Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

1992. November 24., Kedd Mindenes ESZAK-Magyakország 9 Megállapodás az ÉT-tárgyaláson A *r 1^' r/Ialrn /»i HP nn/ I'«* * 4 ^ 1 * " ........ „Az Érdekegyeztető Tanács hat országos szakszervezeti szövetség kezdeményezésére kétnapos ülésén megvitatta javaslataikat az 1993. évi gazdasági-szociális intézkedésekről. Az Érdekegyeztető Tanács a társa­dalmi béke erősítését, a konfliktusok tárgyalásos rendezését szem előtt tart­va az alábbi állásfoglalást alakította ki: 1. Foglalkoztatáspolitika A kormány 1993. február végéig - gazdaságpolitikai összefüggéseket is tartalmazó és összkormányzati fele­lősségre épülő - átfogó foglalkoz­tatáspolitikai stratégiát készít. Ezt kö­vetően - megfelelő bizottsági előké­szítés után - az előterjesztést megtár­gyalja az ÉT plenáris ülése. A straté­gia fő irányaira vonatkozó javaslatait a munkavállalói és a munkáltatói ol­dal a kormánynak átadta. A stra­tégiának tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket is, amelyeket egy rendkívüli foglalkoztatási helyzetben indokolt bevezetni. A szociális partnerek hangsúlyozták az aktív foglalkoztatáspolitika fon­tosságát. A Foglalkoztatási Alap *,1993. évi kerete 18 milliárd forint, en- .nek forrásai: a privatizációs bevé­telekből 12 milliárd forint, a Szolida­ritási Alapból egyszeri átcsopor­tosítással 1,5 milliárd forint, az 1992. évi maradvány (várhatóan) 4,5 mil­liárd forint. Az alap fenti összegét növelheti a privatizációs bevételnek a tervezetten (45 milliárd forint) felüli része a Vagyonpolitikai Irányelvek prioritásainak megfelelően. A Szoli­daritási Alap bevételeiről és fel­használásáról a kormány negyedéven­ként beszámolót készít a szociális partnerek számára. A munkanélküliek jogellenes foglalkoztatásával kapcso­latos ellenőrzésnek mind a munkálta­tókra, mind a munkavállalókra ki kell terjednie. A kormány vállalja, hogy a Szolidaritási Alap befizetéseit és a munkanélküliek ellátását illetően a Foglalkoztatási Törvény tervezett módosításán átvezeti 1993. január 1- jétől: a. / a munkaadó a munkavállaló ré­szére adott, a munkaviszonyból szár­mazó bruttó kereset (amelybe nem tartozik a betegszabadság idejére ki­fizetett összeg) 7 százalékát köteles munkaadói járulékként fizetni. b. / a munkavállalók a főfoglalkozású munkaviszonyból származó, a mun­kaadótól kapott bruttó kereset (amely­be nem tartozik a betegszabadság ide­jére kifizetett összeg) 2 százalékát köteles munkavállalói járulékként fizetni. vezmény helyett 1993. január 1-jétől gyermekenként havi 300 forint adó- kedvezmény kerül bevezetésre, és egyidejűleg a családi pótlék gyerme­kenkénti összege havi 150 forinttal emelkedik. A munkanélküli ellátás­ból kikerülők szociális ellátása a szociális igazgatásról és szociális el­látásokról szóló törvényjavaslatban foglaltak szerint történjen. A családi pótlék továbbra is adómentes marad Azonos esélyeket indokolt biztosítani Más tekintetben a járulék-szabályok nem változnak. A munkanélküli járadék 1993. január 1-jétől érvényes konstrukciója a következő: a járadék folyósításának időtartama a járulékfizetési idő függ­vényében maximum 1 év, amely két szakaszból áll. Az első szakaszban - amely az időtartam egynegyed része - a járadék összege a korábbi állagkere­set 75 százaléka, de minimum 8 600 és maximum 18 000 forint. A második szakaszban - amely az időtartam há­romnegyed része - a járadék összege a korábbi átlagkereset 60 százaléka, de minimum 8 600 és maximum 15 000 forint. Az alsó határ nem vonatkozik az annál kisebb átlagkeresettel ren­delkezők munkanélküli járadékára. A már folyamatban lévő járadékfi­zetéseknél a megállapításkori feltéte­lek változatlanok maradnak. A mini­mális bér emelése az ennél alacso­nyabb összegben folyósított járadé­kok emelési kötelezettségét nem je­lenti. A munkáltatói oldal kiemelten hangsúlyozta, hogy a privatizáció gyakorlatában az átalakult szövetke­zetek számára - formális és informális eljárások során - azonos esélyeket in­dokolt biztosítani más vállalkozókkal, befektetőkkel. 2. Bérek. Az ÉT megállapodott arról, hogy a legkisebb munkabér összege 1993. február 1-jétől havi 9000forint, órabérben számolva 52 forint, a kor­mányrendeletben részletezettek sze­rint. Egyes területek kedvezőtlen jöve­delempozíciói miatt az alábbi kivételek érvényesülnek: A (az MTI tudomása szerint ez a kör a Magyar Iparszövetséghez, a volt OKISZ-hoz tartozó szövetkezetek) ágazatokba tartozó szövetkezeteinél legkésőbb 1993. VIII 1-jétől, a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban legkésőbb 1993. XII. 1-jétől kötelező a fenti összeg alkalmazása. Az agrárszférában a jelenlegi 7 000 fo­rintról 9 000 forintra történő fel­zárkózásra több lépésben kerülhet sor. Az emelés ütemezéséről az ágazatban érdekelt érdekképviseletek az ag­rárpiaci rendtartás jogszabályainak megjelenését követő 30 napon belül megkezdett tárgyalásokon állapodnak meg. Az Érdekegyeztető Tanács - az 1992. évi főbb makrogazdasági folyamatok alakulására tekintettel - megállapo­dott az ez évi bérszabályozás meg­szüntetéséről, mely nem érinti az en­nek jogszabályi kihirdetését megelő­zően év közben megszűnt (átalakult) vállalkozások körét. A kormány az ennek megfelelő tartalmú jogszabályt kiadja. A tandíjkötelezettség bevezetésére az elfogadásra kerülő felsőoktatási tör­vénnyel összhangban is további tár­gyalások során kialakítandó ösz­töndíj-rendszerrel, adó- és hitelkonst­rukcióval együtt kerülhet sor. A ter­mészetbeni juttatások az 1975. évi II. törvény módosító javaslatának 103/A paragrafusában foglaltak szerint ké­peznek társadalombiztosítási járulék­alapot. 4. Adórendszer Az ÉT elfogadta, hogy 1993-ban az általános forgalmi adó a következő feltételekkel kerüljön bevezetésre. A gyógyszerek és a lakosság által használt háztartási elektromos energia 0 százalék adókulcsú. A lakásépítés­nél, -vásárlásnál, -bővítésnél, vala­mint a lakással kapcsolatos közműve­sítésnél az általános forgalmi adó visszatérítése részlegesen fennmarad a következők szerint: a számla szerint kifizetett általános forgalmi adó összegének 60 százaléka igényelhető vissza, lakásonként leg­feljebb azonban a. , építés és vásárlás esetén 400 000 forint, b. , bővítés esetén 200 000 forint, c. , közművesítés esetén 50 000 forint. A kedvezményes kulcs a beterjesz­tett törvényjavaslatban foglalt mér­téktől eltérően 6 százalék. Az ÉT elfogadta, hogy a személyi jö­vedelemadó a következő feltételekkel módosuljon 1993. január 1-jétől. A családi pótlék továbbra is adómentes marad. A jelenlegi havi 1 300 forint gyerme­kenkénti adóalap-csökkentő kedvez­mény megszűnik, és ennek helyébe gyermekenként havi 300 forint adó- kedvezmény kerül bevezetésre, egy­idejűleg a családi pótlék gyermeken­kénti összege havi 150 forinttal emel­kedik. A személyi jövedelemadóba 1993. január 1-jétől új elemként kerül beépítésre havi 200 forint mértékű, az aktív alkalmazotti körre vonatkozó, adóból levonható kedvezmény. A munkavállalói oldal kezdeménye­zésére a természetbeni juttatások adó­mentes- köre a következők szerint alakul. Az Uzemétkeztetésben 1 000 forin­tos határig a juttatások köre; a munkaruha természetbeni szolgálta­tása, illetve a munkaruha-utalványa; a munkavállaló és családtagja részére a munkáltató által biztosított utazási szolgáltatás; a Nemzeti Üdülési Ala­pítvány által, valamint a munkáltató saját, illetve bérelt üdülőjében biztosí­tott üdültetés; minden más természet­ben biztosított juttatás és szolgáltatás - kivéve azok pénzbeni megváltását - adómentes. A költségvetési intézmények működési feltételei A nők nyugdíjkorhatárának emelése 1995-től Ugyanakkor felhívja az ÉT a munkál­tatók és a szakszervezetek figyelmét arra, hogy továbbra is érvényesnek tekinti az 1991. december 13-i ülésén lett ajánlását, amely arra hívott fél, hogy a vállalkozásoknál az éves át­lagkeresetet 1992-ben 28 százalékot meghaladóan ne növeljék. Az ÉT egyetértett abban, hogy 1993- ban már nem indokolt a bérsza­bályozás a vállalkozási szférában. A fentiek figyelembevételével a kor­mány 1993-ra nem ad ki rendeletet a vállalkozások éves keresetnöveke­désének központi szabályozására. Ugyanakkor szükséges, hogy az ÉT 1992. december közepéig meg­állapodjon a vállalkozási szféra kere­setnövekedésének 1993. évi . általa kívánatosnak tartott - átlagos mérté­kéről, valamint az ágazatok-szakmák és a vállalkozások szintjén bértár­gyalásokat folytató szociális partne­reknek ajánlott minimális és maxi­mális keresetnövelési mértékekről. Az ÉT áttekintette a csődeljárás alatt álló vállalkozások munkavállalói jo­gos bér és végkielégítés védelméről szakértői szinten eddig folytatott egyeztetések eredményeit. Egyetértett azzal, hogy 1993. február 4-eig ké­szüljön egyeztetett szakértői javaslat az ÉT plenáris ülés részére. 3. Társadalombiztosítási ellátások, szociális támogatások A szociális partnerek megállapodtak abban, hogy a nők öregségi nyug­díjkorhatárának emelésére 1993 és 1994 években nem kerül sor. Az érin­tett korosztályok felkészülése érdeké­ben azonban már most meghirdetésre kerül, hogy a nők nyugdíjkorhatára 1995. január 1-jétől kétévente 1-1 évvel emelkedik olyan módon, hogy meghatározott feltételek mellett az emelt korhatár előtt is nyugdíjba lehet menni. A rugalmas rendszer konkrét feltételeit a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzattal közösen kell kidolgozni. Megállapodás született abban is, hogy 1993. július 1 -jétől a résznyugdíjra jo­gosultsághoz szükséges szolgálati idő minimum 15 óv legyen. /y nyugdíjak 1993. évi átlagos c- melésénck mértéke 14 százalék. 1993-ban a baleseti özvegyi nyugdíj­ban nem történik változás, tekintettel arra, hogy a balesetbiztosítási rend­szer reformja folyamatban van. A gyermekek után járó adóalap-kcd­5. A költségvetési intézmények mű­ködési feltételei A szociális partnerek megállapodtak abban, hogy bérpolitikai intézkedé­sekre 10 milliárd forintot indokolt el­különíteni, melyet 1993. május 1-jei hatállyal kell felhasználni differenci­ált módon és mértékben: a. E keretből nem részesülnek a véde­lemben, az igazságszolgáltatási ága­zatban dolgozók, valamint a felső- oktatási intézmények oktatói. b. Kiemelten kell kezelni a köz- és szakoktatási, egészségügyi, művé­szeti, közgyűjteményi, közművelő­dési és kutatóintézmények dolgozóit. c. A 2-es pontban foglalt havi béreme­lés mindenkori mértékének kétharma­dát kitevő bérfejlesztés illeti meg a helyi közigazgatási dolgozókat. d. Az egyéb ágazatok intézményeiben dolgozók számára a 2-es pontban fog­lalt mérték egyharmadát kitevő bér- fejlesztés valósítható meg. e. Az ágazatonkénti bérpolitikai intéz­kedés pontos mértékét a fenti elvek alapján a KIÉT keretei közölt kell megállapítani. f. Az esetlegesen működésképtelenné váló intézmények számára a költség­vetés központi tartaléka biztosít mű­ködési garanciát. 6. A szakszervezetek közötti megál­lapodás kérdésköre A hat szakszervezeti szövetség szep­tember 10-i megállapodásából ki­indulva a kormány és a szakszerveze­tek a következőkben állapodtak meg: 1. A kormány visszavonja a szakszer­vezetek közötti választásról, a szak- szervezeti vagyon megosztásáról szó­ló 6 486 számú törvényjavaslatot. 2. A kormány november 30-áig olyan, a társadalombiztosítási önkormányza­ti képviselők választásáról szóló tör­vényjavaslatot terjeszt az Országgyű­lés elé, amely szerint meghatározott feltételeknek eleget tevő országos szakszervezeti szövetségek, illetve velük azonos feltételeket teljesítő szakszervezeti választási szövetségek jogosultak listát állítani. 3. A kormány és a szakszervezetek e- gyetértettek abban, hogy az 1991. évi XXVIII. törvény módosítására vonat­kozó törvényjavaslat tartalmában és a benyújtás módjában 1992. december 10-éig közös megállapodásra jutnak, amely alapján a kormány a törvényja­vaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. KOMMENTÁR A Szolidáris Munkásszövetség különvéleménye 7. Különvélemények A munkáltatói oldal különvéleménye Az ÉT munkáltatói oldala kijelenti, hogy az 1992. november 21-22-i ÉT plenáris ülés során az általános forgal­mi adó mértékére vonatkozó, a kor­mány és a munkavállalói érdekképvi­seletek közötti megállapodás során nem volt lehetősége a mérték változá­sával kapcsolatos álláspontját és ja­vaslatait kifejteni. A kormány és a szakszervezetek közölt az ülésen ko­rábban kialakult 5 százalékos áfa he­lyett a 6 százalékos áfa mértékére vo­natkozó megállapodás miatt a mun­káltatók által meghatározott, a többi megállapodásra vonatkozó feltétel- rendszer oly módon változott, amely a munkáltatók számára indokolttá tette volna a Szolidaritási Alapba történő munkáltatói befizetés tervezett mérté­kének 0,5 százalékos csökkentését. Ezt az utólagos javaslatukat a kor­mány elutasította és a szakszervezetek sem támogatták. A munkáltatói oldal azonban átérezve azt a felelősséget, amely a társadalmi béke fenntartása érdekében reá hárul, eltekint attól, hogy az Alapszabály 36. pontjában foglalt lehetőséggel élve, a téma el­napolását kérje. A fenti különvélemé­nyekkel együtt a kialakult megállapo­dásokat a munkáltatói oldal elfogadja. A Szolidaritás Munkásszövetség különvéleménye Az ÉT megállapodásai között a 6. pont tartalmában egyet nem értve, s azért, mert ez a 6. pont alatti tételek a hat szakszervezet tisztázatlan jogi és politikai akaratának rendelte alá az ET megállapodások egészét - a Szolidari­tás a megállapodást nem írja alá. Ő / Fecske Csaba Ebben az új helyzetben minden, de minden sokkal bonyolultabb lett. Nemcsak fekete és fehér, de különböző színek, színárnyalatok is léteznek, melyeknek nevét se tudjuk. A demok­rácia - mint tapasztaljuk -, nem csupán ad - szabadságot, jogot, egyéb fényűző, s jobbára spirituális természetű dolgot -, hanem azzal, hogy nagykorúsít, mint állampolgárt, hirte­len magamra hagy, megfoszt a biztonságér­zettől. Az ember szabadságra született. Csak­hogy! Ha például a hosszabb időt állatkert­ben töltött vadállatot szabadon engedik, visszajuttatják eredeti életterébe, a tapaszta­latok szerint hamarosan elpusztul. Mert már nem tudja megszerezni a táplálékot, mert el- kényclmesedett, mert egészen más életfel­tételek mellett kelleti élnie. Magyarán: elfajzott. Mutáló kreatúra vált belőle. Azt hiszem, valahogy így van a szocia­lizmusból szabadult ember is. Nem mindenki tudja megteremteni magának az életfeltéte­leit. Az emberek keze nem egyformán ügyes, elméje nem egyformán éles, nem egyformán ruganyosak az izmai. Erkölcsi világát is más­más útjelző táblák szabályozzák. Ebben az új helyzetben van, ami jó és még több, ami nem jó. Az újhoz hozzá kell szokni. Harcolni kell. Nem elég létezni, vegetálni. Harcolni kell! Ez az élet alapvető törvénye, a harc. A kenyérért, az igazunkért, az életün­kért, mindenért. Farkastörvény. Ez fiatalon megtanulható, megharcolható. Idősebb kor­ban viszont ez már sokkal nehezebb. Ezért, hogy olyan sokan a perifériára szorulnak. A lét peremére. Az állatkcrtből a vadonba enge­dett fogatlan oroszlánok. Ez volna a szabad­ság? Ez a pusztulás és a halál szabadsága! Félreértés ne essék: nem a régit sírom vissza. Csak ezt az újat kritizálom. Én is ab­ban a tévhitben éltem, mint annyian, akik azt gondolták, ha az a régi rossz megszűnik, cgycsapásra jóra fordul minden. Ahogy Móricka elképzeli! A politika olyan - játék?! -, amit még tisztes­séggel, tehetséggel is kegyetlenül nehéz jól csinálni, hát még azt nékülözve, vagy az azt nélkülözőkkel szemben! Az ember nem győzi a fejét kapkodni. Alig is ért valamit az egészből. Holott ez az egész cirkusz érte kellene hogy legyen. Tele a hócipője a sok rizsával, sóderral, ígéretekkel teli a padlás. Spájzolhat belőle szűkösebb időkre is. Az átmeneti időszak mocsarán gázolva át, megrökönyödve tapasztalom, hogy egye­seknek még cipője talpa se sározódott be, míg mások nem győzik a miazmás masszái nyeldekelni. Vajon valóban ezt akartuk-e, ami most van? Lehet-e még ebből az, aminek lenni kelllenel, amiben reménykedtünk? Van-e remény, hogy lesz remény? Költői kérdések ezek. Választ szavak nem ad­hatnak. A Páneurópai Unió közgyűlése Miskolc (ÉM) - Jelentős eseményre kerül sor e héten a fővárosban. A Páneurópai Unió Magyarországi Egyesülete e hét végén, november 27-én, délután 2 órai kezdet­tel tartja éves közgyűlését Budapesten. A tanács­kozás színhelye a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem díszterme lesz, a XI. kerület. Villányi út 29-35. szám alatt. Az eseménnyel egyidőben tartja alakuló közgyű­lését - ugyancsak a már említett fővárosi helyszí­nen, a Kertészeti Egyetemen - a magyarországi egyesület ifjúsági tagozata. A Páneurópai Unió Magyarországi Egyesületének megyei és miskolci regionális szervezete megfele­lő számú jelentkező esetén autóbuszt indít a köz­gyűlésre a fővárosba. Az utazás költségét az egyesület fizeti. Jelentkezni szerdán este 6 óráig lehet Miskolcon, a szervezet Erzsébet téri székházában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom