Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám

1992. Szeptember 24., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 A borsodi székház negyedmilliárdot ér Ki mennyivel részesedik a szakszervezeti vagyonból Fotó: Fojtón László Kárpótlási jegyek Budapest (MTI) - Eddig mintegy 235 millió forint értékben vásároltak vál­lalati részvényeket kárpótlási jegy el­lenében és több, mint 50 millió forint címletű kárpótlási jegyet használtak fel az előprivatizáció során - tájékoz­tatta az Állami Vagyonügynökség il­letékese szerdán az MTI-t. Mint köztudott a kárpótlási jegyek fedezete az állami tulajdon, és annak is az eladásra kerülő része. Ez azt je­lenti, hogy akármire is használják fel a kárpótlási jegyeket a jogosultak - föld- vásárlásra, részvényvásárlásra, élet­járadék megszerzésére vagy önkor­mányzati lakás tulajdonjogának megvásárlására - végül is, ha át­tételeken keresztül is, de állami tulaj­dont vásárolnak. Ez alól az egyetlen kivételt az életjáradék képezi, ame­lyiknél a kárpótlási jegyeket az ÁVÜ megsemmisíti és a kifizetések fedezetét a privatizációs bevételek ad­ják. Eddig a legnagyobb részt a részvény­esére képezi ebben a folyamatban. A legeredményesebb az IBUSZ rész­vények cseréje volt. Ebben az ügylet­ben 109,5 millió forint értékű kár­pótlási jegyért vettek értékpapírt. Tőzsdei nfó Miskolc (ÉM) - Az lC(P)-től kaptuk az információt. Kedden végre beindult a Budapesti Értéktőzsdén a szabad­piaci kereskedés. Immár bármely értékpapírral lehet itt üzletelni különösebb megkötések nélkül. A szabályozások szerint az ajánlatokat táblára írják, majd újabb esetén föliilírják azokat. A részvénypiacon a FOTEX papírjait kivéve nagyobb tételek nem cseréltek gazdát. Ez esetben közel 5000 részvény került eladásra 286 forintos áron. A SKÁLA-COOR értékpapírjaiból 220, a NOVOTRADE Rt. papírjaiból meglepetésre 100 kelt el 820 illetve 660 forintért. A legnagyobb üzletet a 180 napos diszkontkincstárjegy pro­dukálta, 100 millió forint névértéken, 96,74 százalékos árfolyam mellett sik­erült megállapodniuk az ajánlat­tevőknek. Termékbemutató a vízmérésről Budapest (MTI-ÉM) - Miskolc és a megye városaiban sokszáz lakás van bekapcsolva a távhőszolgáltatásba, ezért az önkormányzatok figyelmébe ajánljuk azt a termékbemutatót és tájékoztatót amelyet a napokban tar­tottak a fővárosban. A melegvíz és a távhő felhasználás méréséről tartottak termékbemutatóval egybekötött tájé­koztatót a Főpolgármesteri Hivatal­ban, a COMSE és az OMRON cég képviselői. A Fővárosi Közgyűlés Városgaz­dálkodási Bizottsága által kezde­ményezett rendezvényen bemutatták a lakásonkénti hideg-melegvíz mé­résére, valamint a fogyasztási értékek leolvasására használható műszereket. A cégek által kialakított rendszer előnye, hogy a lakásokban elhelyezett fogyasztásmérők leolvasása az irányítóközpontból megoldható, anél­kül is, hogy bárki is járna a helyszínen. Emellett a lakásonként mintegy 20 ez­er forintért felszerelhető berendezés - további bővítés esetén - alkalmas a tűzesetek és a betörések jelzésére, il­letve az illetékesek riasztására is. A bemutatón résztvevő szakemberek hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a három közüzemi ■ cégnek egységes számítógép-rendszert kel­lene kialakítania a vízfogyasztások mérésére. Várják a mezőgazdákat Miskolc(ÉM-BSzL) - Megyénkben szeptember 25-én (pénteken) 9 órára hívták össze a megyei Társadalmi Ag- rárparlamentet, melynek helyszíne: a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermet (Miskolc, Mindszent tér 3.). A rendezvényre várják az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszer­vezete,a MEDOSZ.a Mezőgazdasági Kamara,a Mezőgazdasági Érdek- védelmi Szövetség képviselőit, tag­jait, a mezőgazdaságért tenni akaró szakembereket. Miskolc (ÉM-IS) - A napokban látott napvilágot az a hir, amely szerint nyolc érdekképviseleti, érdekvédelmi szövetség - az autonómok, az ÉSZT, a Liga, az MSZOSZ, a Munkástaná­csok, a SZÉF - képviselői megál­lapodtak a 4,2 milliárd forint értékű felosztandó szakszervezeti vagyonról. Miskolcon, az egykori MSZMP székház - amely most egy nemzetközi kereskedelmi központnak ad helyett - közvetlen közelében áll a felosztandó szakszervezeti vagyon egyik legtöb­bet érő ingatlana, a valamikori SZMT székház. Ma, az MSZOSZ-hez tartozó ágazati szakszervezetek irodái mellett itt találhatók a Munkástanácsok és a Liga irodái is, búr lényegesen kevesebb területet birtokolnak a házból, mint a hagyományos szakszervezetek. Egyébiránt itt és most már korántsem kezelik olyan bizalmasan a helyi szak- szervezeti vagyont, mint tették azt ko­rábban. Az MSZOSZ megyei szervezeténél lapunk érdeklődésére azt közölték: bár még nem készült pontos lista az in­góságokról, a székház könyvszerinti értéke azonban adott, ez 267 millió forintot tesz ki. A székház 35 százaléka különben a Munkástanácsot és a Ligát illeti, 40 százalék marad az MSZOSZ-nél, a fennmaradó rész pedig a többi érdekképviselet i szervezeté. A helyi elosztás ugyanolyan arányban történik, mint ahogy azt a 4,2 milliárd Miskolc (ÉM-SzD) - A magyar­izraeli politikai és gazdasági kapcso­latok fejlesztése volt a célja Göncz Árpád, köztársasági elnök négynapos izraeli látogatásának. A tapasztalat- szerzésen kívül lényegbe vágó gaz­dasági kérdésekről is szó esett; például a mindkét országot sújtó inflá­cióról, valamint az esetleges izraeli tőkebeáramlásról a magyar gazdaság­ba. Az előzetes jelzések alapján ugya­nis izraeli üzletemberek mintegy száz millió dollárnyi tőkét fektetnek be. magyarországi vállalkozásokba az esztendő végéig, ami a külföldi tőke­befektetéseknek mintegy 2,5 száza­lékára tehető. Régiónkat dr. Csornai Zoltán, az IC(P) Rt vezérigazgatója képviselte a köztársasági elnök kíséretében, s az Észak-magyarorszá­gi Gazdasági Kamara társelnökeként is tárgyalt izraeli üzletemberekkel. Er­ről kérdeztük kedden este telefonon a vezérigazgatót.- Ismeretes - mondja -, hogy a köztár­sasági elnököt kísérő delegációban ott találhattuk a magyar üzleti élet képviselőit, s vendéglátóink a prog­A volt SZMT-székház forintos összvagyonból központilag elhatározták. Becslések szerint a múltban több száz millió forintra volt tehető a borsodi szakszervezeti vagyon, a nyolcszintes miskolci székház mellett tapolcai, bükki, zempléni üdülőkből tartoztak még ide. Ma azonban az üdülők már rámol is ennek megfelelően alakítot­ták ki. Hétfőn, szeptember 21-én találkozott első alkalommal az izraeli kormány tagjaival a köztársaság el­nöke, de<az üzletemberek számára is ez a nap volt a nyitány a tárgyalások megkezdésére. Göncz Árpád beszé­dében a gazdasági szakemberek jelen­létére utalva kifejtette, hogy Magyar- ország szempontjából lényeges, hogy izraeli tőke áramoljon be a magyar gazdaságba. Mód volt rá, hogy jómagam is szót váltsak izraeli üzletemberekkel, akik ha óvatosan is, de érdeklődnek Ma­gyarország iránt. Az elkövetkező napokban a program szerint szerdán és csütörtökön délelőtt még behatóbb és elmélyültebb megbeszélésekre kerül sor, hiszen harmincegy jeles szaktekintélt hívtak meg, köztük az izraeli GYOSZ el­nökét Úri Manase urat. A GYOSZ-nak egyébként több mint 1100 tagvállalata van, s mintegy 24 milliárd dollár az éves termelési értékük. Találkozhatunk többek között Yoram Blizoskzy úrral, aki ko­egy nemzeti alapítványban találhatók, így nem képezik a felosztandó vagyon részét. Még annyit: a Munkástanács és a Liga már nem fizet bérleti díjat az MSZOSZ székházban az általuk használt irodákért. A fenntartási költ­séghez azonban hozzájárulnak... rábban ipari, kereskedelmi minisztéri­umi államtitkár volt, valamint Moshc Behar úrral, a Bank Leütni igazgató- tanácsának tagjával. Számos jelentős gazdasági potenciált képviselő magyar származású üzletemberrel lesz találkozónk. David Rubner úrral például, aki egy távközlési high tech cég elnöke, vagy Chaim Naveh úrral, az öt milliárd dol­lár forgalmat lebonyolító gyémánt- tőzsde vezérigazgatójával, Ármin Gottliebbel, a világhírű női ruhagyár tulajdonosával.- Lehet-e beszélni konkrét kapcsolat- felvételről?- A tárgyalások eddigi tapasztalataiból leszűrhető, hogy amennyiben régiónkban érdeklődés lesz, akkor konkrét partneri kapcsolatot tudunk teremteni izraeli üzletemberekkel. Amikor tehát látogatásunkat követően izraeli üzletemberek érkeznek hoz­zánk a kamara és a GYOSZ részéről élnünk kell a kínálkozó lehetőséggel, hiszen részükről hajlandóságot, fogékonyságot érzékeltem a tárgyalá­sok során. ÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai (bankjegy- és csekkárfolyamok) Érvényben: 1992. szeptember 23. Pénz neip vételi közép eladási úri folyam 1 egységre, forintban Angol font 133,45 134,85 1 36,25 Ausztrál dollár 57,00 57,62 58,24 Belga frank (100) 256,63 258,96 261,29 Dán korona 13,51 13,64 1 3,77 Finn márka 16,61 16,81 1 7,01 Francia frank 15,39 15,53 15,67 Görög drachma (100) 41,68 42,10 42,52 Holland forint 46,85 47,28 47,71 ír font 137,84 139,14 1 40,44 Japán yen (100) 65,30 65,90 66,50 Kanadai dollár 63,85 64,55 65,25 Kuvaiti dinár 267,59 270,34 273,09 Német márka 52,56 53,04 53,52 Norvég korona 13,12 13,24 13,36 Olasz líra (1000) 62,82 63,46 64,1 0 Osztrák schilling (100) 747,47 754,27 761,07 Portugál escudo (100) 59,83 60,38 60,93 Spanyol peseta (100) 73,80 74,56 75,32 Svájci frank 60,35 60,89 61,43 Svéd korona 14,01 14,14 1 4,27 USA-dollár 78,89 79,67 80,45 ECU (Közös Piac) 102,07 103,05 1 04,03 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992.szeptember 23. Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre. forintban Angol font 134,21 134,56 134,91 Ausztrál dollár 57,55 57,70 57,85 Belga frank (100) 256,20 256,78 257,36 Dán korona 13,61 13,64 1 3,6 7 Finn márka 16,75 16,80 16,85 Francia frank 15,43 15,47 15,51 Holland forint 46,90 47,01 47,1 2 Ir font 138,65 138,97 139,29 Japán yen (100) 65,34 65,49 65,64 Kanadai dollár 64,43 64,60 64,77 Kuwaiti dinár 269,48 270,17 270,86 Német márka 52,73 52,85 52,97 Norvég korona 13,03 13,06 13,09 Olasz líra (1000) 62,63 62,79 62,95 Osztrák schilling (100) 749,35 751,05 752,75 Portugál escudo (100) 59,52 59,66 59,80 Spanyol peseta (100) 75,61 75,80 75,99 Svájci frank 60,67 60,81 60,95 Svéd korona 14,08 14,11 14,14 tr.es cl.rubel 27,43 27,50 27,57 USA dollár-79,58 79,78 79,98 ECU Közös Piac 102,67 102,92 103,17 Találkozó, megbeszélés izraeli üzletemberekkel j i - v j I /, r, i -------------­Be kecsi Szabó László Amikor Budapesten megalakult a Társasal­mi Agrárparlament, már a rendezvényen résztvevő szervezetek, érdekképvisletck is jelezték, nem mindennapi vállalkozása ez az ország agrárszakembereinek. Szakszer­vezetek, a Mezőgazdasági Kamara, tizenki­lenc megye Mezőgazdasági és Érdekvédelmi Szövetsége, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége vett részt az alakuló illésen és az Agrárparlamentet megtisztelte jelenlétével Göncz Árpád, köztársasági elnök is. Akkor a jelenlévők elhatározták, hogy aprópénzre váltják az itt kapott útravalót és minden megyében a sajátságos agrárprob­lémák figyelembevételével megyei társadalmi agrárparlamcnteket szerveznek. Ennek jött el most az ideje, s az előkészítő bi­zottság olyan javaslatok megtárgyalását javasolta az érintett szerkezteknek előre is elküldött tervezetében, melyet információi­val. elemző munkával alapozott meg. Hogy ne menjenek oda felkészületlenül megyénk agrárszakemberei. Abból megismerhetik a kormányzati intézkedést igénylő és megyén­ket érintő feladatokat is. Mert megyénkben is szükség lenne a kor­mányzat részéről egy korszerű agrárpoli­tikára, mely a kedvezőtlen, elmaradott térségek feladatait is magába foglalja. Ugyancsak jó lenne már túl lennünk aföld- erdő-vadászati törvényen, a most mégcsak tárgyalt agrárpiaci rendtartáson. A világ gazdagabb országaiban is élnek az­zal a lehetőséggel, hogy egy-egy vidéket bi­zonyos természeti csapások után katasztrófa sújtotta területté nyilvánítanak. Vajon nem így járt-e megyénk az aszállyal? (Ahol csak a közvetlen kár 1,8 milliárd forint!) Lehet-e azt segítség nélkül hagyni? Meg lehet-e állítani a mezőgazdasági vál­lalkozók sorozatos bukását? Van-e az ágazat­nak korszerű pénzügyi finanszírozása? Működőképes-e a beharangozott reorganizá­ciós támogatás? Milyen segítség lehetséges Tokaihcsvalia. a meeve húsiparának meg­mentéséhez? Miért nem állítottak még fel a Parlamentben mezőgazdasági bizottságot? Ezek mind-mind eddig megválaszolatlan kérdések, melyekre a választ a pénteki miskolci Agrárparlamentre meghívott orszá­gos hatáskörű vezetőktől várják megyénk agrárszakemberei. Reméljük, nem hiába. Betakarítás Szedik a tokot megyénk több mezőgazdasági üzemében. Szakcsoportok, magánbérlők, kft.-k foglalkoznak olajtökkel. Azt mondják, jó üzlet (egy darabig). Fotó: Farkas Maya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom