Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-14 / 243. szám
1992. Október 14., Szerda Abaúj Tájain IáSZAK-Magyarország 5 Pro Űrbe Szikszó (IiM-DK) - Zajlik az élet Szikszó városában. De még jobban zajlik majd a péntektől jövő péntekig tartó a kulturális napok rendezvény- sorozat időtartama alatt. A hivatalos megnyitó október 16-án délután négy órakor lesz. Panyik József polgármester köszönti majd a résztvevőket. Kiállítás nyílik Nemzedékek képei címmel, és szikszói termékekből is láthatnak bemutatót az érdeklődők. Szombaton a Művelődési Központban idősek találkozóját rendeznek délelőtt 11 órától. Vasárnap a református templomban a templom történetéről és úrasztali edényeiről tart előadást dr. Németh Gábor. Hétfőn délután két órára az Általános iskola könyvtárába elsősorban a pedagógusokat várják, hiszen Bői József a tanulásmódszertanról tart előadást. Este hattól a Művelődési Központban óvodások, általános iskolások és gimnazisták vetélkednek. A későbbiekben lesz még több peda- góiai, pszichológiai és történelmi előadás, játszóház, sportrendezvények, gyalogtúra a Turulhoz. A rendezvény- sorozat október 23-án, csütörtökön ünnepi megemlékezéssel, koszorúzással fejeződik be. Dr. Orosz Gábor, a köztársasági megbízott általános helyettese mondja az ünnepi beszédet. Ekkor adják át a Pro llrlre kitüntetéseket, és ekkor írják alá a testvérvárosi okmányokat is. Ötvenéves technikum Abaújszántó (ÉM) - A Gyárfás József Mezőgazdasági Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézet fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából az iskola tanárai, diákjai évkönyv készítését tervezik. Ebben végigkísérik az intézmény fél évszázados működését, bemutatják a képzési formákat, és a több mint kétezer fős diákság mindennapjait. E vállalkozás azonban jelentős kiadást jelent. Ezért kérik a diákokat, hogy ki-ki anyagi lehetősége függvényében adományával segítse az évkönyv elkészülését. A felajánlott pénzösszeget az OTP Abaújszántó 657-350-800-as számlaszámra december 31-ig kérik befizetni. Az átutalásokat egy tiszteletpéldánnyal köszöni meg a technikum. A szerkesztők örömmel fogadnak a volt diákoktól emlékező írásokat, fényképeket és hasznosítható gondolatokat. Térkép a Cserehátról Gagybátor (ÉM) - Az érintett települések közreműködésével, a Csereháti Településszövetség kiadásban, valószínűleg még ebben az évben megjelenik 10 ezer példányban a Cserehát turistatérképe. Kétéves előkészítő munka után került nyomdába a maga nemében újdonságnak számító kiadvány, az első térkép, amely a tájegységről készült. Egyben jól használható információforrásnak is szánják, hiszen a hátoldalon három nyelvű ismertetőt, szálláshely-, és látnivaló listát találhatunk. A térképészeti munkákat végző Provincia Kft. nyugati szabvány szerint jelöli a turistaútvonalakat. Az 50 ezres lépték is ennek a szabványnak megfelelő: Európát már ki lehet rakni az így megrajzolt térképekből. A szövetség tagjai, és a térképen szereplő települések a kis példányszátn miatt elővásárlási jogot kapnak a bolti forgalomban is megjelenő kiadványra. Erdő, tej, méz... és akarat Nagy feladat megállítani az elnéptelenedést Fotó: Fojtán László Cserehát (ÉM-BSZL) - Nemrég adtunk hírt arról, hogy egy hat tagú holland delegáció érkezett a Cserehátra. A látogatást a Drenthe megyei Kisfal- vak Szövetsége szervezte. A delegáció a csereháti térség gazdaságfejlesztésének lehetőségeivel foglalkozott, konkrétan a tejfeldolgozás, a méztermelés, az erdő területén megvalósítható fejlesztésekkel. A drent- hei szövetség pénztárosa a delegáció vezetője, Jan Huizinga így fogalmazta meg a véleményét: „Én már sokadszor járok a Csereháton, de szerencsés egybeesés, hogy ez alkalommal, amikor a delegációban két olyan személy is van, aki későbbiek során pénzforráshoz is segítheti a Cserehát fejlesztését, akkor éppen egy pénzügyi vezető lehet a delegációban. A drent- heiek úgy érezték, hogy a Cserehát megérdemli, hogy mi egy ilyen megbízást adjunk egy nagynevű irodának a csereháti helyzet felmérésére és értékelésére, és hogy ez ne Budapesten történjék, hanem itt helyben, a csere- háti falvakban, az itt élő emberek bevonásával.” A delegáció tagja volt B. van Oven asszony szerencsejátékszakértő is: - A DOEN alapítványt képviselem a delegációban. Alapítványunkat a holland posta, szerencse- játék társaság hozta létre azzal a céllal, hogy ezen az alapítványon keresztül tegyen eleget annak a törvényi kötelezettségének, amely Hollandiában előírja, hogy a szerencsejátékkal foglalkozó társaság bevételének 60 százalékát köteles olyan programokba fektetni, olyan projekteket finanszírozni, amelyek jóléti célokat', sok ember életkörülményeinek javítását szolgálják. Főként a harmadik világ országaiban, Latin-Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Kelet-Európábán, először éppen a Csereháton próbálkozunk segíteni. Nagyon szép ez a vidék, önök vendégszerető lakossággal vannak megáldva. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy milyen nehéz helyzetben van Magyarország, s ennek következtében hatványozottan a Cserehát, amikor a tervgazdaságot a piacgazdasággal kell felváltani. Egész Kclet-Európára jellemző, hogy bizonytalanság van. Az ismeretlennek nehéz megérteni és megítélni, hogy mi is játszódik le most ebben a térségben. De vannak emberek, akik alkalmasak arra, hogy megkeressék azokat a megoldásokat és azokat a támogatási formákat, amelyek egy-egy térség, jelen esetben a Cserehátnak a felemelkedését szolgálják. A delegáció két nap utón Szikszón tartott fórumán foglalta össze a látottakat Csomós József ügyvezető elnök. Mint elmondta, a két szövetség célja az, hogy a Csereháton élő embereknek az életkörülményei javuljanak, ezáltal a települések maradjanak meg eltar- tóképességükben, amiért már évek óta küzdenek. Ezért a célért három irányt mutat a településszövetség. Az egyik, ami adva van, a mezőgazdaságon belül, a tehénállomány és a tejfeldolgozás kérdése mint megoldandó probléma. A másik, ahol gyorsabban lehet eredményeket elérni, az a Csereháton jó minőségű árut termelő méhészetnek a jelenléte, ennek segítése. A harmadik mintegy előremutatóan, az erdőhöz kapcsolódóan, az erdőbirtokossági szövetkezeti rendszernek, mint programnak a («indítása. A delegáció tagjai elutaztak, kivéve G. Huijink urat, a LARIVE iroda közgazdasági szakértőjét, aki további egy hetet töltött a Csereháton információszerzéssel, hogy a támogatásról a pénzintézetek dönteni tudjanak. Távozása előtt a következőket mondta: „Kívülről nagyon csendesnek és nyugalmasnak látszó csereháti térségben a felszín alatt sok minden zajlik. Lehet, hogy ez nem látszik, de belülről még ilyen rövid idő alatt is tapasztalja az ember, hogy mennyi kezdeményezés van az emberekben. Hogy ezekből melyik lesz életképes, azt ma még senki nem tudja megmondani. Hollandiában azt mondják, nem szabad egy lóra fogadni nagy összeggel, hanem többre, kis összeggel. Ezt itt hasznos lenne megtanulni. Mert ezek a kisebb kezdeményezések fogják a csereháti térség fejlődését elindítani. A mi gondolkodásunk szerint ezekben a kezdeményezésekben két dolog nagyon fontos: az egyik, hogy a helyiek akarják és tudják megfogalmazni, hogy mit szeretnének. Ne kívülről mondják meg nekik. A másik: hogy ez az elképzelés gazdaságilag megalapozott legyen.” A látogatásnak egyik szép eredménye, hogy megszületett két településszövetség baráti kapcsolata, mely a gazdasági élet élénkítésére, javítására hivatott. Most már a helyi kezdeményezéseken és PHARE-progratn magyarországi képviselőin van a sor. Hívja Abaújt! Miskolc (ÉM-CsM) - Két éven belül - egyetlen kis szakasz kivételével - egész Abaújt, a legkisebb települést is bekapcsolják a nemzetközi távhívó hálózatba - mondta el lapunknak Rusz Ottó, a Magyar Távközlési Rt. Miskolci Igazgatóság fejlesztési csoportjának vezetője. De a Méra-Hidasné- meti vonalon lakóknak - ők az bizonyos „kis szakasz” - sem kell elkeseredniük, legalább a kábeleket szeretné a MATÁV ott is minél hamarabb lefektetni. A Boldogkőváralja-Vizsoly-Vil- mány-Gönc térségben (Abaújkcrtől egészen a határig az összes települést beleértve) már be is fejeztek egy korábban elindított fejlesztési programot, a 41-es körzetszámmal közvetlenül hívhatók. Az üzembe állított központok nem túl nagy kapacitásúak, de a meglévő állomásokat ellátják, és némi bővítést is lehetővé tesznek. Es ha egy központ egyszer beindul, sokkal könnyebb „csak” a kapacitást növelni... A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére az Állami Fejlesztési Intézetnek benyújtott - és elnyert - pályázataik segítségével pedig hamarosan megkezdhetik a munkát Abaúj többi részén is. (Ózd környéke és az aggteleki karsztvidék is a szerencsések közé tartozik.) A MATÁV a Halmaj és Ináncs; a Baktakék és Fel- sőgagy térségre; valamint a Cserehát fejlesztésére nyújtotta be pályázatait. Az összesen mintegy 2 milliárd forintos beruházásnak a felét kapták meg vissza nem térítendő támogatásként, a másik felét nekik kell fizetni. I la szigorúan üzleti szemmel nézzük, elég rossz beruházás ez éppen azért, mert gazdaságilag elmaradott a vidék. A fejlődéshez azonban elengedhetetlen a könnyű kapcsolatteremtés másokkal, tehát a telefonhálózat. Három évvel ezelőtt még COCOM listán szerepelt az a technológia, és ma is a legkorszerűbb a világon, amit bevezetnek az abaúji vidékekre. Üvegszálas kábeleket fektetnek le, amely fényimpulzust továbbít. Ezért van szükség a szakmában átviteltechnikai berendezésnek nevezett szerkezetre, ami a hangot fénnyé, majd vissza, hanggá alakítja. Többségében digitális központokat telepítenek majd, amelyek új szolgáltatásokat is lehetővé tesznek. Ezek közül csak példaként egy igazán érdekes: ha hívást várok, de az adott időben el kell mennem otthonról, egy számkombináció használatával programozhatom, hogy az otthoni számomra beérkező hívás arra a telefonra fusson be, amelynek a közelében tartózkodom. Bár az érintett térségekben sok nyilvános készüléket is felszerelnek, elsősorban mégis minőségi változás várható. A mennyiségi változást, hogy minél több házban legyen telefon, azt az önkormányzatoknak önerős beruházással kell megoldaniuk. A MATÁV elsődleges célja most, a távhívás. Hívja tehát Abaújt! Persze ne most rögtön. A tervek szerint helyenként már az idén elkezdik a kábelek lefektetését. Az egész munkát pedig 1994 közepére be kell fejezni. Addig periig már hatszázat sem kell aludni. Forró(i)-drót Forró (ÉM) - Szeptemberben kezdték el a kábelfektetési munkálatokat Forrón, s az átadási határidő október 31. A szervezés januárban elkezdődött, az encsi központ bővülésével lehetőség adódott 150 fonrói igénylés kielégítésére. A későbbiekben ez a szám 170-re nőtt. Fejenként 40 ezer forintot kellett fizetnük az igénylőknek, a pénzügyi lebonyolítást a helyi takarékszövetkezet biztosította. Kedvezményes feltételekkel jutottak kölcsönhöz a lakosok, úgynevezett törlesztés-támogatásos hitelt kaptak. Még folyamatban a munka, de már érkeztek újabb telefon-igénylések az önkormányzathoz. Azt még nem tudni, mikor valósulhatnak meg. Talán már jövőre. Forró is „bekapcsolódik" a belföldi távhívásba Fotók: Dobos Klára A porcelánfestő Encs (ÉM-FG) - Szebbnél szebb kézzel festett tányérok, csészék, faliképek, vázák sorakoznak a polcokon - Menyhért Zsolt porcelánfestő munkái. A fiatalember a sátoraljaújhelyi 117. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben tanulta ki a rendkívüli kézügyességet kívánó mesterséget. A gyakorlati éveit a Hollóházi Porcelángyárban töltötte, és ott dolgozott az elmúlt év végéig. Januárban hazaköltözött Encsre, egy vállalkozóval elkészíttette az égetőkemencét, beszerezte a legszükségesebb eszközöket, anyagokat. Azóta önálló vállalkozóként próbál megélni a keze munkájából. Egyelőre elég nehezen. Még a városban is csak kevesen tudják, hogy milyen tárgyak születnek a Váci Mihály utcai szoba „műhelysarkában”. Pedig a megrendelő igénye szerint bármilyen egyedi darabot elkészít. Névnapra, jubileumi eseményekre, nyugdíjba vonulásra alkalmi feliratokkal is ellátja az emléktárgyakat. Bármit kérhetünk tőle. De maga is számtalan mintát tud ajánlani. Most éppen egy állatokkal díszített sorozaton dolgozik. Előbb nagyban, csempére festi meg az alakot, és csak ezután készülnek a kisebb méretűek. Ezekkel persze legalább annyi munka van, mint a nagyobbakkal. Egy-egy róka, muflon, bagoly vagy szarvas megfestése legalább három óráig tart. De például a virágmintákkal ennél jóval rövidebb idő alatt elkészül. Ezek már annyira a kisujjában vannak, hogy szinte pihentetik az alkotót. Korábban tájképeket is festett Menyhért Zsolt. Ezekből már csak néhányat tud mutatni. A legnagyobb „művészi” sikereit katonaként érte el. Szerencsére parancsnokainak is tetszettek a művei, és képekért cserébe mindig kapott szabadságot. S hogy miért nem fogynak eléggé a kézzel festett porcelánok?! Hosszan sorolja az okokat. Talán a pénztelenségünk? Talán az ismeretlensége? Any- nyira leköti a festés, hogy nem marad ideje az „önreklámra”, és persze nem is nagyon ért a menedzseléshez. Pedig jóval olcsóbban kínálja a termékeit, mint a nagyüzemek, és igényesebb munkát ad ki a kezéből, mint a darabbérekkel hajszolt porcelánfestők. Az is rontja a szakma hitelét, hogy nagyon sokan félig matricás, félig kézzel festett tárgyakat kínálnak kézi festésűként. Hallott már olyanról is, aki olajfestéket használt porcelán festésre és az első mosás után eltűnt a minta. Nem csoda hát, ha óvatosak a vevők. Most, hogy megnyílt a városban az új galéria, talán a neves képzőművészek alkotásai mellett megismerheti majd az encsi közönség Menyhért Zsolt kézzel festett porcelántermékeit is. Munka közben Költöznek a bűnjelek Borsodból Abaújba Miskolc-Szikszó (MTI) - Nem sikerült hétfőn annak a 248 bűncselekményből származó 1750 tárgynak az értékesítése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon, amelyen az eddigi gyakorlattól eltérően, árverés keretében próbáltak túladni. A szokatlan módszerre azért volt szükség, mert a bíróság bűnjelraktárát a közeli Szikszóra költöztetik. Sikeres értékesítés esetén az intézmény megszabadulhatott volna a költséges szállítást igénylő, 1984-92 között felhainozódott, s már feleslegessé vált bűnjelektől. A problémát az okozta, hogy az egész kollekciót - amelyben a rádiómagnótól a motorkerékpárokon kívül szinte minden verekedésre alkalmas eszköz megtalálható - egy tételben hirdette meg árverésre a bíróság. így a rendkívül kedvező, 150 ezer forintos kikiáltási ár ellenére sem akadt jelentkező az „árura”. Mivel a vevők és az eladó nem tudtak megegyezni, továbbra is a bizományi áruházakra és a végrehajtókra vár a „lopott holmi” értékesítése.
