Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-22 / 224. szám
6 ESZAK-Magyarország Külpolitikai Figyelő 1992. Szeptember 22., Kedd A nemzetiségek többletjogokkal bírnak- mondja a szlovákminiszter Pozsony (M'II) - Katarina Tóthová, a szlovák kormány igazságügy-minisztere úgy látja, hogy a vegyes lakosságú területeken' is megértették: nincs szó diszkriminációról, és a nemzetiségeknek lényegében többletjogaik vannak a szlovákokkal és a csehekkel szemben. A miniszterasszony ezt a pozsonyi Új Szó Vasárnap című hét végi kiadásában megjelent exkluzív interjúban fejtette ki. Megítélése szerint a Szlovákiában élő nemzetiségeknek már jelenleg is teljes körű kulturális autonómiájuk van. Ennek bizonyítékát a CSEMADOK és a félhivatalos népművészeti együttes, az Ifjú Szívek létezésében látja. Sajnálatosnak találja, hogy a többletjogok ellenére is „akadnak emberek, akik nem akarják megérteni a lényeget, akik esetleg provokálhatnak. Szerencsére az ilyesmi csupán elvétve fordul elő. Ezt első kézből állíthatom, mert szoros szálak fűznek a szlovákiai magyarsághoz” - mondta Katarina Tóthová, nem titkolva, hogy férje és annak családja magyar nemzetiségű, jómaga pedig kassai származású családból való. A kétnyelvűség elvét helytelenítő miniszterasszony az interjúban kifejti, hogy ő szlovákul Katarina Tóthová, magyarul pedig Tóth Lajosné. Aki az utóbbi módon látja a nevét, az aligha sejti, hogy róla, Katarina Tóthováról van szó. „Valahogy így van ez a helységnevekkel is, könnyen félreértésekre adhatnak okot, tehát az, hogy Dunajska Streda mellett a helységnévtáblán a Dunaszerdahely is szerepel.” A Vladimír Meciar pártjához (HZDS) tartozó igazságügy-miniszter, aki a szlovák alkotmányt „korrekt, jól sikerült dokumentumnak, korszerűnek” tekinti, valótlannak tartja, hogy „Szlovákia új alkotmányából a nemzetállam szelleme érződne”. Arra a kérdésre, hogy ki hát az államalkotó: a nemzet, a nemzeti kisebbség, vagy a polgár? - így válaszolt: „a nemzet, szerkesztő úr, a nemzet”. * Miklósi Péternek, az Új Szó helyettes főszerkesztőjének Katarina Tóthová magyarázatképpen kifejtette: „maga a magyar nemzet keretén belül tölti be államalkotói szerepét; Szlovákiának viszont magyar nemzetiségű állampolgára. A Magyarországon élő szlováksággal fordított a helyzet. A civil társadalom alapelvei szerint ők ott, maga viszont itt számít az ország többi lakosával egyenrangú állampolgárának. A nemzetiségekre, az etnikai vagy felekezeti hovatartozásra, a magasságára, a testsúlyára való tekintet nélkül” - mondta a szlovák kormány igazságügy-minisztere a szlovákiai magyar újságírónak. Új vezető a németországi zsidóknál Bonn (MTI)) - A 65 éves Ignatz Bubist választották meg vasárnap Frankfurtban a Németországban élő 35 ezer zsidó új vezetőjévé a nyáron elhunyt Heinz Galinski helyére. Bubis a Holocaust túlélője, ingatlanokkal kereskedik Frankfurtban. A németországi zsidók központi tanácsának új elnöke első nyilatkozatában fő céljának a jobboldali radikalizmus elleni harcot jelölte meg. Ugyanakkor annak a nézetének is hangot adott, hogy a történelem nem ismétlődhet meg Németországban, mert a háborút követően szilárd, a szélsőségeket magából kivető demokratikus rend alakult ki az országban, annak nyugati felében. Bubis közölte, hogy a tanács feladatának tartja a mintegy 15 ezer, Közép-Európából, a volt Szovjetunióból nemrég érkezett zsidó integrálását a német társadalomba. E pillanatban húszezer zsidó szeretne beutazni, és letelepedni Németországban. Ugyancsak vasárnap Rita Süssmuth, a német képviselőház (Bundestag) elnöknője a türingiai Suhlban közvetve megerősítette az izraeli lapjelentéseket: az egyesült Németország az NDK helyett utólag kárpótlásban kívánja részesíteni mindazokat a keletnémet területről származó és még élő zsidókat, akik legalább fél ével voltak kénytelenek koncentrációs táborban eltölteni, vagy másfél évet gettóban. Az izraeli lapok 100 millió márkás jóvátételi összegről írtak. Francia igen Párizs (MTI) - A vártnál is szorosabban alakult az eredmény a inaastrichti szerződés ratifikálásáról vasárnap megtartott franciaországi népszavazáson: az igen szavazatok 51 százalékot értek el. Bár közvetlenül a szavazás lezártakor a közvéleménykulaló intézetek első előrejelzései még az igen szavazat 51,5 százalékos győzelmét jósolták, s ennek nyomán Francois Mitterrand elnök - a francia politikai gyakorlatban szokatlan módon röviddel 22 óra után már köszönetét is mondott a francia szavazóknak a kedvező döntésért, ekkor a hivatalos összesítésekben még a nem szavazat vezetett, s csak minimális előnyre tett szert a későbbiek során. Hajnalig a belügyminisztérium a valamivel több mint 38 millió szavazásra jogosult közül már 37,6 millió adatait összesítette, csupán néhány tengerentúli terület és megye és Párizs egyik kerületének adatai hiányoztak. A szavazáson 26,5 millióan vettek reszt. A távolmaradók aránya valamivel alatta maradt a harminc százaléknak. Az igen szavazatok száma 13.081.935 volt, nemet 12.596.124 választó mondott, néhány ezren érvénytelen szavazatot adtak le. Paul Quiles belügyminiszter közlése szerint a hiányzó körzetek már nem befolyásolhatják a végeredményt, az igen szavazat 51 százalékos többségét. Mindenképpen bizonyossá lett tehát, hogy a francia választóknak csak mintegy fele mondott igent az európai gazdasági, pénzügyi, illetve politikai unióra, sőt, a tartózkodást figyelembe véve ez a szám még magasabb is. A szavazatok megoszlásának első elemzése szerint a falusi körzetek nagy része, főként délen, az unió ellen szavazott, nyilvánvalóan a közös piaci mezőgazdasági politika elleni tiltakozásul. De nemmel szavaztak többségükben az ország északi ipari körzeteinek lakói is, igent mondtak viszont a Németországgal szomszédos nyugati körzetekben s a legutóbb nagyvárosban lakók. Mitterrand rövid televíziós és rádiós beszédében azt mondotta, hogy a népszavazás „Francia- ors'Ság történetének egyik legfontosabb napja” volt, s az eredmény „minden francia számára kötelező”. Hozzátette azonban, hogy „nincsenek győztesek és vesztesek” a szavazást követően. Pierre Bérégovoy miniszterelnök nyilatkozatában komoly figyelmeztetésnek nevezte a rendkívül szoros eredményt a kormány számára. Osztrák visszhang Becs (MTI) - Érezhető megkönnyebbüléssel fogadták Ausztria vezető politikusai a francia népszavazás eredményét. Thomas Klestil államfő Európa nagy napjáról beszélt, Vranitzky kancellár az európai egység felé vezető fontos lépésnek nevezte a franciák döntését, Alois Mock külügyminiszter szerint igazolódott az európai integrációs politika. Valamennyien úgy értékelték a maastrichti szerződésre kimondott „igent”, hogy az kedvezően fogja befolyásolni - sietteti - Ausztria csatlakozását a Közös Piachoz. Vranitzky szavai szerint a referendum zöld utat adott a csatlakozási tárgyalások 1993 eleji megkezdéséhez. Alois Mock arra számít, hogy legkésőbb az edinburghi közös piaci csúcs után megszületik a döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ausztriával. A külügyminiszter szerint a Maastrichtlal szembeni meglehetősen nagy ellenállás azt mutatja, hogy az egységesedés folyamatának új dinamizmusra van szüksége. Ezt pedig éppen a tagok körének bővítésétől kaphatja - hangoztatta Mock. Thomas Klestil ugyancsak arra számít, hogy a terveknek megfelelően 1993 januárjában megkezdődhetnek a "megbeszélések. Erhard Busek alkancellár arra mutatott rá első nyilatkozatában, hogy Ausztria első perctől kezdve magáénak vallotta a maastrichti megállapodást. Most az lenne a cél, hogy mielőbb teljesjogú tagként csatlakozva a Közös Piachoz Ausztria is részt vehessen a maast- richli elvek valóraváltásában - mondta. Az osztrák politikusok egy része mindazonáltal intő jelet lát abban, hogy a franciák pozitív válasza oly csekély többségű. Vranitzky kancellár az osztrák televíziónak nyilatkozva vasárnap késő este arról beszélt, hogy a kormányoknak adott a feladat: a maastrichti elképzelések előnyeit meg kell ismertetniük a lakossággal. Az osztrák kormány minél nagyobb támogatásra törekszik - mondotta, és hozzáfűzte: 1995/96-ban tart lehetségesnek ausztriai népszavazást. EK - vélemény Brüsszel (MTI) - Általános még- könnyebbülés fogadta Brüsszelben, az Európai Közösség politikai fővárosában a francia népszavazás pozitív végeredményét. Jacques Delors, az EK-bizottság elnöke a közösségre nézve „döntő jelentőségű előrelépésnek” minősítette, hogy a francia szavazók többsége az „igen” mellé tette le a voksát, akik ezzel - Delors szerint - mind Franciaország, mind Európa, mind a demokrácia, mind pedig a történelem jövője szempontjából egyértelműen köszönetét érdemelnek. Az Európai Közösség központjában érthető szorongással néztek a vasárnapi referendum elé, tartva tőle, hogy az a maastrichti szerződés halálos ítéletével felérő eredménnyel zárulhat. Az utolsó napokban nem múlt el úgy nemzetközi diplomáciai esemény, hogy az azon esetleg résztvevő közösségi politikusok valamilyen formában ne „üzentek” volna a francia szavazópolgárnak az „igen” érdekében - Delors egyenes lemondását helyezte kilátásba a „nem” győzelme " esetére. A bizottság francia nemzetiségű elnöke most a pozitív eredmény üdvözlése mellett arra is utalt, hogy a nemzetközi közvélemény népszavazást övező általános érdeklődése rávilágított Franciaországnak az új európai építményt célzó „kollektív vállalkozásban” kezdettől fogva játszott kiemelkedő szerepére. A „nem” szavazatok magas arányát Dolors nem tartotta igazán fontos tényezőnek. Mint fogalmazott: „Egy népszavazáson egyedül az eredmény számít”. Ennek ellenére üzenettel fordult a Maastrichtot elutasítókhoz is, hangsúlyozva, hogy a közösségnek fontos feladata lesz számításba venni „aggodalmaikat”, amely elvárásnak leginkább a demokratikus gyakorlat további elmélyítésével tud majd megfelelni. „Rendkívül bátorítónak” minősítette az eredményt Martin Bangemann, a bizottság ipari és belső piaci ügyekért felelős tagja is, különös tekintettel arra, hogy az „igen” - szerinte - „rendkívül nehéz feltételek közepette” született. Bangemann szerint azért is fontos ez az eredmény, mert - mint mondotta - egyedül az európai gazdasági és pénzügyi unió megteremtése vethet véget azoknak a pénzügyi spekulációknak, amelyek a közelmúltban is súlyos megpróbáltatásoknak tették ki a közösségi monetáris rendszert. Maastrichtban vannak jó elemek London (MTI) - John Major brit miniszterelnök, az EK soros elnökének minőségében, vasárnap este rendkívüli EK-csúescrtekezletet hirdetett október elejére. Azt mondta, a tanácskozáson meg kell vitatni azokat az aggodalmakat, amelyek a francia „igen” dacára is megmaradtak Európában az uniószerződésekkel, az európai e- gyiittműködéssel kapcsolatban. A brit kormányfő gratulált Mitterrand francia elnöknek, hogy sikerült győzelemre vinnie az „igent” a maastrichti uniószerződésekre, de közölte, hogy a brit parlament egyelőre nem vitatja tovább az EK-szerződések ratifikálását; először is a rendkívüli csúcs- értekezletig nem, utána pedig addig nem, míg a dánok nem tisztázzák saját helyzetüket. (Dániában a lakosság júniusban kis többséggel elutasította az uniószerződéseket az ottani népszavazáson. A szerződések csak akkor léphetnek életbe, ha mind a 12 országban törvénybe iktatják őket). Major kijelentette, hogy továbbra is érvényes az elmúlt hetekben gyakran hangoztatott jelszava, miszerint az uniószerződések „jók Nagy-Britanniának és jók Európának”, de ezúttal azt emelte ki, hogy a következő hetekben elsősorban a szerződések azon elemeit kell erősíteni, amelyek informális, nem mindenkire kötelező együttműködést tesznek lehetővé az egyetértő tagállamok között. Hozzátette: az EK brit elnökségének sok más dolga is van az uniószerződések ügyén kívül. Ezek közöli említette a múlt heti valutaválságot, az utolsó simításokat a jövőre induló egységes belső piacon, a Közös Piac bővítésének előkészítését, a GÁTI -forduló előmozdítását és az EK-költ- ségvetés problémáit. A fundamentalizmus ellen Algír (MTI) - Ali Kall algériai elnök megígérte, mindent elkövet azért, hogy az országban helyreálljon a demokrácia. Elnöki tisztének átvétele óta vasárnap mondott első beszédében hangsúlyozta, hogy az állam lankadatlanul folytatja a szélsőséges fundamentlista csoportok elleni harcát. A dpa emlékeztet arra, hogy a radikális Iszlám Üdvfront, a FIS januárban történt betiltása óta a biztonsági erők 130 tagját gyilkolták meg. Az elnök beszédében kiemelte, hogy az erőszak, a terrorizmus, a megvesztegetés és a fosztogatás ellen vívott harc egyben az iszlám vallásnak és értékeinek védelme. A helyet, ahol Ali Kafi beszédét tartotta a katonai rendőrség páncélozott járművekkel vette körül. Elődjét, Mohammed Bu- diaf elnököt júniusban egy nyíltszíni beszéd megtartása közben gyilkolták meg. A Kuril-szigetek önállósága Tokió (MTI) - Oroszország rövidesen nyilatkozatot tesz közzé a Japán által visszakövetelt szigetek fejlesztéséről - közölte Valentyin Fjodorov, Szahalin kormányzója. Az Aszahi Simbun című lapnak adott interjújában fejtette ki, hogy Borisz Jelcin számos vonatkozásban kiszélesíti a „dél-kurili ^területek” önállóságát, amit Fjodorov úgy értelmez: Moszkva orosz területnek ismeri el a szigeteket. Japán már a második világháború óta visszakövetelte a Hokkaidotól északra fekvő négy szigetet, amelyet Sztálin csatolt Oroszországhoz a háború végén. Az orosz kormány nyilatkozata felruházza majd a szahalini kormányzóságot, hogy önállóan döntsön a vitatott területeken termelt termékek értékesítéséről, közvetlenül kapcsolatba léphessen külföldi vállalatokkal, velük vegyesvállalatokat alapítson. Aktualitását a tervezett moszkvai nyilatkozatnak az adja, hogy a szahalini vezetés nemrégiben területeket adott bérbe kct külföldi vállalkozónak is, hogy a szigeteken idegenforgalmi fejlesztésekbe fogjanak. Tokió tiltakozott amiatt, hogy Oroszország kész helyzetet teremt, japán területek sorsáról hoz döntést és ezzel bonyolítja a két ország területi vitájának megoldását. Moszkvai hírek szerint egyébként a szahalini kormányzóság egymaga hozta a bérbeadásról szóló döntést, arról nem konzultált a moszkvai hatóságokkal. Ellopták Gorbacsov Volgáját Moszkva (MTI) - Kellemetlen meglepetés érte hétfőn munkalyén Mihail Gorbacsovot: ellopták az általa létrehozott alapítvány egyik autóját. A tettes vagy tettesek az alapítványnak otthont adó épület elkerített és őrzött udvaráról orozták el a Volgát, amelyet Gorbacsov azután vásárolt, hogy régi vetélytársa, Borisz Jelcin megvonta tőle a legfelsőbb állami vezetőknek járó szolgálati ZIL személyautó használati jogát. A fekete határ elvesztése után Gorbacsov három Volga személygépkocsit vásárolt az alapítvány számára, amelyek közül az egyiket - a szerényebb külső ellenére - állítólag az exelnök is rendszeresen használta. / ALAPJÁN... ...ahogy a nói ruháknál már megszokhattuk. így készülnek a modern nyílászárók is - egyedi igények szerint! Mi tetszőleges méreti, színi és formájú ablakokét kínálunk. panorama is • 3704 Kazincbarcika, Pf. 434 Tel.: 48/12-281 1055 Budapest, Váci utca 55. Tel./Fax: U8-Q870 1138 Budapest, Meder utca 8. Tel.: 149-8338 és az őszi BNV-n, a "B" pavilon mögötti szabadterületen
