Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-17 / 271. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1992. November 17., Kedd-----------JEGYZET-----------­M . Szabó Zsuzsa Hazánk fölött állítólag évente több mint öt­száz időjárási front vonul át. Szerencsére, jó részük olyan magasban, hogy élettani hatását meg sem érezzük. Amit megérzünk, az is éppen elég. Panaszkodnak a kollégák, a rokonok, az is­merősök. Az egyik a melegfrontra, a másik a hidegre érzékeny. Persze, a frontok sem egy­formák: az egyikben is akad irritáló, a másik­ban is. A front-érzékenyek panaszai ilyesmikből áll­nak: fáj a műtét, a törés helye, meg egyébként is: itt fáj-, ott fáj. valami sehogy sem stimmel. Van, aki a légnyomás növekedését úgy érzi, mintha bogár lenne egy rovargyűjteményben, amit nem öltek meg rendesen. Kínjában csak vergődik, menne, de nem bír, mert valami lenyomja, visszatartja. Jönnek természetesen a fejgörcsök, a vérnyomás növekedése, vagy csökkenése következtében fellépő migrének, kész kínszenvedés! A frontok hatása közvetlenül mérhető: megugrik a közlekedési balesetek száma, a szívbetegek, asztmások légszomjjal küszköd­nek. Az emberek összekapnak, a postán sorra rontják a betétszámlakönyvek kitöltését, a büfékből pillanatok alatt elfogy a kaja - attól fiigg, éppen milyen front van. Kész téboly a frontérzékenység! Sorolom nyugdíjas kollégánknak a front­érzékenységről gyűjtött tapasztalataimat. Kérdem, melyik frontra érzékeny? Legyint, nem hisz a frontokban. Majd hoz­záteszi: volt azért ő is front-érzékeny. A II. Világháborúban és 1956 őszén. De akkor nagyon! Csak nyolcvanan reklamáltak Sátoraljaújhely (ÉM- F.B.) - Lapunk október 31-i számának 16. oldalán „Kétszáz cigány rekla­mált a kocsmában” - címmel rövid tájékoztatást adtunk a Sátoraljaújhelyen történt botrányról. Az írás alapja - mint minden esetben - a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányságának napi közleménye volt. A tudósítást követően La­katos Tibor (Sátoraljaújhely, Köztársaság út 29.) alatti lakos, helyi tisztségviselő szerkesztőségünk­nek írt levelében számos pontban kifogásolta a tu­dósítás hitelességét. Munkatársunk november 10- én személyesen kereste föl a sátoraljaújhelyi kapi­tányságon Albert Lajos őrnagy bűnügyi osztályve­zetőt, aki a levél tartalmára - a rendelkezésére álló eddigi adatok alapján - válaszolt.- K.T. és M.J. közötti vitát ami botrányba torkol­lott, többletszámlázásból eredt. K.T.-éknek két üzletük, egy vegyesbolt és egy italbolt van a Köz­társaság úton. Napi gyakorlat, hogy számos család hitelben vásárol, amit később kiegyenlít. A rend­őrség a tulajdonostól 13 füzetet foglalt le betekin­tés címén. A teleírt oldalak egyértelműen bizonyít­ják, hogy ezertől ötvenezer forintig kaphattak hi­telt az erre rászorulók. Ez esetben a tulajdonos fe­lesége 140 forinttal számlázott többet, amit M.J.- né nem hagyott szó nélkül. A két család között el­indult a lavina, egyre több embert görgetve maga előtt. A fenyegető tömeg láttán, s az egyre durvább szópárbajba keveredett kocsmáros segítség után nézett fia közreműködésével, aki további támoga­tókat keresett. így a családdal együtt nyolc-tíz fő rendezkedett be védelemre, az italboltban. Megállapítást nyert, hogy olyan önvédelmi, táma­dó eszköz ami fegyvernek számít, egyik csoport­nál sem volt. A rendőrség helyszínre érkezését kö­vetően a rendőrtiszt kérésének eleget téve az ösz- szegyűlt emberek békésen hazatávoztak. A bűnü­gyi szakember elmondta, hogy a gyors intézkedés nem tette lehetővé annak megállapítását, kinél mi­lyen önvédelmi, vagy támadó eszköz van, s így le­foglalásokra sem került sor. A tudósításban emlí­tett kétszázas létszám annak a két közbiztonsági járőrnek a bemondásán alapult, akik a gyér világí­tás miatt csak saccolni tudtak. A rendőrtiszt szerint ez a szám - a kíváncsiskodókat is beleértve - nem lehetett több mint ötven-nyolcvan ember. Ez idáig mindkét táborból 15 személyt hallgattak ki tanú­ként, sok esetben egymásnak ellentmondóan. A vizsgálat jelenlegi szakaszában arra keresnek vá­laszt, hogy kinek, milyen szerepe volt ebben az ügyben. Csoportosan elkövetett garázdaság bűn­tettében folyik az eljárás, s további tanúkat hallgat­nak ki. Csak a szembesítések után válik egyértel­művé a felelősség megállapítása. Rendszerváltás Dövényben Dövény (ÉM - MSzZs) - Kocsis Fe­renc Egerből írta levelét. Ott él ugyan évtizedek óta, de gyakran hazajár, s ma is büszkén mondja, hogy ő dövé- nyi születésű. A falu az utóbbi két évben annyit fej­lődött, amennyit korábban évtizedek alatt sem. Állítja Kocsis úr, hogy ez az igazi rendszerváltás: a kis falvak önál­lóságának visszaadása és az, hogy a községek végre megtanulnak a saját lábukon állni. Falu a hegyek között Dövény felé a Szuha völgyében halad­va jutunk el, érintjük Felsőnyárádot, Jákfalvát, majd elénk tárul a kis, he­gyek közé zárt falu. Ami először az u- tas szemébe tűnik, az a szépen lefes­tett, gondozott környezetű iskola. Majd házak sora: kisebbek, nagyob­bak, régiek, újak. Látni néhány lelaka­tolt kaput is, kihaltak, vagy elköltöz­tek a házból. A falu központjában a szokásos „műintézmények” találha­tók: a bolt, a Központi Hörpölde nevű kocsma, az óvoda. Az már első látásra feltűnik, hogy ezen a részen frissen aszfaltozott úton járhatunk (korábban sártenger volt - mondják a dövényiek), hogy a patak medrét szépen kikövezték, s hogy szép új közvilágítási lámpák sorolnak az út mentén. A gyönyörű hegyekből csak sejlik va­lami. Sajnos, éppen köd van, de érez­Szarka Miklós, aki mindig hazajött ni: itt mindig jó a levegő. Az erdő megvédi a községet a már-már min­denhová eljutó szennyező anyagoktól. Igaz, hogy ez sem érintetlen terület ebből a szempontból, de mondják, a közeli Zsupponyi-völgy és a Szörnyű­völgy még mindig szép. A kisvadak már ott is kipusztultak, de szarvast, ő- zet még látni olykor. No és van gom­bászó hely is a közelben, ezt Pince­völgynek hívják. Található Dövény mellett természetesen pincesor is, ahol a helyben termett, nem épp világhírű, de elkortyolgatható bort erjesztik, tá­rolják. Idegen szemmel olyasmi a falu, mint a Bükkben népszerű üdülőfalvak. Dacá­ra a ködnek könnyen megállapítható: ez lenne az igazi szerepe. Szembetűnő az is, olyan ez a kis falu, mintha maga lenne a béke szigete. Van végre iskola A dövényi gyerekek az 1990-es tané­vet még Felsőnyárádon töltötték, ki­csik, nagyok egyaránt. A szülők köz­ben lelkesen küzdöttek a körzetesítés ellen. Mondták: legalább az apróbbak tanulhassanak helyben, hiszen nekik még különösen nagy teher a buszozás és féltik a kicsiket. Törekvésük szerencsésen egybe esett a közigazgatási elképzelésekkel, így az 1991-es tanévet már a régi-új isko­lában kezdhették az elsősök, a máso­dikosok és harmadikosok. Előbb per­sze szépen rendbe hozták a főúton ta­lálható épületet, amely ötven éven át az volt, ami ma is, iskola és katolikus templom egyben. Kovács Istvánné iskolavezető és a gyerekek sem haragszanak, hogy megzavarjuk az órát. Az apróság ki­szalad az udvarra, míg tanítójukkal beszélgetünk.- Több mint húsz éve tanítok - kezdi Kovácsné -, Kazincbarcikáról kerül­tem ide egy pályázat elnyerésével. A kérdésre, hogy egyetlen tanteremben három osztálynyi, de mindössze 16 gyereket tanítani nehéz-e, a pedagó­gusnő elmosolyodik:- Dehogy nehéz! Először ugyan én is féltem, de rájöttem, remekül meg le­het osztani a feladatokat, jól lehel gaz­dálkodni az idővel. Amikor jöttünk, a harmadikosok épp fogalmazást írtak, a másodikosok ol­vastak, az elsősök a tízes szám osztá­sán dolgoztak - teszi hozzá. Szavaitól érezni, szívesen és szívvel csinálja. O a tanítónő, a vezető, a gazdaságis, és egy kicsit az anyukája is a gyerekek­nek. Körbenézünk a tanteremben. Hátsó részét ajtókkal lezárták, ha szétnyit­ják, mögötte az oltár, a tisztelendő úr hetente egyszer jön ide misézni. Na­gyon praktikus megoldás. Van színes tv, video, taneszközökből minden, ami kell. Igaz, a padok használtak, de jó állapotban vannak. Szép és új a li­nóleum és gondozott, ápolt az egész iskola.