Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-05 / 261. szám

1992. November 5., Csütörtök Megyei Körkép A lélekgyógyászat a magyar kultúrában Pszichiáterek vándorgyűlése Lillafüreden Fotó: Fojtón László Miskolc (ÉM-Lévay Györgyi) - Há­romszáznál többen jönnek el, száz­ötvennél többen szólalnak fel a Ma­gyar Pszichiátriai Társaság ma kezdődő és három napon át tartó III. vándorgyűlésén, amelyet a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kórház I. sz. Pszichiátriai Osztálya szervezett Lil­lafüreden. A szakma idei legrango­sabb rendezvényét a feszített program ellenére ünnepnek kijáró izgalommal várják a részvevők, mert azt remélik, Lillafüred beíródik a szakma törté­netbe, az „agy évtizedében” a lélek­gyógyászat az őt megillető helyre közelít a magyar kultúrában. A ván­dorgyűlés fő témái: a terápiák straté­giája, kényszertünetek, kényszerbe­tegségek, valamint a testi tünetek megjelenése a pszichiátriai kórképek­ben. A vándorgyűlés egyik legünnepélye­sebb pillanata az lesz, amikor dr. Vas Józsefnek, a Megyei Szakkórház csa- nyiki Pszichoterápiás Osztálya osz­tályvezető főorvosának, a már nem­zetközileg is elismert pszichiáternek átnyújtják a Magyar Pszichiátriai Tár­saság magas elismerését, a Gold­schmidt Dénes-díjat. A vándorgyűlés alkalmából a szer­vező bizottság elnökétől, dr. Tt'try Fer­enc főorvostól kértünk interjút.- Miként kell értelmezni azt, hogy a pszichiátria kiérdemelt helyére törek­szik a magyar kultúrában? A közvélemény ítélete még él- Az elmúlt idők során a pszichiátria az egészségügyön belül is mostoha- gyerek volt. Ide jutott a legkevesebb orvos, ápoló és eszköz. Jó néhány helyen a városon kívül állnak az épü­letek, elkülönülten, elzártam Aki be­került a „sárga házba”, az „cédülás” maradt élete végéig. Az egészségügy az elmúlt pár év során elmozdult, de a közvélemény előítélete majdnem a ré­gi. Ebből fakad többek között az is, hogy kevés a pszichiáter és kevés a pszichiátriai á|x>ló. De ebből fakad az is, hogy a családok inkább tűrnek évti­zedeken keresztül a hallucináló, a va­gyonukból őket kiforgató beteg apá­nak, anyának, vagy gyermeknek, csakhogy ne kerüljön a „bolondok házába”, mert az szégyen. A mostani vándorgyűléssel - a szakmai nyeresé­gen túl - azt szeretnénk elérni, hogy figyeljenek ránk az emberek, ismerjék meg a lélekgyógyászat új eredmé­nyeit, egyszóval helyünkre kerüljünk a hazai kultúrában.- A fejlett világban a lélekgyógyászá­tól az orvosi alapszakmák közé sorolják. Dr. Túry Ferenc A integráció nagyon fontos- Mivel a népesség lelki egészségi ál­lapotát jelző mutatószámok tartósan kedvezőtlen tendenciájúnk, tömeg­méretűvé váltak a személyiségza­varok, alkalmazkodási betegségek, egyéni és szociális konfliktusok, a lélektani válságállapotok, a pszichiát­riának az alapszakmák között a helye. Ám még ennél is fontosabb a szakmák közötti integráció. A lélekkel nem szabad izoláltan fog­lalkozni! Lelki okok gyakran váltanak ki testi betegségeket, például hiper­tóniát, asztmát, bélhurutot, gyomor­fekélyt... És ez fordítva is igaz. Pél­dául az agydaganat lelki tünetekkel is jár. A beteg depresszióssá, gátlástalanná válik, hallucinál. Éppen ezért, mivel a test és lélek egységben van, nagyon fontos az orvosi szakmák közötti in­tegráció. A vándorgyűlés egyik elő-udása például a szív-transzplantáció pszichiátriai vonatkozásait taglalja.- Milyen változások vannak a területen?- Mindenek ellenére sokat fejlődött a szakma. Elsőként említem, hogy na­gyon sok, hatásos, célzott gyógyszer- készítmény került forgalomba. Nagy­szerűen gyógyítható például a dep­resszió. Nagyon jó a pszichiátriai szakiro­dalom, a jó lélekgyógyász holtig tan­ul. Jól megtervezett terápiákkal az eredmények jók. Gyógyszert, pszi­choterápiát, családterápiát, hipnózist együttesen alkalmazunk.- Mennyi időt töltenek el a betegek az osztályon és utána hogyan tudnak beilleszkedni a mindennapi életbe?- Átlagosan 30 naposak a kezelések. Túl hosszú még ez az idő. Külföldön a pszichiátriák mellett nappali, éjszakai szanatóriumok vannak és általános az ambuláns kezelés. Egy éve a mi osztályunkon is van am­bulancia, ahova heti egy alkalommal bejönnek a betegeink. Fontos lenne, hogy minden osztály közelében volna egy rehabilitáció munkahely, amely egy ideig még megkímélné az em­bereket a nagyobb terheléstől. A teljes gyógyuláshoz fontos az átmenet.- Milyen módon védik a pszichiátriai betegek személyiségjogait? A szabadságjog lehetősége- Már régen nem lehet valakit bosz- szúból intézetbe záratni. Erről törvény gondoskodik. Bírósági szemle őrkö­dik a törvény fölön. A mainál erőtel­jesebben kell védeni azonban az osz­tályra önként jelentkező betegek jo­gait. Könnyedén lábra kaphatnak ugyanis a diktátori hajlamok, ame­lyeket hiába vezérel jó szándék, helytelenek. Ha egy beteg két hét múlva haza sze­retne menni, mert elintézni valója van, az orvosának el kell engednie. Igenis élhessen a szabadságjogával az iszá­kos és az elmebeteg. A másokat ve­szélyeztető betegekkel persze más a helyzet, aki gyújtogat, azt az osztá­lyokon kell emberhez méltó körül­mények között ápolni. A törvény a tár­sadalmat is védi. A kormány régiónk gazdaságáról Folytatódott a szakszervezeti konferencia Erősödő holland­magyar kapcsolat Miskolc (ÉM-FB) - Újabb előrelépés történt a megyei közgyűlés és a dél­hollandiai tartomány kapcsolatában. Ez év júliusában a nálunk vendéges­kedő holland szakemberek jó benyo­másokkal távoztak, s a látottak, hallot­tak megfelelő alapot teremtettek ah­hoz, hogy a gyakorlatban is magvaló­suljanak az elképzelések. Október kö­zepén a Hollandiában tartózkodó bor­sodi küldöttség olyan szándéknyilat­kozatokat írt alá, amelyek jelentősen erősíthetik a megye egészségügyi-, gazdasági-, kulturális-, idegenforgal­mi- és sport életének helyzetét, jó lehetőséget biztosítva a különböző szakterületeken működő magyar szakemberek továbbképzéséhez. Sza­bó György, a megyei közgyűlés el­nöke összegezte a látogatás ered­ményeit.- Holland partnereinkkel együtt kidol­goztunk egy pályázatot, ami jól illesz­kedik az Európai Közösség Ouvertüre programjához. Ez a megye idegenfor­galmának fejlesztését, a tevékenység pénzügyi támogatását szolgálja. A pályázat elnyerése esetén egy hol­land tanácsadó cég segítségével na­gyobbra tárul a megye kapuja a nyu­gat-európai turisták, utazási irodák előtt, történelmi, természeti kincseink megismeréséhez. Ezzel Borsod-Abaúj-Zemplén beke­rülhet az európai idegenforgalomba. Számottevő előrelépést jelent, hogy a Dél-Holland tartományi és az Észak- Magyarországi Gazdasági Kamara kétirányú kereskedelmi fejlesztést irányoz elő. A hét végén november 9-én érkezik megyénkbe a leiderdopi St. Elisabeth Kórház vezetése, hogy a megyei ön- kormányzathoz tartozó három kór­házat meglátogassák, s közülük eggyel közvetlen kapcsolatot kiépít­senek. A két kórház szakemberei túl a két­oldalú szakmai tapasztalatok cseréjén, 300 korszerű kórházi ággyal és külön­böző diagnosztikai eszközökkel gaz­dagítják a mi intézményeinket. A tar­tományi kulturális hivatallal kötött megállapodás lehetővé teszi, hogy 1993-ban több amatőr együttes lépjen fel megyénkben, illetve Hollandiában. A megye sportéletének fellendítését szolgálja, hogy az úgynevezett nem versenyszerű, szabadidő sportágak szélesebb körben szolgálják az egész­ségesebb életvitelt. Ezért jövőre a tartományi sporthivatal egy szakembere utazik hozzánk, hogy felmérje és tapasztalatainak közreadá­sával támogassa ezt a célt, amit a megyei önkormányzat szintén erő­síteni kíván. Megállapodtunk abban is, hogy a MEAFC egyik korcsoportos kosárlabda szakosztályának holland partnert keresünk. A megye mezőgazdaságát erősítendő a tulajdonhclyzel véglegesítését kö­vetően fiatal agrárgazdálkodók utaz­hatnak tanulmányútra a tartomány­ba. összességében - fejezte be tájé­koztatóját Szabó György - elmond­ható, megvalósításokra váró prog­ramcsomaggal érkeztünk haza. Láto­gatásunk során politikai pártok, érdekvédelmi szervezetek, termelő­egységek vezetőivel beszélve, part­nereink hangsúlyozták: Hollandiában is vannak nézetkülönbségek, de ezek feloldása minden esetben tárgyalások, egyeztetések, kompromisszumok eredménye, amelyekben arra kell tö­rekedni, hogy egyik fél se érezze be­csapottnak magát, s ez a demokrácia alapja. ______ Fo gadóórák Miskolc (ÉM) - „Értesítjük a 30. számú választókerület lakosságát (Árpád u. 60-tól végig. Hegyuljn u. Papírgyár környéke, Hámor- Lilla- fürcd- Óinassa), hogy Seres László önkormányzati képviselő 1992. no­vember 6-án (pénteken) 16.30 órától 18.00 óráig fogadóórát tart a Sas úti Általános Iskolában. „Értesítjük az I. számú választóke­rület lakosságát (Bcssenyói u. ^kör­nyéke, Szondi telep, Baross G.. Józscl A. u. és környéke, Selyemrét), hogy Huszár Sándor önkormányzati kép­viselő 1992. november 5-én (csü­törtök) 17 órától fogadóórát tart az Éder Gy. u. 1. sz. alatti általános iskolában. Miskolc (ÉM-UJ) - Szerdán Miskol­con folyutódott az a szakszervezeti konferencia, amelyet az MSZOSZ, unnak Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Szervezete az olasz UIL segítsé­gével, neves itáliai szakértők közre­működésével szervezett meg. Délelőtt dr. Orosz Gábor a Köztársasági Meg­bízott Hivatalának vezetője tartott előadást a magyar kormány regionális gazdaságpolitikájáról, az elmozdulást elősegítő elképzelésekről. Szavait kö­vetően szenvedélyes vita bontakozott ki. Ennek során hallhattuk az olasz partnerek véleményét is. Érdeklődő olvasóink valószínűleg jól emlékeznek a tavaly novemberi, mis- kólói kormányfórum eseményeire. Mint dr. Orosz Gábor tegnap elmond­ta. a különböző bizottságok, szakértői vélemények, s u helyszíni tájékozó­dást követően a Környezetvédelmi és 1 erü let fejlesztési Minisztériumban el­készült a regionális válságkezelő program tervezete. A határozatról várhatóan a november 12-i ülésén dönt a kormány. Bár még egy tovább formálódó, s valószínűleg meg az utolsó pillanatokban is változ­tatható koncepcióról van szó, ám már most hírt lehet udni az elképzelések lényegéről. A szakértők Borsod-Abaúj-Zemplén elmozdulását, kilábalását a válságból elsősorban az infrastruktúra fejleszté­seinek támogatásával kívánják meg­oldani. Az új utak, hidak építése a tele­fonhálózat bővítése és modernizálása egyrészt vonzóerőt gyakorol a nagy keleti térségek piacát meghódítani szándékozó befektetők számára, más­részt munkalehetőséget teremt a hely­bélieknek.- A sült galamb - hangsúlyozta elő­állásában többször is dr. Orosz Gábor — nem röpül önként az asztalunkra. A gesztenyét a helyi vállalkozóknak, az önkormányzatoknak önmaguknak kell kikaparniuk. A munkák megszerzéséért az eddi­gieknél komolyabban latba kell vet­nünk tudásunkat, koncentrálni erőin­ket. Tapasztalataim szerint sajnos a ma­gyar emberek könnyen elvesztik a tü­relmüket, s feladják a jövőbe vetett hitüket. Egyetlen befektető sem kínál­ja tálcán a lehetőségeket, azokért meg kell küzdenUnk. A hivutalvczelő megemlített néhány konkrétumot is. Információi szerint az M3-as autópálya hiányzó szakaszának építését az 1996-os világkiállítás meg­nyitásáig befejezik. A beruházás csakis koncessziós ala­pon indítható meg, a kormány saját eszközeiből nem finanszírozhatja az útépítést. A távközlés fejlesztésében szintén záros határidőn belül automa­tizálják a falusi távbeszélőhálózatot. Mihamarabb igyekeznek megépíteni a cigándi Tisza-hidat. A legújabb elképzelések szerint Pol­gárnál leszerelik a régi híd elemeit, amelyeket újrahasznosítanak majd Cigándnál. Új határátkelőhelyek meg­nyitását, illetve Sátoraljaújhelyen a korábbi átkelő ismételt munkába ál­lítását is tervezik. Az előadást követő vitában szóba került Borsod-Abaúj-Zemplén vala­mennyi égető gondja. A szakmai szak- szervezetek képviselői nem titkolták el álláspontjukat: többet reméltek a kormánytól. A határozattervezetből hiányolták a munkahelyteremtő beruházásokat, s megemlítették a privatizáció visszás­ságait. Enzo Nocifcra, az UIL tanács­adója, a Progetto Sud szakértője el­mondta: szakszervezetük a bérből és fizetésből élők érdekeit szolgálja. Csak akkor érdeklődnek egy vállal­kozás iránt, ha az garantálja a termelés fenntartását, a munkahelyek meg­tartását. ÉSZAK-Magyarország 3------INNEN SZÓLVA-----­é atátyci étáéáe M. Szabó Zsuzsa A minap kezembe került egy érdekes irat. Ar­ról szól, mennyit kell fizetnünk az egyes, egészségügyi szolgáltatásokért. Ha nincs betegbiztosítási kártyánk, vagy lia olyan vizs­gálatot kérünk, amiért mindenkinek fizetni kell. Ez utóbbiak körébe az alkalmassági - fegyverviselési, gépjármű-vezetői - vizsgála­tok tartoznak. Ennél érdekesebb, mibe kerül egy-egy kór­házban töltött nap, egy-egy kezelés. Egy kis sebészeti műtét például 5 ezer forint, a külön­leges már 20 ezret kóstál. Cirka 2 ezer forint­ért egy órán át aludhat a műtét alatt a beteg, műtét után pedig a bent fekvésért minden nap ennyit kérnek tőle. Mert az sem mindegy, melyik kórházi osztá­lyon gyógyulunk. A legdrágábbak nyilván a több műszerrel, több gyógyszerrel üzemelő részlegek, a legolcsóbb a pszichiátria és az ápolási részleg a maga 800, illetve 200 fo­rintjával. A szabályzat részletesen taglalja, mibe kerül egy röntgenfelvétel, az egyes laborvizsgála­tok díjtételei. Átfutva könnyen megállapít­hatjuk: ha az orvosoknak nem is jut sok több­letfizetés a leadott kártyák után, nekünk be­tegeknek bizony nagyon sokat ér. Eltekintve extrém esetektől, mint például a detoxikálás. Mert az bizony nem ingyenes, annak kemé­nyen megkérik az árát. • Tóth Imre László országgyűlési képviselő 1992. november 6-án (pénteken) a következő helyeken tart fogadóórát: 11-12 óráig Tiszalúcon, a községházán. 13-14 óráig Tiszaújvárosban, a városházán 15-16 óráig Mezőcsáton, a városházán. ÉM-portré Fotó: Farkas Maya Pándy Lajos Miskolc (ÉM-NZ) - A Pándy család több tagja kötötte életét a vasúthoz. Az édesapa 42 évet hú­zott le a cégnél, a testvéröcs a vontatási főnöksé­gen talált munkát, egy unokatestvér Szlovákiában- Királyhelmec környékéről származnak - az ág- csemyői állomáson tölt be vezető tisztséget. Pándy Lajos pedig 1969-től dolgozik a MÁV-nál.- A Földes Gimnáziumban tett érettségi után rak­tári munkásként kezdtem. Több szakvizsga meg­szerzése után 73-ban a MÁV tisztképző keres­kedelmi tagozatán végeztem, majd különböző be­osztásokban dolgoztam a kereskedelmi szolgálat­nál. 1982-ben sikeresen befejeztem az államigaz­gatási főiskolát. 1979 elejétől dolgozom a MÁV Miskolci Igazgatóságán, 91 februárjától az árufu­varozási osztály csoportvezetőjeként. Egy szaklap, a Közlekedési Közlemények ok­tóberi számában egy cikket olvashattunk Pándy Lajostól.- Behatóbban foglalkozom a vasúti jármű, régi nevükön vágányhíd mérlegekkel. Ez szorosan hozzá tartozik a beosztásomhoz. Szakmai refle­xiók a MÁV mérlegfejlesztési koncepciójáról címmel, a miskolci igazgatóság ilyen irányú tapasztalatait írtam le. Most nagy munka után vagyunk, tegnap helyeztünk üzembe egy, a fü­zesabonyi állomás 12-es számú vágányába telepített, az európai hírű német Schenck által gyártott, 120 tonnás méréstartományú, 21 méter híd hosszúságú, elektronikus mérleget. Ez segíti, gyorsítja a fuvarozást a Füzesabonyhoz csatlakozó vonalakon. A kormányzati költségvetés által tá­mogatott 17 millió forintos beruházást sikerült három hót (!) alatt megvalósítani. Családomról annyit: feleségem az Állami Biztosítónál dolgo­zik. Gábor fiúnk 11 éves, Ádám pedig 8. Mindket­ten a 20. Számú Általános Iskola tanulói.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom