Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-25 / 278. szám

1992. November 25-, Szerda Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 3 Apró léptekkel a Galyaságért Egy a ga lyai népi építészet remekműveiből Fotók: Fojtón László A MATÁV kapcsolata a médiákkal Miskolc (ÉM) - A Telefontos, a Ma­gyar Távközlési Rt. lapjának újságíró­ja körtelefonon gyűjtött információkat kollégáitól. Mint írja: - Nem mind­egy. Különösen ilyen törvénykezési, átalakulási, félig piaci helyzetben nem mindegy, milyen az új részvénytár­saság sajtószereplése. Körtelefon rovatunkban ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogyan, mennyit és milyen eredménnyel vagyunk jelen az országos és helyi médiában. A megszólaltatottak között volt Kup- csik Éva, a Miskolci Távközlési Igaz­gatóság belső ellenőrzési osztály- vezetője. Ó mondta: - A vállalatot a sajtó szá­mos esetben negatívan minősítette, mint például a monopolhelyzettel való visszaélés, a pazarló gazdálkodás stb. E megítéléseket csak nagyon kemény munkával lehet megváltoztatni, amely elsősorban a szolgáltatás javí­tásával érhető el, de intenzív sajtó- szereplést is igényel. A kedvezőtlen megítélés megváltoz­tatása érdekében olyan szemléletű sajtómunka szükséges, amely nem el­sősorban a hivalkodó reklámmal, szé­les rétegek számára érthetetlen - bár kétségkívül színvonalas - reklám­szimbólumokkal törekszik az imaget pozitívan befolyásolni, hanem a köz­célú támogatások, alapítványok ré­szére adott támogatások nyilvánossá tételével, s azoknak a kedvezmé­nyeknek az ismertetésével, amelyet a társaság biztosít, például az önerős hálózatépítés terheit vállaló fogyasz­tók részére. A sajtó véleményformáló erejét kell kihasználni azáltal, hogy az ország gazdasági helyzete miatt nehéz anyagi körülmények közé került kulturális, egészségügyi funkciót ellátó szer­vezeteket támogat, szponzorál a tár­saság. Ennek reklámértéke - a lakosság pozi­tív fogadtatása következtében - leg­alább annyi, mint a fizetett hirdetések, reklámok értéke. Fogadónap Miskolc (ÉM) - A Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője For­gács László rendőralezredes 1992. no­vember 30-án 14-18 óráig a Miskolc Zsolcai-kapu 32. szám alatti hivatali helységben, lakossági fogadónapot tart. Elköltöztek az egészségnevelők Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Egészségnevelési Csoportjának mun­katársai mától új helyen dolgoznak. A Szinva utca 17. sz. alól a Meggyesalja utca (volt Bacsó Béla utca) 12. sz. alatti székházba költöztek. Uj telefon­számuk: 46/354-611. Varbóc (ÉM- LGY) - A hétvégén Varbócon tartotta tisztújító közgyű­lését a Galyasági Településszövetség. A galyaságiak a megyében negye­dikként alakították meg szövetségüket a térség gazdasági, társadalmi gond­jainak enyhítése érdekében. A helyie­ken kívül részt vállalnak a szövetség munkájában az onnan elszármazott értelmiségiek, továbbá azok a váro­siak, akik az elmúlt évek során házat vásároltak valamelyik galyasági faluban és ott, e bájos vidéken töltik nyaraikat, szabad idejüket. A közgyűlésen beszámoltak az eddig végzett szövetségi munkáról és bár volt mit elmondani, sem a vezetőség, sem a tagság nem elégedett teljes mér­tékben az eredményekkel. Az okot elsősorban a tagság egy cso­portjának érdektelenségében látják, holott a szövetség ereje éppen a helyi kezdeményezések sokaságában kel­lene hogy legyen. Mit tett eddig a szövetség? A ka­tasztrofális telefonhelyzet javítása érdekében tárgyalásokat kezdemé­nyezett a MATAV-val, a WESTEL- lel, határozatot hozott a Galyasági Népfőiskola megszervezésére, kezde­ményezi a falusi vendéglátó hálózat kialakítását, falukutató táborok szer­vezését. Külföldi és hazai kapcsolatokat keres ifjúsági táboroztatásra. Szorgalmazza kis közösségek kialakítását például méhészkedésre, gyümölcstermesz­tésre... Javasolja a falugondnoki szervezet létrehozását Égerszögben, 'keresz­tényén, Szőlósardón és Perkupán. Kezdeményezi az égerszögi Könyv­tártörténeti Gyűjtemény kibővítését, a falvakban lévő üresen álló, meg­vásárolható, vagy bérelhető ingat­lanok nyilvántartását. Mindezek mellett fotópályázatot írt ki a Galyaság értékeinek bemutatására, Miskolc (ÉM - BSZI.) - Községeink, városaink földrendező bizottságainak tagjai, valamint a B.-A.-Z. megyei Kárrendezési Hivatal szakemberei ta­nácskoztak tegnap Miskolcon a Tudo­mány és Technika Házában. A találkozóra azért volt szükség, hogy kölcsönösen megismerjék egymás problémáit a kárpótlással, a földár­verésekkel kapcsolatban. Mint azt Tergalcczné dr. Nagy Ilona a kár­rendezési hivatal vezetőhelyettese el­mondta ötvenkétezer kárpótlási igény érkezett hozzájuk az első kárpótlási törvény alapján tizenötezer ügyben döntöttek összesen 627 ezer forint Aranykorona értékről, s eddig mind­össze háromszáz fellebbezés érkezett határozatuk ellen. A második kárpót­lási törvény szerint 1500 igény ér­kezett. Hetente legalább ezer ügyben döntenek, ezért kellett a létszámot emelni, ezért kellett új helyre költözni (Miskolc, József A. u. 40) és ezért kell javaslatot tett országos barlangász tá­bor megszervezésére. És mivel a térség idegenforgalomra törekszik, fontosnak tartja a polgárőrség megszervezését. A településszövetség az ötletek megvalósítása érdekében sorra készíti a pályamunkákat országos és megyei pályázatokra. A Galyasági Népfőiskola előké­szítésére 44 ezer forinthoz jutottak ily módon. Pályáztak az Országos Ide­genforgalmi Hivatal falusi vendég­látóhelyek kialakítását célzó pályá­zatán is: egy varbóci és egy jósvafői személy 100-100 ezer forintot nyert. A megyei pályázatok közül a galyasá­gi falusi esték megszervezéséhez, az égerszögi könyvtártörténeti gyűjte­mény felújításához, a falusi kismester­ségek bemutatásához, a falugondnoki hálózat megszervezéséhez nyertek kisebb-nagyobb összegeket. Szövetségi közbenjárásra a térségből többen nyertek felvételt a Magyar Fa­fokozott kapcsolatban állniuk a településeken szerveződött földren­dező bizottságokkal. Lévai Sándor a B.-A.-Z. megyei Kár- rendezési Hivatal főosztályvezetője az árverési földalapok lelkiismeretes kijelölésében a sorrendiség eldönté­sében kérte a bizottsági tagok támo­gatását. Elmondta, hogy az árverés csakis a földrendező bizottságok javaslata alapján kezdődhet meg. Sőt az ő fela­datuk a mezőgazdasági termelés folyamatosságának biztosítása (pl. a helyi termelőszövetkezet köteles volt nekik bejelenteni, ha valamely földterületét nem műveli meg, s így azt a területet akár bérbe lehet adni időszakos művelésre, akár a kárpót­lásra jogosultnak juttatni ellenszolgál­tatás nélkül. A Megyei Földhivatal osztályvezetője - Sáfrány József - a kárrendezési föld- hivatali feladatairól és a Rildrendező lusi-Tanyai Vendégfogadók Szövet­ségébe és 14-en kaptak támogatást az Állami Fejlesztési Intézettől vendég­látóhelyek kialakításához. Igyekeznek a térségre irányítani hazai és külföldi vállalkozók figyelmét, s mint a közgyűlésen elhangzott, a vi­lágkiállításhoz közeledvén tapasztal­nak is érdeklődést. A jövőben a mostaninál jobban kíván­ja magát láttatni a Galyaság: videó­sorozat elkészíttetését tervezik, amely az Aggteleki Nemzeti Parkkal együtt mutatná be országnak-világnak a ma még nem sokak által ismert tájegység szépségeit, néprajzi és építészeti ér­tékeit. A tisztújító közgyűlésen ismét Bogsán Gyulát választották meg a telepü­lésszövetség elnökévé, tiszteletbeli el­nök dr. Hatvani Zoltán országgyűlési képviselő lett. Titkárrá Nyakó Istvánt, a felügyelőbi- zottság elnökévé pedig Tózsa Istvánt választották meg. bizottságokkal kialakítandó kapcsola­tokról beszélt. Igen fontosnak tartja a kárpótlásra jogosultak felvilágosí­tását, segítését, melyet a helyi bizott­sági tagok is csak úgy tudnak segíteni, ha maguk is állandó naprakész kap­csolatban állnak a körzeti földhivat­alokkal. Steiner József a Miskolci Erdőfelü­gyelőség igazgatója az erdőterü­letekkel kapcsolatos árverezésekről az erdőhöz jutott új tulajdonosok er­dőhasználati jogairól szólt, és kérte a Rildrendező bizottságok tagjait, hogy ismertessék a licitálókkal, hogy az erdő osztatlan közös kezelési köte­lezettsége miatt az új tulajdonos nem eshet neki az erdőnek fűrésszel, hiszen az erdő különleges vagyontárgy, azzal a tulajdonos csak bizonyos mértékig rendelkezik szabadon. Hogy mennyire volt sikeres a szakmai tanácskozás, a földárverezések majd eldöntik. Tanácskozás a kárpótlásról Négy X Diszkontáruház (a Szcntpéterl kapui buszvégállomás mellett) Szaloncukor, 1 kg 310 Ft Rumos, mazsolás szaloncuk. 0,7 kg 280 Ft Fehér gyöngybab 1 kg 48 Ft Bolgár őszibarack befőtt, 860 gram 80 Ft Dobozos finn margarin 400 gramm 78 Ft Baromfi szaküzlet (Búza téri csarnok bejárata mellett, Irmuska boltja) Minden szerdán és pénteken pulykanap! Egész héten: baromfiáruk, kedvezményes áron. Különböző konzcrvféleségek, egész héten ol­csóbban! Baromfi kutyaclcdel rendszeresen, ol­csó áron. Csemege Meinl ABC-k (Győri kapu, Széchenyi út, Vörösmarty út) ista sajt r de Luxe sör, fél literes Geller sör, fél literes löncshús, 400 gramm üdítő, dobozos 449 Ft 249 Ft 39.90 Ft 38 Ft 63.90 Ft 26 Ft Hol, mit olcsóbban? Zöldért Diszkont Raktáráruház (Fonoda út, a Hűtőház mellett) Olyinposz citromlé, 1 literes Olymposz citromlé, fél literes Olymposz mandarin-narancs ital, 1,5 literes Dobozos ivólevek, 1 literes (szűrt) Dobozos ivólevek, 1 literes (rostos) 926-os ABC (Testvérvárosok útja) Napraforgó olaj, 1 liter Kristálycukor, 1 kg Csemege debreceni konzerv, fél kg Alma, körte nektár, fél literes Löncshús, 4(H) gramm Piroska szörp, többféle ízű Ichibo kávék nagy árengedménnyel (25 dkg-os) 110­Ecctes almapaprika, 5 literes Hejő ABC (Futó utca) Liba far-hát, l kg-os, mélyhűtött Liba szárnytő, 1 kg-os, mélyhűtött 50 Ft 30 Ft 53 Ft 38 Ft 48 Ft 75 Ft 54 Ft 69 Ft 15 Ft 76 Ft 79 Ft 160 Ft 150 Ft 28 Ft 75 Ft Szárnyas májkrém Sertésmájkrém Pátria ABC (Széchenyi utca) Narancs, reklámáron Trappista sajt Poharas tejföl Sertésmájkrém Darált sertéshúskonzerv, 400 gramm Pepsi cola (dobozos) 7. UP üdítő, dobozos Augusztus 20. utcai Húsbolt (Selyemrét) Sertés rövidkaraj Sertéscomb Sertéslapocka Sertés hosszú karaj Marhafelsál Pollgon Mlnidlszkont (Szeles utca 27.) 18,50 Ft 20 Ft 63 Ft 290 Ft 21,80 Ft 18,50 Ft 76 Ft 30 Ft 30 Ft 310 Ft 300 Ft 290 Ft 280 Ft 280 Ft Só, 1 kg Öblítők , 4 literes 14,30 Ft 218-229 Ft INNEN SZÓLVA Nagy József A jövő embere türelmetlenül éli meg nap­jaink változásait, azokat túlságosan lassúnak tartja, szívesen előrefutna az időben, hogy a ma meghozott döntések hatásait máris érzékelje, hogy bizonyítva lássa, mennyire fontos lenne nagyobb sebességre kapcsolni. Tegyük hozzá, a holnap határozott alakítóit nem elégítik ki a felszínes változások, ha egy intézet kapuja mellett csak a cégtáblát cseré­lik ki, vagy ha egy szervezet, bizottság új nevet vesz fel, miközben eszmei irányítóinak meg sem fordul a fejében tartalmi változtatá­sok bevezetése. Ahhoz viszont már kell egy jó adag fásultság és szkepticizmus, hogy ha nagy ritkán ta­lálkozunk is ilyennel, azt nyomban az összes többire általánosítsuk. Évtizedeken keresztül ismerten óriási ismeretterjesztő feladatot lát­tak cl országszerte a Közlekedésbiztonsági Tanácsok. Az óvodáktól, az iskolákon ke­resztül a lakótelepi és munkahelyi közös­ségekben éppúgy elvégezték jelentős közle­kedési propagandamunkájukat, mint a rend­őri munka segítésében. E tevékenység ha­tékonysági mutatóiról senki sem nyilatkozhat a csalhatatlanság sugallta magabiztosság­gal, mert megmérhetetlen, mennyi baleset történt volna, ha nincsenek az ötletes ve­télkedők, előadások, vetítések, ezer számra kibocsátott propagandaanyagok, iskolai fog­lalkozások, nemzetközi versenyek, magas színvonalú szereplések. S ki tudja megmondani, mennyit ért a türe­lemre intő, óvó, védő jó szó. Bárhogy is volt, a KBT-k befejezték munkájukat, 5 mivel a kö­rülöttünk lévő világ alaposan átalakult, miért maradt volna ez a társadalmi erőket össze­tartó, mozgósító szervezet. Miért ne léphetne a helyébe egy életképesebb, racionálisabb alapokra épülő, s merjük kimondani remé­nyeinket, talán hatékonyságában is rango­sabb szerveződés, a megyénkben ma alakuló Balesetmegelőzési Bizottság. Ismerve közle­kedésünk helyzetét feladata lesz bőséggel. Csak győzze erővel, szakmai felkészültséggel! ÉM-portré Hodossyné Molnár Irén Miskolc (ÉM - FB) - Azon kevesek közé tartozik aki rendőrségi állományban Belügyminiszteri dicséretet és jutalmat is kapott szakszervezeti munkáért. Eddigi életét egyenruhások között töltötte. Megszerette, megszokta, s mint mondja másképp már nem is tudná elképzelni. Tősgyökeres miskolci, de családi körülményei az ország másik szegletébe Baranyába szólították el. 1969-tól a Határőrség különböző őrsein, kerületi parancsnokságán dolgozott adminisztrátorként. 1971-ben a kiskunhalasi parancsnokságtól került át a helyi rendőrkapitányságra, majd 14 évi távol­iét után hazajött. A szakszervezeti munkával, - aminek lépcsőfokain közmegelégedésre dolgo­zott, - korán megismerkedett.s mára helyi tit­kárként folytatja. A mai napig végzi ezt a társadal­mi megbízatást. A megyei főkapitányságon négy vezetőváltást ért meg, de egyszer sem fordult elő, hogy komolyabb nézeteltérést okozott volna szak- szervezeti munkája. Meggyőződése, hogy ma könnyebb, ugyanakkor nehezebb az apró-cseprő feladatok megoldása. Emberarcúvá vált az érdek­védelem a rendőrségen belül, de go nd terhel te bb lett a szűkülő anyagi lehetőségek miatt. A napi gondok feloldásának keresése - mint mondr ja - sokkal kevesebb energiájába kerül a fői- kapitánnyal, mint a kisebb beosztású vezetőkkel! Munkáját mindenki elismeri, megbecsüli, pedig ez sokszor hálátlan feladat. A munka mellett a család', a két nagylány és az unoka igényli az állatid^ anyai, nagyanyai segítséget. Életének mozgátóp rugója - mint eddig is - a közösség volt, s marad mindaddig, míg bírja választóinak bizalmát. ----

Next

/
Oldalképek
Tartalom