Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-07 / 237. szám

XLVIII. évfolyam, 237. szám 1992. október 7., szerda Ára: 9,60 Ft. MAGYARORSZÁG BORSOÍ) - ÁBÁÚJ - ZEMPLÉN ÍÜÍJGETLEN NÁPILAPJÁ A tetők teteje Kezdetben volt lapostető, mely nagyon jól működött - ha nem esett az cső. Egyébként a tetőjavításon kívül 1981 óta semmi mást nem újítottak fel az épületen. (5. oldal) Aki melegedni akar, sorakozik- Manapság az emberek már nem úgy vásárolnak tüzelőt, mint korábban. Sajnos, elmúlt azaz idő, amikor az egész télre valót megrendelték. Most elaprózzák... (7. oldal) I __ ... ................................................­Vendégségben a „görögöknél” Az iskola valamikor a 20-as években együtt épült a pedagógus­lakással és az iskolakápoinával. Mikor államosították az is­kolát, vele együtt a kápolnának is ez lett a sorsa (9. oldal) az Európa Centert Budapest (MTI) - Budapest központ­jában, a Károly körúton kedden átad­ták a belváros legújabb irodaházát, az Európa Centert. A Külügyminisz­térium Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatósága és az osztrák Universale Bau közös vállalata a nemzetközi szabványoknak megfelelő kivitelezés­ben építette fel a 3500 négyzetméter alapterületű irodaházat. Az épületet határidőre készítették el, a beruházás 700 millió forintba került. Magyar - kanadai tárgyalások Budapest (MTI) - A magyarországi befektetési lehetőségekről, elsősorban arról, hogy az Expo '96-ra milyen kö­zös vállalkozások alapítása lenne elő­nyös - erről tárgyalt kaidén Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának állam­titkára és Tom Hockin, kanadai kis­vállalkozási és turisztikai miniszter - aki a kanadai főkormányzó kísé­retében érkezett hazánkba számos tő­keerős üzletember társaságában. A tárgyalófelek megállapították: a ké­toldalú kereskedelmi forgalom koráb­bi években tapasztalt csökkenő ten­denciája tavaly megfordult, s mind a rnagygr, mind a kanadai kivitel jelen­tősen növekedett. L991 -ben exportunk meghaladta a 31,7, importunk pedig a 21,1 millió dollárt. Az áruforgalom az idén tovább nőtt, bár a jelentős ma­gyar aktívum mérséklődött és a forga­lom kiegyenlítettebbé vált. Semmelweis szimpózium Budapest (MTI) - Az egyetem és a magyar egészségügy nemzetközi kap­csolatainak fejlesztése, élővé tétele volt a célja a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem által rendezett Sem­melweis szimpóziumnak, amelyet e hét elején első ízben rendeztek meg Budapesten. A kétnapos szimpóziumon 13 nyugat­európai és négy egyesült államokbeli tudós, valamint hét magyar kutató tar­tott előadást. Az egész Európából összegyűlt sza­kemberek - akik közül negyvenen poszterelőadáson számoltak be ku­tatásaikról - fontos új kutatási ered­ményeket ismerhettek meg a sejt kál- cium-anyagcseréje, elektromos ak­tivitása és az elválasztási folyamatok szabályozásának kérdésében. Compfair '92 Budapest (M TI) - A szakosodás és a felhasználókkal szembeni nyitottság jellemzi az ötödik alkalommal meg­rendezett nemzetközi számítástech­nikai kiállítást, amely kedden nyílt meg a kőbányai vásárvárosban. A Compfair '92-n minden eddiginél több kiállító vesz részt, számuk csaknem eléri a 450-et. Míg a kiállítók száma 20 százalékkal, addig a kiállítási terü­let csupán 10 százalékkal növekedett. A kiállításon megfigyelhető, hogy a vállalkozások döntő többsége egy-egy számítástechnikai szakterületre sza­kosodva igyekszik kiszolgálni a fel­használók igényeit. A bemutatón a szoftver termékek túlsúlya a jellemző. Harcok Horvátországban és Boszniában A boszniai főváros, Szarajevó felé haladó ENSZ-konvoj kedden reggel hagyta el öelgrádot. A békefenntartó csapatok a szokásos szállítmányt viszik Fotó: AP Zágráb (M I I) - A zágrábi rádió, je­lentette, hogy kedd délelőtt folytatód­tak a súlyos harcok Slavonski Brod- nál. Boszniai területről a szerb tü­zérség több száz gránátot lőtt a város­ra, amelyet már hetek óta ostromol­nak. Öt személv életét vesztette, ki­lencen sebesültek meg. Bosanski Brodnak a Száva túlsó partján lévő muzulmánok lakta ne­gyedeit is aknavetőkkel támadták. Találat érte a helyi kőoajfinomító egyik tárolóját, amely lángbaborult. A harcok azután újultak ki, miután Izetbegovic bosnyák elnök ellátoga­tott a városba. Boszniai hírforrások szerint Grada- cacban a város védői egy szerb diver- záns csoportot fedeztek fel és likvidál­tak Szarajevó néhány negyedét is lövik a szerb alakulatok a környező hegyek­ről és a lukavicai laktanyából. Több lakóépületben tűz ütött ki. A zágrábi rádió szerint az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa új határozatot hoz Horvátországról, mert Butrosz Gáli főtitkár tart a még nagyobb összecsa­pások kiújulásától. Az új határozat is­mételten kötelezné a szerb félkatonai szervezeteket, hogy tartsák be a lon­doni megállapodásokat és szolgáltas­sák be fegyvereiket. Hasonlóképpen a határozat rendelkezni fog a kotori- öböl bejáratánál lévő Prevlaka tele­pülésről is, amelyet a szerb monteneg­rói alakulatok tartanak megszállva. Helyüket ENSZ csapatoknak kellene átvenni. Vonzások és taszítások Nyugati befektetők Kelet-Közép-Európába Bécs (MTI - Szászi Júlia) - Ma­gyarországot találják a nyugati befek­tetők Kelel-Közép-Európában a leg­vonzóbb országnak, a volt Szovjetu­nió utódállamait a legtaszítóbbnak, összberuházásaik értéke mégis nagy­jából azonos a két térségben. Egy bécsi cég és a Credianstalt által készített felmérés, amely 87 multina­cionális vállalattól szerzett informá­ciókén alapul, e különös körülményt azzal magyarázza, hogy a nyugati be­fektetők semmiképpen nem akarnak hátrányos helyzetbe kerülni a piaci részesedés megszerzésében az egyko­ri Szovjetunióból kivált köztársa­ságokban, s ennek érdekében inkább vállalják a bizonytalanságokat - avagy a biztos, előre kiszámítható kel­lemetlenségeket. Másrészt az adatok úgy is felfog­hatók, hogy Magyarország ugyan­annyi beruházást vonzott területére, mint a nála sokszorosan nagyobb utódállamok. A számokat tekintve a tanulmányból az derül ki, hogy 1992-ig 4 milliárd dollárt fektettek be a megkérdezett multik Magyarországon, s bár 63 százalékuk a FÁK-országokat igen nehéz terepnek nevezte, ugyanennyi volt az ottani beruházások összege is. A FÁK után a legrosszabbnak ítélik meg a feltételeket Bulgáriában, Romániában, jobbnak, de még mindig nem kielégítőnek Csehszlovákiában és Lengyelországban. Az összegszerű beruházások tekin­tetében - amelynek listavezetője Ma­gyarország és a FÁK az említett 4 mil­liárd dollárral - még mindig Jugosz­lávia a következő, 2 milliárddal, majd Lengyelország következik 1,3 mil- lárddal, Csehszlovákia 1 milliárddal és Románia 500 millióval. A magyarországi beruházásoknak a terület méretéhez képest aránytalan nagyságát a megkérdezettek 57 száza­léka azzal magyarázta, hogy a külföl­di beruházók számára ebben az or­szágban a legkevésbé bonyolultak a feltételek. A tisztán körülhatárolt politikai keret- feltételekre érdekes módon viszony­lag kevés súlyt helyeznek a nyugati cégek, s ez akkor is így van, ha a gaz­dasági és politikai környezetet tekin­tik a legfőbb problémának. E tekintetben a legkevesebb aggályuk Magyarországgal szemben van: az amerikaiak egyáltalán nem látnak Magyarországon politikai problémát, az osztrák és a német cégek azonban igen. Csehszlovákiában viszont a németek és osztrákok látnak kevesebb politikai kockázatot, mint az amerikaiak. Mellesleg ez a három ország a legszorgalmasabb kelet-közép-euró- pai beruházó. Ausztria részvétele az ország méretei­hez képest aránytalanul magas: az 50 ezer kelet-európai vegyesvállalatból 6000 az osztrák érdekeltség, Magyar- ország, Csehszlovákia és Lengyel- ország területén az arány a 20 száza­lékot is eléri. Csehszlovákiában és Lengyelország­ban Ausztria és Németország áll a közvetlen beruházók élén - az előb­biben 33, az utóbbiban 60 százalék­kal, míg Magyarországon az Egyesült Államok 900 millió dollárral a legna­gyobb közvetlen beruházó. Ami a jövőt illeti, a multinacionális vállalatok minden aggálytól függetlenül továbbra is hisznek Kelet- Közép-Európa vonzásában, s piaci ré­szesedésüket 54 százalékuk emelni tervezi. Csak 17 százalék szándékozik csök­kenteni a befektetést, elsősorban a FÁK tagországaiban és a volt Ju­goszláviában. Ez utóbbiak a politikai biztonság hiányára hivatkoznak, mint ahogy a Magyarország iránt elkötelezettek számára fontos tényező az ország sta­bil politikai helyzete.------KOMMENTÁR------­Gy öngyösi Gábor Mekkora közhely már, hogy mindenki be akar jutni Európába. Már-már az is, aki ott van, mert nem is lehetne máshol. Európa va­lahogy kontinens, meg földrajzi fogalomként túlnőtt önmagán, s valami olyan szinbólikus tulajdonsággal ruházódott fel, ami ma a szépet, a jót, a kívánatosat - majd azt mond­tam -, a vágyálmot testesíti meg. Holott, ha közelebbről megnézzük, nem is biztos, hogy ez ma a világ legkiesebb tája, hogy itt a leg­nagyobb a biztonság és a béke, a meg­elégedettség és a gazdagság, vagy hogy az emberek éppen ilyen világot álmodtak ma­guknak, amilyen ebben a bizonyos szinbó­likus Európában kialakult. Viszont a világ ilyen, bizonyára van - akár­csak Európának széle is, meg közepe is, neta­lán Balkánja, esetleg jobb és bal oldala, s az egészben valahol ott van Európa az a bizo­nyos álomföldrész, amelynek helyzete a vi­lágban ebből a szemszögből nézve leltet, hogy már nem is olyan vonzó. Különben sem tehet tudni, hogy Európa milyen helyet foglal cl a vitában, bár arról alig hallottunk valamit, hogy Európa a világba vágyna, hogy be akar kerülni a világba, úgy, ahogy mondjuk mi, Európába. Mert lehet ugyan, hogy mondjuk Afrika, vagy Ázsia úgy képzeli, hogy jó lenne neki az a hely a világban, amit Európa már kivívott magának, de hogy Eszak-Amerika is arra vágyna, azt már kötve hiszem. Bár ami­lyen bolond és a helyét nem találó ez az embe­riség, még ez is elképzelhető. Ki gondolta vol­na például, hogy egy kisközség, amely vala­mikor belülkönyörögte magát, vagy bele- kényszerltették egy nagyobb közigazgatási egység, - egy nagyváros határaiba, s annak minden előnyét is élvezte, most kezét-lábát töri, hogy kikerüljön onnan, s élhesse a maga szerény, sokkal szegényesebb, de legalább szabadabbnak gondolt életét. Valami ilyesmiért gondolom én, hogy ha esetleg be is kerülünk Európába, nem biztos, hogy kedvezőbbnek fogjuk érezni helyünket a világban. Pedig hát az lenne a kívánatos. Milliárdok fogyasztói árkiegészítésre Budapest (MII) - Jövőre a tervezett kétkulcsos áfa nélkül is mintegy 15 százalékkal drágulnak a személyszállítási tarifák. Az 1993-as költségvetési törvénytervezet 21,4 milliárd forint fogyasztói árkiegészítést irányoz elő a személyszállítás támogatására, 2 milliárd fo­rinttal többet, mint amennyi az 1992-es ilyen célú kiadás lesz. Tavaly még 42,3 milliárd forint volt a fogyasztói árkiegészítés összege. Az idén azért csökkent a fe­lére, mert megszűnt a háztartási energia tavaly még 19,7 milliárdot kitevő támogatása, valamint a tejtermékek után fizetett 3,5 milliárd és a víz-, csa­tornaszolgáltatásért juttatott 3,4 milliárdos dotá­ció. A helyi, vasúti és távolsági autóbusz közle­kedés támogatása jövőre azért emelkedik 2 mil­liárd forinttal, mert az eddig áfa-mentes szolgálta­tás után 1993-ban a tervek szerint 8 százalékos adót kell fizetni. Miután jövőre a közlekedési tarifák emelkedése - az áfa nélkül is- önmagában elérheti a 15 százalé­kos mértéket, ezért a forgalmi adó belépéséből adódó további díjemelkedést kompenzálja a plusz 2 milliárd forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom