Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

1992. December 15., Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Dolgozik a kohászat Diósgyőr (ÉM - I.S.) - Az 1992. augusztus 6-án kelt kor­mányhatározat a borsodi térség foglalkoztatási válságának eny­hítése érdekében segítséget nyújtott a felszámolás alatt álló Disgyőri Nemesacél Művek Kft. további működtetéséhez. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az üzemi szakem­berek bevonásával kidolgozta és elfogadtatta az üzemek tovább­működtetésének feltételrendsze­rét, amely a rendezetlen hely­zetben lévő DIMAG Rt.-ból azo­kat a társaságokat emelte ki és támogatta, amelyek rúd- és idomacélok gyártásával foglal­koztak, elősegítve ezzel az or­szág ezen termékkel történő el­látását. A bíróság felszámolónak a REORG Rt.-t jelölte ki, amely a gyár vezetését új menedzsment­re bízta, akinek üzleti filozófiá­jában kiemelt helyet kapott a hazai megrendelők visszaszerzé­sének feladata. Ezek közül a legnagyobb mintegy 20 partner­rel a vezetés személyes kapcso­latot alakított ki, vállalkozva a korábbinál feszesebb ellátásra. E munka közben vállalta a nyu­gati országok neves vállalatai­val a minőségi és árversenyt. A hazai ellátáson túl sikerült a program teljesítéséhez szüksé­ges exportot is biztosítani. Mindezek összegzéseként az újraindulás óta csaknem 200 ezer tonnát acélárú megrendelé­sével bírnak. A több mint 3 hó­napos leállás után szeptember közepére valamennyi berende­zést újraindítottak, illetve üzembe helyeztek, így sikerült a gyár működését arra a pályára ráállítani, ami az elfogadott kormányprogram teljesítéséhez szükséges. A termelési, értékesí­tési és gazdálkodási tevékeny­ség eredményeként év végéig mintegy 160 ezer tonna acél alapanyagot gyártanak le, több, mint 140 ezer tonna készárut szállítanak ki, amellyel 4 milli­árd forint árbevételt érhetnek el.Összességében megállapítha­tó, hogy a kormány által nyúj­tott segítséggel a Disógyóri Ne­mesacél Müvek működőképessé­ge helyre állt, s reálisan lehet bízni abban, hogy az 1993-as fel­adatokat is eredményesen meg­oldja. Az ÉT bér- és munkaügyben Budapest (ÉM) - Jövőre meg­szűnik a bérszabályozás. Az Érdekegyeztető Tanács viszont ajánlásokat tesz a bérmegálla­podásokhoz, a maximális, illetve átlagos kereset növelésének mértékekre. Az ÉT bér- és munkaügyi bizottságának hétfői ülésén a kormányzat 18 százalékos átlagos bruttó keresetnövelést javasolta a vállalkozási szférá­nak, maximumként pedig 23 százalékot. Mindennek a feltéte­lei a vállalatoknál 9 százalék létszámcsökkenés mellett 9-10 százalék bruttó keresettömeg­növekedéssel megteremthetők. A számítások szerint jövőre a nettó átlagkereset 17-19 száza­lékkal, a fogyasztói ár 14-17 százalékkal emelkedik. Az egy keresőre jutó reálbér 1-2 száza­lékkal növekedhet. A munkavállalók viszont 1-1 százalékkal - magasabb értéket tartottak indokoltnak, tehát 19 százalékos átlag és 24 százalé­kos maximális keresetnövelést javasoltak. Emellett a 14 száza­lékos minimumszint rögzítését is szükségesnek tartották. A munkaadók elfogadták a kormány javaslatát az átlagos 18 százalékos és a maximális 23 százalékos béremelésre. A mini­mumnál viszont csak 8 szá­zalékot tartottak indokoltnak. A munkavállalók jelezték: a december 18-ára tervezett ÉT plenáris ülésre még nem való­színű, hogy befejezik az egy­eztetést ebben a témában ez tel­jes szakszervezeti körben hosz- szabb időt vesz igénybe. Korrupciógyanús privatizáció Az ügyet a parlament gazdasági bizottsága is tárgyalja Budapest (ISB - Ráthy Sándor) - Nem mindennapi eset történt a parlamentben: miután Balás István (MDF) és a T. Ház nem fogadta el képviselő interpel­lációjára adott miniszteri vá­laszt, a padsorokban ülő hona­tyák - látva a jelzőtáblán a sza­vazás eredményét -, vastapssal üdvözölték önmaguk döntését. Az igazán szokatlan azonban az volt, hogy a kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyformán összeverték tenyerüket, míg Szabó Tamás, elégedetlenségét kifejezve, elhagyta az üléster­met. Kétségtelen, Balás István kormánypárti képviselő kelle­metlen esetet idézett fel a ple­náris ülésen: a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat korrupciógya­nús privatizációja kapcsán - amellyel lapunk december 9-i számában foglalkoztunk részle­tesen - elmondta, hogy a cég 1991. december 15-én kötött társasági szerződést Bigatton Brúnó olasz állampolgárságú fagylaltossal. A szerződés értel­mében az állami vállalat és az említett olasz állampolgár közös kft.-ét létesített. így a társaság tulajdonába került a vállalat ingatlanainak egy része, míg az olasz tulajdonos készpénzt vitt a közös cégbe. Az apport során bevitt egyes vagyontárgyak értékét a közös társaság könyvvizsgálója hagyta jóvá, s ezt elfogadta az Állami Vagyon­ügynökség (ÁVÜ) is. Nem kifo­gásolták azt sem, hogy irreáli­san alacsony értékeket állapí­tottak meg: egy miskolci műkö­dő cukrászdát 100 ezer, egy szintén működő fagylalt-port gyártó üzemet 100 ezer, a Mis­kolc belvárosában lévő 44 szo­bás 2 éttermes Arany Csillag Vendéglátó Háza 4 millió, a miskolctapolcai 56 szobás Lídó Szállodát pedig 4 millió forintra becsülték. Ez utóbbi esetében Balás István helyszíni értéke­lést kért, s a hivatásos idegen- forgalmi szakértő több mint tíz­szeres, 41,8 millió forintos va­gyonértéket mutatott ki. Az Arany Csillag is áron alul kelt el Az ÁVÜ azonban nemcsak jóvá­hagyta az apportot, hanem azt is előírta, hogy az olasz partner köteles azokat magához váltani. Ráadásul az említett apportá­lási újsághirdetés előzte meg, amelynek lényege az volt, hogy a vállalat „meghatározott egy­ségeit” privatizálni fogják, s akit a részletek érdekelnek az forduljon az igazgatóhoz. Balás István szerint ebből csak az az olasz fagylaltos érthetett, akivel előzőleg az igazgató már meg­egyezett a társaság alapításá­ban. Még kínosabbá teszi a helyzetet, hogy az egységek iránt magyarok is érdeklődtek, s például az említett belvárosi szállodától száz méterre egy kis cukrászda éves bérlete 6,6 millió forintba kerül. így Balás István összegzése szerint - valószínűsíthetően - több száz­milliós kára származott az ál­lamnak a vázolt privatizációból. Balás István felszólalásában többek között felvetette: mit tett a privatizációs miniszter annak érdekében, hogy az értékén alul eladott vagyontárgyak vissza- szálljanak az államra és mikor vonják felelősségre az ügyletben közreműködőket? Az interpellációra válaszoló Szabó Tamás, a privatizációért Fotó: Fojtán László felelős miniszter kijelentette: vizsgálatot rendelt el az ügyben, amely még nem fejeződött be teljesen, így részeredményként elmondta, hogy ’91-ben a vállalat egységeiből tizennyolcat külön-külön akartak értékesíte­ni, de ez csak részleges sikerrel járt: összesen hat egységet tud­tak eladni. Ezek után az ÁVÜ igazgatótanácsa engedélyezte, hogy a megmaradt vagyontár­gyakat egy társaságba bevigyék, s ezáltal privatizálják. Az ezzel kapcsolatos hirdetések a tör­vénynek megfelelően jelentek meg. A vizsgálat során többféle vagyonérték is felmerült: a 320 milliótól az 56 milliós értékig. A mi-niszter ügy vélte: lehet, hogy egy 180 millióra értékelt apport 100 millióért történő eladása rossz lépésnek tűnik, de csak ennyiért lehetett értékesíteni a vállalat említett üzletrészét. Szabó Tamás elmondta azt is, hogy a kft.-be bevitt üzletrészt adták el ennyiért, s ebből a szempontból teljesen lényegte­len, hogy egyes vagyontárgya­kat mennyire értékeltek. Mivel a T. Ház nem fogadta el a mi­niszter válaszát, az interpelláci­óban felvetett problémát a gaz­dasági bizottság hatáskörébe utalták. OTP: eredményes év Budapest (MTI) - Az Országos Takarékpénztár és Kereskedel­mi Bank Rt. ez évi eredménye várhatóan 8,1 milliárd forint körül alakul és ebből mintegy 4 milliárd forintnyi kockázati cél­tartalékot kell képezni - jelen­tették be a pénzintézet sajtótá­jékoztatóján. A kezdeti nehézségek ellenére az idei esztendő egyik legjelen­tősebb eredménye a lakossági folyószámla-rendszer kialakítá­sa. A számítógépes rendszer fej­lesztésének eredményeként jö­vőre tovább javul a folyószámla­szolgáltatás, továbbá tárgyalá­sokat folytatnak arról, hogy mind több kereskedő és szolgál­tató cég fogadja el az OTP taka­rékcsekket. Szó volt arról is, hogy a bank egyre többször kényszerül a hát­ralékok behajtására végrehajtá­sok és árverések útján is. Ám az ügyfeleket minden esetben érte­síti arról, hogy lehetőségük van törlesztési szándékuk kinyilvá­nítására, adósságuk átütemezé­sére, moratórium elérésére. Ez elsősorban az úgynevezett régi feltételű, 1989. január 1-je előtt folyósított lakáshitelekre vonat­kozik. Az új feltételekkel igé­nyelhető hitelek költségvetési támogatást élveznek, ez a támo­gatás azonban csak rendszeres havi törlesztésnél vehető igény­be. Az OTP keresi a megoldást arra, hogy a lakosságra minél kisebb terhet rójon a hiteltör­lesztés. Nyugat-európai mintára olyan megoldást tartanának cél­szerűnek, amelynél a havi tör­lesztés összege folyamatosan növekszik ugyan, de a jövede­lemnek mindig kisebb hányadát emészti csak fel. A módszert a Pénzügyminisztérium is támo­gatja, s ha kidolgozzák, az OTP már a jövő év közepén bevezeti. ÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfo­lyamai Érvényben: 1992. december 14. Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 128,68 129,03 129,38 Ausztrál dollár 56,71 56,86 57,01 Belga frank (100) 254,36 254,94 255,52 Dán korona 13,54 13,57 13,60 Finn márka 16,19 16,24 16,29 Francia frank 15,38 15,42 15,46 Holland forint 46,54 46,65 46,76 ír font 138,27 138,59 138,91 Japán yen (100) 66,56 66,71 66,86 Kanadai dollár 64,68 64,85 65.02 Kuvaiti dinár 273,37 274,06 274,75 Német márka 52,36 52,48 52,60 Norvég korona 12,07 12,10 12,13 Olasz líra (1000) 59,08 59,24 59,40 Osztrák schilling (100)744,46 746,16 747,86 Portugál escudo (100) 58,46 58,60 58,74 Spanyol peseta (100) 73,38 73,57 73,76 Svájci frank 58,35 58,49 58,63 Svéd korona 12,15 12,18 12,21 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA dollár 82,43 82,63 82,83 ECU (Közös Piac) 102,79 103,04 103,29 A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai Érvényben: 1992. december 14. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 127,43 128,83 130,23 Ausztrál dollár 56,33 56,95 57,57 Belga frank (100) 254,16 256,49 258,82 Dán korona 13,45 13,58 13,71 Finn márka 16,01 16,21 16,41 Francia frank 15,30 15,44 15,58 Görög drachma (100) 39,27 39,69 40,11 Holland forint 46,27 46,70 47,13 ír font 136,49 137,79 139.09 Japán yen (100) 65,77 66,37 66,97 Kanadai dollár 64,19 64,89 65,59 Kuvaiti dinár 272,55 275,30 278,05 Német márka 52,06 52,54 53,02 Norvég korona 12,05 12,17 12,29 Olasz líra (1000) 58,75 59,39 60,03 Osztrák schilling (100)739.98 746,78 753,58 Portugál escudo (100) 58,02 58,57 59,12 Spanyol peseta (100) 72,59 73,35 74,11 Svájci frank 57,95 58,49 59,03 Svéd korona 12,06 12,19 12,32 USA dollár 81,81 82,59 83,37 ECU (Közös Piac) 102,13 103,11 104,09 JEGYZET Marczin Eszter Magángazdálkodók, egyéni vállalko­zók részt vételével a napokban mega­lakult a gazdakörök megyei szervezete Edelényben. Borsod-Abaúj-Zemplén szinte min­den vidékéről eljöttek a mezőgaz­daságért tenni kész gazdálkodók, akik felülről jövő rendelkezések, utasítások kivárása helyett, úgy döntöttek kezükbe veszik dolgaik intézését. Nem szokványos még manapság sem, hogy egy-egy csoport - politikai és pártér­dekektől mentesen - szövetkezik saját érdekeinek képviseletére, védelmére. Mondhatni, éppen a legjobbkor szüle­tett meg a megyei szervezet, hiszen ezekben a hetekben, hónapokban fel­osztásra kerül a szövetkezetek vagyo­nának egy része és szerencsés esetben kis farmergazdaságok kezdik meg működésüket. Azok azonban, akik az önállósodás mellett döntenek nem biztos, hogy kiismerik magukat az ilyenkor rájuk zúduló információ halmazban. Nincsenek otthon a kölcsön- és hitel- felvételi lehetőségek kérdésében, nem ismerik a ránk tört piacgazdaság törvényeit, nem tudnak a kedvezmé­nyes gépvásárlási akciókról, a kínál­kozó üzleti alkalmakról. Az alapítók felismerték ezekkel a kezelésre váró problémákkal együtt azt is, hogy csak közös érdekvédelemmel lehet a magángazdaságokat eredményesen működtetni. Ha együtt tolják a gazda- mozgalom szekerét könynyebben boldogulnak, különösen eze-ken a kedvezőtlen adottságú területeken. Felismerve a gazdakörök hasznossá­gát, az elkövetkezendőkben bizonyára sokan döntenek a csatlakozás mellett. A magánszférában ugyanis vitatha­tatlanul az ilyen alulról induló szerveződéseknek van létjogosultsága, ezeké a jövő. Január végén fizet a húskombinát Miskolc (ÉM - I.S.) - Egy biztosnak tű­nik: karácsonyra nem kapják meg járan­dóságukat azok a hitelezők, akiknek a miskolci húskombinát tartozik. Szóval, nemhogy ajándék, de jogos juss sem lesz a fa alatt azoknak, akik pedig hosszú hóna­pok óta várnak pénzükre. Nem túlzunk, ha azt állítjuk: a húskombi­nát továbbra is óriási nehézségekkel küzd (lapunk közölt először cikket arról, hogy a felgyülemlett gondok miatt szeptember­ben kénytelenek voltak beszüntetni a ter­melést), s bár sikerült csődegyezségre jut­niuk a több, mint hétszáz hitelezővel, de az egyezség óta eltelt bő két hónap alatt látványos sikerekről nem beszélhetünk. Kormánygarancia a mai napig sincs arra az esetleges hitelre, amely a céget a céget kirántaná a kátyúból, s amelyből - elsőd­legesen - azokat az állattenyésztőket fizet­nék ki, akik jóhiszeműen hitelbe odaadták állataikat feldolgozásra, ígéretet azonban már bírnak a cég veze­tői, és ez is több a semminél. A tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Vagyonügynök­ségnél végre rájöttek arra - ez nehezen ment -, hogy a miskolci húskombinátra szüksége van az országnak, és azt is értik már, hogy segíteni kell rajtuk, mert kü­lönben a többszáz millió forintot érő üze­met végleg temetni kell. Az utóbbi hetek­ben - ha nemis látványosan - felgyorsul­tak az események. A kapacitásának har­madán dolgozó cégért potenciális vevő je­lentkezett, a Földművelésügyi Minisztéri­um garanciát vállalt a hitelfelvételre, és megkezdődött az átalakulási folyamat, amely alfája, ómegája mindennek. Most és itt elmondható: a húsgyárból részvénytársaság lesz, az átalakulás után hozzájuthat a működéshez szükséges pénzhez - jelenleg ugyanis bérmunkában dolgoznak -, és ami több száz embernek igen lényeges: január végéig a kis hitele­zők hozzájuthatnak pénzükhöz. A cégnél jelenleg nyolcszázan dolgoznak, tény, munkakörülményeik nem éppen rózsásak, de azt nem szabad felejteni, jelenleg mun­kájuk van, és lesz is. Ugyanis: elbocsátá­sokat január elsejétől sem terveznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom