Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-08 / 212. szám

1992. Szeptember 8., Kedd —-------------------------Külpolitikai Figyelő A zsidó összeesküvés legendája A The Times cikke a tanulmányról Á „brindisi kincsek" rejtélye Brindisi (AFP) — Ami néhány hete még szenzációnak és nagy- horderejű régészeti leletnek szá­mított, az mána már inkább fej­törésre okot adó rejtély az olasz archeológusoík és művészettörté­nészek számának Brindisi közelében ugyanis egyre-másra kerülnek elő a bronzból készült szobortöredékek a tenger fövenyéből — mesés szépségű férfi és női fejek, ka­rok, lábak, kezeik, öltözékek, sőt még egy jókora szárny is., amely tucatnyi különféle szobor tarto­zéka is lehetett. A leletek számárnak növekedé­sével azonban csak fokozódik a rejtély — míg a múltban több­nyire teljes szobrok kerültek elő, addig most csak szobor töredé­kek, a ráadásul hat-hét évszá­zadot felölelő korszakból. De ami még feltűnőbb: a régészek eddig nyoipára isem bukkantak semmi­féle haj ómaradvány maik. Mind­inkább tért hódít tehát iá felté­telezés, hogy a leletek „hadi­zsákmányként” kerülhettek az Adria vizének mélyére, s új fegyvereket akartak belőlük gyártani. Ezzel viszont megdől­ne az a feltételezés — amelyet a régészek kezdetben vallottak —, hogy műkincsekről van szó, amelyeket a hódító rómaiak Gö­rögországban zsákmányoltak és haza akartak szállítani. Űigy vélik, hogy a „brindisi kincsek” a Római Birodalom végnapjai (V. század) és a korai középkor közötti időszakban kerülhettek a tenger mélyére, amikor különö­sen nagy energiával kutattak bronz után háborús célokból. A Corriere della Sera különös feltételezést kockáztat meg an­nak alapján, hogy Brindisi ki­kötőjének közelében néhány év­vel ezelőtt egy római kori érc­kohó nyomaira bukkantak. A lap szerint lehetséges, hogy a kohó selejtjét hordták a tenger­be. A legmerészebb feltételezés sze­rint viszont iá bronzszobrokat nemrég ■— hat évvel ezelőtt — zúzták össze egy tengeri móló építésénél, amikor súlyos géppel szántották fel a tengerfenékét. A legnagyobb gondot most még­is :az okozza, hogy elfogyott a pénz a további feltárásokra. Amennyiben az állam és a kör­nyék nem siet a régészek segít­ségére, úgy a „brindisi kincsek” rejtélye még sokáig rejtély ma­rad. Ha Hruscsov el nem alszik... Moszkva (MTI) — A szovjet filmrajongók milliói sohasem hallhattak volna Federico Felli­ni nevéről, és nem láthatták vol­na a világhírű filmrendező egyik híres munkáját, ha Hruscsov el nem .alszik a házivetítőben. A meglepő bejelentést a NyezavA- szimaja Gazeta tette, mi több, az az Igor Csernuzjan, aki a hat­vanas években a legfőbb film­cenzor volt. A filmítész szerint 1963-ban, ia nagy költséggel szer­vezett moszkvai filmfesztiválon megkülönböztetett figyelem övez­te Fellini 8 és fél című alkotá­sát; elvitte az első díját is. A baj akkor kezdődött, amikor a hírt bejelentő TASZSZ azt lis kö­zölte, hogy „az oltasz rendező filmje modern szellemű alkotás.” A cenzor szerint ez a kifejezés szöget ütött Hruscsov fejébe, el nem tudta képzelni, milyen lehet egy modern szellemű film... Raportra rendelte tehát Romano- vot, a filmfőiiglazgatót, és kerek- perec megvádolta, hogy az ilyen filmekkel befolyásolni .alkarja, a Központi Bizottság közelgő idte- ológiai plénumát. Romanov he- begett-habogptt, s a holtfehér ar­cát látva Hruscsov megenyhült: „Na, jól van — mondta — küldd el ezt a filmet, majd én is be­lenézek.” Mór másnap nézhették is iá Kreml házivetítőjében az ideoló­gia potenciális veszélyforrását, akiknek erre jogosítványuk volt. Mi több, hallhatták Is a fogad­tatást: ,a mozi csendjét mind erősebb horkolás zavarta meg. Hruscsov édesdedén aludt! Fel­ébreszteni senkii sem merte, így tehát a film végén az elsőszá­mú néző megvonta az élmény tanulságát: „Ha egy film ilyen mély álomba ejthet egy szovjet Polgárt, ez azt is jelenti, hogy nem rejt semmiféle veszélyt.” London (MTI) — A The Times című brit lap hétfői számában Ernest Beck Budapestről jegy­zett cikkében azt írja, hogy a magyar kormány, fenn akarván tartani a legstabilabb kelet-eu­rópai állam státusát az ország számára, megpróbálja korlátoz­ni azt ;a- kárt, amelyet a kor­mányzó MDF jobboldalán feltá­madó antiszemita és nacionalista retorika okoz. A szerző „A zsidó összeesküvés legendája” című írásában úgy véli: a kelet-németországi jobb­oldali erőszak láttán nő a féle­lem, hogy a szélsőség kitörhet Magyarországon is, megoszthat­ja a pártot és megdöntheti An­tall József törékeny jobbközép kormánykoalícióját. A tudósító Csurka Istvánnak arra a cikké­re emlékeztet, amely szerinte „neonáci ideológiát idéz” és „vi­lágméretű zsidó pénzügyi össze­esküvés” vádját hangoztatja. — Csurka szerint — olvasha­tó a The Timesban — Göncz el­nök a New York-i és tel-iavivi liberálisok hatalmába került, ami­Javaslat - erőszakra Brit lapvélemény London (MTI) — Kétheti bizony­talankodás után a magyar kor­mány kénytelen volt közbelépni, és a héten elhatárolta magát egy neonáci tanulmánytól, amely egy országos lapban jelent meg — írta a The Guardian című brit lap szombati számában Michael Simmons. Hozzátette: az érlelődő botrányban benne volt Antall József miniszterelnök és a fő koalíciós párt, az MDF több tagja. A The Guardian tudósítása sze­rint a feszült kormányülés után kiadott nyilatkozat óva intett a politikai színpad bizonyos sze­replőinek szélsőséges és kiszorí­tó előítéleteitől. Az MDF vezérhelyettese, Csur- ka István antiszemitizmussal fű­szerezett nyolcoldalas dolgozata erőszakot javasolt az ország je­lenlegi urainak megdöntésére — olvasható brit lapban. Moszkva (MTI) — Mi az, ami egyáltalán nem változott az orosz politikusok gondolkodásában, mit mentettek át az „átkosból?” A választ egy moszkvai tudósí­tó, Claire Sterling .adja: „Az, hogy ia kapitalista isajtó gazdag és megvehető.” A Moszkvában dolgozó külföldii újságírók szer­vezete ezt olyannyira nyilvánva­lóvá tette, hogy elhatározták, ők, akik sajtókonferenciákra járnak, ezúttal :a sajtókonferenciát vá­lasztják a tények és az informá­cióval kereskedő politikusok kö­zelképbe állítására. Ám hogy biztosra menjenek, Borisz Jel­cinnek is megküldték az általuk összeállított „árjegyzéket”, ben­ne 30 tétellel, hozzátéve, hogy „ez csiak a jéghegy csúcsa.” Eb­ből kiderül, hogy Sztyepankov legfőbb ügyész 250 dollárt kér minden nyilatkozatért, „kreatív munka” címén. Márpedig a múlt évi puccs óta alig múlt el hét, Belfast (Reuter) — Ismeretlen fegyveresek nemrég tüzet nyitot­tak a nyugat-belfasti Gaelic sportklub épületénél egy labda­rúgókat szállító autóbuszra. A merénylők egy fiatalembert meg­öltek, két másikat megsebesí­tettek. Szemtanúk szerint a tá­madók azt kiabálták, hogy ők az ír Népi Felszabadítási Szervezet tagjai. A halálos sebet kapott 19 éves katolikus fiatalember volt az észak-írországi politikai erőszak 3000. áldozata — írta a Reuter brit hírügynökség. Az 1969-ben kirobbant konfliktus első halott­ért nem teljesítette Antall kö­vetelését a kormány hiedelme szerint ellenzéki rádió- és a té­véelnök eltávolítására. De An­tall úr sem úszta, meg ikorholás nélkül; a rákkezelés alatt lévő miniszterelnököt Csurka olyan beteg embernek nevezi, akinek meg kellene neveznie utódját, hogy elkerülhető legyen egy kom­munista puccs — így a The Ti­mes. — Habár friss közvéleményku­tatások szerint a legtöbb magyar elutasítja1 a jobboldali szélsősé­get, Csurka a dühös és kiábrán­dult magyarországi újszegények elégedetlensége zászlóvivőjének számít — folytatja a lap. Mi­közben naponta csökken az élet- színvonaluk, .azt látják, hogy volt kommunisták befektetési ban­kárként születnek újjá, és az állami vállalatok igazgatói jelen­tős profitokat zsebelnek be kül­földiek betársulásából. A gazda­ság recesszióba süllyedt, a mun­kanélküliek iszáma az év végére elérheti iaz egymilliót, úgyhogy a „Budapesten az a nézet, hogy Csurka úr nyílt sebre tapintott a közvéleményben. Jóllehet nyil­vános helyeken nincsenek horog­keresztek ,a kiábrándulás széles­körű, és szélsőséges nézetei ro­konszenvező olvasótáborra talál­tak. Noha tulajdon személyét nem nevezte be — habár az öt­let a sorok közt megtalálható az iratban —, Csurka úr amellett érvelt, hogy az MDF-nek új mi­niszterelnök után kellene néz­nie” — írta a The Guardian tu­dósítója. így folytatta: Antall Józsefet a dolgozat megjelenése ót.a ostorozták, miért nem hatá­rolja el magát egyetlen szavától sem. A The Guardian, idézte Tamás Gáspár Miklós és több MDF-tag megsemmisítő bírálatát arról, hogy Csurka kitörése :a nemzeti szocialista ideológia nyílt kife­hogy valamelyik világlap, rádió­vagy tévétársaság ne kérdezte volna. Gyorsan követte a példát az orosz" belügy- és hadügymi­nisztérium is: eze'k egyszerűen közölték az újságírókkal, hogy amennyiben a hozzájuk tartozó témákkal .akarnak foglalkozni, ezt csak szerződés formájában tehetik. Vagyis ha előre fizet­nek. Amikor ,a Spy című ameri­kai magazin kifizette a KGíB-in- formációért kiszabott 200 dollárt, tárgyalópartnere közölte, ha fi­zet még 600 dollárt, akikor .a nagyfőnökkel is beszélhet. Sa- posnyikov marsall, orosz katonai főparancsnok az AP-hírügynök- ség tudósítóját 800 dollárért en­gedte be az egyiik rakétatámasz­pontra, igaz, a kedvezmény ke­csegtető volt: „még a rakétákat is megérintheti.” Az Atomener­giaügyi Minisztérium, ugyancsak az AP munkatársától, 1000 dol­lárt kért a cseljabinszki nukle­ja John Gallagher, egy három- gyermekes, 29 éves, szintén ka­tolikus családapa volt. A 23 éve tartó erőszak halá­los áldozatainak kétharmada olyan ártatlan polgári személy közül kerül Ifi, „aki nem meg­felelő időben, nem megfelelő he­lyen tartózkodott”. A sebesültek száma mintegy 35 ezer. közülük sokan egy életre megrokkantak. Több mint 100 ember Észak-lr- országon kívül, Nagy-Britannia más területein vesztette életét az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tagjai által végrehajtott merény­zsidó-kommunista összeesküvés történelmi bűnbakja vevőikre ta­lálhat az új piacgazdaság szélén tengődök körében — írta a brit lap tudósítója. László Balázs kormányszóvivő­től ezt idézte a The Times: — A cikk javarészét olyan emberek csalódása ihlette, akik azt hi­szik, hogy puhák vagyunk a kommunizmussal szemben. Azt akarják, hogy képen töröljék az igazsággal a volt pártfőnököik mosolygós arcát. — A csatakiáltás első következ­ménye már megvolt. Az 1956-os felkelés egyik emlékművére zsi­dó csillagot mázoltak. Bőrfejű- ek külföldi diákokat támadtak meg. Antall József egyelőre visz- szahőkölt az ellenzék követelte részletes elítéléstől. Egy gyenge parlamenti beszédben halványan elhatárolta maigát Csurka nem részletezett „téves következteté­seitől”. De a pártegység érdeké­ben „magánvéleménynek” ne­vezte a szerző cikkét — olvas­ható a The Timesban. jeződóse. De ettől még megma­radt a félelem, hogy a politikai elégedetlenség most kizúdulhat az utcára — írta a tudósító. A brit lap idézte Antall József parlamenti figyelmeztetését, hogy Magyarország más kelet-európai országokhoz képest szerencsés, mert igen kevés volt a szélső- jobboldali erőszak, ám — mint mondta — egyik szenvedély a másikhoz vezethet. A The Guar­dian megírta, hogy Csurka kilé­pett a parlament kulturális bi­zottságából, mert nem tud együtt dolgozni olyanokkal, akik náci­nak nevezték. Majd a cikk így fejeződött be: „Ezenközben An­tall úr fogadta a két háború közt és a náci éra egy részében Ma­gyarországot vezető Horthy Mik­lós admirális családtagjait, meg­beszélni velük, a néhai vezető magyarországi újratemetésének lehetőségét.” áris erőmű meglátogatásáért. Az ausztrál tévések és egy japán te* levíziós csoport kvótájáról azt olvashatta Jelcin elnök, hogy 2000 dollárért kísérhették az egyik rendőrjárőrt, az NBC-te- levízió stábját viszont arról ér­tesítette ia főkapitányság sajtó­irodája, hogy a rendőrök mun­kájáról tervezett riportért több ezer dollárt kell fizetniük. A dollár megnyitja ia szigorúan őr­zött laktanyák kapuit is: iaz US News and World Report mun­katársa 700 dollárért nézhette meg, milyen körülmények között élnek egy támaszpont katonái, a Philadelphia Inquirer 500 dollá­ros belépővel jutott el a novgo- rodi páncélosokhoz. Az linformá- ciólkínálat talán legszebb porté­káját a moszkvai polgármesteri hivatal szállította: a brit Inde­pendent rádió „jutalék” ellené­ben tudhatta meg, hogy a ter­vezett tüntetést engedélyezik leteltben. Az IRA veszteségeit több mint 250-re becsülik, a ge­rillaszervezet mintegy 500 brit katonát és közel 300 rendőrt ölt meg. A nyolcvanas években a halálos áldozatokkal járó merényletek nyolcvan százalékát az IRA kö­vette el, a maradék 20 százalé­kért voltak felelősek azok a pro­testáns fegyveresek, akik azért harcolnak, hogy Észak-írország maradjon Nagy-Britannia része. Tavaly viszont már a gyilkossá­gok felét követték el a protes­táns szélsőségesek. Ä hír szent, de csak annak, aki fizet va gy sem ... A 3000. halálos áldozat ÉSZAK-Magyarország 9 Magyar nemzetiségi problémák LENGYEL ÚJSÁG SÖTÉT JÓSLATA Varsó (MTI) — Apo.kalipt.ikus és pesz- szimista képet rajzolt fel a jugoszláv válság kapcsán a térség jövőjéről a Wprost című lengyel hetilapban Kazi- mierz Pytko, aki még azt sem tartja kizártnak, hogy a kialakult helyzet európai vagy akár világháborúhoz is vezethet. A cikk jelentős része Ma­gyarország és szomszédai problémáival foglalkozik. A szerző bevezetőben emlékeztet arra, hogy a trianoni békével Magyarország elvesztette területe kétharmadát, s a lakosságának mintegy 30 százalékát. Anall Jósáéi miniszterelnök egy évvel ezelőtti kijelentését, hogy „a Vajda­ságnak nem kell mindörökre Szerbiá­hoz tartoznia” reagálásnak minősítette a félmilliós vajdasági magyar kisebb­ség jogainak korlátozására. Ugyanak­kor Pytko annak a véleményének adott hangot, hogy „Szerbia biztosan nem adja át a Vajdaságot harc nélkül”. A jugoszláviai helyzetnél a szerző sze­rint élesebben reagál Budapest az er­délyi helyzetre, ahol majdnem kétmil­lió magyar él. Röviden áttekintve Er­dély történetét megjegyzi, hogy nem véletlenül a Bánát fővárosban, Temes- várott robbant ki a kommunistaellenes forradalom, s abban, hogy a románok és a magyarok útja a győzelem után oly gyorsan szétvált, jelentős szerepet tulajdonít mindkét oldal olyan szél­sőségeseinek, mint a Vatra Romanesca és a Szent Korona Társaság. „A magyarok iránti ellenszenv közelíti egymáshoz a szerbeket és a románo­kat. Csöndesen szlovák politikusok is beszélnek az ehhez a nem hivatalos szövetséghez való csatlakozásról. Tisz­tában vannak ugyanis azzal, hogy a csehektől való válás után szembe kell nézniük a félmilliós, kitűnően szerve­zett magyar kisebbséggel” — írta Pytko. A New York Times kávézókat ajánl Washington (MTI) — Hétvégi utazási mellékletében teljes oldalt szentelt Bu­dapestnek vasárnap a The New York Times. Judith Ingram az őszi látoga­tást ajánlja honfitársainak, amikorra, mint írja, eltűnik a turistabuszok vég­telen áradata és a budapestiek ismét birtokba veszik városukat. A The New York Times a fürdők, a „klasszikus kávéházak” (a Művész, a Lukács, az Angelika presszó) mellett öt vendéglőt ajánl az amerikaiaknak: a Fészek éttermét, a Kispipát, a Mú­zeum kávéházat, a tabáni Kakast és a Kulacsot. Míg ezekben, mint írja, két ember, itallal, 30 dollárért meg vacso­rázhat, a New York-i Láng György ál­tal újjáépített Gundelben legalább egy százassal kell számolni. Külügyminiszterünk a kisebbségekről A POZSONYI SZABAD ÚJSÁGBAN Pozsony (MTI) — A kisebbségek olyan garanciát kell kapjanak, amelyekből világosan kitűnik, van jövőjük szülő­földjükön, ahol évszázadok óta élnek — idézi a Pozsonyban megjelenő Sza­bad Üjság a magyar külügyminisz­tert, aki a kérdésről a „Népfőiskola a kisebbségekért” elnevezésű nemzetközi nyári egyetemen tartott előadást. A lap a nyári egyetemről szóló beszá­molójával párhuzamosan interjút is kö­zöl Jeszenszky Gézával, aki cáfolja, hogy a magyar kormány állítólag arra kérte volna fel Véclav Klaus cseh mi­niszterelnököt, hogy a szlovákiai ki­sebbség ügyében közvetítsen a magyar és a szlovák fél között. A függetlenedő Szlovákia és Magyarország közös ér­deke a jó viszony közvetlen kialakítá­sa — mondta Jeszenszky. Arra a kérdésre, hagy milyen elvek­re kívánják alapozni a szlovák—ma­gyar szerződést, a külügyminiszter így válaszolt a pozsonyi Szabad Újságnak: Le kell zárni a múltat. A kassai kor­mányprogramra gondolok... Biztosí­tani kell a Szlovákiái magyarok és a magyarországi szlovákok jövőjét. A szerződésnek olyannak kell lennie, hogy azt a kisebbségek örömmel fo­gadják. Erőt, garanciát és támogatást jelentsen számukra — mondta Je­szenszky.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom