Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-10 / 240. szám

1992. Október 10., Szombat Gazdaság ÉSZAK Magyarország 5 Repülőgépmotortól a söröshordóig A légimotor hazai gyártása mérföldkő az ipar történetében Olaszok Rudabányán Rudabánva (ÉM) - A korábbi ten­dernyertes dán Krüger cég vissza­kozása után a milánói De Bartolomeis társaság kapta meg a második ma­gyarországi regionális veszélyeshul- ladék-cgctő építésének és üze­meltetésének jogát. A mintegy 4 mil­liárd forintos, három év múlva befe­jezendő beruházást az olaszok 97 százalékos, valamint az évi 25 ezer tonna kapacitású üzemet befogadó rudabányai, illetve a salaknak helyet adó szuhogyi önkormányzat 3 száza­lékos részesedésével a tenderkiírás szerint még ebben a hónapban megalakítandó kft. valósítja meg. Az 50 millió forintos törzstőke az olasz cég készpénzéből és az önkormányza­tok rendelkezésére álló - a környezetvédelmi tárca pénzéből fizetett - engedélyezési tervek ap- portálásából tevődik össze. A külföldi beruházó - amely a Frank­furt melletti hasonló üzemet szállító zürichi 3K AG technológiáját kínálja - vállalja, hogy egyszeri közműfej­lesztési hozzájárulásként 79 millió forintot utal át a rudabányai, 12 milliót a bevezető út által érintett izsófalvai és 29 milliót a szuhogyi önkormányzat­nak. Az építési költségből és a nye­reségből is 97-3 százalékos arányban részesednének a kft. tagjai (az olaszok a pénzt adnák, az önkormányzatok a területet apportálnák). (A Heti Világgazdaság nyomán) A kisgazdák szerint lassú a kárpótlás Budapest (ISB - K.T.) - Az Ország- gyűlés ezen a héten úgy döntött, hogy sürgősséggel megtárgyalja azt a törvényjavaslatot, melynek elfo­gadása esetén hatósági jogokkal is fel­ruházott földrendező bizottságok alakulhatnak a földek tulajdoni vi­szonyainak átalakítása érdekében. A törvényjavaslatot Szabó Lajos (FKgP) nyújtotta be. A javaslat szerint a kárpótlásra alakult földrendező bi­zottságokat az önkormányzatok áta­lakítanák: a bizottságok tagjai közé kerülnének részarány tulajdonosok képviselői. A bizottság az önkor­mányzat illetékességi területén első fokú hatóságként határozhat a kár­pótlásra kijelölt földek ideiglenes használatba adásáról. A használatba adási eljárást állampolgári kérelemre indítanák. A bizottság járna el a részarány földek kiadásával kapcso­latban is. A törvényjavaslat arra is tar­talmaz szakaszokat, hogy a kárpótlás­ra jogosult részarány tulajdonos föld­jét volt tanyája körül kell kiadni, feltéve, hogy a tanya benne van a részarányok fedezetéül szolgáló föl­dalapban. A bizottság feladata lenne a földtáblák közötti utak nyomvonalá­nak kialakítása is. Az indítványt benyújtó kisgazda képviselő azt állapította meg, hogy a kárpótlási jegyek termőföldre váltása minden igyekezet ellenére ugyancsak lassú. Magyarországon minden idők legnagyobb földosztása zajlik, ennek sikeres végrehajtásához szükség van egy hatósági jogkörrel felruházott bi­zottságra, amely a helyi önkor­mányzat illetékességi területén in­tézné a termőföldek tulajdonba-, használatba adásával kapcsolatos ügyeket - fogalmazott hétfőn Szabó Lajos.E témához kapcsolható infor­máció, hogy a tervek szerint az Országgyűlés a jövő héten megkezdi annak a törvényjavaslatnak a vitáját, mely a földtörvény átfogó mó­dosítását célozza. A Szabó Lajos-féle indítvány sorsát meghatározhatja, hogy a „sürgős” kategóriába tartozó javaslatok száma közelít azon szinthez, melyen felül már tartalmat­lanná válik a sürgősség, nem jelent garanciát a gyors tárgyalásra.A Független Kisgazdapárt erőteljes of- fenzívát indított a kárpótlásban résztvevő hivatalok munkájának gyorsítására. A fent ismertetett in­dítvány mellett szintén ezen a héten Oláh Sándor az igazságügyi tárcától kért magyarázatot a plénum előtt a kárpótlási hivatalok lassú munkájára. A minisztérium politikai államtitkára úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó hivatalok a feladat mértékéhez, a tár­gyi és személyi feltételekhez vi­szonyítva kielégítő munkát végeznek. Sátoraljaújhely (ÉM- F.B) - Az ész bajjal, az átalakulás gonddal jár. De mindkettő mögött emberek, érdekek húzódnak meg. A hazai ipar megre­formálása körüli huzavona és kétely gyakori kísérő jelensége: a visszafej­lesztés, a leépítés, a létszámcsökken­tés, rosszabb esetben a csődeljárás vagy a felszámolás. Ebben az ellent­mondásos közegben szinte „üdítőleg” hat, ha egy vállalat a fejlesztést választja boldogulásának útjául. Ilyen a sátoraljaújhelyi Elzelt Certa Zár­gyártó, Présöntő és Szerszámkészítő Vállalat. Milyen terveket, megoldá­sokat kerestek és találtak? - kérdeztük Szilágyi László vezérigazgatótól. - A mi esetünkben állami tulajdonlás­ról van szó. A vállalat törvényszerinti átalakulása 1993-ra befejeződik. Előkészítését az Intermediator Kft. végzi, úgy, hogy ezerötszáz ember sorsa függ a döntéstől. Gyárt­mányaink szinte teljes egészét ex­portáljuk. Az elmúlt három évtized alatt fokozatosan bővült és tisztult a profil, s mára a világszerte ismert zár­gyártás mellett más, fémtömeg­cikkekkel vagyunk jelen a piacon. A folyamatos fejlesztések mérföldkövei - a zárgyártás mellett - a hor- ganyprésöntó-géppark, ami együtt járt a szerszám készítéssel, s ez nagyobb mozgásteret biztosít számunkra. Panaszra nincs okunk, túlrendelésscl küszködünk. Jövőnket illetően: széles körű nemzetközi kapcsolataink révén a vál­lalat olasz állami hitelt kapott, amivel három új területen kívánunk működni. Az első program szerint: szuperköny- nyű légimotorokat fogunk gyártani. Ehhez új gyárat építünk, várható üzembe helyezése ez év végén megtörténik. Öt típusról van szó, aminek 75 százalékát az olasz partner visszavásárolja, negyedét saját csatornáinkon értékesítjük. Ebben a gyárban száz munkás évente 3 ezer repülőgépmotort gyárt majd. Második programunkkal a csomaglói- par területére szeretnénk betörni. Ez Fotó: Laczó József biztos piacnak számít határainkon túl is, ugyanis az alumíniumdobozok beszerzése jelenleg is gondot okoz a gyümölcslevek, üdítőitalok és a sör gyártóinak. A doboztermelés segíti őket, hogy nagyobb tételekkel jelen­jenek meg az export piacokon. A gyár építése megkezdődött, üzembe helyezése a jövő évben várható, s további száz embernek biztosít megél­hetést. A harmadik program rozsdamentes söröshordók és autóalkatrészek gyártását célozza. Egy ilyen profilú gyár áttelepítése megkezdődött Olasz­országból az Elzett Certához. Túl azon, hogy a hazai piacot ellátjuk, óriási lehetőségeket biztosít a közeli országok, illetve a hazai autógyárak alkatrész beszállításához. Ezek a programok és megvalósításuk túlnő Sátoraljaújhely, a megye, sőt az ország határain is. Nemsokára, talán a közeljövőben az Elzett Certa térségünk keleti részének leg­fontosabb ipari létesítménye lesz. A magyar gazdaság japán szemmel Tokió (MTI) - Eltart még Magyar- országon bizonyos ideig a piacgaz­daságra való átállás, annyira leromlott a termelőeszközök állapota és ami még fontosabb, tisztázatlanok a tulaj­donszerzéssel kapcsolatos jogok - vélekedett Japán volt magyarországi nagykövete, aki jelenleg a Tomen kcrcskedőház egyik tanácsadója. Széki Eidzsi a Nikkan Kogyo című lapnak adott interjújában méltatja a technokrata Németh-kormánynak az átállásban játszott szerepét, a japán cégek jövőbeli üzleti vállalkozásaival kapcsolatban pedig megemlíti: a leg­- ÁRFOLYAMOK ­fontosabb a megfelelő magyarországi partnerek kiválasztása és az, hogy a japán vállalatvezetők maguk elemez­zék a helyszínen a befektetéseiket. A volt nagykövet nem említi, milyen tapasztalatok miatt tartja e szempon­tokat fontosnak. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. október 9. A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolylamai(bankjegy- és csekkárfolyamok) Érvényben: 1992. október 9. Devizanem vételi közép eladási Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban árfolyam 1 egységre. forintban Angol font 133,01 133,36 133,71 Angol font 132,24 133,64 135,04 Ausztrál dollár 56,51 56,66 56,81 Ausztrál dollár 55,95 56,57 57,19 Belga frank (100) 258,78 259,36 259,94 Belga frank (100) 257,12 259,45 261,78 Dán korona 13,81 13,84 13,87 Dán korona 13,65 13,78 13,91 Finn márka 16,84 16,89 16,94 Finn márka 16,61 16,81 17,01 Francia frank 15,71 15,75 15,79 Francia frank 15,58 15,72 15,86 Holland forint 47,46 47,47 47,58 Görög drachma (100) 40,56 40,98 41,40 ír font 139,55 139,87 140,19 Holland forint 46,83 47,26 47,69 Japán yen (100) 64,79 64,94 65,09 ír font 139,19 140,49 141,79 Kanadai dollár 62,98 63,15 63,32 Japán yen (100) 64,40 65,00 65,60 Kuvaiti dinár 266,67 267,36 268,05 Kanadai dollár 62,59 63,29 63,99 Német márka 53,31 53,43 53,55 Kuvaiti dinár 265,43 268,18 270,93 Norvég korona 13,01 13,11 13,14 Német márka 52,91 53,39 53,87 Olasz líra (1000) 59,84 60,00 60,16 Norvég korona 12,97 13,09 13,21 Osztrák schilling (100) 758,31 760,01 761,71 Olasz líra (1000) 60,10 60,74 61,38 Portugál escudo (100) 59,74 59,88 60,02 Osztrák schilling (100)751,67 758,47 765,27 Spanyol peseta (100) 74,78 74,97 75,16 Portugál escudo (100) 59,40 59,95 60,50 Svájci frank 60,30 60,44 60,58 Spanyol peseta (100) 73,99 74,75 75,51 Svéd korona 14,16 14,19 14,22 Svájci frank 59,74 60,28 60,82 Tr.es cl.rubel 27,43 27,50 27,57 Svéd korona 14,02 14,15 14,28 USA dollár 78,67 78,87 79,07 USA dollár 78,12 78,90 79,68 ECU (Közös Piac) 103,86 104,11 104,36 ECU (Közös Piac) 103,08 104,06 105,04----------JEGYZET----------­Ma rczin Eszter Lapunk ,Álláskeresők, figyelem" című rovatában a munkaügyi központ mezőkövesdi kirendeltségénél már napok óta szerepel a hirdetés, amely 65 asszonynak, lánynak kínál munkalehetőséget. A mai munkanélküliséges időkben figyelemre méltó a szám. Azt hinné az ember, hogy a Matyóföldön, ahol a nők év­tizedeken keresztül varrással, hímzéssel keresték a kenyérre valót, néhány nap alatt gazdára talál a több mint félszáz közösmű- lielyi varrónőre váró hely. Hiszen nem is olyan régen még elbocsátások voltak a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnél, amely jelenleg foglalkoztatni akar. Pontosab-. ban szeretne, mert jelentkezők hiányában csak a várakozás és a remény maradt, hátha érdeklődik valaki. Pedig azt sem mondhatjuk, hogy eddig ölbe tett kézzel ültek a szövetkezetiek. A minap például a munkaügyi központ mezőkövesdi kirendeltségének közreműködésével mintegy ötven munkanélküli járadékon levőt hívtak össze. Bíztak benne, hogy ennyi ember között szép számmal akad, aki alig várja, hogy megszabaduljon a munkanélküliség nyűgétől és örül, ha elhelyezkedhet. Tévedtek. Egyetlenegy vállalkozó sem akadt. Csodálkozott a kirendeltség szakembere, és a háziipari képviselője is. Arra a feszültségter­hes időszakra gondoltak, amikor közölték a dolgozókkal; a hagyományőrzéssel, nép­művészettel foglalkozókat sem kíméli a piaci harc, kénytelenek leépíteni a létszámot. Most pedig itt egy megkötött külföldi szer­ződés, és a teljesítés többek között attól függ, találnak-e rá munkaerőt. ? Furcsa, nem várt helyzet. Az okokat, az érin­tettekkel együtt csak találgatni tudjuk. Az azonban tény, a munkanélküli járadék folyósítása körül szigorításokat vezet be az il­letékes minisztérium. A biztos tippnek tehát mégis a munka látszik. Főleg, ha van kínálat. Agrárgazdasági kiállítás Szerencsen Szerencs (ÉM - B.Sz.L.)- Dr. Szerdahelyi Péter a Földművelésügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára volt a fővédnöke a II. Agrárgazdasági Kiállítás -és Vásárnak, melyet a „visegrádi hár­mak” rendeztek immár második alkalommal. Ezúttal Szerencs adott otthont a rendezvényen kiállítóknak - termelőknek forgalmazóknak. A Rákóczi-várban igazán méltó körülmények között érezhette magát a kiállító, a vállalkozó, a szakértő egyaránt. A két napos rendezvény sajtótájékoztatóján Dr. Szerdahelyi Péter elmondta, hogy a cél az volt, hogy lehetőséget adjon gyakorló vezetőknek, sza­kembereknek, kereskedőknek a találkozásra, ezál­tal bővüljenek agrárszinten is kapcsolataink. Lengyelországot kormányszinten Janus Bylinszki miniszterhelyettes, a Cseh- és Szlovák Köztár­saságból Vaclav Slanicsek és Vincent Biros miniszterhelyettesek tisztelték meg az agrárgaz­dasági fórumot. A sajtótájékoztatón elhangzott: A Magyarorszá­gon, Cseh: és Szlovák Köztársaságban és Lengyelországban zajló gazdasági átalakulás nagyon bonyolult, több dimenziós folyamat. A megfelelő tapasztalat és minta hiánya miatt a kérdés még nehézebbé válik a gyakorlati végrehaj­tásban. Ebben a helyzetben fontosnak tűnik a közvetlen tapasztalatcsere és a gazdasági kapcso­latok bővítése és elmélyítése Magyarország, Cseh- és Szlovák Köztársaság és Lengyelország között kormányzati és vállalati szinten egyaránt, mivel a felsorolt három ország Közép-Kelet-Európában a legelőrehaladottabb a gazdasági változások területén. A II. Agrárgazdasági Kiállítás és Fórum címén szerveződő rendezvény a fenti szándékok gyakor­lati végrehajtását szolgálja és szervesen kap­csolódik az I. rendezvényhez, amely 1991. novem­ber 6-8. között a lengyelországi Krakow- Karniowice-ben volt, mintegy 100 cég részvételével .A rendezvény aktualitását fokozta, hogy ez évben intenzív, sokrétű tárgyalások kezdődtek magyar, cseh és szlovák, lengyel szak­értők között a szabadkereskedelmi megállapodás előkészítéséről. A Fórum egyik kiemelt célja feltárni az agrárkereskedelmi kapcsolatok bővítésének további lehetőségeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom