Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-24 / 226. szám
1992. Szeptember 24., Csütörtök Szólásté r/ Vegyes ESZAK-Magyarország 9 A nagy átverés Hogyan kell tanítani a demokráciát általános iskolás fokon Kedves Bácsik, Nénik ! Az Abaújszántó című önkormányzati híradó szeptemberi számában olvastuk a következő felhívást: ,.Kedves bácsik, nénik! Szépen kérem, segítsenek, én még kicsi vagyok, mégis sokat szenvedek. Ahhoz, hogy hosszú legyen élelem, sok- sok vérre lenne szükségem. Jöjjön cl és segítsen, adjon vért önként 1992. szeptember 24-én - azaz ma - délelőtt 9-től délután 5 óráig az Abaújszánlói Általános Iskola tornatermében. Köszönöm az életem! Egy beteg kisgyermek * Reméljük, hogy a kisgyermek kérő szavai megértésre, emberi segítségre és áldozatkészségre találnak. Nyílt levél a miniszterhez Tisztelt Gcrgátz Elemér Miniszter Úr! Egy miniszter hivatalból sokszor nyilatkozik, Ön is. Ez rendben is lenne, nem baj, de az már igen, hogy amit mond, az esetenként több, mint meglepő. Hivatalba lépése idején szakmai körökben még szó nélkül hagyták, vagy csak egymás közt mondták ki a lehangoló véleményüket, de ennyi „tanuló idő” után már felelősségteljesebb nyilatkozatot is elvárnánk. Legutóbb Pápán nyilatkozott, nem éppen pápai bölcsességgel, még csak nem is szakmai előrelátással. A részleteket mellőzve csak néhány gondolat: „hagyjuk már a mezőgazdaság súlyos gondjainak állandó felemlegetését..., a mezőgazdaság változatlanul húzó ágazat, még terhelhető..., export szaldója pozitív.” slb. Ez Öntől, az ágazat felelős miniszterétől, több mint meglepő, katasztrofális, mint az ágazatának helyzete, amit Ön sajnos nein is érzékel. Tisztelt Miniszter Úr! Ezt úgy értsük, hogy még nem mentünk eléggé tönkre? Nagyobb elvonást javasol ágazatától a miniszter? Nem elég a sok csőd és.Jelszámolás? Veszélyesen csökken az állatállomány nemcsak a nagyüzemi szektorban, sőt a kistermelőknél még gyorsabban! Gyakorlatilag nincs műtrágyázás, nincs beruházás, nincs fejlesztés, csak balkáni irányú visszafejlesztés, hála a hozzá nem értő kormánynak, a koalíciónak, most, amikor európai versenyben kellene helytállni! Nem elég súlyos a helyzet aszály nélkül is? Csökken a termelés, amit inkább növelni kellene. Lehet az is, hogy Ön előrelátó és számol azzal, amivel én és az AGRÁR- SZÖVETSÉG nem szeretne: még tovább csökken a belső fogyasztás, mert olyan drága lesz a hús, a lej, slb., hogy sokan nem fogják bírni megfizetni és akkor minek is termelnénk annyit. Az is lehet, hogy mi látjuk borúsan a jövőt és a kormány égboltja derűs, de félek, hogy a borús oldalon állunk sokkal többen. Ön utalt az import lehetőségre is, de kérdés miből lesz rá dollár fedezet? Akkor biztos nem lesz pozitív az exportszaldó, sőt nagyobb baj is lesz..., éppen ezért volna egy szerény, de valószínű eredményesebb és a fogyasztók számára is elfogadhatóbb javaslatunk. A gondok lekezelése helyett, azok megoldása. Ennek kulcsa pedig az érdekeltség és nem a kényszer, a termelők megbecsülése és nem a tönkretétele. Kísérleti alanyok leltünk és velünk együtt az egész ország!, Tisztelettel kérem a „kísérlet” mellőzését, mert alanya, a korábban élen járó mezőgazdaság szorgalmas parasztságával együtt már nem bírja, de a vásárlók se fogják, pedig még csak azután jön a kárpótlás, földbérlet, a kétkulcsos ÁFA, slb. súlyos hatása. Ez együtt már több miül sok és mindez a szakértelmet lebecsülő kormány- politika következménye. Ha Ön segíteni nem tud, legalább együttérzést tanúsítson. Becsüljék meg a paraszti munkát, mert e nélkül nincs ÉLET! Tisztelettel: Szilágyi A dolf az Agrárszövetség megyei elnöke Tulajdonképpen több száz szülő becsapottnak tudhatja magát. Ki csapott be kiket és mivel? Nos, azt hiszem a tények közzététele segíthet a tisztánlátásban és ez a tényközlés ilyen esetben kötelező. Segíthet abban is, hogy levonjunk bizonyos következtetéseket. Tehát a tények: 1./ Ez év februárjában a Katowice úti 10. sz. iskolába járó gyermekek szülei kaptak egy levelet. A levelet az iskola igazgatója /akkori igazgatója!/ és a körzet katolikus és református lelkészei írták alá. Tudni kell, hogy az iskolába járó gyerekek nagyobb része hittan oktatásra járt. A levél így szólt: „A következő tanévtől kezdve biztosítjuk a rendes órarendi keretben a hittanórát. Ezzel segíteni akarjuk az oktatás eredményességét és elkerüljük azt, hogy a gyerekeknek és a szülőknek a hittanóra külön megterhelést okozzon. Azok számára, akik nem kívánják gyermekük hittan oktatását, egyidejűleg ugyancsak órarendi keretben erkölcstant fognak tanítani az iskola tanárai.Meggyőződésünk, hogy a gyermekeiket felelősen nevelő szülők értékelni fogják azt a komoly segítséget, amelyet iskolánk a keresztény szellemiség, erkölcs és kulturális értékek ismertetésével és oktatásával, nemkülönben a színvonalas hittanok- talással nyújtani kíván. Ezért kérjük a kedves szülőket, hogy a mellékelt válaszborítékban kitöltve, aláírva küldjék vissza iskolánknak a szándékuknak megfelelő Nyilatkozatot.” Eddig a levél. problematikusnak látja az iskolaszerkezet átalakításának nagyvonalú lépéseit. Nem tapasztaltunk ugyanis a társadalomban olyan vitát, felkészültséget, amely a törvény hatálybalépését követően viszonylag zökkenőmentesen biztosíthatná az átmenetet. Az iskolaszerkezet - egyébként kívánatos - átalakítása nem egyszerűen technikai kérdés, bár abban is kételkedünk, hogy az átalakítás építménybeli, osz- tálylétesílési és mindezt képzéssel követő feltételei akár 4-5 éven belül is megteremthetők! Minden probléma végül is az átmenet finanszírozásának kérdéseiben csúcsosodik ki. Akkor amikor kárpótlásra 100 milliárd forint, az igen bizonytalanul haladó ESPO-ra újabb 100 milliárd forint szükségeltetik, a költségvetés tervezeti hiánya 190-195 milliárd forint, nem látjuk garanciáját annak, hogy egy hasonló nagyságrendű összeg az általánosan képző iskolarendszer belső szerkezetének átalakítására előteremthető volna! Utalunk arra, hogy a már hatályos közszolgálati tv. 1994-ben esedékes új bérosztályaira szükséges - a szakmai szakszervezetek által számítolt -, 100 milliárd forint előteremtésére sincs semmi esély. (Csak jelezzük, hogy a tv. melléklete, számításai a közalkalmazotti bér- kategória bevezetését a pedagógus területen 20 milliárd forint vonzatúnak; az iskolarendszer infrastrukturális fejlesztését 3 év alatt 20-20 milliárd forint, azaz 60 milliárd forint költségigényűnek feltételezi.) Ez év májusában jelent meg az a kormányrendelet, amely a műemlékek „sorsáról” intézkedett. A rendelet szerint a kiemelkedő jelentőségűek továbbra is állami tulajdonba maradnak, míg a többiek, helyi jelentőségűek, vagy műemlék jellegűek önkormányzati tulajdonba is kerülhetnek, ha arra azok igényt tartanak. Megyénkben 23 jelentős műemlék marad állami tulajdonban, amelyet, mint azt dr. Mezőközy Andrástól, a Megyei Vagyonátadó Bizottság helyettes vezetőjétől megtudtuk-át is adtak a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek. 2. / Érdemes kihangsúlyozni és megjegyezni, hogy mindössze 4 szülő akadt, aki gyermeke számára sem vallásos, sem laikus erkölcsi oktatást nem kért. A szülők 70 százaléka gyermeke vallásoktatását kérte, 30 százaléka erkölcstan oktatást kért. Válaszukat úgy is értelmezhetjük: természetesnek találták, hogy az iskola nem mondhat le nevelési feladatairól. 