Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-21 / 300. szám
1992. December 21., Hétfő Gazdaság Drágább lesz a benzin Budapest (ISB - Ráthy Sándor) - Az útalapról szóló törvény módosítása után ismét drágább lesz a benzin. Az útalapot eredetileg 1989-ben hozták létre: a döntéshozók szándékai szerint azért, hogy a közúthálózat fejlesztését illetve szinten tartását szolgáló pénzügyi alapot függetlenítsék a központi költségvetéstől. Az alap forrásait a benzin árába beépített, literenként 1 forint 50 filléres „hozzájárulással” teremtették meg. Ezt az összeget az idén tavasszal átlagosan 5 forint 15 fillérre emelték, s most a módosítás kapcsán 85 fillérrel ismét növelni akarja a kormány a „hozzájárulás” összegét. * Az útalapról tavasszal alkotott törvényt az országgyűlés. Azóta azonban elfogadták az állam- háztartás viteléről szóló szabálygyűjteményt, s többek között ezért is kezdeményezte a kormány az 1992. évi XXX. törvény módosítását. Az előterjesztés általános indoklása szerint a változtatások egyik része egyértelműsíti az alapról szóló rendelkezéseket, míg másik részük többek között a közutakat közvetlenül igénybe nem vevő gázolaj- és tüzelőolaj-felhasználókat érintő visszatérítési rendszert szabályozza. (A módosítás szerint a vasút gázolaj vásárlása esetén teljes egészében visszaigényelheti az útalapba befizetett összeget, s a kedvezményezett tevékenységek arányában a termelőszövetkezetek és a magánvállalkozók is megtehetik ezt.) A gázolaj és a benzin literenkénti ára az említett 85 fillérrel tehát mindenképpen emelkedni fog, míg a közlekedési célra használt propán-bután gáz árán belül 8 forintra nő az útalapba befizetendő összeg. Az így befolyó jövő évi, durván 24,5 milliárdos összeget kizárólag az országos hálózat fejlesztésére, új közutak és kerékpárutak illetve hidak építésére, karbantartásra és a közúti igazgatóságok fenntartására lehet fordítani. Az ön- kormányzatok azonban csak akkor részesedhetnek az alap pénzéből, ha az országos hálózathoz kapcsoló utat építenek, s pályázatot nyújtanak be a kért ösz- szegre. Tallóztunk Miskolc (ÉM) - A Heti Csődértesítő című lap hetente közöl gyorsjelentést azon magyarországi cégekről, amelyek ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljárás indult. A lap ez évi 38. számában tallózva újból több borsodi kft., betéti társaság, kisszövetkezet nevével találkoztunk, olyanokkal akik most kerültek fel a listára. Ezek a következők : Agrogép Mezőgazdasági, Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató kft. (Her- nádnémeti), Biovita bt. (Ernőd), Bükkalja Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (Sály), Difi Teherfuvarozó kft. (Miskolc), Döme Gazdasági Munkaközösség (Putnok), Étisz Építő, Tervező, Ipari Szolgáltató Kisszövetkezet (Miskolc), Ferrum Kereskedelmi kft. (Ózd), Manager Shop kft. (Miskolc), Matext Betéti Társaság (Putnok), Pre-Com Kereskedelmi és Szolgáltató kft. (Miskolc), T & T Üdültetési és Kereskedelmi kft. (Miskolc), Techno- term kft. (Miskolc), Városgazdálkodási Vállalat (Ózd), Zenit Tűzállóipari kft.(Ózd). Tőzsdeinfó Budapest (MTI) - Még karácsony előtt két részvénytársaság, a Pick Szeged Szalámi Gyár és Húsüzem Rt, valamint a Danubius Szálloda- és Gyógyüdülő Rt. részvényeivel bővül a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett értékpapírok köre. A papírok bevezetéséről a Tőzsde Tanács pénteki ülésén döntött. A tej szövetkezet és a termelők Tisztességes alapár A tisztaság fontos Fotó: Dobos Klára Edelény (ÉM-DK) - A tejtermelő gazdaságok vezetőit, egyéni gazdákat, polgármestereket hívtak meg az elmúlt héten az edelényi tejüzem dolgozóiból alakult Kazein Tejszövetkezet vezetői, hogy segítségüket, támogatásukat kérjék a szövetkezet működtetéséhez. Jelenleg a tejüzem a Borsod Megyei Tejipari Vállalat és az edelényi Alkotmány termelőszövetkezet közös tulajdona. Naponta 14 ezer liter tejet dolgoznak fel, s ez kevesebb, mint a fele annak, amel- ből az induláskor tejfölt és túrót gyártottak. Most új típusú szövetkezetei alakítottak a dolgozók. Hogy talpon maradhassanak, ahhoz viszont az szükséges, hogy a termelést, feldolgozást és kereskedelmet is összekapcsolják, közelítsék egymáshoz, a jó minőségű tejből piacképes terméket állítsanak elő. A megyében sohasem volt fölös tej, mondták az edelényi tejüzem vezetői. Ezért kezdte el annak idején a megyei tejipari vállalat az üszőkihelyezést. A most Ede- lényben feldolgozott tejmennyiség kevés ahhoz, hogy az üzem nyereségesen gazdálkodjon. Ezért tartják meggondolatlanságnak a regionális tejfeldolgozás terveit. Ahogy a domaházi kis tejüzem sem termel nyereséget, úgy nincs realitása annak, hogy nyereséges lehetne a Gesz- telyben vagy Hídvégardón építendő üzem, melyekben naponta csak egy-kétezer liter tejet dolgoznának fel. Azt az összeget, amit arra szánnának, inkább a térségi tejtermelés feltételeinek erősítésére kellene koncentrálni. A Kazein Tejszövetkezet fontos feladatának tekinti a termelők segítését. Először is tisztességes alapárat próbálnak kialakítani, aztán pedig lehetőségük szerint eszközök átadásával, technológiával, vagy állatok kihelyezésével is segítik a termelőket. Viszont cserében elvárják a minőséget, úgy a kisüzemektől, mint a nagyüzemtől. A megyében is előfordult, hogy napi több ezer liter tejet termelő gazdaságtól le kellett tiltani a tej átvételt a magas szomatikus sejtszám miatt. A falvakba 20-30 liter tejért ugyan nem nagyon érdemes kimenni, de ígérik, hogy mindent beszállítanak, garantálják, hogy a megtermelt jó minőségű tejet bármikor átveszik. A községekben tejcsarnokokat építeni, üzemeltetni háromszáz, Ötszáz liternél kevesebb tejjel nem éri meg, amíg nincs meg ez a mennyiség, addig gondolkoznak a kannás tejszállítás visszaállításán. Hogy a tejüzem életképes legyen, ahhoz az kellene, hogy a környékről összegyűljön naponta 25-30 ezer liter tej. S abból lehetne igazán a tejüzem korszerűsítési költségeit is fedezni. Hiszen terveznek bizonyos fokú bővítést, a járműpark, a csomagológépek korszerűsítését, a hűtőkapacitás bővítését, és az üzemi labor fejlesztését is. Pozitív az agrárágazat külkereskedelmi mérlege Számottevő gabonaexport Fotó: Szarvas Dezső Budapest (ÉM) - Az agrárágazatnak várhatóan ebben az évben is sikerül teljesítenie kiviteli tervét, amely mintegy 2,5 milliárd dolláros exporttal számolt - mondta Sárosi László, a szaktárca államtitkára a Földművelésügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatóján. Az ágazat nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainak alakulásával foglalkozó tájékoztatón a továbbiakban elmondta: az év első 9 hónapjában az agrárexport értéke megközelítette a 2 milliárd dollárt, s ez 14 százalékkal - mintegy 250 millió dollárral - több az előző év hasonló időszakához képest. A növekedés a korábbi éveket jelentősen meghaladó gabonakivitelünknek köszönhető. Több mint kétmilliárd dollár A gabonaexport-többlet mintegy 328 millió dollár értékű volt. Az év első 11 hónapjában a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának adatai szerint az agrárexport már elérte a 2,4 milliárd dollárt. Az import viszont az év első háromnegyedében kevesebb volt 500 millió dollárnál. Ez megegyezik az 1991 évivel. A hasonló nagyságú import azonban szerkezetében jelentősen megváltozott. A mezőgazdasági eredetű alapanyagok behozatala csökkent, a gabonaféléké például 62,4 millió dollárról 14,4 millió dollárra esett vissza. Ugyanakkor a feldolgozott élelmiszeripari termékek importja a választékbővítéshez szükségesnél nagyobb mértékben nőtt. Tejtermékből például az előző évi 6,3 millió dollárral szemben 23,3 millió dollár értékűt hoztak be az importőrök az országba. Hús- készítményekből és húsból pedig a 0,8 millió dollárral szemben 4,5 millió dollár volt a behozatalunk. Az államtitkár mindent összevetve megelégedéssel nyugtázta, hogy az előrejelzések szerint az ágazat külkereskedelmi szaldója pozitív lesz és mintegy 1,8 milliárd dollárt tesz ki éves szinten. Nagy agrárdiplomáciai sikernek mondta az államtitkár azt, hogy Békés megye kivételével a magyar sertés- és sertéshúsexport ismét az egész ország területéről megindulhatott az EK-országok- ba. Egyértelműen pozitívnak minősítette mezőgazdasági hatásait tekintve a december 21-én aláírandó Visegrádi Hármak által kötendő szabadkereskedelmi egyezményt is. Felhívta a figyelmet, hogy a közös piaci társulási szerződés adta lehetőségekkel ugyancsak élnie kell az ágazatnak, mivel ezek is ösztönzően hathatnak a fejlődésre. Az export regionális értékelésénél feltűnő, hogy Európa részesedése a magyar export szemporitjából szinte kizárólagosnak mondható, hiszen kivitelünk 93 százaléka ebbe a térségbe irányul. É SZAK-Magyarország 7---------JEGYZET / $ teámá Marczin Eszter A nyújtózkodás és a takaró egymással örökös harcban állnak. Az ember ugye - természeténél fogva - minél gyakrabban és egyre hosszabb ideig nyújtózkodna, ha az a fránya takaró engedné és nem húzná keresztiül számításait. Am mit ad Isten, ez a fogadatlan prókátor közbe szól, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy lassan már nyújtózkodás nélkül is ki van alóla kezünk, lábunk. Mi vei tiszteljük a közmondások bölcsességét - és nem akarunk kölcsön takarót - úgy döntünk legjobb összehúzni magunkat, akkor nem lehet baj. Csakhogy a takaró ravasz jószág. Mihelyt rájön, hogy - egy jógi hajlékonyságát meghazudtolva - mégis sikerült elhelyezkednünk alatta, ismét összemegy. Ezen a ponton be kell látnunk, hogy az összehúzódásra tett kísérleteink nem mehetnek a végtelenségig, tehát nem marad más hátra, mint a toldás (mármint a takaróhoz). Ehhez persze anyag kell, az anyagra meg pénz. Honnan kerítsük elő a hiányzó összeget? A főmunkaidőből semmiképen sem, hiszen éppen az ottani fizetés tette szűkössé az emlegetett takarót, marad tehát a másodállás. Vannak akik képességeiktől, teherbírásuktól és természetesen a nyújtózkodás nagyságától függően ebből is többet vállalnak. Ezek után elmaradnak a közös családi esték, a szombati kirándulás és a vasárnap sem a pihenésé, mert a papa, vagy a mama, esetleg mindkettő a megélhetésért hajt. Hallgatom a televízióban, hogy Magyarország a másodállások hazája, ennek ellenére; tíz pluszmunkát vállaló családból hatnak még így sem jut arra, hogy félretegyen - az előző példánál maradva - a takaró nagyob- bítására. Ez mégis a jobbik eset, ha számba vesszük, hogy év végére várhatóan 700 ezer munkanélküli országa leszünk. Félő, hogy közülük sokaknak már egy szerényebb kivitelű, aprócska takaróra sem jut. A kisvállalkozókat segíti Budapest (MTI) - A Japán Eximbank és a Magyar Nemzeti Bank között született hitelmegállapodás keretében jövő év január elsejétől 13 milliárd yennek megfelelő mintegy 8 milliárd forint összegű hitelkeret áll majd rendelkezésre a magyar kis- és középvállalkozások támogatására. A hitelt a Japán Eximbank 15 éves futamidővel, öt év türelmi idővel adja. A kölcsönt hét magyar kereskedelmi bank közvetíti ki a magánvállalkozásoknak - mondotta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke csütörtökön a jegybank sajtótájékoztatóján. A hitelkerettel a maximum 200 főt foglalkoztató vállalkozásokat támogatják majd. A kölcsönt különböző ipari beruházásokra, bányászati fejlesztésekre, a szolgáltatások korszerűsítésére vehetik igénybe. A hitelkeretből nem finanszírozható a hadiiparral kapcsolatos, a környezetre ártalmas beruházás és ingatlanügynöki tevékenység. A maximálisan felvehető hitelösszeg 10 millió dollárnak megfelelő forintkölcsön. A hitelek kamatozása a Start-hitelekével azonos, azaz a jegybanki alapkamatláb 75 százaléka lesz, ami jelenleg 15,75 százalék. A 2 millió forint alatti hitelek futamideje maximum 8 év, a 2-10 millió forint közötti kölcsönök futamideje maximum 10 év, a 10 millió forint feletti hiteleket legfeljebb 15 évre lehet felvenni, de a végső lejáratuk 2007- ben lesz. A hitelért folyamodó vállalkozónak a fejlesztések összköltségének 30 százalékával, mint saját erővel rendelkezniük kell. A kereskedelmi bankok 2 százalékos kamatrést tehetnek rá a jegybank által számukra adott hitel kamatához.
