A gazdasági recesszióról Budapest (MTI) - Vértes András, a Gazdaságkutató Rt. igazgatója szerint a legnagyobb probléjna ma az, hogy az állam túlzottan rátelepszik a gazdaságra. A piaci intézmények kiépülése lassú, a vezetői pozíciók bizonytalanok, jelentős külgazdasági húzóerőre sem lehet számí­tani a közeljövőben. A magánszektor je­lentős mértékben „illegalizálódott”, ennek szereplői azt tekintik fő feladatuknak, hogy kikerüljék az adóterheket. Ezt erősí­tette meg Szirmai Péter, a VOSZ képvise­lője is, aki szerint ez eleve megkérdőjelezi a gazdaságpolitikát megalapozó statisz­tikákat. A GDP-n belül például becslése szerint kétszer akkora a magánszektor részesedése, mint a statisztikában. A vál­lalatok 95 százaléka - mondta - ma már száz főnél kevesebbet foglalkoztató kisvál­lalkozás. A 120 ezer kisvállalkozásból azonban legalább 30 ezer az adóterhek ki­kerülésére létrehozott fantomcég. Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke leszögezte: a tartós növekedés alapja a tő­kepiac és a hosszú távú hitelezési struk­túrák megerősödése. Ehhez szükséges az infláció csökkenése. Nagyon fontos, hogy a kormány a csökkenő tendencia érvényesü­lését el tudja hitetni a gazdasági szerep­lőkkel. A gazdasági folyamatok átlátható­ságát csökkentő tényezővé vált, hogy nem lehet pontosan tudni, mennyi készpénz kering a gazdaságban. Ennek egyik új oka, hogy a gyorsan növekvő készpénz- állomány egyre nagyobb hányada kerül a környező országokba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom