Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
1992. Szeptember 17., Csütörtök Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Föld,jogi szabályok módosítása Tulajdonjog és használat Budapest (ISB-Kretcz T.) - Az Országgyűlés a mull heten döntötte el, hogy sürgős tárgyalási móddal módosít egyes, a termőföld tulajdonával és használatával összefüggő jogszabályokat. A vita a közeli hetekben várható. A tervezet szerint a földről szóló 1987. évi I. törvényben csak kül- és belterületi földeket különböztetnek meg, a zártkert kategória megszűnne. A haszonbérlők elővásárlási jogot kapnának az általuk bérelt ingatlanra. Az állami tulajdonban maradó, nem vállalkozói jelleggel hasznosított ingatlanok kezelését egy szerződéssel vagyonkezelő szervezetre lehet bízni, a vállalkozói hasznosítású ingatlanok sorsa a privatizációs törvényektől függ. A szövetkezetbe bevitt földeket részarányonként, aranykorona értékben tartanák nyilván, új szövetkezet, új közös használatú föld esetében a mezőgazdasági szövetkezet részarány-haszonbérletben kezeli a földet. Külföldi jogi vagy magánszemély a törvényben meghatározandó feltételek (korábban is volt termőföldjük az országban, de például kisajátították) híján nem szerezhet tulajdonjogot magyar termőföldön illetőleg természetvédelmi területen. A módosítással végképp megszűnne az állami tulajdonú vagy a szövetkezeti használatú földek és a magántulajdonú földek kisajátítása közötti kártalanítási egyenlőtlenség. A törvénymódosítási javaslat érinti az ingatlannyilvántartásról szóló törvényerejű rendeletét is. Önálló ingatlanként lehet majd bejegyezni a nyilvántartásba - tekintettel forgalomképességére - a szövetkezet közös használatában álló tulajdoni részarányt, de arra be kell majd jegyezni a szövetkezet haszonbérleti jogát is. A javaslat kitér az ingatlannyilvántartás korszerűsítése miatt szükségessé váló átalakításokra, a közigazgatási rendszerben bekövetkezett módosulások hatásaira is. A kamara szervezésében Miskolc (ÉM - Sz.D.) - Szakmai útra várja az érdeklődőket szeptember 17. és 22. között az Észak-Magyarországi Gazdasági Kamara Ausztriába és Észak-Olaszországba. Az út programjában az Innsbrucki őszi vásár megtekintése mellett üzleti találkozó >s szerepel. A résztvevők szeptember 18-án megtekintik a Bolzanói vásárt is, amelyen ez alkalommal bemutatkoznak Magyarország, a Cseh- és Szlovák Köztársaság, Lengyelország, Horvátország, Szlovénia és Ukrajna vállalatai. Délután üzleti találkozóra kerül sor, amelyen svájci, olasz, német és osztrák cégek vezetői is részt vesznek, így lehetőség nyílik üzleti kapcsolatok felvételére is. Az ÉMGK és a Tiroli Kereskedelmi Kamara az Innsbrucki vásáron a magyar és tiroli cégek közvetlen tárgyalásait készíti elő. Az úgynevezett Kontakt Nap megszervezésével a ntagyar cégek által kevésbé ismert nyugat-ausztriai területek piaci lehetőségeinek megismerését és az együttműködés megszervezését Segítik elő. Pénz- és árupiac Kon dón (MTI) - A brit központi bank s?-crdán ismét beavatkozni kényszerült a nemzeti valuta védelmében. A Bank of England 2,7780 márkáért vásárolt fontot, hogy javítson annak gyengélkedő árfolyamán, s ugyan- ezzel a céllal két százalékkal fölemelte az irányadó kamatlábakat is. Ugyancsak beavatkozni kényszerült *z olasz központi bank is, mivel a líra rtékc a keddi 801,9 líra/márka szintül szerdán nyitásra 811 líra/márkára illant, ^ német Bundesbank elnöke, Helmut ''chlcsingcr azt hangoztatta keddi nyi- 'Ükozatában, hogy várhatóan újabb ^nzügyi intézkedésekre kerül sor az "rópai Közösség országaiban. Vállalkozók, bankszakemberek konferenciája Az államkötvények elszívják a pénzt Budapest (MTI) - Az állami költségvetés egyre jelentősebb szerepet játszik a hazai értékpapír-piacon. Ennek mértékét az államháztartási hiány nagyságrendje határozza meg, ami az elkövetkező években reálisan számol-. va 100 és 200 milliárd forint között lesz - mondotta Kovács Almos, a Pénzügyminisztérium államtitkár-helyettese azon az országos konferencián, amelyet a napokban a MTESZ székházában tartottak a vállalkozók és bankszakemberek számára. Az államtitkár-helyettes kifejtette: a költségvetés a hiány nagy részét jelenleg is rövid távú papírokkal, kincstár- jegyekkel finanszírozza. Emellett a jövőben, egyre nagyobb mértékben, hosszabb távra kibocsátott államkötvényekkel jelennek majd meg. Az első államkötvény-kibocsátást még idegenkedéssel fogadta a piac. Mára azonban megváltozott a magatartása, mert tudatosult, hogy az állampapírok biztonságos befektetést jelentenek. Hosszabb távon olyan kötvényekkel kell jelentkeznie az államháztartásnak, amelyek követik a pénzpiaci kamatcsökkenési tendenciát. El kell kerülni azt is, hogy az államháztartás által kibocsátott értékpapírok elszívják a megtakarításokat a gazdasági élet más szereplői, a vállalkozások elől. Idén az állami költségvetés 22 milliárd forint összegű értékpapír kibocsátására kapott felhatalmazást. Várhatóan ezt az összeget módosítani kell. A csökkenő infláció lehetővé teszi azt is, hogy külföldiek is forint ellenében államkötvényekbe fektessék pénzüket. A jegybank korlátozott mértékben már eddig is megengedte, hogy az állampapírokba befektető alapok jegyeit külföldiek is megvegyék. A külföldiek szerepe e téren valószínűleg növekedni fog. Wimmer István, a GYOSZ főtitkára az ipari tőkének a bankokkal kapcsolatos magatartását, valamint az értékpapír-piacon játszott szerepét elemezte. Elmondta: mintegy 100 fős tagságuk 25-80 milliárd forint tőkével rendelkezik és éves forgalmuk 300 milliárd forint. így jelentős tényezői a magyar gazdaságnak. Megítélése szerint hazánkban relatív tőkehiány tapasztalható. Ha a gazdasági fejlődés elindul hazánkban szinte egyszerre jelentkeznek majd hitelért a pénzintézeteknél. A GYOSZ részéről úgy ítélte meg, hogy az állampapírok elszívják a vállalkozások elől a megtakarításokat. A pénzről volt szó. Csuhaj V. Imre kabinetfőnök, helyettes államtitkár részletesen szólt a hazánkban folyó bankprivatizálásról. Elmondta: a kormány fogja vezérelni a privatizációt azon bankoknál, ahol az állami tulajdon meghatározó jellegű. Természetesen a folyamat során egyeztetni fogják a lépéseket az érintett bankokkal, a Pénzügyminisztériummal és az állami bankfelügyelettel. Mivel a bankrendszer meghatározó jelentősséggel bír a gazdaság többi részére a privatizáció stratégiai jellegű lesz. A nagy bankok privatizációjakor először kidolgoznak egy úgynevezett hitelkonszolidálásra szolgáló rendszert, azaz a nagybankok kihelyezéseit minősítik, átvizsgálják és a kellő változtatásokat végrehajtják. Mindez annak érdekében történik, hogy ezen pénzintézetek ne jelenlegi pénzügyi helyzetükben kerüljenek privatizálásra. Másrészt a tényleges magánkézbe adást folyamatosan készíti elő a kormányzat. Július elején 17 nagy nemzetközi befektetési banktól elóa- jánlatot kértek a hazai bankrendszer privatizációjával kapcsolatban. A pozitívan válaszoló 15 befektetési bankból maximum hetet választanak majd ki a privatizációval kapcsolatos tanácsadói szerepre. Október folyamán ez utóbbi csoportból egy tanácsadót jelölnek ki, amely a kormányt segíti e folyamatban. Egyben Fotó: Fojtón László ez a befektetési bank lesz a tanácsadó az első magyar nagybank privatizációjánál. A vita során Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára élesen bírálta az elmondott elképzelést. Véleménye szerint ez a menetrend eltér attól, amiben a kormányzat és a bankok érdekvédelmi szervezetei előzetesen megállapodtak. Annak idején ugyanis abban egyeztek meg, hogy a bankprivatizációs bizottság véleményének folyamatos kikérésével a pénzintézetek saját menedzsmentje dolgozza ki a privatizáció stratégiát az előzőleg elfogadott irányelvek alapján. Az Állami Értékpapír Felügyelet részéről Pacsi Zoltán hangoztatta: a pénzintézeti szektor bizalmi üzletág, a téves információk, vagy az információk visszatartása megrendítheti a betétesek, a befektetők bizalmát. Véleménye szerint a bankszektorban sem alakult még ki az információszolgáltatás megfelelő szintje. Előbb- utóbb el kellene érni, hogy a bankok értékpapírjai is megfeleljenek a nyilvánosan kibocsátott értékpapírok követelményeinek, illetve, hogy minél előbb a pénzintézetek értékpapírjait is részvényeit is tőzsdére vigyék. így áttekinthetőbb lesz gazdálkodásuk, megfelelő információt kapnak a vállalkozók befektetési döntésük előtt. Japán autógyárak - egy jnűszakban Tokió (MTI) - A japán autógyártók sora jelentette be, hogy átáll az egyműszakos termelésre a kereslet összeszűkülése miatt. A Toyota és a Nissan konszernek után a Honda közölte, hogy egyik legnagyobb gyártelepén vezeti be négyhónapos időtartamra az 1-műszakos munkarendet, ami most fordul elő a japán cég életében húsz év óta először. A szigetországban az év első nyolc hónapjában a gépkocsieladások 5,9 százalékkal maradtak el a múlt év azonos időszakának értékesítésétől 3,6 millió autó talált vevőre a japán piacon - és nincs egyelőre semmi jele annak, hogy az év hátralévő időszakában felfusson a kereslet. A Toyota több gyártelepén hagyott föl emiatt a több műszakkal, a Nissan pedig de- cembertől teszi ugyanezt. ÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamai Érvényben: 1992. szeptember 16. A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai (bankjegy- és csekkárfolyamok) Érvényben: szeptember 16. Devizanem vételi közép eladási Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 145,69 146,04 146,39 Angol font 143,91 145,31 146,71 Ausztrál dollár 57,13 57,28 57,43 Ausztrál dollár 56,53 57,15 57,77 Belga frank (100) 254,82 255,40 255,98 Belga frank (100) 251,54 253,87 256,20 Dán korona 13,59 13,62 13,65 Dán korona 13,44 13,57 13,70 Finn márka 16,86 16,91 16,96 Finn márka 16,94- 17,14 1 7,34 Francia frank 15,40 15,44 15,48 Francia frank 15,30 15,44 15,58 Holland forint 46,57 46,68 46,79 Görög drachma (100) 41,65 42,07 42,49 ír font 139,50 139,82 140,14 Holland forint 46,02 46,45 46,88 Japán yen (100) 62,77 62,92 63,07 ír font 137,52 138,82 140,12 Kanadai dollár 64,06 64,23 64,40 Japán yen (100) 62,14 62,74 63,34 Kuvaiti dinár 260,38 261,07 261,76 Kanadai dollár 63,32 64,02 64,72 Német márka 52,48 52,60 52,72 Kuvaiti dinár 262,34 265,09 267,84 Norvég korona 13,16 13,19 13,22 Német márka 51,81 52,29 52,77 Olasz líra (1000) 64,56 64,72 64,88 Norvég korona 13,05 13,17 13,29 Osztrák schilling (100) 746,71 748,41 750,1 1 Olasz líra (1000) 64,24 64,88 65,52 Portugál escudo (100) 59,84 59,98 60,12 Osztrák schilling (100) 736,32 743,12 749,92 Spanyol pesete (100) 78,99 79,18 79,37 Portugál escudo (100) 59,21 59,76 60,31 Svájci frank 59,75 59,89 60,03 Spanyol pesete (100) 79,56 80,32 81,08 Svéd korona 14,24 14,27 1 4,30 Svájci frank 58,64 59,18 59,72 Tr.es cl. rubel 27,43 27,50 27,57 Svéd korona 14,16 14,29 14,42 USA dollár 77,99 78,19 78,39 USA dollár 77,21 77,99 78,77 ECU (Közös Piac) 104,80 105,05 105,30 ECU (Közös Piac) 104,34 105,32 106,30---------JEGYZET---------I llésy Sándor Szóval, csak lesz hús, a megye idegcsítése csak megszűnik. Kemény játék volt, kérdéses, ki akarta, hogy így legyen, és kinek volt ez jó? Nekünk, itt élőknek biztos nem. A pausára kényszerült miskolci húskombinátnak sem. A kormányzatnak, hogy megfékezze ezt a renitens térséget, hiszen szervezett munkástüntetés, munkahelyféltés miatt csak itt volt.? Ez se oly biztos, a tűzzel büntetlenül nemigen leltet játszani. Akkor hát? Elmélkedni lehet..., hogy érdemes-e? Lapunk adta hírül először térségnek és országnak: a megyeszékhely húsgyára - amely a megyéé is - fizetésképtelenség miatt bezár. Rendben van. Egy piacgazdaságra orientált országban legalább is. Hulljon a férgese! Ám itt és most? Amikor a pénzügyi és gazdasági kormányzat csak akarja a piacgazdaságot, de az eszközrendszer alig adott hozzá? A húsosok hónapokkal ezelőtt jelezték: valami nincs rendjén náluk, fel kell készülni a legrosszabbra is. Adott esetben a húshiányra is. Leltet, a jelzést nem vették illetékes helyen komolyan, lehet, legyintettek, az is lehet elgondolkodtak amúgy Pató Pál módra, aztán, mikor bciUött a krach - hálta, nincs hús! - Jött a tűzoltómunka. Most, hírek szerint lesz állami garancia hitelfelvételre, ha van hitel, lesz állat, és ha van állat, lesz hús a boltokban. Csak éppen nem tudni: a tűzoltás alapos volt-e, vagy még izzik a parázs. Jó lenne hinni: hálta, hús! Most és mindig. / Es még valami: elfogadható áron... A földalap továbbra is biztosított Budapest (ISB - S.Z.) - Földbőség lesz - erre a következtetésre jutott Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke az első földárverések tapasztalatainak összegzése után. Közel százötven árverést tartottak eddig az országban, tíz esetben egyetlen négyzetméter földet sem adtak el. A kárpótlási hivatal elnökének derűlátását fokozza, hogy míg több mint 700 ezren adtak be földterületeket is érintő kárpótlási igényt - s ehhez mérten különítették el a kárpótlásra szánt földterületeket -, eddig a felmérések alapján mindössze 150 ezren kívánnak ily módon földtulajdont szerezni. A szövetkezeteknél kárpótlási célokra elkülönített földalap továbbra is biztosított - igyekezett megnyugtatni az érdekelteket Sepsey Tamás hétfői sajtótájékoztatóján. A földárveréseket az egyes gazdaságokat érintő igények 30 százalékának jogerős elbírálása után lehet megkezdeni, ennek megfelelően az első körben a földalap 30 százalékát jelölik ki árverésre. A második fordulóban az összes kárpótlási célra szánt földterületnek legfeljebb 70 százalékát lehet árverésre bocsátani, így harmadszorra ugyancsak 30 százalék marad. A folyamat gyorsítása érdekében a kárpótlási igények elbírálásánál előnyt élveznek azok, akik - a hivatalnak tett nyilatkozatuk alapján - földárverésen kívánnak részt venni kárpótlási jegyeikkel. A sikertelen árverések oka abban keresendő - vélte a kárpótlási hivatal elnöke -, hogy nem a kár- pótlásijegy-tulajdonosok igényeinek megfelelő földterületeket jelöltek ki az első fordulóban. A 150/10 arányt kedvezőnek nevezte, mint mondotta „nem lehet minden esetben egyszerre mindenkinek a kedvében járni”. Az is előfordulhat, hogy valakinek az „orra elől” elviszik a kiszemelt földterületet olyanok, akik már korábban megkapták a kárpótlási jegyüket. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy leállítsák az árveréseket, s megvárják, amíg mindenki megkapja a kárpótlási jegyét. Tőzsdeinfó Miskolc (ÉM - Sz.D.) - A szeptember 15-i tőzsdenapon 8400 tonna gabona cserélt gazdát 22 üzlet keretében, 65,6 millió forint értékben. Az üzletek több mint háromnegyedét kukoricára kötötték, ami arra enged következtetlfi, hogy a gabonaszekció és a kukoricaár túljutott a mélyponton. Novemberi kukoricára 11 üzlet kötődött, 7900-8040 forint közötti áron, így a novemberi határidő 8000 forinton zárt.