3. / A miskolci Önkormányzat kezdettől fogva többségében nem helyeselte az önkormányzati kezelésben működtetett általános iskola ilyen jellegű nevelési programját. A kinevezéséért pályázó iskolaigazgató egykettőre észrevehette, hogy kinevezése megújításának az ügye az önkormányzati fórumon nem kap támogatást és nem sok esélye van az igazgatói kinevezésre. 4/ A tantestület a kérdésben megoszlott. 5 / Az önkormányzat tagjai azonban első titkos szavazásukon meglepetésre. bizalmat szavaztak az igazgatónak és ezzel az iskola tervezett programjának! A titkos szavazás eredménye azt mutatta, hogy a képviselők is emberek, mi több, szülők és nagyszülők, akik látják az ifjúság nevelésében tapasztalható problémákat, és adott esetben nem állnák útját egy-egy jószándékú igyekezetnek. 6./ A happy end azonban elmaradt. A miskolci önkormányzatban - az önkormányzati választásunk eredményeként többségben lévő FIDESZ, SZDSZ, MSZP és MSZMP semmisnek nyilvánították az érvényes titkos szavazást. Alkotmánybírósági dönE problémának mutatkozik egy, a politikai demokráciára és a jogállamiság ismérveire kiható, szélesebb társadalmi következménye is. Ha ugyanis egyre több olyan magas szintű törvény születik, amely megvalósítása az anyagi-financiális feltételek miatt nem lehetséges, részleges vagy elhúzódó, csökken a társadalomban a törvényekbe vetett bizalom, azoknak a társadalmi együttélést szabályozó normatív jelentősége. Megnőhet az állam jogellenes, ideiglenes, felhatalmazásos formulákon való beavatkozásának lehetősége a civil társadalomba. Ezek veszélyes lehetőségek! Mindez ellenkezik az alkotmány szellemével, csökkenti a jogbiztonságot, ami pedig egy civilizált jogállam alapköve. 2j A közoktatási törvény hatályba lépését követően - hasonló okok miatt, mint azt az előző pontban érintettük -, sürgősen sort kell keríteni a közoktatásban dolgozók bérének rendezésére. 3. / A nemzeti alaptantervi munkálatokat a társadalom nyilvánossága előtt, széles körű szakmai konszenzus alapján kell elvégezni. 4. / A közoktatás fejlesztésére rendelkezésre álló pénzeszközök legnagyobb részét az esélyegyenlőség megteremtésére kell fordítani. Vészesen nő a 8. osztályt be nem fejezők, vagy azt követően pályára nem kerülők száma, s ez térségi problémaként kulminál tan jelentkezik a munkanélküliséggel összefüggésben. A hátrányos helyzetű kistérségek. Ezek közé tartozik például az cdelényi Coburg-kastély, a kékedi egykori Melczer-kastély, míg - mint természeti érték és terület -a füzérrad- ványi egykori Károlyi-kastély a Környezet és Természetvédelmi Minisztérium gondozásába került. Az igénylés alapján, a Vagyonátadó Bizottság döntésével a putnoki egykori Serényi-kastély az önkormányzat kezelésébe került, több más, különböző községekben igényelt épületekkel együtt. Megszületett a bizottság döntése műemlék, illetve műemlék jellegű épület önkormányzati tulajdonba tésre hivatkozva nyilvános szavazásra tartottak igényt, és egy hét múlva megismételték az igazgató újrakine- vezésének az elbírálását. Most már a nyílt szavazáson az önkormányzati képviselők a kötelező pártfegyelemnek megfelelően szavaztak, így az igazgatót és vele a beígért nevelési programot leszavazták. Hogy ez mit jelentett az érintetteknek, arról nehéz felmérést készíteni. 7./ A 10-es iskolában az új tanév elkezdődött. A hitoktatás számára nem mondható rossznak a légkör. A hittanórák a korábbi szisztéma szerint csatlakozó órában vannak. A gyerekek vagy tanítás előtt egy órával korábban jönnek hittanra, vagy a tanítás után egy órával még ott maradnak. Mindent összegezve egy nagy tanulsággal szolgált az ügy: Az SZDSZ, a FIDESZ, az MSZP és az MSZMP keményen és következetesen ellene van annak, hogy a hittanoktatás órarendi keretben történhessen, hogy az iskola keresztény szellemű nevelési programot felvállaljon. Akarjanak, kérjenek, óhajtsanak a szülők bármit, a gyerek lehet a szülőé, de az iskola az úgy látszik SZDSZ, FIDESZ, MSZP és MSZMP értelmezésben a pártoké. Mert demokratikusan választottunk önkormányzatot, és ez a demokrácia az általános iskolás fokon. Kanal Ernő rk. plébános Miskolc iskolák fejlesztését, végleges leszakadásukat az önkormányzatokkal együttműködve <• meg kell akadályozni! 5. / A ROK, TOK és egyéb szakmai ellenőrzési szervek körüli vitát feloldhatja, ha a magyar pedagógustársadalom és a szakma irányt vesz a pedagógusi kamarák megteremtése felé. A szakmai felügyeletet elláthatnák a szakmai önkormányzatként alakuló ilyen társadalmi köztestületek, s ekkor kevesebb volna az averzió a központi irányítás irányában. 6. / Az állami oktatásnak ideológiamentesnek, ideológiai-értékmentésnek kell lennie, s a lehető legtökéletesebb mértékben biztosítani kell a lelkiismeret szabadságát a közoktatásban. Mi a laikus állam és a legteljesebb mértékig laikus közoktatás mellett vagyunk. Az iskolákban oktatott ismeretek, s a társadalmi értékek hátterében egyetlen „ideológiát” ismerünk el, az európai társadalomfejlődés humanisztikus értékeit, amelyek között igen előkelő helyet foglal e-1 a más világnézetek, világképek és mentalitások iránti megértés, a kooperáció és a szolidáris segítségnyújtás értéke. Mindezt egy nemzeti kultúra szerves értékállományának közvetítésével együtt gondoljuk el. Dr. Horváth László Zoltán az Agrárszövetség szakértője adásáról Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen is. Sárospatakon az egykori Rákóczi-vár természetesen állami tulajdonba marad - de számos, a belvárosban lévő védettséget élvező épület kerül a határozt jogeőre emelkedése után, rövid határidőn belül a város tulajdonába. Ehhez a Műemléki Hivatal is hozzájárult, így kerülhetett sor az átruházásra. Természetesen felhasználásával, gondozásával kapcsolatban a megfelelő előírásoknak eleget kell tenni. KL Miskolc Agrárszövetségi állásfoglalás a közoktatásról 1./ Az Agrárszövetség egyelőre még Műemlékek önkormányzati tulajdonba adásáról Születésnapjára - tudományos ülés Dr. Herczegh László Fotó: Farkas Maya Lévay Györgyi Keveseknek adatik meg, hogy a születésnapjukra a csokor virág és a jókívánságok mellé egy tudományos ülést nyújtsanak át - ajándékképpen. Azon sokak, akik ismerik dr. Herczegh László, nyugdíjas sebész főorvost, címzetes egyetemi docenst, cseppet sem csodálkoznak ezen. Bizonyára sokan jönnek el ma Miskolctapolcára, hogy köszöntsék őt a 70. születésnapján: professzorok, főorvosok, orvosok, pályatársak, tanítványok és még olyanok is, akik csak hírből ismerik Hercegh László munkásságát. A mai tudományos tisztelgést a megyei kórház sebészeti osztályának orvosai, nővérei szervezték meg, azé az osztályé, amelynek 26 éven keresztül volt az osztályvezető főorvosa. Utódja, dr. Csáky Gergely kandidátus soha nem dolgozott Herczegh tanár úrral, de mint mondja, azért pályázta meg ennek az osztálynak a vezetését, mert az alma mater közös, mindketten a debreceni egyetemen tanultak, debreceni kilinikán dolgoztak, tehát a szellem is hasonló lehet. Nem tévedett Csáky főorvos úr, 1988. januárja óta szinte semmi sem változott az osztályon, majdnem ugyanazok az orvosok operálnak, majdnem ugyanazok a nővérek ápolják a betegeket... Amikor Herczegh László az osztály élére került, meg kellett szerveznie annak a munkáját. Azt mondják, kiváló pedagógiai érzéke, demokratikus vezetési stílusa segítette abban, hogy jól képzett, hivatástudattal rendelkező orvosi és szakdolgozói kollektíva alakuljon ki. O volt az, aki azonnal bevezette a modern gépi altatást és egy sor újdonságnak számító műtéti eljárást. A hazai sebészek érdeklődésének homlokterébe került a miskolci vastagbél sebészet, a daganatos vastagbél korszerű kezelése. Úttörő munkának számított, amikor bevezette a gépi varrattechnikát. Szaktudásának, alkotókedvének nem csak a miskolci kórház látta hasznát, hanem a megye többi kórháza is, hiszen hosszú ideig Herczegh tanár úr volt Borsod-Abaúj-Zemplén szakfelügyelő sebész főorvosa. Tevékenységét honorálta a szakma: 1979-ben Kiváló orvos lett, majd 1981-ben ő kapta meg a Magyar Se írisz Társaság Balassa János Emlékérmét, amelyet a legkiválóbb sebészorvosok csak egyszer kaphatnak meg életükben. Dr. Herczegh László ma is kitűnő egészségben éli a nyugdíjas éveket. Bejár az osztályra, érdeklődik a szakma iránt. Nagyon örül a mai születésnapi tudományos ülésnek és a holnapi tudományos előadás- sorozatnak, ahol új sebészi technikáról hallhat. Tisztázatlanságok az Expo körül Budapest (1SB-SZ) - Nincs még elfogadott finanszírozási terve az 1996-os budapesti világkiállításnak - hangzott .el azon a fórumon, amelyet parlamenti pártok, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek képviselői részvételével rendeztek a Budapesti Nemzetközi Vásár területén. Hiányoznak még az érdemi munka feltételei - hangoztatta - többek között, Kósa Hajós (Fidesz), Pál László (MSZP), Dragon Pál (FKgP), valamint Keszthelyi Péter, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Kosa Lajos szerint nem tisztázott még, hogy mely beruházások valósíthatók meg tisztán vállalkozói alapon, s melyekhez kell állami pénzeket mozgósítani. Kovács István, a Vállalkozók Országos Szövetségének társelnöke úgy vélte, hogy a magántőkére nem lehet számítani olyan beruházások esetében, amelyeknél az utóhasznosítás nem biztosított. Az Expo területe később oktatási intézmények kezelésébe kerül, így erre nehéz beruházókat találni. Félő tehát, hogy az állam szerepe a kívánatosnál nagyobb lesz a beruházások finanszírozásában. Kuncze Gábor (SZDSZ) ehhez azt fűzte hozzá, hogy minél előrébb haladunk az időben, annál inkább kell számítanunk a külföldi befektetőkre, s végül előfordulhat, hogy a magyar szereplők teljesen kiszorulnak a világkiállítással kapcsolatos beruházásokból. Ennek megelőzésére olyan feltételrendszert kellene kidolgozni, amely biztosítja a hazai beszállítók és kivitelezők részvételét a munkákban.