Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-29 / 255. szám
Levelezés 1992. Október 29., Csütörtök á ÉSZAK-Magyarország A határon innen és túl Tokaj-Tarcal (ÉM-BI)- Ruszkai István miskolci olvasónk hónapok, sót évek óta hiába levelezget egy közérdekű ügyben a különböző hivatalokkal. Ám az elutasító válaszok sem szegték kedvét, s még mindig bizakodik, hogy kérése előblvutóbb meghallgatásra talál. Arról a MÁV Vezérigazgatósága által évről-évre kiadott vasúti menetrendről van szó, amely első megjelenése óta kihagyja Tokajt és Tárcáit, annak ellenére, hogy e két, méltán világhírű település mind közigazgatásilag, mind földrajzilag az északkeleti térséghez tartozik. Csakhogy a területi menetrendek, így az északkeleti is a MÁV igazgatóságok működési területére készültek, s ez alapján az ominózus vasútvonal a debreceni igazgatósághoz tartozik. Az utazó - legyen az a megye szülötte, vagy távolabbi vidékről, esetleg külföldről ideérkező - aligha gondolkodik az illetékesek fejével és azt az útbaigazítót üti fel, amely értelemszerűen a térségre vonatkozik. Olvasónk azon javaslatára, miszerint mindkét kiadványban szerepeljenek az ominózus adatok, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vasúti főosztályának illetékese többek között így reagált: „Az Ön által kifogásolt Nyíregyháza-Sze- rencs (100/c) menetrendi mező alapvetően azért nem került az Északkeleti területi menetrendkönyvbe, mert az utazási igények döntő többsége ezen a vonalon már nem Miskolc, hanem Nyíregyháza felé irányul. A vonalnak csak a miskolci területi menetrendkönyvben történő szerepeltetése többségi érdekeket sértene. Természetesen nyomdatechnikailag megoldható a szóbanforgó négy oldal külön történő kinyomtatása és annak mindkét területi menetrendkönyvben történő megjelentetése. Gondot okoz azonban, hogy az Önéhez hasonló kérések mind a hat igazgatóságnál felmerülnek és nem lehet behatárolni, hogy a területi menetrendeket meddig lehet, célszerű bővíteni.” Nos, az Északkeleti területi menetrend című kiadvány esetében a Tokajra és Tarcalra vonatkozó menetrendi adatok létjogosultsága vitathatatlan. E célszerű bővítést miért kell akkor a többi igazgatóságnál felmerülő hasonló problémáktól függővé tenni? Ez nem kiút Hetekkel ezelőtt értesülhettünk arról a döbbenetes hírről, miszerint a Borsodi Ércelőkészító Művek galvániszap tisztításával „szeretne” foglalkozni. Azt hiszem, hogy enélkül is éppen eléggé szeny- nyezi a környezetét már hosszú évek óta a BÉM, s veszélyezteti a közeli települések - legelőbb is Sajókeresztúr - lakosságát. Miért kell ezt még fokozni? Bizony elszomorító, ha a gyár vezetői ebben látják az egyedüli kiutat. A tárgyaló asztalnál, ahol röpködnek a dollármilliók, nem számít az ember? Reméljük, hogy igen, és az illetékesek találnak valamilyen más megoldást a továbblépésre, mellyel nem teszik kockára valamennyiünk egészségét. Talán még nem késő. Kovács László Sajókeresztúr Válaszol az illetékes Az Észak-Magyarország október 8-i számában „Gubanc egy fogalom körül” címmel megjelent olvasói levél nem kíván részletes választ, csupán egy megjegyzést. Az érvényes rendeletek egyértelműen kijelölik mindkét fél kötelezettségeit. Ezeket Bíró Imre úr pontatlanul idézi. Nyomatékosan felhívom a Tisztelt levélíró figyelmét a rendeletek gondos áttanulmányozására, mert csak így kerülhetők el a hasonló, senki számára nem kívánatos, elhamarkodott vélemény nyilvánítások. Vojtilla László igazgató Miskolci Vízművek Szilveszter atya „Engedjétek hozzám a kisdedeket” címmel, Bakonyi Béla tollából olvastam egy írást október 21-én az Északban. Igaz, régen elkerültem Szántóról, de mindig jól esik róla olvasni, bármilyen rövid hírt is. A cikk Varga Gábor plébános úrról szól. A szerző megállapításai szóról szóra igazak, jómagam is a leírtakat tapasztalom, ha hazalátogatok. Az olvasottak kapcsán kisiskolás éveim jutottak eszembe. Nekünk is ilyen papunk volt. Egyszerűen Szilveszter atyának szólítottuk. Ó is nagyon szerette a gyerekeket és mi is őt. Ez körülbelül 30-33 évvel ezelőtt volt. A templomszeretet - neki is köszönhetően - végigkísérte eddigi életemet. Csupán egyet sajnálok, hogy a mi időnkről nem írt „Abaújszántó krónikása”, pedik soksok kedves dolog történt akkor is. Mcrcz Gyuláné — Miskolc Csak a fizetéshez van jogunk Október 9-i dátummal levelet kaptam a kazincbarcikai REALPORTA Ingatlanközvetítő Kft.-től, melyben közük velem, hogy ezentúl az általunk megvásárolt önkormányzati lakásunk utáni törlesztőrészletet csekken fizessük be, mert az OTP-vel-mely a folyószámlánkat kezeü-október 31- vel felbontották a szerződést. Minderre azért került sor, mert a pénzintézet augusztusban azzal kereste meg a kft.-t, hogy megnövekedett kiadásaira tekintettel folyószámlánként havonta 15 forintot térítsen kezelési költség gyanánt. Bizony ezt a „mérhetetlenül magas” összeget az ingatlanközvetítő a polgármesteri hivatal pénzügyi szervével egyetértésben nem tartja elfogadhatónak, ezért lemondott a szolgáltatásról. De arról, hogy az érintett számlatulajdonosok mit szólnak hozzá, a REALPORTA nem tájékozódott. Nem kérdezte meg tőlünk, hogy akarjuk-e csekken fizetgetni ezt az egyfajta részletet, ugyanis a többi vállalattól nem kaptunk ilyen „lemondó” levelet. Mivel nem vettem jó néven, hogy helyettem, a hátam mögött döntöttek arról, hogy a saját pénzemet, a saját lakásom törlesztőrészletére, a saját kényelmem, illetve időm megtakarítása érdekében hogyan fizessem a kft. szája íze szerint-protestálok. Semmibe vették a számlatulajdonosok véleményét azzal, hogy meg sem kérdezték őket. Mindezekre tekintettel levelet írtam az ingatlanközvetítő ügyvezető igazgatójának néhány megszívlelendő gondolattal, nehezményezve, hogy kész tények elé állítottak valamennyiünket. Kétlem azonban-és ezt számításaim alátámasztják-, hogy a jól bevált módszer még 15 forint ellenében is költségesebb lenne mint az új gyakorlat. Mert ha a REALPORTA maga veszi kézbe a dolgokat számolnia kell egy könyvelő munkabérével, a csekkek és egyéb nyomtatványok költségével, nem beszélve a postai díjakról. Az ügyintézés ily módon jelentősen megdrágul, s ráadásul bennünket kényelmetlen megoldásra késztettnek. A fentiek miatt egyenes és nyílt választ szeretnék kapni több társam nevében is a következőkre: Miért nem tudja vállalni a kft. a saját számlájára befolyó összeg utáni kezelési költséget? Ha ennyire nincs keretük, miért nem kérdezték meg az érintetteket, hogy átvállalják-e az ominózus összeget? S legvégül, miért a hátunk mögött intézkedtek? Pál Istvániuí Kazincbarcika Nyugdíjas vasutasok sikere A Vasutasok Szakszervezetének Országos Nyugdíjas Tagozata szervezésében került sor október 2-án az Idősek Világnapja alkalmából a nyugdíjas vasutasok II. Országos Kulturális Seregszemléjére Budapesten. A két éve Záhonyból induló mozgalom egyedülálló kezdeményezés a vasút történetében. Rangját fémjelzi, hogy védnöke volt a MÁV vezérigazgatója, és a Vasutasok Szakszervezetének elnöke, továbbá az a tény, hogy a zsűriben .avatott szakemberek, országos hírű színészek, zeneművészek és irodalmárok foglaltak helyet. Az elő- és középdöntőkön évközben túljutott mintegy kétszáz résztvevő izgalommal várta a döntőt a fenti napon. Az ünnepélyes megnyitó után kezdetét vette a nemes versengés. A szép számú közönség élvezettel hallgatta és nézte a szereplés lázában szinte megfiatalodott idős embereket és őszinte tetszésnyilvánítással jutalmazta műsorukat. Megható esemény volt, amikor Sallai Sándor, miskolci nyugdíjast - aki saját versének elszavalásá- val ért el helyezést, külön köszöntötték 90. születésnapja alkalmából. A miskolci Vörösmarty Művelődési Házban működő nyugdíjas vasutas klubból benevezett másik két versenyző, Kugler Jánosné és Szokolai Károly is értékes díjjal tért haza. Halas György Miskolc „Cum Deo pro Patria et Libertate” a r&itcza északi ' Az Esze Tamás vezette küldöttség 1703 elején azzal az üzenettel kereste meg Brezdán várában a fiatal Rákóczi Ferenc herceget, hogy „a föld népe kész, csak legyen feje", vagyis fogadja el a tiszaháti szervezkedő parasztok hívását. Rákóczi, miután meggyőződött a követek szavainak valóságáról, 1703 májusában „Cum Deo pro Patria et Libertate”(Istennel a hazáért és a szabadságért”) feliratú zászlókat küldött az országba. Kiáltványában egyidejűleg fegyverbe szólított „minden nemes és nemtelen igaz magyart.” Maga is megindult, 1703 júniusában érkezett az országhatárra lengyel barátjának birtokáról, hogy élére álljon a rohamosan gyarapodó seregeinek. II. Rákóczi Ferencet, Erdély választott fejedelmét, a szécsényi országgyűlés Magyarország vezérlő fejedelmévé választotta. A Nagyságos Fejedelem háromszor volt Miskolcon. Éleiében kétszer: 1704-ben és 1706-ban. Harmadszor, útban Kassára, 1906-ban, amikor hamvait hozták haza Rodostóból. Végső nyughelyének városa ünnepélyesen fogadta. A korabeli képeslapon látható: „II. Rákóczi és bujdosó társai diadalkapuja Kassán a Főutcza északi végén 1906.október 29-én.” A képeslap érdekessége, hogy a rajta lévő „MAGYAR KIR. POSTA 5 FILLÉR” címletű, zöld színű Szent Koronás, turulmadaras bélyegre: „KASSA 906.OKT.29.N.3.” postai bélyegzőt ütötték rá, immáron 86 éve. A magángyűjteményben lévő egy másik képeslapon a sokak által ismert helyszín látható: „Lejárat a kassai székesegyházban lévő sírboltba." A postai bélyeg és bélyegzés időpontja azonos az előzővel. 11. Rákóczi Ferenc hamvait a kassai kripta, emlékét, ncmzedékről-nem- zedékre, minden magyar a szívében őrzi. Iglói Gyula Miskolc Martintelepi utak Dicséretére legyen mondva az önkormányzatnak, hogy felismerte a martintelepi útviszonyok tarthatatlanságát és az egész területre kiterjedő útépítést, illetve karbantartást végeztet. A Lajta utcát például apró zúzalékkal leszórták és lehengerezlék, ezenkívül az útmenti vízelvezető árkot is szélesítették, de mivel nincs kikövezve, ezért bizony nagyon sokszor beomlik. Hangsúlyozom, nagyon szép a hivatal igyekezete, ennek ellenére örülünk is az útnak meg nem is. Mivel a burkolat nincs bitumennel lefedve, a forgalom miatt szabadon röpködnek az aprókövek. Például az ablakomat már kétszer kiverte a zúzalék. Az út állapota egyébként kielégítő lenne, hiszen egyenletes, sima felületű. Csakhogy míg korábban a sártól szenvedtünk, most a portól, a felverődő kövektől. Jó lenne, ha a területet portalanítanák, esetleg bitumeneznék,hiszen ez jelentene végleges megoldást. De ha ez nem lehetséges, legalább az erre haladó járművek sebességét korlátozzák. Az útmenti vízelvezető árkot többen szívesen megcsinálnánk társadalmi munkában, ha az illetékesek biztosítanának hozzá burkoló anyagot. Úgy érzem, az itt lakók rászolgáltak már a jobb körülményekre, hiszen eleget egyengették a régi sáros utcát, társadalmi munkában. Radios Hála Miskolc Köszönet a/ élményekért A Páneurópai Unió Magyarországi Egyesülete B.-A.-Z. Megyei és Miskolci Csoportja nevében szeretnék köszönetét mondani a Retour utazási iroda dolgozóinak és vezetőjének, Hajdú Lászlónak, aki a Margonyára való utazásunkat elősegítette, és csoportunk eddigi kirándulásait is szponzorálta. Segítségükkel sok-sok élménnyel lettünk gazdagabbak. Október 16-án a Minorita templomban ünnepi műsort rendeztünk 70 éves a Páneurópa címmel. Ezúton szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik e rendezvény sikerét elősegítették.’ Külön kiemelném Szabóné Bíró Klára zeneiskolai tanár nagyszerű szervezését és aktív közreműködését. Köszönöm az Egressy Béni Zeneiskola fúvósötösének és blockflőte kvartettjének kitűnő szereplését, és Kiss Gy. Csaba vezette Forrás kórus nagyszerű előadását, Kardos Katalin és Csabai János előadóművészek remek szavalatait. Hálásak vagyunk azért, hogy méltó helyen tarthattuk ezt a hangversenyt Tóth Alajos és Kartal Ernő atya szívességének köszönhetően. Orbánná Eördögh Ildikó szervezőtitkár Szerkesztői üzenetek Kertész Imréné, Köröm: A körömi szülők nevében írt köszönetét ezúton tolmácsoljuk az érintetteknek: „Községünk képviselőtestülete és polgármesteri hivatala mindent megtesz a rászoruló családok anyagi gondjainak enyhítéséért. Úgy érezzük, hogy a testület gazdája településünknek. Lehetőségük ugyan behatárolt, de épül- szépül a község, s gondolnak a nehéz körülmények között élőkre is. Munkájukért köszönclünkct fejezzük ki * B.Imréné, Mezőköved: A társadalombiztosítási rendelet szerint a biztosított az alapellátás orvosának beutalása nélkül jogosult igénybe venni az orvosi szakellátást sürgős szükségből. * Fábián Lajos, Szirmabcscnyő: Az adóigazolást csak utólag adhatja ki a Munkaügyi Központ az elhelyezkedő inunkavállalónak-tudtuk meg a központ illetékesétől. Az eljárás körülményességéhez nem férhet kétség, de a jelenlegi számítógépes adatfeldolgozás egyelőre más lehetőséget nem kínál. Áthidaló megoldásként minden érintettnek csak azt tanácsolhatjuk, kérjen postai kézbesí- lést a személyes ügyintézés, várakozás helyett.
