Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-11 / 266. szám
1992. November 11., Szerda Abaúj Tájain A fájdalom „tűzoltói” Halmaj (ÉM) - Igencsak nagy változásokon megy keresztül Halmajon az egykori tűzoltószertár. Átalakítják, kibővítik, és ráadásul soha többé nem térnek ide vissza a lángok megfékezésében oly’ jó szolgálatot tett szerszámok. Bár a fájdalom is éget. Sokszor jobban, mint a húsba maró tűz. És ezentúl a fájdalmon segítenek majd az itt dolgozók: fogászati rendelővé lép elő a szertár. A kétmilliós beruházásnak mintegy a felét pályázatokkal kívánja megszerezni az önkormányzat. Négyszázezer forintot már kaptak a Megyei Munkaügyi Központtól, hiszen munkahelyeket is teremtenek a rendelő beindításával. Az Állami Fejlesztési Intézettől még nem kaptak választ, de ha esetleg elmaradna az innen várt segítség, akkor is befejezik a munkát. Igaz, nem kis feladat lesz saját erőből előteremteni azt az összeget is. A tervek szerint január elsejétől nem kellene többet Szikszóra utazniuk a beteg embereknek. Szentistvánbaksa, Hernádkércs, Felsődobsza, Nagyki- nizs, Kiskinizs és természetesen Halmaj polgárai mind az új, alig négy hónap alatt létrehozott rendelőben kezeltethetik majd fájós fogaikat. Másfél száz boldog mosoly Vilmány (ÉM) - Az Abaúj északi csücskében fekvő Vilmány is azok közé a települések közé tartozik, amelyek a közelmúltban - Encs koordinációjával - segítséget kaptak a Népjóléti Minisztérium Gyorssegély Alapítványától. Bizony bőven volt helye a megkapott 135 élelmiszercsomagnak. Egyre kevesebb a környéken a munkalehetőség, az 1350 lakosból már a kétszázat közelíti a regisztrált munkanélküliek száma. Bár a gyerekek iskolakezdésre kaptak pénzbeli támogatást, mellé ingyen tankönyvet, alap írószerkészletet, karácsonyra pedig ismét némi pénzbeli juttatást, még ez a segítség is kevés, főleg a sokgyermekes családoknál. Az önkormányzat szociális bizottsága most mégis az idősek mellett döntött, közöttük osztották szét a gyorssegélyt. Az önkormányzatnak kellett még 35 csomaggal kipótolnia a küldeményeket, így szállíthatták ki minden 55 év feletti nyugdíjas nő és 60 év feletti nyugdíjas férfi lakására a gondoskodás csomagjait. Ki mosolyogva, ki könnyezve, de mindenki örömmel fogadta a megkapott csomagot - talán még az élelmiszernél is többre értékelve az ezáltal is jelzett figyelmességet. Hófehérke Encs (ÉM) -A miskolci Csodamalom Bábszínház Encsen mutatja be november 12-én, csütörtökön a Hófehérke és a hét törpét. Több előadásra is várják a kicsiket a Művelődési Házba, délelőtt és délután egyaránt kétszer mutatják be a bábjátékot. Védett növények Szikszó (ÉM) - A Szikszó környéki táj nemcsak szép, de értékes is. Ha nem is burjánoznak, de élnek értékes növények a környéken. És a szomorú statisztikák alapján, melyek szerint a védett növények száma napról napra nő, a ma még védelem alatt nem álló növényekre is érdemes odafigyelni. A Ilemád árterének a szépségét kellene megőrizni. A Gibárt és Gesztely közötti dombvonulat egyes részein viszont olyan ritka, védett növények élnek, mint a tátorján, a leánykökörcsin, a tavaszi hérics vagy a magyar nőszirom. A virágok kedvelőinek bizonyára sokat mond a szibériai nőszirom és a Janka tarsóka aeve is. Ezek a volt folyómederben ne sebb-nagyobb foltokban, de on°s a környéken a macskahere is. SakszA környékén az egyik legértékesebb, védelmet érdemlő területe rrur a Cserehátra esnek. Az Aszaló felé vezető dűlőutak mentén él ugyanis a lörpcmandula és szomszédja, a par a gi zsombor. Bútorok az Abaúj tói Bárszekrénysorokat is láthatnak a gyár mintatermében az érdeklődők Encs (ÉM - DK) -Termékbemutatót láthatnak jelenleg az érdeklődők az Abaúj Bútorgyártó és Értékesítő Kft. rnintatermében. A BUBIV Encsi Bútorgyár utódjaként alakult '90 januárjától a BUBIV Abaúj Bútor Kft. Az önállóan működő, ám teljes mértékben állami tulajdonú kft.-ben jelenleg 330 ember dolgozik. Jánosik Lajostól, az üzemfenntartási és minőségellenőrzési osztály vezetőjétől megtudtuk, hogy a termékszerkezet hatvan százalékát a szekrénysor termelés teszi ki, a többit pedig a kárpitos bútorok adják. A gyárban naponta 15-20 szobányi berendezés készül el. Négyszázmilliós termelési értékkel dolgoznak, az összes termelési érték mintegy negyede az idén közületi bútorok készítéséből, helyszíni összeállításából adódott. Tavaly nagyobb arányú volt az ilyen jellegű megrendelés, egy kanadai üzletembernek például Moszkvában építettek czerágyas szállodát. Az önállósodás igénye komolyabb fejlesztési terveket vetett fel. Az öt- venmilliós beruházás egy részét munkahelyteremtő pályázatból valósították meg, 25 főnek biztosítva ezzel munkalehetőséget. A létszám tehát nőtt a tavalyihoz képest. S nőtt a belföldi termelés is. Termékbemutatókat általában másfél évente rendeznek, ilyenkor meghívják az ország összes bútorboltjának vezetőit, hiszen mindegyikkel személyes kapcsolatuk van. A „látogatás” eredménye sokszor komoly megrendelés. Jellemző új termékeik a bárszekrénysorok, vetélytársuk >cbben a kategóriában hazai viszonylatban nincs. Általában kétévente lecserélődik a termékek fele. Örömmel mesélte az osztályvezető, hogy ez évre már nem tudnak megrendeléseket felvenni. S ahhoz képest, amilyen pangás volt az elmúlt években a bútorpiacon, régen nem volt ilyen, hogy két hónapra előre biztos megrendeléseik vannak. A „Hejcéért” cím az egri érseké Lévay Csaba polgármester ünnepi beszédében felelevenítette az egri érsekség és Hejee több évszázados kapcsolatának történetét Fotók: Dobos Klóra Hejee (ÉM) - A kényszerű halál által hőssé avatott emberekre, az első és második világháború, valamint az önkény áldozataira emlékeztek a hét végén Hejcén, az ő tiszteletükre avattak a falu katonai temetője mellett emlékművet. De, mintegy ellensúlyozva a pusztító eseményeket, ízelítőt kaphattak az ünnepség résztvevői az építő munkából is. Hiszen a felavatott emlékmű főalakját Dániel Péter, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanára a nyári hejcei alkotótáborban faragta ki, mint ahogy ott készültek el korábban a játszótér falovacskái is. Nemcsak a jelenben, de a múltban is voltak támogatói a településnek. Ezt hivatott elismerni az önkormányzat által tavaly nyáron alapított, most először átadott „Hejcéért” cím. A lakossági vélemények alapján a mindenkori egri érseknek ítélték oda az elismerést. Hejee aközött a 10 falu között volt, amelyet az 1009-ben alapított egri érsekség Szent Istvántól kapott. Az eltelt majd, 1000 éve alatt, hiába fújtak mindig máshonnan a politikai szelek, a kapcsolat és a támogatás megmaradt. Dr. Seregély István egri érsek sajnos nem tudott személyesen megjelenni az ünnepségen, de betegágyából is gondoskodott a méltó képviseletről. Dr. Kovács Endre püspök és Csorba Barna érseki helynök által tolmácsolta üzenetét: a jövő csak erősítheti a már így is eltéphetetlennek bizonyuló szálakat. Válasszuk meg együtt az Év Emberét KI Ön szerint a legnépszerűbb ember Borsod-Abaúj-Zemplén megyében? A „Legnépszerűbb” Ismerjük őket, hiszen Itt élnek közöttünk. A mellékelt szavazólapon ki-ki beküldheti voksát szerkesztőségünkbe, 2. december 15-ig. A borítékra "2^ ráírni: A „Legnépszerűbb”. Ki- a nk pedig egy kellemes vacsorára vendégül látja a megye öt legnépszerűbb polgárát és a rájuk szavazó ° vasók közül azokat, akiknek a nevét a december 15-i sorsoláson húzzuk ki. szerencsés nyerteseket írásban rtesítjük és társukkal együtt várjuk a vacsorán. Viszontlátásra! A szavazó neve: A szavazó címe: ÉSZAK-Magyarország 5 A szép Dorkó... Abaúji történetek Hernádcéce (ÉM - DK) - Alsowcheche és Fel- sewcheche - így említik az 1427-es oklevelekben a falut. Akkor két adózó jobbágyporta volt a településen, 1717-ben pedig négy zsellér élt itt háza- népével. 1828-ban 317 lakója, 48 háza volt a falunak. Az első világháború után mintegy száz fővel csökkent a lakosok száma. A két települést 1950- ben egyesítették, azóta „igazán” Hernádcéce. A falu a nevét a Czeczei családról kapta, a török időkben ők voltak itt a birtokosok. Él még egy történet abból az időből, mikor a falu legmagasabb pontján a Czeczeiek széles falakkal megerősített kastélya állt. Dorkó volt a vár úrnője, akit szépségéről messze földön ismertek. A környékbeli basák egyike éppen kifogyott a pénzéből, s lapos erszényének feltöltésére nem volt jobb ötlete, mint az úrnő elrablása. Megvárta, míg a várúr katonáival messzebb indult, s akkor megtámadta a védelem nélkül maradt várat. A megrémült cselédség szerte szaladt, Dorkó komornájával egy halastó nádasában bújt el. Nem lett volna rossz ez a rejtek, ha hűséges kutyusa nem vezeti nyomra a törököket. így Dorkó a fogságukba került, s a hazatérő várúr már csak a jajveszékelő udvari népet találta otthon. A zsaroló (mert ma már csak így nevezzük ezt a „sportágat”) egy csapott véka aranyat követelt. Á vár ura csak 23 falu elzálogosításával tudta előteremteni a szép Dorkó árát - így beszéli a Cziáki Anna megörökítette szájhagyomány... Köblitől Lyubáig Abaúj (ÉM-DK) - Falvak alakulnak, és tűnnek el. Ma egyelőre inkább az utóbbi a jellemző, ám a jövő mást sejtet. Most viszont az Árpád-kori múltat idézzük. Wolf Mária, a Herman Ottó Múzeum munkatársa választotta kutatási témájául Abaúj vármegye Árpád-kori településeinek vizsgálatát. Régészeti kutató munkájának eredménye könyv alakban is megjelent néhány évvel ezelőtt, a Borsodi Kismonográfiák sorozatban. Az Árpád-kori vármegyében 250 lakott település volt, közülük hetven az idők folyamán elpusztult. Ezek egy részének emléke helynevekben fennmaradt, másik részét viszont teljesen feledték, így régészeti felkutatásuk jóval nehezebb volt, felfedezésükben gyakorlatilag csak a véletlen segítette a kutatókat. Bár megyénk földrajzi neveit őrzi egy kiadvány, ebben azonban csak a falvakban ma is ismert helynevek szerepelnek, a régi és az újabb térképek adatait nem dolgozták fel. Nyavalyád például egy a régészetileg azonosíthatatlan falvak közül. A helynév Felsődobsza határában Nyavalya szőlő alakban él. „Nyavalyád nevezetek alatt mindezen szakadékos szőlőhegy részek, sovány ugyan, de egészséges és savanyú vízhez hasonló bort teremnek” - írja az egykori krónikás. 1477 után végképp eltűnt a település a „listákról”. Hasonló sorsra jutott Papi, Peceny, Miglinc, Köbli vagy Lyuba, sok más „társukkal" együtt. Már mind csak a régészek jóvoltából szerepelnek - papíron... Balett kicsiknek és nagyobbaknak Encs (ÉM) - Három csoportban, hetente két-két alkalommal 45 gyermek ismerkedik a mozgásművészet alapjaival, jár balettoktatásra. Vezetőjük, Vezse Attila elvégezte a Táncművészeti Főiskola balett szakát, de talán ugyanilyen fontos tudni róla, hogy nagyon szeretik tanítványai. A legkisebb gyermek 3, a legidősebb 12 éves. A csoportok negyedévente bemutatót tartanak a szülőknek, megmutatják, mit is tanultak addig. Tavaly még a sportcsarnokban tartották a balettórákat, ám később sikerült kialakítani a művelődési házban egy kis balettermet tükrökkel és korláttal. Ehhez a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alaptól kaptak tágatást. Nem is olyan egyszerű ez az egyszerűnek tűnő mozdulat...
