Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
1992. Október 1., Csütörtök Szlovák-magyar kapcsolat Bécs (MTI) - A szlovák-magyar kapcsolatok mélypontra jutottak - állapítja meg a bécsi Kurier. A lap szerdai számában Szlovákia külpolitikájának a közöstől eltérő alakulása miatt nagyjából igazolva látja azoknak a csehszlovák politikusoknak a véleményét, akik fölöslegesnek tartjáka vitát a szétválás módozatairól. A szlovák-magyar kapcsolat romlásáról írva megemlíti a lap, hogy a Gabcikovóval kapcsolatos kölcsönös ■ támadások után most a magyarok Me- ciar szemére vetik, hogy budapesti látogatásakor előbb találkozott az oltani szlovák kisebbség képviselőivel, mint a kormány politikusaival. A feszültség ennél is nagyobb mélyülését jelzi a lap szerint a labdarúgó mérkőzés körüli incidens, az, hogy a magyar rendőrség eltanácsolta a pozsonyi rendőr-zenekar részvételét egy magyarországi zenei rendezvényen, mondván, hogy nem tudja szavatolni a szlovákok biztonságát Magyarországon. A bécsi lap úgy fogalmaz, hogy két héttel ezelőtt „ittas magyar szurkolókat” Pozsonyban álarcos szlovák rendőrök brutálisan összevertek. A határmenti feszültségre való tekintettel jelentette ki Klaus miniszterelnök, hogy a közös hadsereg „a szövetségnél egy órával tovább” megmarad. Hiányzik a türelem Róma (MTI) - Biztosra veszi Iliescu megválasztását a Corriere della Sera, annál inkább rejtély számára, hogy milyen kormány alakítható a szavazatok eloszlása alapján meglehetősen széttöredezettnek tűnő parlamentben. Iliescu a vidék és a bányászok szavazataival győzött, noha a fővárosban és más városokban alulmaradt, és elveszítette korábbi szavazatainak felét. A neheze azonban csak most következik. Romániában nincsenek nagy hagyományai a türelemnek és kompromisszumkeresésnek, ráadásul a gazdaság nem működik és az infláció latin-amerikai méretű, most mégis el kell kezdeni a koalícióalakítás keserves megtanulását - írja. A Corriere két lehetőséget lát: Iliescunak kompromisszumra kell jutnia Felre Roman reformistáival, akikkel látványosan szakított, ugyanakkor szüksége van a volt kommunisták támogatására is, vagy pedig a szélsőséges nacionalistaantiszemita erőkre kell támaszkodnia fokozott mértékben. Hasonlóan látja a La Repubblica is: „a politikai viták zavarosak. Az ország úgy lépett ki a kommunista diktatúrából, hogy hiányzik bármiféle program és stratégia. A köpönyegforgatás az egyetlen, ami jól megy” - állapítja meg. A La Repubblica szerint Gheorghe Funar szélsőséges - magyar-, cigány- és zsidóellenes -pártja Iliescut fogja támogatni, s erre az elnöknek szüksége is van annak ellenére, hogy ez a párt nemzetközi körök szemében igen kellemetlen társaság. Korszakos lemaradás London (AN) - A volt Szovjetunióban az életszínvonal a fele a magyarországinak, harmada a cseh-szlo- vákiainak és kevesebb, mint egyhato- da az angliainak. Ezzel az. eredménynyel zárult a tekintélyes londoni Mintel piackutató intézet „Kelet-európai fogyasztó, 1992” címmel végrehajtott felmérése. Az intézet kérdező-, biztosai az érintett térség lakossága körében végeztek felmérést abból a célból, hogy tárgyilagos képet alkothassanak a Kelet-Európábán élő népek életszínvonaláról a demokratikus átalakulásokat követően. Az oroszok a környező országok polgáraihoz képest rosszabbul ellátottak olyan tartós fogyasztási cikkekkel, mint a gépkocsi, a mosógép, a hűtőszekrény és a televíziós készülék. Jobb viszont a telefonhelyzet, ugyanis az egy főre jutó készülékek száma a kétszerese az egyébként viszonylagos jólétben élő Magyarországinak. A parabola-antenna-eílátottság tekintetében viszont Magyarország vezet toronymagasan Kelet-Európábán. A legtöbb hűtőszekrény Bulgáriában, a legtöbb videomagnó viszont Lengyelországban van. Szemléző ÉSZAK-Magyarország 9 Elnökök találkozója Genf: Cyrus Vance, a jugoszláviai konferencia társelnöke szeptember 29-én találkozott Alija Izetbegovic bosz- nia-hercegovinai»elnökkelí aki előző este érkezett Genfbe. Fotó: MTI A kozákokról van szó Moszkva (AN) - Mostanában egyre többet írnak a lapok a kozákokról, de még mindig nem tisztázott, minek tekinthető ez a csoport: nemzetségnek vagy rétegnek. Erről beszélgetett munkatársunk Valerij Sukovval, a Sztanyica című kozák újság főszerkesztőjével, az Orosz Kozák Csapatok parancsnokságának tagjával.- Sajnos, ez a kérdés mindmáig tisztázatlan, s nincs erre vonatkozóan egységes állásont sem. De tekintsük a kozákokat etnikai csoportnak.- Ha ebből indulunk ki, akkor kiből válhat kozák manapság?- A kozákok is különböző meg- győződésűek, csak egyvalami, a hagyomány fogja össze őket. A XVI.- XVII. században, a kozákság kialakulásakor a rokonszenv döntött: aki megtetszett, azt felvették. A XVIII. században azonban kialakult egy szigorú felvételi rend: a felvétel a faluban zajlott, a végleges döntést azonban a katonai egységek hozták meg.- A követelményrendszer is megváltozott ekkor?- Nem, továbbra is azt vették fel, aki megtetszett.- A vallásnak és a nemzetiségnek volt jelentősége?- Természetesen nem. Sajnos, most a Don és a Kubany vidékén tombol az antiszemitizmus, de amikor 1918 tavaszán szerveződik a Doni Fehér Hadsereg, minden felvett jelentkező - nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül - automatikusan kozákká lesz. Hasonlóképpen volt az uráli kozákoknál is, akikhez három zsidó is csatlakozott, s miután oroszosították a nevüket, kozákokká lettek.- Ha már szóba kerültek a zsidók, el kell ismernünk, hogy a kozákság körében igencsak elterjedt az antiszemitizmus-...- Igen, ez a komoly betegség valóban megfertőzte a kozákságot. Sokan az olvasnivalójukat is aszerint választják meg, orosz pravoszláv, avagy zsidó az illető kiadvány főszerkesztője. Aki a Lityeraturnaja Rossziját vagy a Szov- remennyiket olvassa, az a „mi kutyánk kölyke”, aki viszont az Ogonyokot, az ellenség.- Eszerint talán azt is elmondhtjuk, hogy a mai kozákság fő jellemvonása az antiszemitizmus?- Nem, szó sincs róla. Ez a kór csupán a_ „kozák értelmiséget” támadta meg. Ók azok, akik a fent említett kiadványok köré csoportosulnak. A kozák falvak lakói elítélik ezt az álláspontot és „aszfalt-kozákoknak”, álarcosoknak nevezik őket. A minap egy ku- bányi atamán írt levelet szerkesztőségünknek, amelyben többek közt a következő olvasható: „Egyáltalán nem beszélhetünk a kozákság újjászületéséről, mert mifelénk a vörösök és a feketék /feketeszázasok/ uralkodnak”.- Akkor tulajdonképpen kinek az oldalán állnak manapság a kozákok?- A mag, az atamánok többsége például a puccsistákat támogatta tavaly augusztusban, bár különböző motivációk okán. Az 1920-as rendelettel Kazahsztánhoz csatolt uráli kozákok például mindenáron az Unióban kívántak maradni, s az már meg sem fordult a fejükben, hogy a puccsisták hatalmuk megszilárdulásának pillanatában megszabadították volna őket a tábornoki lampaszaiktól. Voltak a puccsistákat támogató kozákok között meggyőződéses kommunisták is, s szerintem ez vezetett a kozákság kettészakadásához. A kozákszövetség megalakulása után egy évvel a vörösbarna ideológiával szembehelyezke- dők kénytelenek voltak megalakítani az oroszországi kozákcsapatok szövetségét.- Hová vezethető vissza a kozákság többségének „vörös-barna” orientációja?- Ön ezzel tulajdonképpen azt kérdezi tőlem, miért lőtte főbe magát Alekszéj Kelegyin atamán? Azt kérdezi, miért kellett Kornyilov tábornoknak négyezer katona élén keményen megküzdenie azért, hogy elérje Jekatyerinbur- got? A válaszom pedig a következő: a kozákok nagy tömegei bolsevizálód-. tak. Sajnos, a mai helyzet egy az egyben megismétli 1918-at azzal a különbséggel, hogy akkor a vörös, most pedig a barna ideológia fertőzte meg a kozákságot.- Mostanában sokszor jelennek meg a kozák fegyveresek a feszültséggócokban. Mi ennek az oka?- Szerintem az önigazolás kényszere vezeti őket.- Meglehetősen veszélyes dolog, ha az emberek először elindulnak harcolni, s csak azután döntik el, kinek az oldalára állnak...- Kétségkívül igaza van, de ez többnyire a városi kozákságra jellemző. A falusiaknak nincsenek ilyen identitásgondjaik, mert a saját földjükön nagyon is tisztában vannak önmagukkal. -Milyen szerepet játszanak a kozákok az abház-grúz konfliktusban?- Az abházok többször is jelezték, hogy Oroszországhoz kívánnak csatlakozni, s a kozákok természetesen támogatták ezt a kívánságukat. A jelenlétüket azonban nem szabad túlbecsülni, mert lényegesen kevesebben vannak, mint a kaukázusi hegyi népek képviselői, akik valóban befolyásolhatják a katonai helyzet alakulását. A kozákok rokonszenve csak egy színfolt az abház-grúz •konfliktusban.- Milyennek tartja a kozákság jövőjét?- Nagy reményeket fűzünk a június 15-i elnöki rendelethez, amelynek értelmében lehetőségünk lesz állami gazdasági struktúrává szerveződnünk. A szervezést természetesen a tanyákon és a falvakban kell elkezdeni. Ékkor valóban bekövetkezhet a kozákság újjászületése, amelyről mindmáig nem beszélhetünk, amíg létre nem jönnek a falvakban a kozák önkormányzatok. Sétahajózás - bumeránggal Pozsony (MTI) - A szlovák lapokat tovább foglalkoztatják a múlt héten Nürnbergben lezajlott események. A Smena szerint Antall József nem fogadta meg az ismert közmondást, amely szerint „nem illik belcköpni az ünnepi levesbe”, míg a Pravda úgy ítéli meg, hogy „elveszíti a pedáns németek rokonszenvét az, aki nem tartja be szerződéses kötelezettségeit”. A Smena bumeránghatásnak nevezte a nürnbergi történéseket, és úgy vélekedett, hogy a Duna-menti országok rokonszenve Szlovákia pártján áll, hiszen a szlovák javaslat ígéri inkább a Duna hajózhatóságának feltételeit. A lap nürnbergi tudósítója így írt: - Noha a magyarok jól ismerik a közmondást, amely szerint nem illik beleköpni az ünnepi levesbe, Antall József múlt pénteken ezt a bölcsességet nagy ívben megkerülte, amikor az európai politikusok jelenlétét kihasználva Szlovákiára támadt, és a Duna-menti országok nevében felszólalva felvetette a magyar-szlovák vita tárgyát képező bősi erőmű kérdését. A tudósító megítélése szerint a német politikusok „ezt hűvösen fogadták, s így is váltak el a magyar miniszterelnöktől, a szlovák-magyar kapcsolatok pedig újabb károsodást szenvedtek”. A Pravda „Nem egy sétahajózás volt" cím alatt hasonló megközelítésben foglalkozik az eseménnyel, és úgy találja, hogy Antall József fellépése ellenkező hatást váltott ki, mint amire a magyar miniszterelnök számított. Az újság szerint a „pedáns németek nem szeretik a szerződésszegőt, amely ebben az esetben Magyarország volt”. A lap szerint „a csatorna megnyitásának ünnepségén olyan szakemberek sokasága volt jelen, akiknek az élete a csatorna építésével fonódott egybe, akkor meg ugyan miért is tapsoltak volna annak, hogy a magyar fél magatartása következtében a Duna Bős alatti szakaszán beszűkülnek a hajózás feltételei”. RMDSZ-vezetők a választásokról Bukarest (MTI) - Szőcs Géza az RMDSZ politikai alelnöke: Az RMDSZ eredménye azt igazolja, hogy a térség legstabilabb politikai ereje, amely teljes mértékben bírja a Romániában élő magyar közösség bizalmát. A számokból világosan kitűnik, hogy Erdélyben és a Partium területén a legnagyobb, legjelentősebb politikai tényező az RDMSZ. Ez annak köszönhető, hogy választóik példátlan tudatossággal és fegyelmezettséggel szavaztak, ez még az ellenfeleinkből is respektust váltott ki, meg persze irigységet. Példa lehet erre a tudatosságra, hogy az RMDSZ választói nagyobb arányban szavaztak az ellenzéki romániai Demokratikus Konvenció elnökjelöltjére, Constatinescura, akinek támogatására felszólítottuk szavazóinkat, mint magának a Konvenciónak a hívei. A demokrácia közvetlen érvényesülésének esélyei nem nőttek ugyan a választásokon, de ha áttörés nem is történt mégis hatalmas ugrásra került sor: a neokommunista és a szélsőséges erőknek a romániai társadalom fölötti befolyása-, az eddigi több mint kétharmados többségről érezhetően lecsökkent, most már csak a lakosságnak mintegy felét képesek befolyásuk alatt tartani. Volna még két kritikai észrevételem: egyrészt csalódásomnak szeretnék hangot adni azzal kapcsolatban, hogy még az itt élő magyarok igen nagy arányban, mintegy 90 százalékban megjelentek az urnáknál, a Magyarországon élő több tízezer honfitársainkból csak néhány ezer ment el voksolni. Másrészt sokakat bántott, hogy míg az RMDSZ jelentős választási eredményt ért el, a magyar sajtó kiküldött tudósítói közül többen is a szavazás során felmerült kisebb szervezési, technikai hibákra helyezték a hangsúlyt, mintha az lett volna a fő, nem a siker. Tokaji György aradi képviselő: A demokrácia győzelméért folytatott küzdelem sportnyelven szólva nem két félidős labdarúgómérkőzés Romániában, hanem három harmadból álló hokimeccsnek ígérkezik. A kelet-európai országokban általában két lépcsőben ment végbe az átmenet, s a második alkalommal a hatalomból már kisebbségbe szorították a posztkommunista erőket. Itt a számokból kitűnik, hogy a posztkommunista visszatartó és a szélsőséges nacionalista erők olyan szövetsége jött létre, amely ebben a pillanatban még halvány fölényhez jutott a parlamentben. Az erők azonban nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg. Az elnökválasztáson erőteljes felvilágosító munkával Constantinescu avára szerintem még megfordíthatók a jelenlegi arányok. A romániai Demokratikus Konvenció sajnos kampányának nagy részét ott fejtette ki, ahol az emberek többsége amúgy is mellette állt, vagyis a nagy városokban és a közepes nagyságú településeken, de elmulasztotta, hogy erőteljes felvilágosító munkával hasson a moldovai, olténiai és munté- niai parasztság tömegeire. Az RMDSZ az előrelátó becsléseknek megfelelően teljesített a választásokon, ami azt bizonyítja, hogy hívei a parlamenti demokrácia játékszabályai szerint folytatott harcot továbbra is rendkívül szükségesnek tartják. Az új körülmények között, új taktikára és új stratégiára lesz szükség, ezt mihamarabb ki kell dolgozni. Az RMDSZ két év, kilenc hónapi politikai munka után, egyike Románia legstabilabb, legkomolyabb és a leginkább kiszámítható politikai tényezőinek. Szervezetünk megőrizte politikai súlyát, ami nagy teljesítmény. Bevonhatják a hadsereget is Prága (MTI) - Amíg létezik a közös csehszlovák állam, addig nem lehet pusztán szlovák-magyar ügynek tekinteni a Pozsony és Budapest között növekvő feszültséget, a szlovák-magyar viszony romlását - állapította meg szerdai kommentárjában a Prágában megjelenő Metropolitní Telegraf. A polgári jobboldali irányzatot képviselő - a cseh kormányban domináns Polgári Demokrata Párt (ODS) nézeteihez közel álló - lap szerint „sajnos helyénvaló az a félelem, hogy ebbe a (szlovák-magyar) vitába bevonhatják a csehszlovák szövetségi hadsereget is”. A lap sorra vette a szlovák-magyar viszony romlásának tüneteit. Emlékeztetett arra, hogy Milan Knazko (immár Szlovákia külügyminisztere) a júniusi csehszlovákiai választások utáni televíziós megnyilvánulásában értésre adta: nem lesz köny- nyű a szlovákiai magyar kisebbség helyzete, egyre több meg nem értésre és kölcsönös vádaskodásra lehet számítani Szlovákia és Magyarország között. A Metropolitní Telegraf kitért arra, hogy a szlovák fél Szlovákia elleni kémkedéssel, valamint légterének megsértésével vádolta Magyarországot, továbbá hogy „egyre mélyül a bősi építkezés körüli konfliktus”. Ez utóbbi vonatkozásban felhívta a figyelmet Antall József nürnbergi beszédére és Vladimir Meciar reagálására.
