Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

1992. December 1., Kedd

ESZAK-Magyarország 13

Művelődéstörténet

Zirc, a magyarországi ciszter rend központja

Fokozatos újraépítkezés

A piaristák hazánkban

(MTI) - Alig fél évszázaddal azután, hogy a később szentté avatott püspök, Kalazanci József megalapította Rómában ingyenes, mindenki számára nyitott iskoláját, 1642-ben az akkori magyarországi Podolinban is megnyílt az első piarista iskola. A szent püspök nemcsak iskoláját, hanem szerzetesrendet is alapított egyúttal. Amely éppen a tudásra, az igazság szolgálatára és keresztény hitre való nevelést tartotta feladatának.

Az 1642 a piaristák magyarországi letelepedésének az esztendeje. Az azóta eltelt háromszázötven évről rendezett kiállítást a közelmúltban a piarista rendtartomány és a Budapesti Történeti Múzeum A piaristák 350 éve Magyarországon címmel. A tárlaton képek, könyvek, dokumentumok, fotók és egyházi .szertartásedények idézték fel a rend életét.

Podolin után ugyancsak a Felvidéken Privigyén, Breznóbányán, Pozsony- szentgyörgyön telepedtek meg a piaristák, lévén Magyarország java része akkor még török hódoltsági terület. A törökök kiűzése után aztán ú- jabb cs újabb iskolák nyflottak: Nyit- ra, Veszprém, Kecskemét, Vác, Beszterce, Pest, Debrecen, Korpona, Szeged a piarista iskolák helyszíne. S ezeket továbbiak követték. Hamarosan a legnagyobb magyar iskolafenntartó renddé vált a piarista rendtartomány. (Az országgyűlés 1715-ben adott honosságot nekik.)

A török uralom utáni újrakezdés, a magyar barokk korszaka szorosan összefonódik a piarista terjeszkedéssel. Ez a barokk, amely nem a pompakedvelésben, hanem az új élettér teremtésében volt érdekelt, jól harmonizált a piarista életeszménnyel: az átalakulás korában vállalt felelősséggel, az emberi tudás kiteljesítésével. Mindenkori feladatuknak tekintették az evangélium eszméinek kutatását, s a nagy emberi értékek kibontását. Iskoláikból a magyar szellemi élet megannyi jelese került ki. Híresek voltak természettudományos stúdiumaik, miként a humanista és hitbéli tudományokkal foglalkozó oktatásuk is. S valóságos apostolai lettek a magyar nemzeti eszmének.

Szerencsére II. József nem törölte cl a rendet, s így iskoláik is megmaradhattak. A piarista iskolák művelődéstörténeti jelentősége abban van, hogy százszámra adták az országnak a művelt papokat, tanítókat, jegyzőket, közhivatalnokokat, mesterembereket. Az első világháború kitörésekor 24 piarista gimnázium működött. Trianon után tíz maradt Magyarország területén. Az iskolák államosításakor nyolcat elvettek a rendtől. De a budapesti és a kecskeméti piarista gimnáziumok mindmáig megmaradtak az egyház kezelésében.

Szép gesztus, hogy most, amikor lehetőség nyílik az egyházi iskolák visszaszerzésére, a piaristák egy új szakmunkásképző tanintézetet alapítottak.

Erdély története - Párizsban

Párizs (M TI) - Rendkívüli érdeklődés mellett rendeztek tudományos szimpóziumot minap a párizsi Magyar Intézetben abból az alkalomból, hogy francia nyelven is megjelent a Magyar Tudományos Akadémia nagyszabású munkája, az Erdély története rövidített változata. Az intézet zsúfolásig megtelt előadótermében magyar, román és francia tudósok vitatták meg a könyvet, s annak tárgyát.

Jacques le Goff professzor, a francia Társadalomtudományi Főiskola tanulmányi igazgatója vezetésével a vitában részt vett Köpeczi Béla akadémikus, a mű szerkesztője, Barta Gábor debreceni és Miskolczy Ambrus budapesti egyetemi tanár. A román tudósokat Florin Constantiniu bukaresti történész, illetve két kolozsvári kollégája: Ghcorghe Cipaianu, s Ion Aurél Pop képviselte. A francia kutatók közül Jean Bcrangcr és Georges Castellan egyetemi tanár és Stephane Rosiere politológus vett részt a vitában.

A magyar és a román kutatók véleménye ugyan jó néhány részletkérdésben eltért, de egyetértettek abban, hogy a két félnek közös kutatásokat kell folytatnia.

Zirc (MTI - Juhász Ferenc) - Bármilyen irányból közelít az utazó Zirchcz, az apátsági templom tornyai, majd az impozáns épületegyüttes ragadja meg mindenekelőtt a figyelmét. A Bakony hegység különleges természeti értékei, a még fellelhető néprajzi emlékei iránt érdeklődők tízezreit vonzza a 18. századi barokk ízlésnek megfelelően épült templom, az Országos Széchenyi Könyvtár fiókkönyvtáraként működő - európai hírű - műemlék- könyvtár, a Bakonyi Természettudományi Múzeum, valamint a növénytani ismereteket nyújtó, pihentető sétát kínáló arborétum. Mindezek a ciszter rend 850 éves magyarországi jelenlétének megbecsült „rekvizitu- mai”. Jelképezve azt a tevékenységet, amit a rend ezen a tájon is kifejtett a kereszténység megerősítésében, a földművelés, a közműipar, a művészetek fejlesztésében.

Az első ciszter apátságot II. Géza 1142-ben Cikádorban (a mai Bátaszék helyén) alapítja meg, majd hosszabb szünet után III. Béla előbb Egresen, majd a Bakonyban hoz létre apátságokat. Ez utóbbi helyen 1182-ben a Clairvaux-ból származó szerzetesek települnek meg. Mielőtt a templomot megépítenék, előbb malmot, lakóhelyet hoznak létre (a középkorban három halastó is tartozott az apátsághoz). Maga a három hajós, 25 méter hosszú templom 1198-ra készül el. A tatárjárásban sok monostor elpusztult, a török hódoltság idején Zirc is elA zirczi apátság 1913-ban

Budapest (MTI - Kádár) - Azt már sokszor mérlegeltük, mit jelent Amerika a számunkra, arról azonban kevesebb szó esett, vajon mi, magyarok milyen szerepet játszottunk az Újvilágban.

Most mindkét témát felölelő kiállítás nyílt a Legújabbkori Történeti Múzeumban, a budavári palotában. A február közepéig nyitva tartó kiállítás a Magyarok az Újvilágban címet viseli, s némiképpen kapcsolódik az amerikai földrész felfedezésének ötszáz éves évfordulóját köszöntő ünneplésekhez.

Ha a felfedezésekben nem is, de A- merika későbbi történelmében tevékenyen részt vettek hazánk fiai. Hogy a régmúltnál maradjunk, magyar utazó először minden bizonnyal a Magellán- expcdícióval tette lábát a távoli földrészre. A Dél-Amcrikát elérő, majd megkerülő hajó egyikének bizonyos Varga (Varguc) János volt a tűzmestere.

Ami viszont tény, Észak- Amerikába a reneszánsz műveltségű, latinul verselő oxfordi diák. Budai Pannonius István jutott el először egy angol expedíció tagjaként 1583-ban.

Ott voltak a magyarok az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborújában is: Kováts Mihály ezredes, aki az Államok könnyűlovasságát megszervezte, gróf Bcnyovszky Móric vagy Polereczky János őrnagy.Bölöni Farkas Sándor útleírása a múlt század

hagyatottá válik. Az újjáépítés, az újjátelepítés a 17. század végén kezdődik, s csak 1733-ban költöznek be ismét a megépített monostorba. Az új templom több lépcsőben, csak a század végére nyeri el jelenlegi formáját, anyagi gondok miatt alapozását is csak a középkori templomrom felrobbantásából nyert kövekből tudják elvégezni. Hogy Zirc ismét felépült, és megteremtődtek a későbbi magyar ciszterci élet feltételei, a heinrichaui apátok érdeme, akik 1814-ig egyben a zirci apáti jogokat is gyakorolták. Mivel a ciszterciek felvállalták az egri, a székesfehérvári és a pécsi gimnázium fenntartását és ellátását, fokozatosan tanítórenddé váltak. A rend felszámolása előtt a magyarországi ciszterciek 5 gimnáziummal illetve rendházzal, 17 plébániával és egy 1924-ben létrehozott teológiai főiskolával rendelkeztek.

Sulyok Ignác, a hazai ciszter rend perjele (a főapát helyettese) tanárként, levéltárosként élte át az utóbbi évtizedeket. Mint mondja, 1950-ben kétszáz körül volt az atyák száma, ugyanakkor 30 teológusuk és 20 noví- ciusuk is volt.

Ma ötvenen vannak, zömében idős emberek, a növendékek száma lassan emelkedik. Amikor két éve lehetőséget kaptak arra, hogy visszaigényeljék egykori épületeik tulajdonjogát, s az ifjúság oktatásában is nagyobb szerepet vállalhatnak, számoltak azzal, hogy a rend újraépítése csak

elején igazi bestseller lett. (Szerzőjét c műve alapján választoltak az Akadémia tagjává). S a könyv hatására indult el Amerikába Haraszthy Ágoston, aki a kaliforniai szőlőkutatás atyja lett, meg Rosty Pál, Közép-Amerika első fotográfusa.

Az első magyar menekülthullám az 1848-49-cs szabadságharc leverése után érkezett főleg az Egyesült Államokba, melynek elnöke „védelmet és vendégszeretetét” ajánlotta fel. Fél évig Kossuth is Amerikában élt. S vele jött két minisztere, tábornoka, nővérei és vagy ötezer száműzött. Iowa államban megalapították „New Budát”, a kaliforniai aranyláz idején aranyfinomítót és pénzverdét működtettek.

Száműzött volt Reményi Ede hegedűművész, Xantus János, a neves néprajz- és természetkutató is. Kéziratai, rajzai és hazaküldött indián néprajzi tárgyai a kiállítás érdekességei.

Amikor kitört az 1861-65-ös amerikai polgárháború, 8-900 magyar emigráns fogott fegyvert az északiak oldalán. Ketten a legmagasabb, altábomagyi rangig emelkedtek: Asbóth Sándor mérnökkari tiszt, később a Central Park tervezője, és Stahcl-Számwald Gyula.

Makóról érkezett Pulitzer József, a modern stílusú, üzleti elvű amerikai újságírás megteremtője, a washingtoni kongresszus első magyarországi

fokozatosan valósítható meg. Zircen például az apátsági épületeknek csak harmadára tartanak igényt, nyárig négy szobát kaptak vissza. Elsősorban a „kis qvadrum”-ot szeretnék hasznosítani, ahol a növendékeket és a tanárokat helyeznék el. Ez a légkör ideális lenne az utánpótlás nevelésére. Székesfehérváron már visszakapták a gimnázium tulajdonjogát, Baján pedig a rendházba költözhettek vissza. Szeretnék mielőbb visszaállítani a zirci apátság eredeti funkcióját, a magyarországi ciszter rend központját. Amely a környékre való kisugárzásán túl nyitott minden pasztorációs» munkára.

A ma egy szakmunkásképző és kollégium által elfoglalt részt a későbbiek során lelki központként, lclkigyakor- latos házként hasznosítanák, de nem zárkóznak el például egyházi, egyháztörténeti nemzetközi nyári egyetem befogadásától sem.

A ciszterciek természetesen igényt tartanak a könyvtár és a múzeum tulajdonjogára is, hiszen mindkettő alapítása hozzájuk kötődik, de szakmai működésüket a jelenlegi formában is megnyugtatónak tartják. Nem kéri vissza ugyanakkor az arborétum területét.

I la majd valamiért mégis szeretnének egy darab termőföldet, azt elsősorban gyógynövénytermcsztésre hasznosítanák.

I liszen a taszterek közül ma is többen értenek a gyógynövényekhez.

születésű tagja. Edison laboratóriumában három magyar is dolgozott: Fodor István, Jchl Ferenc és Puskás Tivadar, a telefonhírmondó feltalálója.

És mentek a kitántorgók, a századfordulón. Egy azóta hazatért család kölcsönözte a kiállításra amerikai lakásuk bútorait tárgyi emlékeit. Egyházak, önsegélyező csoportok, kulturális egyesületek már ekkor létrejöttek az amerikás magyarok körében. Újságokat, könyveket adtak ki. A politikai, majd faji, vallási üldöztetés miatt újabb magyar-hullám érte el Amerikát (1919, 1930-as 40-es évek, 1944-48 közölt).

Politikusok, tudósok, művészek, írók, filmesek. Csak néhány név a legnagyobbak közül: Kármán Tódór, a sugárhajtású repülőgépek kifejlesztője, Neumann János, a számítástechnika atyja. Teller Ede, a hidrogénbomba, Goldmark Péter a színes televíziózás felfedezője, Molnár Ferenc és Lengyel Márton drámaíró, Moholy- Nagy László festőművész, Bartók Béla, később Márai Sándor, Szent- Györgyi Albert, Sclye János. Végül tíz 1956-57-cs menekülők, becslések szerint hatvanezren. Fotók, írásos és tárgyi dokumentumok, műszaki tárgyak, könyvek, sorakoznak a kiállítási termekben. S középütt egy autóma- tuzsálcm, egy 1927-es fekete T Ford. Lévén, hogy tervezője a magyar Galamb József, a detroiti gyár főmérnöke volt.

Magyarok az Újvilágban

Pulitzer Józseftől Bartók Béláig

Szent Miklós, Myra püspöke

Csodatévő Szent Miklós (Moszkvai iskola, 16. század)

(MTI - dr. Csonkaréti Károly) - Élt Myrában a IV. század első harmadában egy szentéletú püspök, Miklós, aki messze földön híres volt jótékonyságáról. Myra Kisázsiában, a Római Birodalom Ly- cia nevű tartományában, a Földközi-tenger partján feküdt. Hatalmas romjai a mai Kiöjdzsük falu mellett, Finike város közelében láthatók.

Miklós püspök ugyanebben a tartományban, Patara kikötővárosban született, 300 előtt. Diocle- tianus császár (uralkodott 284-től 305-ig) nagy és véres keresztényüldözései alatt bebörtönözték. Hogy ekkor már püspök volt-e Miklós, vagy sem, nem tudjuk. Az azonban bizonyos, hogy 325-ben már püspökként vett részt az első nicaeai zsinaton. (A keresztényüldözést Constantinus, azaz Nagy Konstantin császár a 312. évi római és a 313. évi mediolaniumi - milánói - híres edictumában megtiltotta, teljes vallásszabadságot és egyenlőséget biztosítva a kereszténységnek.)

A rendkívüli szociális érzékkel megáldott püspök jócselekedeteiről és csodatételeiről számtalan legenda beszél.

legismertebb talán az a történet, amely szerint midőn egy gazdag nemes hirtelen nagy szegénységre jutott, és úgy akart magán segíteni, hogy három leányát erkölcstelen életre adja, Miklós mentette meg a lányokat ettől a bűntől. Három egymást követő éjszakán egy-egy zacskó aranyat dobott be házuk ablakán. Innen ered az az egész világon elterjedt szokás, miszerint Szent Miklós napján a szülők megajándékozzák gyermekeiket, mondván, ez a Mikulás ajándéka.

A felebaráti szeretetnek ez a kimagasló megtestesítője 343-ban halt meg Myrában, december 6-án. Elsősorban a gyermekek védőszentje, de a tengerészek is patrónusukként tisztelik. Holttestét 1087- ben Itáliába vitték, s Bariban őrzik. Sírja egyike volt minden időben a leggyakorlottabb búcsúhelyeknek.

Szent Miklós tisztelete hazánkban is nagyon hamar, csaknem a kereszténység felvételével cgy- idóben terjedt el.

Emlékét templomok, helynevek, képzőművészeti alkotások őrzik, mint amilyen Kolozsvári Tamás mester oltárképe Garamszentbencdeken, 1427- ből, ahol Szent Miklós püspök gabonacsodáját örökítette meg, amint megmenti városa éhező népét. Egykorú források a révészek, halászok pártfogójaként említik. Védőszentje volt a vízenjárók- nak, vízimolnároknak, és a folyók mellé települt bencés apátságoknak.

Selmecbánya környékén a bányászok is pat- rónusaként tisztelték. A kecskeméti Szent Miklós- templom toronykeresztjén eredetileg városvédő célzattal szélkakas módjára forgott a szobra, amelyet a helybeliek Pörgő vagy Pörgetés Miklósnak becéztek.

Miklós püspök népszerűségére jellemző, hogy alakja már hosszú évszázadok óta népi játékok főszereplője december 5-én vagy 6-án.

A játék lényege, hogy valaki beöltözik püspöknek, s megszemélyesítve Szent Miklóst, kíséretével együtt betér olyan házakba, ahol gyermekek vannak, és ott vizsgáztatja, imádkoztatja őket, majd tudásuk és magaviseletük szerint jutalmat oszt szét közöttük, a haszontalan, vásott gyermekeket pedig a kíséretében lévő ördöggel - krampusszal - ineg- virgácsoltatja.

Szent Miklós püspök jótékonykodásának emlékét ma már általánosan elterjedt Mikulás-napi ajándékozás őrzi.

Az ablakba, cipőbe csempészett édességek, ki- sebb-nagyobb csokoládémikulások juttassák e- szünkbe e szokás eredetét. Szent Miklós püspököt, aki néhány évtizedes hazai száműzetése után - a- mikor is Télapóként kereste fel a jó gyermekeket - ismét a mindenkin segíteni akaró, jótékonykodó katolikus főpappá szelídült vissza.