Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-28 / 254. szám

1992. Október 28., Szerda Abaúj tájain ÉSZAK-Magyarország 5 Emlékműavató Göncön Gönc (ÓM) - Október 31-én, szom­baton délután három órakor avatják fel ünnepélyes körülmények között azt az emlékművet, amelyet a helyiek a II. világháború gönci áldozatainak emlékére állíttattak. Az avató beszédet dr. Tóth Albert országgyűlési képviselő tartja. Az eseményhez kapcsolódva szintén október 31-én, 17 órakor nyitja meg Molnár János, a helyi művelődési ház igazgatója a gönci polgármesteri hi­vatal nagytermében a Gönc anno... címet viselő fotókiállítást. Cserepek a garázsból lines (ÉM) - Még nincsenek kiégetve, de már elkészültek az első „alkotá­sok”. Az encsi Közművelődési In­tézmények fűthető garázsában a na­pokban kezdte meg működését a fa­zekas szakkör. Mivel mindössze négy korongjuk van, így egyszerre nyolcán ismerkedhet­nek a fazekas mesterség titkaival. Ko­vács Gábor sárospataki keramikus kedd délutánonként először a diákcso­porttal, majd a felnőttekkel foglal­kozik. Sajnos, a Közművelődési In­tézményeknek nincs égető kemencéje, de a város gimnáziumában, és a Ka­zinczy Ferenc Általános Iskolában is van. így találhatnak forró kemencét az égetnivaló termékek. Gyorssegély a rászorultaknak lines (ÉM) - Az elmúlt csütörtökön élelmiszercsomagokkal megrakott te­herautó érkezett Encsre. S a tervek szerint a jövő hétre megérkezik a tel­jes szállítmány. Összesen 5 3110 darab, húszkilós, tartós élelmiszereket tartal­mazó csomag. Krózser János, Encs város polgár- mestere kérésünkre elmondta, hogy a Népjóléti Minisztérium Gyorssegély Alapjától kérték és kapták ezt a támo­gatást. Kiemelte hogy, nemcsak Encsért, de a térség hetvenhét önkormányzatához tartozó községekért is felelősséget éreznek, ezért vállalták a kezdemé­nyező és koordináló szerepet. A szállítmány felosztásában már nem vesznek részt, valamennyi önkor­mányzat, így Encs is a lakosság ará­nyában részesül a gyorssegélyből. Hogy a többi településen, milyen elosztási elveket alkalmaznak, arról nincs tudomása a polgármesternek, viszont saját városában a jövő hét ele­jén az egyházak, a karitatív szer­vezetek, a Vöröskereszt és a pártok képviselőinek bevonásával döntenek az encsi rászorulókat megillető 520 élelmiszercsomag elosztásáról. Novemberi karácsony Vizsoly (ÉM) - Már hagyomány a faluban, hogy az időseket és rászo­rulókat egy kis karácsonyt ajándékkal lepi meg a falu. Tavaly ötszáz forint jutott, most azért valamivel többet szeretném a nl- Egy alapítványtól 130 darab ezer forinton fölüli értékű szere e cső magot kaptak, ám ennek <■ osz ‘isa nem könnyű feladat. Hiszen a • kosság fele már az idősebb koros' tályhoz tartozik, s még rajtuk kivi t. sok a rászoruló. . így a költségvetésitől próbálj' ^ kiegészíteni, ami megint csak ne vállalkozás. Hiszen már annak is örülnek, ha aZ 1 tézményeket fenn tudják tartant, nem kell óvodái, iskolát bezárni- a valy egy kis ünnepség keretében adta át az ajándékokat, idén is így retnék, valamikor novemberben- A időpontot majd a testületi ülésen P°n tosítják. Az újjáélesztett település A felvétel a salzburgi díjkiosztó ünnepségen készült. (Középen Pál István) Szanticskn (ÉM) - „Egy kivérzett ré­gióban lévő falu újjáélesztése ér­dekében kifejtett tevékenységért, ami által a település sajátos mezőgazdasá­gi és épített környezeti állapotából egy szellemi és ökológiai kezde­ményezéseket magába foglaló köz­ponttá válhat.” - így szól a rövid indoklás, amiért Szanticska ebben az évben Európai Fa 1 u fel új ít ás i-díjat kapott. A Vidékfejlesztési és Falu fel újítási Európai Munkaközösség zsűrije az idén hét településnek adta át a kitün­tető oklevelet. A közösség elnöke egy hannoveri professzor, tagjai münche­ni, laibachi, bécsi műemlékvédelmi, mezőgazdasági, vidékfejlesztési szak­emberek. A magyar „színeket” dr. Tompái Géza, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium munkatársa képviseli. A Munkakö­zösség évente kiírja az „Európai Falu- felújítási-díj” pályázatot, melyben értékelik a falvak lakosságának, ön- kormányzatoknak, a hatóságoknak azon cél érdekében történő közös fára­dozásait, hogy a múlt kulturális örökségének figyelembevételével a jelen életrevaló és életképes faluját egy jobb jövő számára formálják. Országonként természetesen csak egy nevezés lehetséges... Magyarországon Szanticskára esett - a sikeres - választás. Europäische Arbeitsgemeinschaft Landentwiddung und Dorlemeuerung Szanticska • In Ungarn erhält im Wettbewerb um den Europäischen Dorfemeuerungspreia 1992 für beispielhafte Leistungen einen EHRENPREIS Dar Vor ári tanát dar Dar VwwUand* dar HZA M&i h Mi* IW«-Prot. Landiihauiit'iiary, - Sialivtr tratar 0tpt-*ig W4l*tm Land,altat Or Erwm Prhll Az Európa-díj dokumentuma Fotók: EM archív A pályázat mottója: A részvétel min­den. Ebből következik, hogy az elis­merés is „csak" erkölcsi, de biztos hogy más haszna is lesz, Szanticska neve mindenképpen bekerül az euró­pai köztudatba. Legalább elmond­hatjuk, hogy van egy európai falunk. Amiért persze mi nem tettünk túl sokat... Annál többet Pál István... Erre azonnal tiltakozik a „falugazda”. Mint mondja, az érdem nem csak az övé, nagyon sok segítséget kapott és kap jelenleg is a Szanticskai Alkotók Egyesületétől, a tiszaújvárosi Ifjúsági körtől, a Derkovits Művelődési Háztól, a Pántlika táncegyüttestől, a TVK Ifjúsági körétől... s még hosszan sorolja azokat a személyeket, akik valamilyen módon hozzájárultak az eddigi sikerekhez. Mert az is nagyon jó, hogy nemcsak a csend, a tiszta levegő miatt érdemes felkeresni Szanticskát. Nyaranként számtalan kulturális ren­dezvénnyel várják a vendégeket, megtekinthetik a Miskolci Fotóklub állandó kiállítását, Szondy Sándor fa­faragó tárlatát, Erc$ényi István kőzetgyűjteményét, most készül Ámbrok Angelika grafikusművész kiállítása, Ktipihár János kerámia- műhelye, s egy kanadai festőművész is itt szeretne letelepedni. Ha elkészül a vízvezeték, Szanticska nyolc állandó lakója, s mindazok, akik hosszabb- rövidebb időt töltenek a településen igazán elégedettek lehetnek. Pál Istvánnak persze még számtalan meg­valósításra váró terve van. Talán apróságnak tűnik, hogy szeretne pél­dául névjegykártyát csináltatni. De ezt csak akkor fogja megrendelni, ha Szanticskára is bekötik a crossbar telefont... így egyelőre a névjegy- kártya helyett „csak” az Európai Falufelújítási-díjat tehette le az aszta­lunkra. Tsombor Márton gymnasiuma Az „oskola nevezetessé tegye ezt az abaúji városocskát” Szikszó (f-M - EG) ­....amely váro­socska volt Abaúj vármegyében: ahonnan abban az időben a Bentzédi -Székely István oskolájából egynéhány jó emberek származtatlak, akik em­lékezetessé lelték azt a helyet..." - ol­vashatjuk Bőd Péter Magyar Alhenas című 1766-ban megjelent könyvében. Székely István kortársa volt a sze- Pcsségi Tsombor Márton is, ki Aba- uJbó| indulva bejárta Európát, s ennek az- utazásnak élményeiből megírta az -uropica varietas, A változatos Euró­pa című művét. A neves magyar író és iit.iztS nevét órzi a szikszói Szepsi ^•sombor Márton Gimnázium. , Z «Wtori híres szikszói diákok utó- sz'ki' Ck<’szíír a számítástechnikai nin, ,lnlCrcmbcn találkozunk. Nagy nvointaüfu lc,K‘U"'k a Eszese,: a Szene r^1 clfibújik a Fele Se Ló, a iliálít-,. /SOln^or Márton Gimnázium síer I Jf.nak C|sfl száma. Az írások beköszöniő”<8.í,cscn 11 diákok> dc u gatónője tz,kkcl az ,skola ‘Kaz- gimnáziúm f‘Sló.f L°j°sné írla- -A rom évtized l)nállásá"ak kö/x:l W'~ hetóéges mérn«t'1 fölai “ sok ***■ ^iÄi.pÄ mindig büszke volt azon tanulóira is, akik ugyan diploma nélkül, de becsü­lettel helytállnak munkahelyükön, hivatalnokként, ápolóként, a közmű­velődés munkásaiként, vállalko­zóként.” Ebből a beköszöntőből is kiolvasható, hogy a szikszói gimnázium tanárai tudják és vállalják, hogy nem csak olyan diákok jelentkeznek ide, akik mindenképpen tovább akarnak ta­nulni. Bár, az igazgatónő örömmel újságol­ja, hogy az utóbbi években nagyon sok jó képességű, tehetséges általános iskolás kérte felvételét a gimnáziu­mukba. S ha megkapják a hatosztályos gim­náziumi oktatás beindításához a mi­nisztériumi engedélyt, még több olyan diákjuk lesz, akik bátran jelentkezhet­nek az egyetemekre, főiskolákra. Eh­hez minden, vagy majdnem minden feltétel biztosított. Jól felkészült szaktanárok oktatnak az iskolában, a hatosztályos képzés prog­ramja már elfogadott, hiszen a tisza­újvárosi gimnáziumtól veszik át. A legsürgetőbb feladat az lenne, hogy kollégiumot is tudjanak biztosítani a más településekről bejáró tanulóknak. Ha minden úgy sikerül, ahogyan re­mélik, az állami gazdaság megüresedő irodaházából korszerű kollégium le­hetne. De ehhez elsősorban pénz kell, és nem is kevés. A gimnázium tanárai arra törekednek, hogy boldoguljanak azok a tanulók is] akik az érettségi után nem tanulnak tovább. Ezért a gyakorlati fakultáció ke­retében gépírói, könyvtárkezelői, egészségügyi adminisztrátori, szá- mítógépkezelói, vállalkozási ismere­teket tanítanak. A gépírást és a gyorsírást külön szak­iskolai osztályban is oktatják. A ta­nulók három nyelv - angol, német, orosz - közül választhatnak, s ettől a tanévtől kezdve, igaz még csak szak­körben, olaszt is tanulhatnak. Az idei tanév újdonsága, hogy szep­tembertől ötven levelező tagozatos hallgató kezdte meg tanulmányait a gimnáziumban. S ugyancsak nemré­giben jött létre az az alapítvány, mely­nek célja, hogy minél jobban kitelje­sedjék a tanulók tehetsége, hogy az „oskola nevezetessé tegye ezt az abaúji városocskát." Közbenjáró a lelkekért Játék a (harang)szavakkal Fancsal (ÉM - DK) - Az eső mindvégig vendég volt a szentelésen. Néhány percre állt csak el, mikor valószínűleg ő is belefeledkezett a kis lélekharang első szólásába. De ez már a történet vége... A fancsali temetőben felállított lélekharang történetének az elejét Podránczki János pol­gármester mondta el. Tavaly ősszel a község nyu­galmazott tanítója, Berta József egy újságban talált rá a hirdetésre, hogy egy budapesti iparművész alumíniumötvözetből csodálatos hangú harangot tud készíteni. Mindenki egyetértett az ötletével, hogy a falut gazdagítani kellene egy ilyen műre­mek felállításával. Jenei Tibor harangöntő mester örömmel vállalta a munkát. A lakosság adakozásából hamar összegyűlt a pénz, így ez év januárjában elhozhatták a harangot. Már csak egy haranglábat kellett hozzá „találni”. A készítőjére szerencsésen rálelt a polgármester. Kovács Barna három évvel ezelőtt települt át Erdélyből. Most Göncruszkán él. Haranglábat ugyan addig még nem csinált, de a tomyosnémeti református templom szószékének darabjait megkapta egy zsákban, s azok alapján tavaly karácsonyra elkészítette a szószéket. Mostanra pedig a fancsali haranglábat, székely motívumokkal. így lehetett ünnep az elmúlt vasár­nap. Amikor is a lélekharangot négy egyház lelkésze szentelte fel. Van két nagyharangja a falunak, melyek egy egész életen át hívják az Isten házába, s kísérik utolsó útján az embert. A lélekharang csak a ravata­lozótól a sírig szól, hirdeti, hogy ha a test halott is, de a lélek él. Meg azt, hogy Jézus Krisztus győzött a halálon. Aki életében hallgatott a nagyharangok templomba hívó szavára, azokat a kis lélekharang a nagyharangokkal együtt vigasztaló, reményt erősítő hangjával kíséri majd utolsó útjukon a sírig. De akik életükben a fülük mellett engedték el az öreg harangok templomba hívó szavát, azokat aggódva, sóhajtva búcsúztatja: bár hallgat­tál volna a nagyok szavára is. Vigasztalnia kell, ha temetésen zeng szava, erősítenie az üzenetet: „Aki énliennem hiszen, ha meghal is élni fog.” Persze mindez csak játék a (harang)szavakkal... De mégis, az a rövid csönd, mikor csak ő szólt, ezeket az érzéseket erősítette. S akik eljöttek a szentelésre, akik összeadták a pénzt, tudják, a lélekharang nem az elmúlást hirdeti, hanem az életet. Az örök életet. Amely felé itt a földön kell megtenni az első lépéseket... Megszólal! a kis harang Fotó: Dobos Klára AG-pályázat Szikszó (ÉM) - A Szikszói Állami Gazdaság de­centralizációs programja szerint végzi a privatizá­ciót, az ÁVÜ jóváhagyásával. A második pályázat értékelése október 26-án történt. A termelő és nem termelő egységekre egyaránt komoly igények merültek fel, nagyobb volt az érdeklődés, mint az első fordulóban. Az igényekről azonban csak akkor tárgyalnak konkrétan, ha a pályázati összeg tíz százalékát „ pályázó leteszi az asztalra. Elkelt már a szikszói irodaház, a karolai üdülőház, a gagyvendégi iro­daház-kastély, az. aszalói gyümölcsös, a lencsés­tanyai és a dióstanyai termelőegység. Az Állami Gazdaság december 31-től a meg­maradó három termelési egységgel (Léh, Dicháza, Kiskinizs) kft.-vé alakul át, és tevékenységét a továbbiakban l -éhről, a volt léhi ÁG központjából irányítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom