Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-17 / 246. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1992. Október 17., Szombat---------JEGYZET —------­t tot á&fcutá Fecske Csaba r Úgy veszem észre, hogy a hajót, amelyen utazom, igen sajátságos módon kormányoz­zák. Úgy hánykolódik a saját maga által kavart hullámokon, hogy tengeri betegséget kap az ember. Gyomromhoz képest a páter- noster egy csöndesen ejtőző lajliár. Mintha nem vennék figyelembe a folyó ter­mészetét: a vízállást , a sodrást , sőt talán még a kanyarulatokat sem, a zátonyokról nem is beszélve. A szikla- és homokzátonyokat, ame­lyeket, úgy gondolná - a hajójegy árát le­pengető - polgár, nem ártana nagy ívben el­kerülni. De ha nem, hát nem. A kormányos és a kapi­tány nyilván sokkal jobban tudja ezt. Persze, az is furcsának tűnik, hogy a balra ívelő folyókanyarulatban a kormányos esze­veszetten jobbra tekeri a kormány kereket. S a kapitány ahelyett, hogy leteremtené emitt, a térképkészítőket vádolja, hogy ők az okai mindennek, annak is, hogy ez a folyó is éppen ellenkező irányba kanyarodik, mint amerre illenék, mint az teljes joggal elvárható lenne! A hajón utazók egyre nyugtalanabbak. (Mellesleg jegyzem meg: a mások nyugtalan­sága engem kissé megnyugtat, mert így tu­dom, hogy nem csak én nyugtalankodom, tehát a hiba nem az én készülékemben van. De ez csak olyan aprócska emberi gyarlóság, káröröm, vagy mi a fene.) A gyáváibbja egye­nesen retteg. Nosza! Régi jó hajósszokás szerint dupla ru­mot osztanak a legénységnek. A legénység­nek, amely virágos jókedvében már eddig is a fellegekben járt. S most is nagy ívben pöttyint az utasokra, akik elkékiilt ajakkal remegnek a fedélzeten. Fogytán a kétszersült. Fogytán, noha a rémhír terjesztőjét mázsás kővel a nyakában idejekorán a folyóba dobták. Am nem árt az óvatosság: szemérmes takarékoskodást ve­zettek be. Akiknek még, vagy már nincs foguk, azok nem részesülhetnek a kétszer sültből, no nem büntetésből, de úgysem tudnák megrág­ni. 0 bölcs belátás! Aztán: páratlan napokon a szőkék, páros napokon a barnák nem ehet­nek kétszer süllel. A vörösök és feketék eddig sem kaptak, a kopaszok pedig elvből nem esz­nek két szer sültet. De semmi pánik! Mert az összes többi napokon mindenki degeszre tömheti a bendőjét. Bizony. Meg-megbillcn a hajó, az embereknek a torkában dobog a szíve, s ha biztosak lenné­nek abban, hogy partra tudnak úszni, illetve, ha nem lennének biztosak abban, hogy egyál­talán nem tudnak úszni, hát a vízbe vetnék magukat. Néltányan még így is megteszik. Bezzeg a haján egyetlen mentőöv sincs, amit utánuk lehetne dobni! Eddig, hála az égnek, szerencsénk volt, meg- úsztuk nagyobb baj nélkül, kisebb ütközések­kel, horzsolásokkal. De elnézve a kormánykereket hunyotl szem­mel tekergető kormányost, az eltájolódott iránytűt, valamint a dupla rumtól és ön­ma gukt ód elkábult, megrészegült legénységet, el tudjuk képzelni a legrosszabbakat. Ne tegyük! Nézzük a magabiztos kapitányt, lám, ő nem kételkedik a legénységben. Bízik ben­nük, bízik bennünk, hát mi is bízzunk őbenne. Ha ezen múlik, hát ezen ne múljon! Tanácskozás az István-tónál Nyékládháza (EM) - Érdekvédelmi tanácskozás színhelye lesz október 17-én délután 2 órakor Nyékládháza. A település önkormányzati képviselőtestületének műszaki és területfejlesztési bizottsága a 35-ös út mellett levő István-tóra néző félsziget hétvégi házainak tulajdonosait hívja'megbeszélésre. Az üdülőterület polgárai a Sugár utca 21-23-as számú ház előtt találkoznak ma délután, a tanács­kozás előtt. A magyar történelem gy ászé vfor dulój án Margonya (ÉM - Feczkó János) - Az 1848-49-es szabadságharc hős tábor­noka, az Aradon mártírhalált halt Des- sewffy Arisztid margonyai sírjánál tisztelegtek október 10-én, szomba­ton, a határon innen és túl élő magyar­ság képviselői. A 143 év előtti, egész Európát felháborító- vérengzésre em­lékezvén, immár negyedik éve he­lyezik itt el a kegyelet koszorúit a különböző szervezetek, társaságok küldöttei. így a Páneurópai Unió B.-A.-Z. Megyei Csoportja is, akik egy autóbusznyi emberrel utaztak el a kelet-szlovákiai településre. Már a határon kiderült: páneurópai eszméik országhatárok eltörlésére vonatkozó része tényleges problémákat feszeget, ugyanis egyik társukat (a hajnali kap­kodásban tévedésből a felesége út­levelét hozta magával) visszairányí­totta a határőrség. A kisebb incidens után sietve vettük utunkat Dessewffy tábornok szülőhe­lye, Csákány felé, ahol jobb híján az 1957-ben épült szombatista templom­ban elhelyezett - 1802. évi megke- resztelésének emléket állító- már­ványtáblát koszorúztuk meg. Ezt követően az Eperjeshez közeli Mar- gonyáía, a Dessewffy család krip­tájához utaztunk, ahol - a határnál elvesztegetett idő miatt - már csak szűk „Páneurópai” körben róhattuk le kegyeletünket. A Szózat meghallga­tása, valamint a Himnusz eléneklése után még néhány percig csendben, tör­Dessewffy Arisztid honvédtábor­nok margonyai síremléke Fotó: Farkas Maya ténelmünk tragikus mivoltán elmél­kedve álldogáltunk a dicső előd hant­jánál... A sírnál elhelyezett koszorúk tanúsága szerint előttünk már ott járt többek között a Kassai Magyarok Baráti Társasága, a Rákóczi Szövet­ség, valamint a Széchenyi Társaság küldöttsége. A rettenthetetlen főtiszt kivégzése előtti szavait örökítette meg a családi kriptán elhelyezett emléktábla: „A haláltól nem félek. Sokezer halál lebegett körülöttem a csatában.” A nap további programjaként a Kassai Thália Színház „A régi nyár” című darabját tekintettük meg. Nemes gesz­tusként könyvelhettük el a színháztól azt a körülbelül fél órás várakozást, amit késedelmünkkel az előadásból elmulasztottunk volna. Másnap Kassa nevezetességein vonultunk végig Ba­lassa Zoltán (a Kassai Magyarok Baráti Társaságának elnöke) kalau­zolásával. Vélhetőleg sokan tudják, hogy Kassa bővelkedik Rákóczi-em- lékekben. De azt már bizonyára jóval kevesebben, hogy néhány évvel ez­előtt az akkori szlovák kormány fel­ajánlotta hazánknak a fejedelem ro- dostói házát, mely hű másolata az ere­detinek. Mi több: nem pusztán máso­lata, hanem rengeteg eleme a való­diból származik. Nos, ez a vitathatat­lanul értékes műemlék még mindig határainkon túl van... Bizony néhá- nyan a Dómban is meghökkentünk kissé, mivel a II. Rákóczi Ferenc itt el­helyezett kriptájában egy csak tört magyarsággal bíró idegenvezető be­szélt nemzetünk egyik legnagyobb- járól. Szintén meglepő volt egy, a fe­jedelmünk kriptájában látható kép aláírása is: Frantzisek Rákóczi II. (Bocsánat, ha sekélyes szlovák tudá­som miatt én is helytelenül idéztem!). „Mindenesetre jóleső érzéssel köny­velhettük el, hogy fő célunkhoz, a határokon túli nemzetiségek megbé­kéléséhez ismét közelebb kerültünk néhány lépéssel.” - mondta mintegy végszóként Orbánné Eördögh Ildikó, megyénk Páneurópai csoportjának vezetője. Borsodi tejtermék bemutató Miskolc (ÉM-Nyl) - Szerdán délelőtt a Tokaj vendéglátóház Biliárd Ma- nagger Clubjában bemutatta három új termékét a Borsod Megyei Tejipari Vállalat. Gáli Béla igazgató bevezetőül szólt vállalatuk átalakulásáról. Elmondta: az 1100 dolgozót foglalkoztató, ma már évi 3.5 milliárd forint árbevételű megyei tejüzem még az idén gazdasá­gi társasággá alakul, majd második lépésben következik a privatizáció. Itthon, külföldön is vannak már érdek­lődők ehhez, sőt sok saját dolgozójuk is jelezte, hogy szívesen vásárolna dolgozói részvényéket. Már mintegy erre is készülve , s a piaci igényekhez igazodva kezdték meg a közelmúltban három új termék, a féltartós krémtej­föl, a homogénezett pasztőrözött tej és a Fickó fantázia nevet kapott új aludt­tej ( tejkultúra) gyártását, mindhárom terméket a környezetbarát Tetrapack dobozokba csomagolva. A három új borsodi tejterméket Váradi Attila, ter­melési igazgató mutatta be részletesen a sajtó és a kereskedelem jelenlévő képviselőinek. Az ankéttal egyidőben a szomszédos Csemege-Meinl ABC- ben nagy árengedménnyel árusították mindhárom terméket, sőt azokból kós­A Csemeqe-Meinl ABC-ben pillanatok alatt nagy sikert aratott a vevők között a három új borsodi tejtermék Fotó: Fojtán László tolót is rendeztek. Az ankétot és ter­mékbemutatót soha jobbkor nem ren­dezhette volna a vállalat - hallottuk Csepregi Csabától, a polgármesteri hi­vatal képviselőjétől, aki abból az alka­lomból laftott előadást a jelenlé­vőknek, hogy az ENSZ szakosított szervezete, a FAO október 16-ára hirdette meg az idei Élelmezési és Táplálkozási Világnapot. Megnyílt a Kényelem lakástextil-bolt A gyönyörű, új lakástextil-boltban ízléses formaruhában, gazdag áru- választékkal várják a vevőket Fotó: laczó József Miskolc (ÉM-Nyl) - Pénteken Mis­kolcon, a Széchenyi utca 101. szám alatt megnyílt a belvárosi sétáló utca legszebb új szaküzlete, a Kényelem lakástextil-bolt. Az üzemeltető Borsodi Ruházati Kereskedelmi Rt. nevében dr. Viszlai Béla, az igazgatótanács elnöke szólt arról, hogy a közelmúltban befe­jeződött a részvénytársaságnál a tulaj­donosváltás, amelynek időszaka alatt sem szünetelt a megyeszékhelyen és a megyében több mint hetven szaküz­letet üzemeltető rt.-nél az egészséges beruházási tevékenység. Ennek része­ként az elmúlt hetekben Miskolcon kettő, s Szikszón további egy üzletük született újjá. A Kényelem lakástextil-bolt az egész belváros legszebb üzlete. Köszönhető ez a tervezői, belsőépítészeti, kivite­lezői munka magas színvonalának, noha a kivitelezés során számos ne­hézséggel kellett szembenézni. Mis- kolcnak már szüksége volt egy ilyen szép szaküzletre. Képünkön is jól lát­szik, a textíliák tényleg gazdag válasz­tékával várja vásárlóit a Kényelem Lakástextil bolt. Nem könnyű a hely­zetük, monbdta az igazgatótanács el­nöke. Ezért is örvendetes, hogy a ne­héz viszonyok ellenére is jut pénzük fejlesztésre. A továbbiakban a keres­kedelem mai nehézségeiről szólt dr. Viszlai Béla. Sok tanulsággal szolgáló gondolataira a későbbiekben még vLsz- szatérünk. A kereskedelemben is van­nak figyelemre méltó új jelenségek. Abaújba érkezett a földgáz Szikszó (ÉM-BG) - Október 15-én délután öt óra előtt pár perccel Kiss Gyula munkaügyi miniszter gyújtotta meg jelképesen Szikszón a gázlángot, és ezzel a gesztussal jelezte az egybe­gyűlteknek, hogy a földgáz immár hi­vatalosan is megérkezett Abaújba. Kiss Gyula rövid beszédében utalt ar­ra, valamikori abaúji lévén örül annak, hogy éppen Szikszó az első abaúji település, ahol megjelenik a vezetékes földgáz. Sikerélményként kell tekin­teni az ilyen úgynevezett apró lé­péseket is, hiszen ez is része annak a törekvésnek, ami arra irányul, hogy ez a kátyúba került magyar gazdaság ki­kerüljön szorult helyzetéből. A gaz­daság fellendítésének kezdőpontjait az ilyen és hasonló jellegű infrastruk­turális beruházások jelentik. Panyik József, Szikszó polgármestere kérdésünkre válaszolva elmondta, a beruházást a Területfejlesztési Alap támogatásával valósították meg, amely nem csak Szikszó teljeskörű el­látását hivatott megoldani, de a közel­jövőben lehetőség nyílik a környékbe­li kisebb települések - Aszaló, Hal- maj, Alsóvadász és Homrogd - be­kapcsolására, ami azt jelenti, hogy egy-két éven belül összesen körül­belül húszezer abaúji lakos részesül­het a gázszolgáltatásból. A most átadott 9178 méteres szakasz építéséhez június elején fogtak hozzá, és gyakorlatilag augusztus végéig be is fejeződtek a munkálatok. A mostani átadást követően fokozatosan meg­kezdik a vezetéképítési munkálatokat a település utcáin. Hozzávetőleges számítások szerint egy ingatlannál összesen hatvanezer forintba kerül majd a bevezetés. Aki esetleg mégsem rendelkezne ezzel az összeggel, az rendkívül kedvezményes kamatozású kölcsönt kaphat. A harminckétmillió forintot felemésztő beruházás újabb nagy lépést jelent Szikszónak, és köz­vetve az egész abaúji térségnek, hi­szen a crossbar és a vezetékes földgáz megjelenésével lassanként sikerül fel­számolni a régió infrastrukturális el­maradottságát. Település­üzemeltetési fórum Budapest (ISB) - A lakásbérleti és az önkormányzati tulajdonú lakások fenntartásával kapcsolatos díjak hát­raléka a szakértők szerint eléri a nyolcmilliárd forintot - hallottuk szer­dán a Települési önkormányzatok Or- j szágos Szövetsége (TöOSZ) sajtótá­jékoztatóján. A lakásárak és a bérlakások fenn­tartásának tényleges költségei, vala­mint a bérek és jövedelmek közötti különbségek szinte lehetetlenné teszik a költségek fedezését - vélekedett Köllner Ferenc, a TöOSZ főtitkára. Mindebből az következik, hogy a hát­ralékok mértéke gyors ütemben nő,, ami többek között veszélyezteti az önkormányzati alapítású szolgáltató szervezetek működését is. Tovább romlik tehát az önkormányzati la­kásállomány állaga, ami azért is ag­gasztó, mert már a tulajdon átadás időpontjában legalább 400 milliárd forint értékű felújítási elmaradás ter­helte az önkormányzatokat. Nem fizetnek pontosan a gazdálko­dószervezetek sem. Ez leginkább a csőd- és felszámolási eljárások követ­kezménye, ezért kívánatos volna, ha az AVÜ a privatizációs bevételek egy részér a megszűnő szervezetek köz­üzemi díjhátralékának kiegyenlítésére fordítaná. A TöOSZ javasolja még, hogy a köz­szolgáltatási díjaknál ne legyen ér­vényes 1993. január elsejétől az áfa, illetve legalább öt lépcsőben, foko­zatosan érvényesüljön. Létesüljenek fejlesztési alapok, amelyekből az ön- kormányzati alapítású közüzemi cégek részesülhetnek. Nyíljon lehető­ség a közszolgálati tartozások mér­tékéig jelzálog bejegyzésére, illetve a díjak behajtására. Mindezek elhangzottak az 1992. ok­tóber 14-én megtartott konferencián is, ahol az önkormányzati szövetsé­gek, a témában érintett ágazati egye­sülések, valamint város üzemeltető szervezetek megalakították a Tele­pülés üzemeltetési Konzultatív Fóru­mot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom