Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
1992. December 2., Szerda Abaúj Tájain ESZAK-Magyarország 5 Körzeti rendőrt „vett” öt község Boldogkőváralja (HM- EJ) - Körzeti rendőr „vásárlásáról” írt alá szerződést tegnap, december 1 -én Boldogkőváralján a Borsod megyei Rendőr- főkapitányság vezetője, Forgács László rendőr alezredes, valamint Boldogkőváralja és. négy társközség (Boldogkőújfalu, Abaújkér, Abaújal- pár és Árka) polgármestere. A rendőr a Boldogkőváralja székhellyel megalakult kmb. csoport harmadik tagjaként fog dolgozni, az illetékességi területe pedig az évi egymillió .forintos „bekerülési” összeget finanszírozó öt községre fog kiterjedni. Abaúji virágok Encs (HM) - A 70-es évek elején hirdették meg először Encsen a regionális hagyományőrző pályázatot, melynek szép kiállítás lett az eredménye. Az abaúji vidékről gyönyörű mintájú szőttesanyag gyűlt össze. Adódott hát az ötlet: meg kellene ezeket a mintákat egy könyvben is örökíteni. Szabó Sándoménak sok idejébe, és rengeteg munkájába került, amíg saját kezével átrajzolta a motívumokat, megszerkesztette az anyagot, s bevezetésként egy kisebb néprajzi tanulmányt is írt a könyvhöz. Az előszó megírására Fügedi Máriát, a Herman Ottó Múzeum néprajzos munkatársát kérte meg. S kiadót sem volt nehéz találni. A pénzt különböző alapítványoktól sikerült összegyűjteni, így az Encsi Közművelődési Intézmények kiadványaként nemsokára mindenkihez eljuthatnak az Abaúji virágok. Szabó Sándorné és könyve Fotó: Dobos Klóra Földárverések Encs (ÉM) - Tovább folytatódnak Abaújban is a földárverések. Mint azt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kárrendezési Hivatal szakemberétől, Lévai Sándortól megtudtuk, Fulókércsen éppen ma, Garadnán december 4-én, Rásonysápberencsen pedig 7-én lehet licitálni a kárpótlásra kijelölt földekre. Mindhárom helyen a polgármesteri hivatalban, délelőtt 10 órától licitálhatnak az arra jogosultak. A térség jövőjéért Vizsoly (ÉM) - G. Nagyné dr. Maczó Ágnes tájékoztatja Abaúj polgárait, hogy minden polgármesternek megküldte a megye önállósodásának jogi lehetőségeiről szóló tanulmányt- Decemberben a vizsolyi szándéknyilatkozat és megyegyűlés folytatásaként újra összehívja Abaúj polgármestereit és jegyzőit, hogy részletesen tárgyaljanak a leválás jogi feltételeiről, az önkormányzatokat érintő jövő évi pályázatokról, valamint Abaúj jövőjét érintő más fontos dolgokról. A képviselő asszony a sajtó útján közli a találkozó időpontját. Zemplén egyik Országgyűlési képviselője dr. Nagy-Bozsóky József jelezte, hogy Abaúj függetlenedési munkálataiban megfigyelőként szeretne részt venni, mert Zempin 011 állósodásán Abaújjnl párhuzamosan szeretne munkálkodni. Rendhagyó óra a szikszói gimnáziumban Az abaújiaknak össze kell fogniuk A gimnazistákat főleg az oktatással kapcsolatos kérdések érdekelték Fotók: Fojtán László Meg kell állítani a térségben a folyamatos elvándorlást Szikszó (HM-ME) - Diáknak és országgyűlési képviselőnek egyaránt szokatlan volt a szituáció a minap a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnáziumban. A tanulók azért várták megkülönböztetett kíváncsisággal a rendhagyó órát, mert az ember bizony nem minden nap találkozhat személyesen egy hús-vér képviselővel, akinek ráadásul a kérdéseit is felteheti. G. Nagyné dr. Maczó Ágnes - mert ő a szóban forgó honatya - pedig azért izgult, mert ilyen közegben először beszélt a demokrácia intézményéről, a parlament szerepéről, a képviselői munkáról. A képviselőasszony, - aki köztudottan kiemelt figyelmet fordít az aprófalvak problémáinak feltárására, orvoslására - biztatta a fiatalokat; tanulmányaik befejezése után maradjanak ebben a térségben. Katasztrófa, - állapította meg - hogy innen mindenki elmegy, menekül. Ezt a folyamatot meg kell fordítani. Az érettségi és a továbbtanulás előtt áljó gimnazistákat elsősorban a felsőoktatással kapcsolatos kérdések érdekelték. Maczó Ágnes elmondta. megszületett a parlamenti döntés a tandíj bevezetéséről, melyhez az állami hozzájárulást szociális helyzetük figyelembevételével kapják majd a hallgatók. De - mint megfogalmazta - véleménye szerint a rendszer működtetése egyre inkább megnehezíti a szegény gyerekek bejutását az egyetemekre és főiskolákra. A jó képességű, tehetséges fiatalok képzésének támogatása érdekében Abaújnak össze kell fogni. A képviselő-asszony a segítség egyik formájaként alapítvány létrehozását javasolta. Fehér hólepelben... Abaúji történetek Gagyvendégi (ÉM-DK) - A gagyiak birtokába a 13-14. században került a falu. Utánuk a Beliek családé lett. 1430-ban 30 adózó jobbágyportát tp-tottak itt nyilván. Évi adóját, - 25 forintot és 16 icce vajat - Egerbe fizette. A 17. században leégett és elnéptelenedett a falu. 1828- ban kétszáz, rá száz évre már négyszáz lakosa volt. „A faluban élt egy nagyon okos cselédgyerek. A tanító szerette volna, ha továbbtanul. Nem lehet, mondta a földesúr, ki fog akkor a földeken dolgozni... A cselédgyerek tízéves korában munkába állt. Dolgozott virradattól napnyugtáig. Ilyen volt az élet, amikor 1944 decemberében az ágyúk dörgése mind közelebbről hallatszott. A kertek elszórt aknákkal voltak tele. A németek menekültek. Három magyar katona nem akart velük menni. A krasznokvajdai út melletti erdőben megtalálták a holttestüket. Egy német tank visszajött és lőtt. Budai István életével fizetett, mert éppen akkor ment vízért, amikor a gránát felrobbant. Aztán csend lett, esett a hó, és fehér hólepelben bevonult a szovjet hadsereg... Előjöttek a megbújt asszonyok, gyerekek, öregek. Kinyíltak a bezárt házak ajtói, befűtöttek, hogy melegedjenek a fáradt harcosok. Ahol volt ennivaló, ott megterítették az asztalt. Ahol pedig még kenyér sem volt, a beszállásoltak vendégelték meg a ház népét. A falu hamar megértette, hogy jó barátok jöttek...” Ez is egy történet. De a forrás most talán nem fontos... Volt, nincs Zója... Encs (ÉM) - Az elmúlt hét péntekén tartotta meg az encsi Zója termelőszövetkezet az átalakulási közgyűlését. Uj típusú szövetkezetté alakultak, 430 taggal, s megválasztották a tisztségviselőket is. Nevük ezentúl nem Zója termelőszövetkezet, hanem: Mezőgazdasági kereskedelmi és szolgáltató szövetkezet, Encs.A profil azonban nemigen változik. Ismert, hogy a téesznek hatalmas bogyós ültetvényei vannak, mellyel évek óta majd, ezer családnak biztosítanak munka- lehetőséget. Az 53 hektáros szedresük Európában is az egyik legnagyobb ültetvény. Termékeikkel tavaly Európa-díjat nyertek. Van 10 hektáros málnásuk, és 62 hektáron kajszibarack terem. 1 tárom évvel ezelőtt hozták létre a forrói tejüzemet. Az indulási év nehéz volt, hiszen az ott dolgozóknak meg kellett tanulni a szakmát. Viszont ma olyan helyzetben vannak, hogy előleget tudnak fizetni a felvásárlásért a kistermelőknek és nagytermelőknek egyaránt. Szarvasmarhával régóta foglalkoznak a szövetkezetben, s az állomány nemhogy csökkent volna, de nőtt. Két húsmarhatelepükön 118 illetve 112 anyatehén van. Válasszuk meg együtt az Év Emberét megyében? 1®™rj“k <likc,> hiszen itt élnek kö- .................................................................................................................... zottunk. A meHékeh szavazólapon ki-ki bc- i< !n ° 1 .V°ksál szcrkcsztőségünkbc, kérjük SSVí*- * lXirí‘ft» A szavazó neve: .................................................................................................. Kiadónk pedig egy kellemes vacsorára vendégül látja a megye öt gncps/.erűbb polgárát és a rájuk .......................... ........................................... ° lvasók közül azokat, 3 1 n.t. a nevét a december 15-i a szavazó címe: ...................................................... sorsoláson húzzuk ki, ................................................. A-^sésnyerteseket írásbanértcSl Jl és társukkal együtt várjuk a vacsorán. Viszontlátásra! — Kastélymentés Abaújdcvccser (ÉM - GyK) - A valaha szebb napokat látott hatalmas parkban, melynek fáit időnként barbár kezek megcsonkítják, s ahol lépten-nyomon emlékművek romjaiba botlik az ember, nyár végén megcsodáltuk a „lenti” kastélyt. A ragyolezi Csorna József, a hajdani neves történész, címertani író és tudós családjának két kastélya van Abaújdevecseren. A „lentit” F.lekes- kastélynak is hívják a helybeliek, hiszen a tudós egyik lányának családja örökölte. Amikor arra jártunk, a kastélyban levő óvoda kicsinyei a parkban játszhattak kedvükre. Az időjárás - szerencsére - kegyes volt azokban a napokban a gyerekekhez. Egy korábbi vihar után akkoriban odabent meglehetősen szomorú állapotok uralkodtak. A tetőszerkezet egy helyen felmondta a szolgálatot, s nem volt éppen veszélytelen abban a helyiségben tartózkodni. A fürdőszobában meg a szennyvízelvezető rendszer várt felújításra. Mint ahogyan a „fenti” kastély tetőzete is áhította a cserét. Akkor annyit tudott elmondani a kastélyok megmentéséről Krózser János, Encs város polgármestere, hogy - amint sikerül pótolniuk a forráshiányt - elvégeztetik a legfontosabb munkálatokat. Szeptemberben azután az S.O.S. jelzésre - vagyis a pályázat nyomán - a Pénzügyminisztérium a város rendelkezésére bocsátott mintegy 20 millió forintot. Az önkormányzat - a kastélyok állapotáról végzett szakértői felmérés alapján - úgy döntött, hogy még az idén elvégeztetik a legfontosabb munkálatokat. A fenti kastély tetőzetének cseréjére, valamint az Elekes- kastélyban a tetőszerkezet javítására és a szennyvízelvezetés megoldására futotta az e célra megszavazott, mintegy 1 millió forintos összegből. Az utóbbi helyen várhatóan e hónap 10-ig befejeződnek a munkálatok. A kastélymentés tulajdonképpen a 24. órában történt, s afféle tűzoltást jelent csak. Ahhoz, hogy eredeti szépségükben megőrizzék az utókor számára e műemlékeket, a jó szándékon kívül három dolog kellene: pénz, pénz, pénz ... A „lenti*, más néven Elekes-kastély az óvodának ad otthont Tovább nő a munkanélküliség Gönc (ÉM - I.S. ) - Bármennyire is meglepő, egy évvel ezelőtt. Göncön és környékén még egyetlen munkanélkülit sem tartottak nyilván - a megyei munkaügyi központ adatai szerint - ám most számuk már meghaladja az ezret. Az abaúji térségben egyébként Encsen és körzetében tartották nyilván a legtöbb munkanélkülit ez év októberének végén. Számuk egészen pontosan egy híján négy ezer. Göncön 1221-en, Szikszón pedig 2396-an voltak munka nélkül az esztendő tizedik hónapjában. Az abaúji munkanélküliség különben meghatározó a megye ez irányú statisztikájában, hiszen az állásnélküliek több, mint tíz százaléka innen kerül ki, és egyelőre remény sincs arra, hogy ez a tendencia javulni fog. Különben Abaújban csaknem öt és fél ezren részesülnek munkanélküli segélyben, járandóságban, és több százra tehető azok száma, akik már kiestek a szociális háló eme „résén”.