- Lesz utánpótlásuk a gyerekeknek?- Igen, az óvodától a jövő ősszel nyolcán kerülnek ki. A három har­madikosunk Nyárádra megy, a sza­porulatunk így is öt elsős lesz. Kovácsné azzal búcsúzik, hogy nyu­godtan keressük a polgármestert, mert úgy látja, hazajött. Éppen kis szinteti­zátor után jár. Ez is az iskolásoknak kell... Tények és számok Dövénynek 348 lakosa van. Közülük hatvanan cigányok. A faluban ennek elenére nincs „cigánykérdés”. Ugyan­úgy dolgoznak, tanulnak, építkeznek, élnek, mint a többiek. A lakosok 40 százaléka nyugdíjas. A többiek dön­tően Fekete-völgybe, a bányába jár­nak dolgozni. Amíg van munka, mert sajnos, a bányászat is halódik. Akad már 24-25 munkanélküli is a község­tón. Velük és családjukkal a lehetőség szerint törődik az önkormányzat: se­gélyeket adnak a nehéz helyzetbe ke­rülteknek. A helyi önkormányzati tes­tület mindössze öt tagú. Üléseik párt- politikai csatározásoktól mentesek. Ez szinte természetes, hiszen valameny- nyien függetlenek. A község költségvetése tavaly 7 millió 400 ezer forint volt. A képviselők na­A faluban mindig akad építeni való gyón jól beosztották, áthoztak az idei évre is egymillió forintot. Az önkor­mányzati irányítás, az önállóság két éve alatt Dövény valóban sokat fejlő­dött. Mindenek előtt az iskolát kell említeni, amelyet az idén a kerítés megépítésével fejeztek tó teljesen. A központi út aszfaltozása, a közvilágí­tás is sokba került. Az óvoda veszte­ségét a község fedezi és főznek elvi­telre is, 8-10, arra rászoruló idős em­bernek. Van felújított patakmedrük, közösségi antennarendszerük, épül az óvoda kerítése. Igaza van levél­írónknak, a falu fejlődik. Ezekkel együtt léteznek a nagy hiányosságok. A telefont délig kapcsolja a Távköz­lés, utána csak segélykérő készülék működik. A vizet pedig - mint hason­ló helyeken megszokhattuk - ásott ku­tak adják, nem éppen jó minőségben. A polgármester szülőfaluja- Tősgyökeres dövényi vagyok - mondja Szarka Miklós polgármes­ter -, igaz néhányszor elmentem, de csak hazajöttem. A foglalkozását tekintve géplakatos fiatalember dolgozott a '70-es évek elején az NDK-ban, majd Tunéziában, Szíriában. Végül hazajött, családot alapított, építkezett Dövényben. Kéri, hogy ne dicsérjük az újságban, mert - mint mindenütt - náluk is van, akinek nem tetszik a fejlődés hánya, 248 pol­gár között is akadnak ellenkezők. Nyilván természetéből fakad, de a gondokat sorolja. Orvos ugyan heten­te egyszer rendel a faluban, de a ren­delő korszerűtlen, felszerelése elavult. A legközelebbi gyógyszertár Mú- csonyban van, a tömegközlekedési árak nagyon megdrágítják a gyógy­szert. Ajánlottak már 50 ezer forintért valamiféle telefon-megoldást a pol­gármesternek, de azt mondja: most ez nagyon drága, ilyen kis helyen vigyáz­ni kell a pénzre. Ez az oka annak is, hogy a vezetékes víz szinte elérhetet­lennek tűnik. Mindezek ellenére Szarka Miklós megerősíti a máshol már hallottat: nem is olyan rossz az önkormányza­tok támogatási rendszere, Dövénynek korábban sosem volt ennyi szabad pénze, igaz, önállósága sem. Ezt erő­síti meg az éppen Dövényben tartóz­kodó levélírónk, az Egerben élő Ko­csis Ferenc. Az a baj, hogy mindig kí­vülről irányították Dövényi, a tanács­elnökök sorában csak egy akadt, aki a szívén viselte a falu sorsát De most végre a sajátjuk ül a polgármesteri széktón, s ennek hatását érezni a fa­lun. A kérdésre, hogy miért szeretik Dövényt, mindketten töprengve vála­szolnak:- Mert szép, csöndes, mert a mi fa­lunk és mert szorgos, dolgos emberek lakják. Fotók: Laczó józseí Miskolc is a hálózat tagja lett Miskolc (ÉM-F.B.) — A napokban új számítás- és irodatechnikai üzlettel lett gazdagabb Miskolc. A Duna Elek- tronic Rt. a Szemere utca 16. szám alatti alagsorában kialakított egysé­gének már a megnyitó napján számos érdeklődője volt. A cég jelenéről, jö­vőbeni céljairól Madaras János vállal­kozási és kereskedelmi irodavezető elmondta, hogy az amerikai-magyar vegyesvállalat nagy hagyományokkal rendelkező szolgáltató és fejlesztő vállalkozás. Mára országos hálózattal rendelkezik, s a hozzátartozó számító­központjaival, nyomdáival, oktatási, szervizés kereskedelmi egységeivel a számítástechnika minden területén je­len van. Olyan előnyöket kínál, ame­lyekkel j>énz, idő és munkaerő takarít­ható meg vállalkozásban. Azok az in­formatikai, számítástechnikai és ügy­viteli tórendezések, amelyek közvet­lenül e termékek gyártóitól jutnak el a SZÜV hálózatán keresztül a megren­delőhöz, csúcstechnológiái képvisel­nek. Mindezek már megtalálhatók Miskolcon is. A vállalatcsoportot 26 egység alkotja Budapesttől Pécsig, Nyíregyházától Szombathelyig. A Duna Elektronika Rt. elnöke a magyar származású Peter Freed egyik szak­mai megnyilatkozása alkalmából kö­zölte: a kelet-európai államok közül elsőként az óhazában kívántam meg­valósítani az amerikai stílust amerikai védjeggyel, amit a Micro Age képei­vel a világban. A magyar gazdaság át­formálása, a piacgazdaságra való át­térés a Micro Age jelenlétével gyor­sabbá és sikeresebbé válhat. Emlékműavatás Szegilong (ÉM) - A második világ­háború helyi áldozatainak állított em­lékművet avatták fel november 15-én délben a 290 lelket számláló Szegi- long kultúrházának kertjében. A ke­gyeleti megemlékezésen jelen voltak a falu lakosságán kívül az elesettek távol élő hozzátartozói, az egyházak képviselői is,akiket Szabó András pol­gármester köszöntött. Az ünnepségen dr. Papp Ferenc, a képviselői iroda ve­zetője mondott beszédet. Az erdélyi szobrászművész, Petrovits István alkotta faragott kőtömbön, il­letve az azon elhelyezett fekete már­ványtáblán kilenc név szerepel. Mint a település polgármestere el­mondta, a helyi önkormányzat meg­alakulása után rögtön felmerült, hogy az első világháborús emlékmű mellett szükség lenne az 1939-45-ös világ­égés ártatlan halottainak is ilymódon emléket állítani. Mivel a község lakói­nak szintén általános igénye volt a ki­lenc áldozatról méltón megemlékezni, így a falu védőszentje, Szent Erzsébet tiszteletére rendezett búcsú napján, a tisztán önkormányzati pénzekből fi­nanszírozott emlékművet át is adták. Új áruház Szendrőn Szendrő (ÉM) - Szendrőn, a Hősök terén épített új áruházat adnak át 1992. november 19-én, csütörtökön. Az ün­nepséget Veres József, az ÁFÉSZ el­nöke nyitja meg, majd Várnainé dr. Krasznai Magdolna MÉSZÖV titkár adja át az ÁFÉSZ Bódva Áruházat a falu lakosságának. Üdülési lehetőségek Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szakszervezetek az alábbi üdülési lehetőségeket kínálják .tagjaiknak: Siófok, szanatórium, II. o., december 2-22-ig, ára 6300 forint. Át- , vehető az Egészségügyi Szakszerve­zetnél (Miskolc, Mindszent tér 3. IV.e., telefon: 342-452); Siófok, Ezüstpart, házaspári, november 18- deccintór 1-ig, ára 7840 forint. Át­vehető a Postás Szakszervezetnél (Miskolc, Mindszent tér 3. IV. e., tele­fon: 342-420); Hévíz, Postás Üdülő, házaspári, november 19-decembcr 2- ig.ára 12 040 forint. Átvehető a Postás Szakszervezetnél (Miskolc, Mind­szent fér 3. IV. e., telefon: 342-420); Hévíz, Postás Üdülő, házaspári, de­cember 3-16-ig, ára 12 040 forint. Átvehető a Postás Szakszervezetnél (Miskolc, Mindszenl tér 3. IV. c., tele­fon: 342-420). Kovács Istvánná három osztály 16 tanulóját oktatja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom