Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-08 / 289. szám
1992. December 8., Kedd Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Pénzek befektetésre Budapest (KM) - A külföldi tökével megvalósuló magyarországi beruházások támogatását jövőre is szeretné fenntartani a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. Az erre szolgáló Befektetésösztönzési Alapba azonban - a tervezett 1,7 milliárd forint helyett - mindössze 7(X) millió forintot szavazott meg a Parlament az 1093. évi költségvetésben. Szükség van tehát további források felkutatására. A Befektetésösztönzési Alaphoz jövőre a PHARE-program 10 millió forinttal, a Magyar Befektetési Rt. pedig 20 millió forinttal járul hozzá. E szerény összegek mellé mindenképpen szeretnének plusz forrást találni. Ha ez nem sikerülne, akkor a pályázatokat kénytelenek lesznek úgy elbírálni, hogy a meglévő összegbe beleférjenek. A kél éve fennálló Befektetésösztönzési Alap támogatása iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Az 1991-ben rendelkezésre álló 1,5 milliárd forintot teljes egészében szétosztották. Ez évben 1,8 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. A pályázatokat elbíráló tárcaközi bizottság legközelebbi, december 10-i ülésén valószínű leg a még meglévő utolsó forintokat is odaítélik. Csökkentett munkaidő Budapest (MTI) - Az első félévi 150- 160-nal szemben a harmadik negyedévben mindössze körülbelül 90 iparvállalat alkalmazta a munkaidő csökkentés valamilyen formáját. Bár a visszaesés jelentősnek látszik, az érintett cégek a harmadik negyedévben is több mint 60 ezer dolgozót foglalkoztattak, amely az ipari alkalmazottak mintegy 8 százalékát jelentette. A harmadik negyedévben a munkaidő csökkentésre kényszerült szervezeteknél átlagosan a foglalkoztatottak 20 százaléka volt hosszabb-rövidebb ideig távol munkahelyétől, például úgy, hogy a heti munkanapjaik száma négyre, esetleg háromra csökkent. A vizsgált időszakban ezek a dolgozók a kötelező munkaidőnek mindössze felél, harmadát töltötték munkavégzéssel. Mivel ez a negyedév a nyári szabadságolások ideje volt, egész vállalatok álltak le, s ez idő alatt a dolgozók évi szabadságukat töltötték. A vizsgált szervezeteknél - amelyek az 50 főnél többet foglalkoztató gazdálkodókat jelentették - több mint 2 ezer munkavállalót átsoroltak részmunkaidőssé, s körülbelül 50 százalékukra igényeltek a munkáltatók a Foglalkoztatási Alap terhére bérkiegészítést. A munkaidő csökkentést alkalmazó szervezetek többsége a gépiparból került ki, ezeket a könnyűipari, majd az élelmiszeripari vállalatok követték. A rövidített munkaidőben dolgozók aránya a negyedév folyamán a kohászatban és a könnyűiparban volt a legmagasabb. A munkaidő kényszerű rövidítése a munkavállalók számára keresetcsökkenést is jelentett: az ilyen módon foglalkoztatott dolgozók többsége bérének 70-80 százalékát kapta a le nem dolgozott időre, de előfordult, hogy ezt az időszakot fizetésnélküli-távol- létnek minősítették a munkaadók. A fogyasztók védelme Budapest (ÉM) - Iizenöt ország szakembereinek, valamint az OECD és az BETA képviselőinek részvételével kétnapos tanácskozás kezdődött hétfőn Budapesten. lémája a fogyaszvédclmc. ti 1 földi résztvevők, akik a fogyasz- /édelern területén már több évtize- tapasztalatokkal rendelkeznek, koztatják a magyar szakembere- , elsősorban a Fogyasztóvédelmi elügyelóség munkatársait arról, >y a fejlett piacgazdaságokban ryan gondoskodnak a fogyasztók tonságáról, a termékbiztonságról, ;vók tájékoztatásáról, milyen a ,cr. ^biztonság, a fogyasztóvédelem inményi rendszere, az ellenőrzési korlat és a jogalkalmazás. A földlicit helyzete Senki többet (először se)... Fotó: Fojtón László Miskolc (HM - BSz.I.) - Megyénkben is felgyorsult a földárverések folyamata. Egyre több községben-városban rendeznek földárverést. Bár - mint azt a B.-A.-Z. megyei Kárrendezési Hivatal munkatársától, I.évay Sándortól megtudtuk, nyolc gazdálkodónak kellett újra kezdenie a földkijelölési főleg a természetvédelmi területekkel kapcsolatos új rendelkezések alapján. A szakember elmondta, hogy ahol természetvédelmi korlátozás miatt termőföld állami tulajdonba került, ott a cserébe kapott állami földet természetesen be kell vonnia a föld- alapképzésbe.- Ez év februárjától 116 gazdálkodónak 760 községre vonatkozóan 2 600 000 aranykorona értékű kárpótlási földalap kialakítására küldtünk kiértesítést - mondta I.évay Sándor és hozzátette: - Egy-cgy településen az első árverést a megyei kárrendezési hivatal akkor tűzheti ki, ha a gazdálkodó szervezetnek megküldött összesített kiértesítés AK értéke .70 százalékát a hivatal jogerősen elbírálta. Ez esetben viszont 60 napon belül az árverés kitűzése kötelező. Az első árverésre az elbíráltsági szinthez hasonlóan csak a kijelölt kárpótlási földalap 70 százalékát hirdetjük meg, a földrendező bizottság javaslata alapján. A javaslat megtétele során komoly döntési felelőssége van a bizottságnak, hiszen biztosítania kell, hogy a későbbi árverésekre is jusson jó minőségű közeli terület, és rosz- szabb minőségű távolabb fekvő löld is, de művelési ág tekintetében is arányosnak kell lenni a meghirdetett és megmaradó földeknek egyaránt. Az országgyűlés a termőföld tulajdonhoz jutás felgyorsítása érdekében megalkotta az 1992 évi II.. tv-t. A törvény alapján akik kárpótlási jegyeik ellenében termőföld tulajdont kívánnak vásárolni, kérhették a kárpótlási igényük soron kívüli elbírálását. A megyei kárrendezési hivatal a beküldéstől számított 60 napon belül elbírálta a kérelmet, ha a jogosult legalább 100 000 El értékű kárpótlási jegyért, vagy ha kevesebb illeti meg, akkor az ót megillető összes kárpót- lási jegyért földet kíván venni és a korábban beadott kérelme elbírálásra alkalmas volt. A hivatal határozata alapján a jogosultak ez esetben nem kárpótlási jegyet, hanem ún. banki letéti igazolást kapnak. Az igazolásban feltüntetett ösz- szeget a kárpótlásra jogosult csak termőföld vásárlásra használhatja fel. Amennyiben az igénybejelentésben meghatározott teljes összeget földvásárlásra az igénylő felhasználta, úgy a bank - az igazolás visszavonása ellenében - részére a fel nem használt értéknek megfelelő kárpótlási jegyet kintija. Aki földvásárlási igényét bejelentette és azzal mégsem kíván élni. Licitre várva az az elbírált kérelme után kapott letéti igazolás ellenében a kárpótlási jegyeihez csak 1993. augusztus 15 után juthat hozzá. fiz a megoldás biztosítja, hogy akik élnek a soron kívüliségi eljárás kedvezményével, azok valóban földvásárlásra használják fel jegyeiket. Ez természetesen csak időleges felhasználási korlátot jelent, mert a határidő lejárta után szintén korlátozásmentesen felhasználhatók lesznek ezek a jegyek is. Ez. gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a megyébe benyújtott 5.3 000 kárpótlási igény elbírálása ne véletlenszerű legyen, hanem elsősorban azok ügyében szülessen mihamarább döntés, akik termőföldet kívánnak vásárolni, s esetükben - a mezőgazdasági termelés ciklikusságát is figyelembe véve - nemzetgazdasági érdek, hogy minél hamarabb birtokba vehessék a tulajdonukat. Ugyancsak az 1992. évi IL. tv. 4. paragrafusa (1) bekezdése rendelkezett arról, hogy e feladatok elősegítése érdekében a helyi önkormányzat földrendező bizottságot alakíthat. A bizottság tagjait az önkormányzat képviselő testületé választja a föld- vásárlási szándékát bejelentő kárpótlásra jogosultak közül. A földrendező bizottság az előírt 1992. augusztus 31-i határidőt követően is megalakítható. A bizottság részére az önkormányzat folyamatosan átadja a termőföld vásárlás iránti igények bejelentő lapja egy példányát. Ennek alapján a bizottság összesíti az igényeket művelési ág és AK érték szerint, s megpróbálja a földvásárlások igényeit összehangolni. Ennek megvalósítását a jogszabály nem írja elő részletesen, hanem rábízza, hogy az adott körülmények között a bizottság döntse el, mi a legkedvezőbb módozat. Például az árverések előtt fórumot hívhat össze az érdekeltek számára, hogy együttesen hangolják össze elképzeléseiket, beszélgetést folytathat a kárpótlásra jogosultakkal, térképen ábrázolhatja a bejelentett igényeket és ehhez igazíthatja a megállapodás körvonalait. Majd pedig a bizottság javaslatot tesz a MKH-felé az árverés kitűzésére és tábla-sorrendre. Igyekszünk minden földrendező bizottsági javaslatra írásban reagálni, azonban meg kell jegyeznem, hogy sok esetben a konkrét naptári nap megjelölést nem tudjuk elfogadni, mert: Az árverés meghirdetésének előfeltétele, hogy a földkijelölésről jogerős határozat legyen, ami másodfokú eljárás alatt áll ott nem lehet. Ha ez meg van akkor további feltétel, hogy a gazdálkodó részére megküldött ösz- szesített kiértesítés AK érték 30 százalékát - mint arra már korábban utaltam - jogerősen el kell bírálnunk, ugyancsak az árverés meghirdetése előtt a földhivatalnak a kijelölt táblákat földmérési és földminősítési szem- pontiról felül kell vizsgálni, s érvényesíteni kell a gazdálkodó által be nem jelentett változásokat. Javaslat: a földhivatalt közvetlenül is értesíteni a döntésről. Ha ez a hármas feltétel fennáll akkor van lehetőség az árverés meghirdetésére, olyan időpontra, hogy az a Magyar Közlönyben egy országos és egy regionális napilapban még az árverés időpontja előtt legalább .30 nappal megjelenjen. ÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai bankjegy- és csekkárfolyamok Érvényben: 1992. december 7. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre. forintban 128,54 129,94 131,34 56,88 57,50 58,12 252,07 254,40 256,73 13,31 13,44 13,57 16,09 16,29 16,49 15,18 15,32 15,46 ') 39,46 39,88 40,30 45,96 46,39 46,82 136,42 137,72 139,02 * 65,90 66,50 67,10 64,36 65,06 65,76 274,49 277,24 279,99 51,66 52,14 52,62 12,64 12,76 12.88 58,73 59,37 60,01 3) 734,87 741,67 748,47 3) 58,06 58,61 59,16 ) 71,94 72,70 73,46 56,96 57,50 58,04 12,03 12,16 12,29 82,28 83,06 83,84 101,55 102,53 103,51 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. december 7. Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint (r font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA-dollár ECU (Közös Piac) 129.79 57,26 252,90 13.42 16,24 15,30 46,35 137.80 66,29 64,78 275,32 52,08 12,75 59,38 740,47 58,56 72,47 57,80 12,12 27.43 82,74 102,42 130,14 130,49 57,41 57,56 253,48 254,06 13,45 13,48 16,29 16,34 15,34 15,38 46,46 46,57 138,12 138,44 66,44 66,59 64,95 65,12 276,01 276,70 52,20 52,32 12,78 12,81 59,54 59,70 742,17 743,87 58,70 58,84 72,66 72,85 57,94 68,08 12,15 12,18 27,50 27,57 82,94 83,14 102,67 102,92----------JEGYZET----------< 1 Nótárius Vta zunk. Lovon, gyalog, aulán, biciklin - és vasúton, ahogy az egykori nála mondja. S amíg minden jel szerint hazánkban is egyre terjed a kerékpározás, szomorúan kell tudomásul venni, hogy a másik, nem kevésbé fontos közlekedés a vasút egy - és nem is jelentékeny - vonalainak megszüntetése került napirendre. For oghat sírjában a ..vasminiszter" Baross Gábor, aki az egykori részvonalak államosításával megteremtette a méltán híres MA V- ot. Ha módja lenne bizonyára leszállna a Keleti pályaudvar előtt lévő szobortalapzatról, hogy - finoman kifejezve - koturnuson rúgja azokat, akik nem látnak más megoldást. mint megszüntetni az úgymond ..gazdaságtalanul működő" vasútvonalakat. Ebben a vonatkozásban megyénk ismét érdekelt. Mert a tervek szerint felszámolnák a Putnok-Felnémet közötti szakaszt (hogy miért nem Egerig- az rejtély), valamint a Sze- rencs-Hidasnémeti közötti több mint 50 kilométeres pályát is. Hogy mi a veszteséges és mi az, ami még forgalomba tartható - vasúti szakemberek szerint nézőpont kérdése. Mert például a Putnok-Felnémet közötti szakaszt csak nemrégen újították fel, korszerűsítették. A munkákról lapunkban többször is beszámoltunk. Amellett pedig ez a szakasz az ország egyik legszebb, vadregényes vidékén vezet keresztül. Bizonyára a sokat emlegetett idegenforgalmi fejlesztés révén más megoldás is lehetséges lenne, mint annak megszüntetése M egy étikben szomorúak a tapasztalatok a vasúti közlekedés felszámolásáról. Lásd a bodrogközi és a hegyközi kisvasutak megszüntetését, amelynek következményeit mai napig sem heverték ki sem a vonal mentén fekvő települések, sem pedig a két város, Sátoraljaújhely és Sárospatak, amelyeknek mindkét vidék-ellátó háttere volt. Egy hibás közlekedéspolitikai koncepció következményeinek végig nem gondolása hozta sorvadó állapotba mindkét földrajzi tájegységet - s az újabb vasúti járatok megszüntetése újabb vidékek településeinek leépüléséhez vezetne. Régi igazság, hogy a közlekedési hálózat olyan, mint az emberi test érrendszere, amely a vért szállítja. Ha ez megszakad, a testrészek elsorvadnak Tapasztalatok mutatják, hogy földrajzi viszonylatban sincsen ez másképp. / Uj Stollwerck-gyár épül Budapest (MTI) - Budapest közelében a Stoll- werck AG. 60 millió márkás beruházással hoz létre egy majd’ 100 ezer négyzetméter alapterületű gyárépületet, amelyben 600 dolgozó foglalkoztatásával kekszet, csokoládét és más édességkülönlegességeket készítenek majd. Az építkezést 1993 áprilisában kezdik meg, a termelést pedig, a tervek szerint, 1994 tavaszán. A Stollwerck Budapest a tnagyar édességpiacon betöltött vezető pozíciójának megtartása érdekében szerkezet átalakítást indított meg a cégnél Egyik üzemében - a Budapest Csokoládégyárban - már befejeződött egy több millió márka értékű gyártóvonal szerelése, amelyen csokoládé-különlegesség készül. Eladták viszont a Zamat gyár termelő részlegeit a Nestlének, amely azonban a szerződés értelmében folytatja a jól ismert Zamat márkanevű kekszek gyártását a Stollwerck számára. A Stollwerck megvált a Csemege Édesipari Gyártól is, eladta a Suchardnak, amelynek licence alapján ez idáig csokoládét gyártott. A rágógumi üzemet azonban nem adták el, hanem áttelepítették a Duna Csokoládégyárba és ott fejlesztik tovább. Gazd agy ülés Edelény (ÉM) - Gazdaköri nagygyűlést tartanak december 11-én 10 órakor az edelényi Ifjúsági Házban. A programon megnyitót mond Lukács László, a „Bódvavölgye" Gazdakör elnöke, és ekkor alapítják meg a Magyarországi Gazdakörök Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szervezetét.
