Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-22 / 224. szám

1992. Szeptember 22., Kedd Mindenes ÉSZAK-Magyarország 9 Szőnyegek a világba A kéziszövésű torontáli szőnyegek készjtésének egyik „fellegvára" Mezőtúr, megőrizte hírnevét és jelenlétét a külföldi piacokon, vásárokon. A Túri Szőnyeg Kft. változatos termékei a világ számos országába eljutnak, a cég legnagyobb megrendelője jelenleg Olaszország, de sok árut vásárol Németország és Japán is. Az üzem ma már egyedi megrendelések teljesítését is vállalja. (MTI fotó) Tapossa laposra! Ha majd a Marsra indul New York (MTI) Amerika felfedezésének ötszázadik évfor­dulóján érthető, hogy a mai Kolum­busz már a világűrbe indul. „Az ezredforduló utáni első évtizedekben űrhajósokat fogunk küldeni a Marsra. Addigra minden feltétel adott lesz ah­hoz, hogy a titokzatos, vörös bolygót pontosan megismerhessük ”. Ezt Dán Quayle, a Nasa, az USA polgári repüléstudományi és űrhajózási ü- gyekben illetékes kormányhivatalá­nak elnökhelyettese jelentette ki egy űrhajózási kongresszus megnyitóján. A közlést nagy érdeklődéssel fogadta a tudományos világ, és a laikusoknak az a tábora is, akik űrutazás ügyben szívesen fordulnak Verne Gyula fan­táziájához. 2(X)0 után tehát ismét csökken az űrlitok, hiszen a Mars­utazással az ember betekinthet egy másik bolygó titkaiba. Dán Quayle szerint ez az út, háztól házig kettő, legfeljebb három évet vesz igénygbe. Vagyis az űrhajósok ennyit adnak az életükből, ami ugyebár elhanyagol­ható ahhoz a nyereséghez képest, ami­hez hozzájutnak. Ezzel szemben mit mond az amerikai, öregedéssel foglalkozó intézet igazgatója, Jim Joseph? „Ha nem sikerül a mainál hatásosabb védekezést fölfedezni a sugárzás ellen, a Marsra tartó űrhajó­sok igen nagy bajban lesznek. Ma ugyanis a védelmet csak többrétegű ólomburkolat jelentené, ez viszont úgyszólván lehetetlenné tenné az űrhajó fellövését, vagy legalább is je­lentősen megnövelné a költségeket. Ma ugyanis két vagy három évig maradnak az űrben, ugyanolyan károsodást szenvednek, mint a kozmikus sugárzásnak kitett kísérleti egereink. Az agysejtjeik pusztulnak el.” Joseph doktor diagnózisa egysze­rűbben szólva: az űrhajósok hatalmas fölfedezés ünnepelt hőseiként, és tel­jesen »elhülyülve érkeznének haza. Szövegelés Koitcsbcszcd „Választási kampányom során 4 mil­liót poszterre, 3 milliót televíziós rek­lámra, 15 milliót szórólapokra, 10 milliót vacsorameghívásokra költöt­tem. Ha nem választanak meg, tönkre­megyek. Ha megválasztanak, önök mennek tönkre.” Egy amerikai honatya Megmagyarázta „Tizennyolc hónapig nem szóltam az anyósomhoz. Nem akartam félbesza­kítani.” Ken Dodii Kórisme „A gyerek az a teremtmény, aki félú­ton van a felnőtt és a televízió között.” H. V. Prochnow * Földrajzlecke „Olaszország olyan félsziget, melyet az albánok hullámai vesznek körül.” M. Moder Megközelítés „Elnézést, kisasszony! Tele­fonkönyvet írok. Megkaphatnám az Ön számát is? L. Fechtner Bolondgomba „A mérgesgomba elfogyasztását követő harmadik órán belül végzetes lehet a fürdőzés.” P. Cavanna Megbeszélés a Falutévéről Budapest (MTI) A Gazdakörök Szövetsége, a MOSZ, az Agrárkama­ra, a Parasztszövetség, valamint a Magyar Televízió illetékes vezetője egyeztető megbeszélést tartott hétfő délután. Az összejövetelt - a Falutévé sajtóirodájának tájékoztatása szerint - a jobbító szándék vezette: legyen tar­talmasabb a tévéműsor, több piaci hírt, vállalkozót mulasson be, adjon átfogóbb képet a magyar falu minden­napjairól, a termelés újdonságairól. A sajtóiroda közleménye szerint a résztvevők javasolták: első lépésként legyen öt perccel hosszabb az adás, és kérték a délutáni ismétlést is. Győr (MTI) - Nincs laposabb doboz, mint a laposra taposott doboz! - adta ki a jelszót minap a győri Reflex és több más környezetvédő csoport szerte az országban, hadat üzenve ezzel azok­nak az üdítőital' gyártó cégeknek, melyek semmibevéve a kör­nyezetvédelmi szempontokat, ter­mékeiket nem az újrahasznosítható üvegben, hanem soha le nem bomló műanyagcsomagolásban vagy drága alumíniumdobozban forgalmazzák. Legcélszerűbb tehát ezeket vissza­küldeni a feladónak - természetesen portósan. De miért a környezetvédők e nagy haragja a kétségtelenül nem éppen környezetbarát csomagolóanyagok ellen? Nos, itt van például az alumíni­um, az egyik legértékesebb fémünk. Kiváló tulajdonságai miatt sok alumínium termék valóban nél­külözhetetlen. Nem így az alumínium italosdoboz, amely mint eldobó cso­magolóanyag a pazarló társadalom tipikus terméke. A nagy környezetszennyezéssel gyár­tott dobozok ugyanis egyszeri hasz­nálat után a szemétdombra kerülnek - ezzel a nyersanyag és a benne lévő e- nergia örökre elvész. Már az alap­anyag, a bauxit bányászata is súlyos Budapest (MTI) - Románia kész megvizsgálni, hogy a tervezett ma­gyar Körös-Maros vidéki nemzeti parkhoz kapcsolódva - román oldalon is biztosítva a természetvédelmi felté­teleket - közös természetvédelmi olta­környezetkárosítással jár (tájrom­bolás, drága karsztvizek elpazarlása, Hévíz tönkretétele). Drága árat fizetünk feldolgozásáért is, hiszen 1 tonna alumínium előállításához ki kell bányászni 4-5 tonna bauxitot, fel kell használni kb. 15 000 kilowattóra áramot; 1,3 tonna barnaszenet, gondoskodni kell 2-3 tonna vörö- siszap elhelyezéséről, ami maga is veszélyes hulladék. Eközben a kohók környékét több négyzetkilométer területen terítik be a mérgező klór- és fluorvegyületekkel, a kén- és szén­dioxiddal, szénhidrogénekkel és por­ral. A 40-60 újratöltést kibíró betétes üveghez képest - egységnyi italra szá­molva - az alumínium csomagoló­anyag 20-szor annyi energiát igényel, 15-szörös levegő-, 3-szoros víz- szennyezést okoz, és kb. 45-szőrös hulladéktérfogatot produkál. Az alumíniumdoboz nagy üzlet a cso­magolóanyag-gyártóknak, hiszen a megrendeléseket milliós tételben kapják. Dobozos termékkel új piacon azonban csak tőkeerős cégek jelenhet­nek meg, hiszen ez nem csak rek- lámdömpinget, de jelentős beruházást, nagykapacitású gépsorok beállítását feltételezi (a CC győri gépsora kb. 30 000 doboz/óra teljesítményű). lom alatt álló területet hoznának létre. Ezt Peter Weber, a román szenátus Ökológiai Egyensúlyért és Környe­zetvédelmi Bizottsága elnökének bu­dapesti tárgyalásait követő sajtótájé­koztatón a vendéglátó Rótt Nándor, az Mindez a termelés nagyfokú közpon­tosításával jár, tehát jelentősen növeli a szállítás okozta környezetszennye­zést is. A multinacionális cégek pi­achódításának igazi vesztese a hazai ipar és fogyasztó: a kis palackozóüze­mek tönkremennék, nő a munka-nél­küliség, a választékból eltűnnek a ha­zai ízek, és összeomlik az olcsó, környezetbarát betétesüvegű-rend- szer. A fejlett országok viszagyűjtési, újrahasznosítási kötelezettség elő­írásával, betétdíj, büntetőadó beve­zetésével igyekeznek az egyszeri cso­magolást korlátozni, vagy egyszerűen megtiltják azt. Korlátozás helyett mi vám- és adókedvezményekkel ked­veskedünk az itt beruházó vagy gyárainkat piacnyerés céljából fel­vásárló külföldieknek. A kritikus vásárló azt is tudja, hogy vele a boltban az aludobozt és a reklá­mot is megfizettetik (20-30 Ft/doboz). Italát lehetőleg mindig betétes üveg­ben veszi, és bojkottálja azt a boltot, amelyik ilyet nem tart. Ha praktikus okokból (kirándulás, utazás) néha mégis dobozos italt választ, akkor az üres csomagolóanyagot maga küldi vissza a töltőüzemnek, mert tudja, ab­ból huszadannyi energiával állítható elő új alumínium. Országgyűlés környezetvédelmi bi­zottságának elnöke mondta. A tárgya­lások során megállapodtak a korábbi közös folyó-vizsgálatokon túl a ha­társzakasz intenzív környezetvédelmi elemzéséről. Mini lemezjátszó A Sony cég 6,4 centiméter átmérőjű mini lemezjátszója. A készülék, amelyet 61S dollárért kezdenek árulni karácsonykor, nemcsak lejátszani képes, hanem hangvétel készítésére is alkalmas, a védőtasakokban árult üres lemezek segítségével. (MTI fotó) Román környezetvédők hazánkban (Ez a cikk lapunk tegnapi számában jelent meg, sajnos technikai okok miatt, kimaradt részekkel. Reményeink szerint most a teljes szöveget közöljük.) ff ódxi VUlfr Priska Tibor- Háromszintes palota. De lehetséges, hogy még több. hátha még lefele többszínt is épült... Egy másik házon annyi a díszítés, hogy csupán a sok cirkálom is vagyonba kerülhetett. Meg ilyen lépcső, meg olyan terasz, meg ide egy emelet, még egy... Van itt pénz kérem! Egymás hegyen-hátán a rengeteg építmény, melyeket túlzás lenne horgásztanyának nevezni, ámbár az aprócska telkeket annak idején e célra méricskélték ki, szabták ily szüköcskére. Hogy majd horgász­tanyák épülnek ide. Nem azok lettek. Az utca vegéhez közeledve a bokrokban, közvetlenül az út szélén műanyagflakonok, befőttes üvegek és más mai szemét gyülemlik. Hamarosan jókora halom lesz belőle. Az utca másik végén pedig ott a jókora szeméttároló konténer. Miként mindenütt, elérhető távol­ságban. A szeméthalom viszont gyülemlik. Is­mételt bizonyságául annak, hogy az ilyen üdülőtelep kialakításához nem minden a pénz... Jól látszik a tó partján lévő szemét gyűjtő kon­téner is. Elhaladunk mellette, hogy szót vált­sunk az itt tanyázó horgászokkal. Már itt is vagyunk a tó partján a szépséges Rakaca- tónál, ámbár a víz nekünk nem érhető el, ben- tebb húzódott, a két horgász a derékig érő speciális gumicsizmában tapossa az iszapot, a sarat, hogy a készségeket megfelelő helyre vihesse. Sok az iszap. Mondják a horgászok, meg azt is, hogy most jöttek a túlsó partról, mert azt hitték, hogy itt jobb lesz, az ottaniak, meg úgy vélik, hátha itt lesz kapás. De se itt, se ott. Az idő mondhatni ideális a horgászat­ra, a felszerelés, a csali is kiváló, de a halak valahogy ezt nem értékelik. Meg sem moc­cannak. Mi is alig-alig. mivel az iszap, a sár süpped, ideragaszt. Mostanában ismét többször szó­ba kerül az ülepítő tó ügye. Bizony ez annak idején nem épült meg, csupán a terve készült el. A tó pedig lassan, de biztosan töltődik a hordalékkal, iszappal. Sok évvel ezelőtt, képviselőcsoport ülésen kérdezte, az egyik képviselő, mi lesz már az ülepítővel, mi lesz, ha a Rakaca-tó eliszaposodik? Az akkori vízügyi vezető magabiztosan válaszolta, hogy ki leltet ezt a tavat kotorni, meg van hozzá a technika. Hát... Azért csak-csak fogható itt Ital! A pe­csenyesütő közelében rengeteg halpikkely egy, föltehetően a tisztításhoz használt kő körül. Mondja egy itt tanyázó, hogy az illető kilenc kilónyi pontyot fogdosott össze. Meg azt is mondja, hogy azért a halpikkelyt, és egyebeket akár össze is szedhette volna egy zacskóba és bele a konténerbe. Ha már horgász. Ha tényleg horgász... Jó lenne egyébként megnézni 'a pecsenyesütőt is. de arrafelé indulásunkra ott kutyák csaholnak, szaladnak, közelítenek. Bizonyára szükség van itt a kutyákra, vigyázzák a bódét, csakhát... Szóval így a pecsenye elmarad. Apropó kutya! Szép, sárgás-vöröses színű, közepes termetű, tiszta tekintetű. Magányos- és nagyon céltudatosan halad egy bizonyos irányba, elkerülve a forgalmat. Hívásra, füttyre, biztatásra nem jön ide, csak föltekint és igyekszik tempós ügetésben tovább. Mondják, hogy már halálra van ítélve. A ..gazdi" visszaköltözött a víkendliázból valamely városba, az öreg kutyát nem vitte magával. Meghagyta a vadásznak, vagy a kerülőnek, hogy ha megtalálja, lője le. Időnként valakik elbújtatják a kutyát. Azokat ismeri, kedveli. Most sem a saját víkendházuk felé igyekszik. Valahová elfelé. Hívásra nem jön ide. Jól teszi. Úgy tűnik, neki már tényleg a késő ősz érkezett ell... Ellenben a hétvégi ház tulajdonoshoz az első kérdés: mikor törtek be utoljára ? A válasz gyorsan érkezik a pontos dátummal. De nem csak ide, hanem ugyanakkor a soron még vagy öt-hat házba is. A második kérdésre, az innen mit vittek el-re a válasz már lassúbb. Általában mindent, ami elvihető Gázpalack­tól az építőanyagig. Minő szerencse, hogy mifelénk az ilyen betöréses témák csupán az őszhöz tartoznak! Tessék...? Hogy mondja...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom