Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Levelezés 1992. Október 1., Csütörtök Fillérek Miskolc (ÉM- B.I.) - Ha az infláció ilyen fergeteges ütemben emelkedik, előbb-utóbb a fillér felesleges fizetőeszközzé válik. De mindaddig, amíg nem vonják ki hivatalosan a forgalomból, ott csöröghet zsebünkben, és alkalmasint forintjaink mellett leperkálhatjuk. Az árcédulákon egyébként még jól megférnek értékesebb társaik mellett - lásd: élelmiszerüzletek -, ígyhát létjogosultságukhoz kétség nem férhet. Nos, Árvái János nvékládházi olvasónk egészen mást tapasztalt, amikor pár nappal ezelőtt betért Miskolcon a Búza téri „Boris” nevű italboltba. Aprópénzéből - 21 forint és néhány fillér - éppen két deciliter borra futotta, de amikor egy forintot fillérekben akart átnyújtani, megtagadták kiszolgálását. A csapos hölgy arra hivatkozott, hogy ez náluk nem fizetőeszköz, s különben is kivonják a forgalomból. Ez utóbbiról egyelőre nincs tudomásunk, így hát kíváncsian tárcsáztuk a borozó telefonszámát. Balajti Ferencné nem tagadta, hogy az eset előfordulhatott, hiszen négyen dolgoznak a kimérésben, két műszakban. Mint elmondta, valóban gondot o- koz számukra az apró, mert nincsenek filléres á- ruik, kerek összegekkel számolnak. Öt forintig a- zonban elfogadják a tíz, húsz, ötven filléreseket is. Mindenesetre jó lenne, ha ezt következetesen be is tartanák. Trabantugrató Rendkívül szellemes reklámot láttam a napokban. Egy kék Trabantocskát, rajta „Ha én Mazda lennék” felirattal. Mi, trabanttulajdonosok - vagyunk vagy százezren - igazán nagyra értékeljük ezeket az ugratásokat, de szeretném megjegyezni, nem csak velünk van baj. Országunk összes gyengesége ha plakátra kerülne, akár ugráló ország is lehetnénk. Ráadásul nem mi tehetünk arról, hogy jövedelmünkből csak Trabantra tellett (iskolai végzettségünk és jómunkánk ellenére) s, hogy ez az autó olyan amilyen. Az igazsághoz még hozzátartozik: nagyon sokan annak is örülünk, hogy egyáltalán van kocsink. Tisztelettel kérdem: nem lehetne inkább a felelősöket ugratni?! Ók kevesebben vannak, no meg az piruljon végre, aki megérdemli. Végezetül engedjék meg, hogy reklámjukra az eredeti szöveggel válaszoljak a magam csöndes szerénységével: „Ha én gazdag lennék...” Kletz László Miskolc Már csak a levegőért nem adózunk ... Olvasom a „Minden kortyban ott az adó” című írást, mely hírül adja: tíz százalékos az ÁFA az ivóvízre. Nem tudja az ember, hogy bosszankodjon, vagy hahotázzon azon, hogy az életben nélkülözhetetlen ivóvizet is megadóztatják. Előbb a személyek jövedelmét, az ingóságokat és az ingatlanokat adóztatták, most jön az ivóvíz! Mi van még hátra? Nem tudom, hogy ki merjem-e jelenteni: ezek után már csak annak a levegőnek a megadóztatása következhet, amit belélegzünk. Pedig ez a levegő nem ózondús, hanem szennyezett. Török Géza Miskolc- Szerkesztői üzenetek N.Istvánné, Mezőkövesd: A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők régebben valóban minden orvosságot ingyen kaptak. Az elmúlt év novemberétől azonban fizetniük kell azokért-a készítményekért, amelyeket a térítésmentes gyógyszerek listája nem tartalmaz. * „Kismama” jeligére: A munkanélküli-járadék folyósítását mind a terhességi - gyermekágyi segély, mind a gyed és a gyes folyósításának időtartama alatt szüneteltetik. * Takáts Istvánná, Miskolc, Elek Tamás u. 8. IX/2.: Válaszlevelünket a „Címzett ismeretlen” jelzéssel visszakaptuk. * B. T., Kazincbarcika: A saját jogon kárpótlási jegyet kapott személy jegyét életjáradékra válthatja, amennyiben 1991. december 31-én betöltötte 65. életévét, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette. A folyósítás iránti igényt legkésőbb a kárpótlási jegy felvételére jogosító jogerős határozat kézbesítésétől számított 90 napon belül lehet bejelenteni írásban a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igaz- í gatóságnál. Partnereket keres a Házat-Hazát Alapítvány Bodnár Ildikó Lapunk június 1-ei számában részletesen szóltunk a Házat-Hazát Alapítványról, amely a rászoruló családok otthonteremtését támogatja. Olvasóink kérésére ismételten foglalkozunk e közérdekű témával, a lakáshoz jutás hogyanjára választ kérve. Tájékoztatásért Demeter Ildikóhoz, a Kauzár Holding Kft. ügyvezető igazgatójához, egyben az alapítvány észak-magyarországi képviseletének vezetőjéhez fordultunk. Az alapítvány az első lakáshoz jutókat támogatja, tehát azokat, akik semmilyen otthonnal nem rendelkeznek. Az érdeklődőknek szándéknyilatkozatban kell jelezniük, hogy igényt tartanak a „Habitat for Humanity” házra. A beadványnak ezen kívül tartalmaznia kell a személyi adatokat (név, személyi szám, jelenlegi lakcím), a 60 ezer forintos befizetési előleg, valamint 500, építkezéseknél letöltött munkaóra vállalását és a szociális körülmények indoklását. A nyilatkozatot ajánlott levélben a Kauzár Holding Kft. ÉM. Képviselet (3770 Sajószent- péter, Május 1. út 27.) címére kell eljuttatni. A jelentkezés elfogadásáról vagy elutasításáról kuratórium dönt, amelynek tagjai negyedévenként Budapesten tartják közgyűlésüket. A testület döntését alapvetően az igénylő jelenlegi szociális helyzete befolyásolja. A kivitelezés abban a megyében kezdődik el, ahol több településen van lehetőség a sorozatépítésre. Miután a lakásépítési program jelenleg szervezés alatt áll, még bizonytalan, hogy melyik megye élvez majd elsőbbséget. Az amerikai technológia egyébként igen gyors tempót diktál, így például egy két- háromszintes épület körülbelül három hét alatt készül el. A folyamat tehát a telkek megszerzése után várhatóan felgyorsul. Sajnos a júniusi cikk után nem nagy érdeklődést tapasztaltunk a polgár- mesteri hivatalok részéről, amelyeket azóta írásban is megkerestünk. Jó lenne, ha mind többen mutatnának hajlandóságot az együttműködésre és mielőbb megkeresnének bennünket, márcsak azért is, mert *az egyik legégetőbb szociális probléma enyhítésében lehetnénk segítségükre. Gondolatok a hősi halottak emlékművéről Kell a szigor Kezembe került az Észak-Ma- gyarország július 20-i száma, amelyben az egyik írás arról szólt, hogy a kormány meg akarja regulázni a murí- kanélkülieket. Kár ezen gúnyolódni és az embereket heccelni, mert igenis igaza van a kormánynak. A munka- nélküliek fele el tudna helyezkedni valamilyen más munkakörben, ha a- karna. Attól pedig, akinek nincs semmilyen szakmája - tehát elvárható lenne, hogy akármilyen jellegű munkát elvégezzen - meg kellene követelni, hogy hetenként két-három napon közhasznú munkát végezzen. Úgy is rengeteg a szemét a városokban, a falvakban egyaránt, sok az illegális szeméttelep. Bizonyára adódna egyéb hasznos foglalatosság is számukra, amire nagy szüksége lenne az országnak. A munkanélküli segélykeret sem feneketlen hordó, sajnos előbb-utóbb elfogy. Ezért az részesüljön belőle, aki sehol nem tud elhelyezkedni és nemcsak azért,mert nem akar dolgozni - pontosabban, csak feketén otthon. Mert ilyenek is akadnak szép számmal. Szentandrási Erzsébet Budapest Sátoraljaújhely fölött sem múlt el nyomtalanul a két világháború, melynek szomorú mementójaként áll a város hősi temetőjében 1609 fiatal fejfája. A helyi Városvédő és Szépítő Egyesület vezetősége és tagjai megpróbáltak és megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy az elesett fiataloknak méltó emlékművet állítsanak. Miután a főtéren 1821. augusztus 6-án felavatott Insurgens emlékművet - melyet a franciák elleni 1809. évi nemesi felkelés emlékére állíttatott Újhely város lakossága - pénzhiány miatt a mai napig nem sikerült helyreállítani, így jutottunk arra az elhatározásra, hogy megpróbáljuk némi módosítással tervünket megvalósítani. E szerint, a világháborús obcliszk megjelenésében az Insurgens emlékműre hasonlítana, de a feliratok helyére a két világháborúban hősi halált halt fiatalok nevei kerülnének. Az egyesület előzetes felmérés alapján elkészítette a költségvetést, mely szerint mintegy 800 ezer forintra lenne szükség. Ennek birtokában pályázatot nyújtottunk be a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés Mecénás Alapjához, bízva abban, hogy tízezer forintunkhoz még néhány százezret sikerül szereznünk. Sajnos, a megyei önkormányzati hivatal május 14-én kelt átiratában korlátozott anyagi lehetőségekre hivatkozva pályázatunkat elutasította. Legutóbbi közgyűlésünkön arról értesültünk, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt sátoraljaújhelyi szervezete alapítványt hozott létre ugyanezen emlékmű megvalósítására, melynek kuratóriumából egyesüleünk vezetősége kimaradt. Ezek után már csak azt kérdezem: nem egy a cél? Vagy amit eddig tettünk önzetlenül, felesleges lelkesedés volt? Mindenesetre az emlékműre tartalékolt tízezer forintot továbbra is a kitűzött célra kívánjuk fordítani. fírősztl Gyula A sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesületügyvezető titkára Egy kirándulás emlékképei Új tanév, új kirándulási lehetőségekkel. Kedvébresztőnek szánjuk az itt közölt fotókat, melyekhez a képaláírást Anga Andrea kazincbarcikai diáklány leveléből ollóztuk, aki a Sóqvári Endre Gimnázium III. C osztálya nevében küldte el sorait: „Zakatoló vonat, zöldellő rétek, erdők, kristálytiszta leveqő - mintha egy másik világba érkeztünk volna. És valóban másféle világ volt ez: a csend, a nyugalom, a beké hona. A vonat pblakából pillantottuk meg először Boldogkővárát, amely büszkén, s mégis szelíden emelkedett a magasba. Áhítatunk még akkor is tartott, amikor mintegy két órai gyaloglás után rölértünk, majd elindultunk földeríteni a várat és környékét. Lenn, a faluban a tá|ház-múzeumot néztük meg, ami szintén osztatlan sikert aratott." Fotók: Dús István Válaszol az illetékes Vétett a buszvezető Az Észak-Magyarország szeptember 10-i számában „A buszvezető felháborító magatartása” címmel megjelent olvasói levélre az alábbi választ adom: Az eset kivizsgálása során meghallgattuk dolgozónkat, aki a történtekkel kapcsolatosan azt állította, hogy az autóbuszon utazó hölgy leszállási szándékát késve jelezte- csak akkor, amikor a jármű a Szarkahegy megállóhelyről már kiindult -, majd erősza^ kosán követelte a járat azonnali megállítását. A vezető a kérést arra hivatkozva tagadta meg, hogy annak teljesítése balesetveszélyes és tilos. Ezt követően - a sofőr elmondása szerint - a hölgy megalázó kifejezésekkel illette őt és a vele utazó feleségét, aki azt hasonló hangnemben viszonozta. Elismerte, hogy az esetet megelőzően valóban beszélgetett menet közben a vezetőfülke ajtajában álló feleségével, annak ellenére, hogy ez köztudottan tilos. Nem tudtuk elfogadni dolgozónk védekezését, hiszen szabálysértést követett el. De hibázott akkor is, amikor eltűrte a durva szóváltást, kísérletet sem téve az autóbusz rendjének fenntartására, holott ez kötelessége lett volna. Autóbuszvezetőnkkel szemben mindezekre tekintettel szankciókat alkalmazunk. A történtekért az érintett utasok szíves elnézését kérem. Szilágyi István a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgatója Talpalatnyi föld Hová tűnt cl és mivé lett az a talpalatnyi föld, amelyért atyáink oly sokszor pereskedtek? Emlékszem, ifjúkoromban a falvakban az volt a legnagyobb gazda, akinek mindenkinél több birtoka volt. Én, félig munkás, félig paraszt családból származom, így volt módomban mind a két réteget - osztályt - megismerni. Azóta sok minden megváltozott, már a harmadik rendszerváltást élem meg. Ma is felteszem magamnak a kérdést: vajon változott-e valami az elmúlt évtizedek alatt? A földosztás idején nem tétováztak évekig a hatalmon lévő urak, hogy kinek, hol, milyen földet és mennyit adjanak. Legalább ebben a kérdésben cselekedhetne a kormány gyorsan és határozottan, annál is inkább, mert mindenkitől csak azt hallani: válságban a mezőgazdaság. Az ország, a nép felemelkedését elsősorban ennek az ágazatnak a mielőbbi talpraállításával lehelne elérni. Pirigyi András Cigánd Hamis logika Szeptember utolsó hetének hétfő délelóttje. Órám tizenegy órát mutat, amikor megállók a perecesi elágazásnál, a villanyrendőr zöldjelzésére várva. Szemközt részegek közelednek. Az egyik pálinkás üveget emel menetközben a szájához és jól meghúzza azt. A közelben szolgálatot teljesítő rendőr odamegy hozzá és figyelmezteti, hogy közterületen tilos szeszesitalt fogyasztani. Mire az egyik részeg durván így szól: Ixkapom a csillagod! A rendőr kérdőre vonja kijelentéséért és a tegezésért, mire a szcmtclcnkedő nagyhangon kijelenti: Nálunk demokrácia van. A másik nem győzi csitítani. Időközben zöldre vált a lámpa, elindulok a túloldalra. A két részeg úgyszintén, mintha mi sem történt volna. Pár méter megtétele után a kötekedő megfordul és integetni kezd a rendőrnek és valamit még mond, de nem lehet érteni. En a magam részéről intézkedést várok a biztostól. Majd pár mondat erejéig elbeszélgetek vele. Megtudom, hogy az ilyen esetek - sajnos - nagyon gyakoriak. Szomorú, hogy egyesek milyen sajátos módon értelmezik a demokráciát. Podvercsck Gábor M iskolc
