Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-07 / 237. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1992. Október 7., Szerda Továbbra sem nyugodt a zöldhatár Miskolc (ÉM - IS) - Továbbra sem nyugodt Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye Szlovákiával határos határszakasza - ez derül ki a Határőrség Miskolci Igazgatóság legfrissebb tájékoztatójából. Az igazgatóság működési területén szeptemberben huszonötén követettek el tiltott határátlépést. A határsértők többsége román állampolgár volt, de akadt közöttük török, magyar, cseh-szlovák és német állampolgár is. A tiltott határátlépést megkísérelte rajtuk kívül még 12 román állampolgár, őket a határőr kirendeltségek és határforgalmi kirendeltségek járőrei elfogták. A tiltott határátlépést elkövető és arra kísérletet tevő külföldi állampolgárok tartózkodási engedélyét megvonták, és az országból kiutasították, illetve, volt akit gyűjtőtáborban helyeztek el. Területismeret hiányában Cseh-Szlovákia területéről a Magyar Köztársaság területére tévedt egy cseh-szlovák, 2 egyesült államokbeli és egy perui állampolgár, akiket kioktatás után átadtak a csehszlovák határőrségnek. Szeptemberben a miskolci igazgatóság határszakaszán a határőrök elfogtak két embercsempészt és egy határsértőket segítő személyt, akik megyénkén keresztül szervezték és végezték a külföldi állampolgárok illegális határátlépésének útját. A határforgalom az alábbiak szerint alakult az év kilencedik hónapjában: közúton és vasúton 329.294-en lépték át az államhatárt, míg gépjárműből 92.918 darab haladt át az igazgatóság határátkelőin. Ez a személy- és gépjárműforgalom közel 12 százalékkal több az 1991-es év hasonló időszakától. Szeptember 19-én és 20-án Lácacsékén ideiglenes határátkelőhely üzemelt, itt a két nap alatt 4.626 személy és 1.393 darab gépjármű lépte át az államhatárt. A határőrség miskolci igazgatóságának határátkelőiről szeptemberben 1.492 utast utasítottak vissza, mivel nem feleltek meg a határőrség és a VÁM szervek előírásainak. A Sátoraljaújhelyi Közúti Határátkelőhelyen az elmúlt időszakban megnövekedett a tehergépjármű-forgalom, ebből adódóan volt olyan nap, amikor a várakozás elérte a 80-100 percet. Dr. Gyulay Gábor- interjú Miskolc (ÉM -N YI) - Dr. Gyulay Gábor címzetes államtitkárral, Borsod-Abaúj-Zemlén és Heves megyék köztársasági megbízottjával közöl két teljes oldalnyi interjút az „Országhatár”, a BM Határőrség képes hetilapja. Köztársasági megbízottunk bevezetőül általánosságban ismerteti feladatkörét, majd a határmenti területek együttműködéséről szól az újságíró kérdésére válaszolva. Ennek kapcsán kitér a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokra, azok fejlesztési lehetőségeire is. Az új határátkelőhelyek megnyitási lehetőségét taglalva elmondja, hogy 1993-ban tervezik megnyitni a régi sátoraljaújhelyi határátkelőt, Pácinban és Lácacsékén pedig kis-határátkelőhelyeket, míg a távolabbi tervben Kánynál szerepel új határ- átkelőhely megnyitása. Az első három esetben magyar oldalról a feltételek biztosítottak, Kánynál viszont, Szemere és Büttös között mintegy 4 kilométernyi utat kell építeni. Dr. Gyulay Gábor végül a köztársasági megbízotti hivatal és a Határőrség helyi szervei közötti kapcsolatot elemzi. // Őszi lomtalanítás Felsőzsolca (F.M - GyK) - Most van az ideje az őszi nagytakarításnak. Míg nem köszönt be az esős, sáros időszak, addig tehetünk rendet a házban és a portánkon. Szebb és egészségesebb lesz a környezetünk, ha a kerteket, a lakóházak környékét rendszeresen felgereblyézzük, és tisztára seperjük a járdákat. , Nem csak a kertes házak gazdáira vár a környezet takarosabbá tétele. Ezekben a hetekben a településeken is megkezdődik a lomtalanítás. Felsőzsolcán például a múlt évi sikeres akció után idén is az őszi lomtalanításhoz kéri a lakosság segítségét az önkormányzat. Az otthonokban, a házak körül már feleslegessé vált kacatokat, lomokat mindenütt kihelyezhetik az út szélére, s onnan azokat október 17-én ingyen elszállítják. Azt a napot egyébként a községi nagytakarítás napjává hirdették meg, s remélik: ekkorra minden utcában a házak és a kertek, továbbá a kapuk előtti járdák és az útpadkák is rendbe tétetnek... Segélykiáltás a magyar mezőgazdaságért Dr. Hatvani Zoltán parlamenti hozzászólásából Fotó: Laczó József Tavaly még vetettek...- 1992. június 26-án - olvashattuk a napilapokban - a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar sorsáért aggódó és felelősséget érző érdekképviseleti, tudományos és civil szervezetek képviselői megalakították az I. Országos Társadalmi Agrárparlamentet. Szeptember 25-re Borsod- Abaúj- Zemplén megye Társadalmi Agrár- parlamentjének előkészítő bizottsága termelőket, érdekképviseleti-, kormányzati szerveket és országgyűlési képviselőket hívott miskolci tanácskozásra. Ez utóbbin négy képviselőtársammal én is részt vettem és az ott szerzett benyomásaim hatására hoztam most választási körzetem, Borsod- Abaúj- Zemplén megye és az egész magyar agrárágazat ügyét a Tisztelt Ország- gyűlés elé, napirend előtti felszólalásként. ' ■ : A tanácskozások mondaniválójának összegezésére nem találok alkalmasabb kifejezést mint azt, hogy segélykiáltás hangzott el mind a két helyen egy azon dologról, ugyanoda címezve. Egyértelmű, hogy a másfél évtizede lappangó agrárválság napjainkban egyre nyíltabb formában tör utat magának. Ha lehet, Borsod- Abaúj- Zemplén megyében az országos átlagnál is rosszabb a mezőgazdaság helyzete. 1991-ben a megye szövetkezeteinek 70 százaléka volt veszteséges. A 107 mezőgazdasági szövetkezetből 44 csőd, - illetve felszámolási eljárás alatt áll. De hasonlóan súlyos a helyzet az állami gazdaságok és az élelmiszeri- pari vállalatok körében is. Jelentősen csökkent a magántermelők állatállománya. A nehézipar és a gépipar összeomlása, a bányák bezárása miatt részben a falukra zúdult munkanélküliek mellé tehát felsorakoznak a mezőgazdaság által kibocsátott munkanélküliek is. De a mezőgazdaság válsága kihat valamennyi más ágazat helyzetére is, hiszen ezernyi szállal kötődik az valamennyi más ágazathoz. És kihat a falu társadalmára is, talán helyre sem hozható változásokat idézve abban elő. Választókörzetemben, Edelény- ben és környékén például e tényezők együttes hatására ma az országos átlagot messze meghaladó a munkanélküliek aránya. Az aktív keresőképes lakosság több mint fele munkanélküli. Az agrárparlamentek résztvevői azonban nem csak segítségért kiáltottak, és a tanácskozásaik végén kiadott állás- foglalások rám egyáltalán nem úgy hatottak, mint a néhai tehetetlen szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kívánságlistái. A társadalmi agrárparlamentek legfontosabb üzenete a magyar Parlament számára az, hogy vegyük végre és azonnal tudomásul, hogy az agrárágazat súlyos válságban van. Ez a válság nem átmeneti, hanem hosszú ideje tartó és egyre erősödő tendenciájú. Ez a válság az egész magyar gazdaságra kihat, és ez a válság politikai forradalmunk minden eddigi sikerét veszélyezteti. A válság felismerése az első feltétele a gyógyulásnak. Ha idáig sem jutunk el, olyanokká válunk, mint az előző rendszer struccpolitikát folytató kormányai és országgyűlései. Ezek az agrárparlamenti tanácskozások - és az ezek után következők azt is üzenik nekünk és a kormánynak - hogy az agrárágazat ezt az egész országot terhelő válságot egyedül képle-, len felszámolni. Az agrárparlamentek nemzeti kerékasztalhoz hívják tárgyalni, segíteni mindazokat, akiknek ma felelőssége a magyar mezőgazdaságot felemelni. Az asztal egyik félkörén már ott ülnek a vállalkozók, a munkavállalók és a munkaadók, a tudomány és a gyakorlat terén dolgozó értelmiségiek képviselői. A másik oldal még üres. Üres annak ellenére, hogy a tanácskozásról kiadott állásfoglalásokat az érdekképviseleti szervek több mint három hónapja elküldték a parlamenti pártoknak, a szakminisztériumoknak és a miniszterelnök úrnak. Kezdeményezésülae választ mind a mai napig nem kaptak. Két héttel ezelőtt a szervezők már konkrét tárgyalási javaslatokat küldtek az illetékes minisztériumoknak. Vajon mi az oka a kezdeményezéseket elutasító magatartásnak? A választ az illetékes címzettek tudják megadni én csak találgatnék. Ezt nem teszem, mert remélem, hogy a kormány is úgy látja, mai nehéz helyzetünkben minden felajánlott segítséget el kell fogadnia. Különösen el kell fogadnia azt a segítséget, amit a válság felszámolásában lcgérintet- tebbek ajánlanak fel. Erre kérem én is a kormányt, mint olyan térség képviselője, ahol 60 ezer ember sorsa a mezőgazdaság sorsától függHelyes táplálkozással védekezhetünk a daganatos betegségek ellen Miskolc (ÉM - dr. Hérics Margit belgyógyász) - Bizonyos típusú daganatok, például emlőrák gyakrabban fordulnak elő elhízott embereken. Csökkentenünk kellene a zsír és az állati fehérjék fogyasztását (disznóhús, magas zsírtartalmú tejföl, sajtok, vaj stb.) Jók a savanyított tejtermékek, a kefir, joghurt, az író és a sovány túró. A zöldség, a gyümölcs fogyasztását kiskorban kellene a gyerekekkel megszerettetni. Ugyanis intenzív kutatásokkal növényekből, gyümölcsökből olyan hatóanyagokat különítettek el, amelyek bizonyos típusú rákok keletkezését gátolják, például a sárgarépa, dinnye, sütőtök karotintartalma a női rákos halálozásban az USA-ban első helyen álló emlőrák gyakoriságát csökkentette. Fontos szerepe van az utóbbi időben szaporodó szájüregi daganatok és a gyomorrák megelőzésében a keresztesvirágú növényeknek (káposzta, karfiol stb.) a fokhagymának, a vöröshagymának, az almának és egyéb gyümölcsöknek is. A szőlő, az eper, a dió, a mogyoró a tüdőrák kialakulása ellen ad bizonyos védelmet, természetesen a dohányzás abbahagyása esetén. Magas rosttartalmú ételek (korpa, fekete kenyér) a vastagbélrák megelőzése miatt ajánlottak. Sokszor hallom betegektől: „nem táplálkozom egészségesen, dohányzom, alkoholt fogyasztok, életem tele van stresszel, feszültséggel, változtatni nem kívánok életmódomon, legfeljebb 10-15 évvel rövidebb lesz az életem.” Ebben a teóriában az én véleményem szerint két hiba van. Egy: miért nem élhet meg olyan magas átlagéletkort a magyar ember, mint a holland, vagy az észak-amerikai? Kettő: az élet minősége rendkívül fontos, ez naponta eszembe jut, mikor munkám során 40-50 éves járóképtelen, önmaga ellátására a legkisebb mértékben sem alkalmas betegeket látok. Azt is kérdezik a betegek, hogy mit ehetnek, hogy állapotuk javuljon, mások megelőzni szeretnék a rákbetegség kialakulását. A Semmelweis és a Megyei Szakkórház szervezésében, szakemberek közreműködésével diétás tanácsadást indítunk. Az érdeklődőkkel az egészséges táplálkozás lehetőségeit ismertetjük, valamint rákos pácienseknek betegségükkel kapcsolatban étkezési tanácsokat adunk. A rendelés ingyenes. A tanácsadás helye a Semmelweis Kórház Rendelőintézete csütörtökönként 15 órától. Még lehet jelentkezni kirándulásunkra Az IBUSZ-szal Kassára, Hollóházára Miskolc (ÉM - Nyl) - Október 10-ér), szombaton ismét a IBUSZ Rt. Miskolci Irodájával közösen szervezünk - remélhetőleg nagy érdeklődésre szá- mottartó - kirándulást Kassára és Zemplénbe. Az autóbusz(ok) reggel 7 órakor indulnak) a Búza térről a görögkatolikus templom elől. Hidasnémetinél lépjük át a határt, s körülbelül 12-13 óráig tartózkodunk Kassán, ahol lehetőség van városnézésre, vásárlásra. Visszaérkezve megyénkbe Hidasnémetiből Kékedre, majd Hollóházára megyünk, ahol remélhetőleg megtekinthetjük a nagyhírű Porcelán Múzeumot. Terveink között szerepel, hogy hacsak lentről is, de megmutatjuk kirándulóinknak a Füzéri várat. Hazafelé Telkibányán tartunk rövid pihenőt. Az egésznapos kirándulás részvételi díja felnőtteknek 470 forint, általános iskolás korúaknak 300 forint, 6 éven aluliaknak díjtalan, ám ők csak akkor kapnak különülést, ha marad üres hely a buszban. A kirándulásra útlevélről és valutáról mindenki egyénileg gondoskodik. A valuta az IBUSZ Széchenyi utcai fiókjában váltható. Jelentkezés: október 8-án, csütörtökön délután 16 óráig a Széchenyi utcai IBUSZ irodában. Kisgazdák a földhasználatról Miskolc (ÉM) - A földek használatba vételéről, illetve annak helyi megvalósításáról lesz szó azon a tanácskozáson, amelyet október 9-re hívott össze a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Szervezetének elnöksége. Pénteken délután 4 órakor a párt megyei központjába, Miskolcra várják a helyi szervezetek elnökeit. Karácsonyra lesz telefon... Nyékládháza (ÉM - GyK) - Ha minden jól megy, s a Távközlési Vállalat is úgy akarja, négyszáz-egynehány nyékládházi állampolgár otthonában idén karácsonykor megszólal a telefon. No, nem éppen ajándékként, hiszen valamennyi távbeszélő után áhítozó család súlyos pénzeket fizet azért, hogy végre majd állandó kapcsolatot teremthessen a külvilággal. Az önerőből megvalósítandó fejlesztés a község lakosságának több mint az egyhannadát érinti. Nem közömbös a számukra, hogy állja-e szavát a Távközlési Vállalat. Mármint a határidőt illetően. Az ígéret ugyanis úgy szólt - idézi a Nyékládházi Krónika szeptemberi számában Galuska László polgármester - : „majdnem biztos, hogy ebben az évben minden igénylőnek bekötik a telefont”. Az önerőből, saját zsebből megvalósított beruházás a leendő telefontulajdonosoknak számos előnyt jelent. A - szép szakmai zsargonnal mondva - „bekerülési költség” 15 százalékát visszatérítik számukra. Ezen kívül szabadon rendelkeznek a telefonnal, nevezetesen: eladhatják, valamint bizonyos ideig díjkedvezményben részesülnek a beszélgetésekkor. Érthető mindezek után, hogy várják nagyon az idei karácsonyt Nyékládháza leendő telefontulajdonosai. A hosszú élet titka Kazincbarcika (ÉM - GyK) - Gazdag program várja ma, a kazincbarcikai nyugdíjasokat a városi Gondozási Központban. Két kiállítás nyílik meg. Az egyiken az öregek kézügyességéről és gazdag fantáziájáról képet adó munkák láthatók. Az idős- gondozás történetéről, helyi eredményeiről számol be - a dokumentáció megrázó erejével - egy fotótárlat. Óvodások köszöntik műsorral az öregeket, majd az érdeklődők több oldalról megközelítve arról hallhatnak: mi is a hosszú élet titka.
