Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-16 / 219. szám
1992. Szeptember 16., Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Hőségben nem eszik a hal Ahol csak halpénzből van sok, A tavak mellett esetenként 50 fok meleget mértek Fotó: Szarvas Dezső Rövid ideig tartott (ÉM) - Alig néhány napos, - mondhatni tiszavirág életű lehetett csupán a megkönnyebbülésünk a múlt héten kézhez kapott munkaerőpiaci helyzetkép láttán. Az augusztusi részadatok - az előző hónapok gyakorlatától eltérően - még csökkenést mutattak és reménykedhettünk, hogy végre megtört a jég, lassacskán apadni kezd a több mint 70 ezerre duzzadt létszám. A mostanra elkészült hóvégi összesítés azonban szerte foszlatta várakozásainkat; a munkanélküliség alakulása semmiben sem tér el a korábbi tendenciától. Az emelkedés töretlen. Némi bizakodást talán az jelenthet, hogy az eddig, havonta három, négyezer fővel gyarapodó szám, legutóbb 1.039-el lett több, így jelenleg borsodban 71.252 regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. Kamatlábak Párizs (MTI) - A német példa után Franciaország is csökkenti az irányadó kamatlábakat - közölte hétfőn Pierre Beregovoy kormányfő. A miniszterelnök a francia rádiónak nyilatkozva kijelentette: a központi bank a szeptember 20-i Maastricht-nép- szavazás után látja kényelmesen keresztül vihetőnek a kamatcsökkentés tervét. Időközben az Egyesült Államok hivatalosan is üdvözölte a német kamat- mérséklés hírét. Nicholas Brady pénzügyininiszter közleménye szerint a fejlemény kedvező hatással lesz a pénzpiacokra és elősegíti a világgazdasági növekedés erősítésére irányuló amerikai törekvések sikerét. Minimálbér az építőiparban Budapest (MTI) - Szeptember 15-étól az országosan elfogadott kötelező 8 ezer forintos minimálbérnél 700 forinttal magasabb, tehát 8700 forintos minimálbért fizetnek az építőiparban. Többek között ezt rögzítették a munkaadók és a munkavállalók képviselői az ágazati szintű kollektív keretszerződésben. A kollektív szerződésről kedden tájékoztatták az újságírókat. Sikerült megegyezni egy szakmai besorolási rendszerben is. Ezek szerint 1-től 8-ig különféle bér-besorolási kategóriákat, alkategóriákat állítottak fel. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, valamint az Építő-, Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége egyéves tárgyalásokat követően írta alá a megállapodást. A szerződés az egyik legnagyobb szakmai kör, 150 ezer dolgozó helyzetét szabályozza. A sajtótájékoztatón az ÉVOSZ képviselője szólt arról is, hogy tárgyaltak a Belügyminisztériummal, valamint a Munkaügyi Minisztériummal az úgynevezett „fekete” munkavállalás ellenőrzésének szigorítása érdekében. Ősztől közös ellenőrzési akciót indítanak. Építési munkahelyeket keresnek fel, vállalkozókat, akik bejelentés nélkül foglalkoztatnak dolgozókat. Kárpótlási jegy nélkül Budapest (MTI) - A Független Kisgazdapárt Hajdú-Bihar megyei, illetve hajdúböszörményi helyi szervezetei megegyezésre jutottak a város öt termelőszövetkezetével, miszerint: minden olyan foldigénylőnek ideiglenes használatba adják a földet, aki azt kéri és művelni akarja. Erről Szabó Sándor, a Torgyán József vezette FKGP Hajdú-Bihar megyei elnöke kedden tájékoztatta az MTI debreceni tudósítóját. A kisgazdák szerint a termelőszövetkezeti vezetők is belátták, hogy a kárpótlási törvény végrehajtása évekig elhúzódhat, ami rontja a termelési biztonságot. Ezért megállapodtak: aki hitelesen bizonyítja, hogy kárpótlásra jogosult, akkor is használatba kapja a földet, ha ,T>ég kárpótlási igényét nem bírálták el. Az öt hajdúböszörményi termelőszövetkezetben több mint 115 ®zer aranykorona értékű föld kerül 'lyen formán magánkézbe. Gelej (EM-SZD) - Próbahalászáshoz készülődnek a Dél-borsodi Halászati Termelőszövetkezetben, hogy megtudják, a példátlan kánikula megviselte-e az állományt, vagy sem. Mert a legöregebb halász sem emlékszik az ideihez hasonló, tartós hőségre, melynek utolsó napjaiban 27 fokra melegedett fel a Tisza vize.- Saját statisztikám szerint ötven napig tartott a forróság, s nem egyszer mértünk 39 fokot árnyékban, a halastavak mentén meg ötvenet - mondja Nagy Árpád tógazda, vagyis a halászati ágazat vezetője. - Megviselt ez mindenkit, de különösképpen a halakat, hiszen a víz tartósan 27 fokra melegedett. A hal pedig csak egyféleképpen tud védekezni: hogy nem eszik. A mi halaink sem ettek, hiszen az előírt takarmánymeny- nyiségnek csak 50 százalékát tudtuk feletetni. Ez azt is jelenti, hogy a halak nem is gyarapodtak súlyban, kevesebb lesz hát az árbevétel. Nem örül ennek sem az ágazatvezető, sem azok a szakmunkások, akik szinte éjt nappallá téve itt tanyáztak a halaknál a nőség idején, és aggódva kémlelték a vizet: van-e elhullás. Az aggodalmon kívül mást ugyan nem tehettek. Minden a halakon múlott, dehát azért csak jó, ha itt van kéznél, tettrekészen az ember.- Hála Istennek, nem volt elhullás. S ami fontos, egészséges maradt az állomány. Ezt, néhányszor meghúzva a vizet, s a példányokat fajtánként megvizsgálva, illetve csak úgy szemrevételezve is megállapíthattuk. Most, hogy vége a hőségnek, s szépen lehűlt a víz 20-22 fokra, úgy esznek a halaink, mint a parancsolat. Gyarapodhatnak még október 10-ig, ameddig etetünk. Aztán meg már csak két hét van hátra a lehalászás kezdetéig. A halak, az állomány jó egészségén túl van még valami, aminek igencsak Budapest (MTI) - Ugyancsak barátságtalanul nyilatkozik a kelct-közép- európai, és ezen belül az általa a legjobban ismert magyarországi gazdasági viszonyokról és a külföldi beruházási körülményekről Thomas Prinzhorn osztrák üzletember. Az élesen jobboldali beállítottságú Neue Kronen Zeitung szombati számában a Gyáriparosok Szövetsége Gazdaság- politikai Bizottságának elnöke, aki a lap szerint eddig két milliárd schillinget ruházott be Keleten, hazugságnak nevezi a kelet-európai gazdaság és piac jó növekedési kilátásairól szóló pozitív előrejelzéseket. Prinzhom szerint ezeknek az országoknak még évtizedekre van szükségük ahhoz, hogy a valamennyire is összehasonlítható színvonalat elérjék. örül az ágazatvezető. Annak nevezetesen, hogy egyben maradt a szövetkezet, s képletesen szólva, nyugodt mederben folyhat a munka, a halászat odakint a Tiszán, itt a tógazdaságban, az egész téeszben.- Nálunk senki nem vált ki, nem is kezdeményezte. Azt mondta a tagság: együtt kezdtünk, együtt is maradunk. És bevallom őszintén: ennek örülök a legjobban, illetve annak, hogy nincs széthúzás. Mert azért csak teremtődött itt féltenivaló érték, csak szépen gyarapodott mindenki, csak megéltünk azért rendesen, becsületben. Az ágazatvezető nem vitatja, hogy mehettek volna jobban is a dolgok, dehát a halászat, a haltenyésztés már csak olyan mesterség, hogy a tisztes eredményhez jó adag szerencse is szükségeltetik. Különösképpen az élővizén, a Tiszán, ahol a szövetkezet tizenhat halásza járja a vizet, s erről az évről igazán nem mondható el, hogy kegyes volt hozzájuk Fortuna. Az idén elmaradt a Tiszán a tavaszi árvíz, A hamis jelentések oka szerinte az, hogy a nyugati menedzserek, akik a keleti projekteket erőltették, most nem akarják beismerni, milyen rosszul mennek ott a dolgok. Emellett a keleti országok képviselői nyugaton afféle show-t adnak elő, ami teljesen hamis elképzeléseket táplál. Konkrétumokról szólva Prinzhorn arról beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt 24 hónapban a papír- és csomagolóipar 40 százalékos visszaesését élte meg, miközben az import száz százalékkal emelkedett. A sokat dicsőített 13 ezer vegyesvállalkozás a Prinzhorn szerint ugyancsak csalóka: a legtöbb csak arra való, hogy képviselőik forgalmi adó nélkül hozhassanak be gépkocsit. Leadják ugyan a névjegyüket, valójában azoncsökkent a fogás, ami bizony meglátszik majd a halászok zsebén is. A tógazdaság viszont, mint az elmúlt esztendőben, várhatóan az idén is 600 mázsa halat, süllőt, csukát, amúrt szállít az állandó vevőként számon tartott horgászegyesületeknek, melyek igencsak előszeretettel vásárolják a geleji halakat mert szívósak, egészségesek. A piac viszont bizonytalan az idén, de azért szállítanak oda is áruhalat: 12 vagon pontyot, egy vagon busát, 50-60 mázsa amúrt, és mintegy 20 mázsa harcsát, süllőt és csukát. Ezenkívül pedig 30-40 mázsa kárászt és keszeget is nevelnek a horgászegyesületeknek.- Úgyhogy - mondja Nagy Árpád - soha ne legyen rosszabb évünk. Jobb az lehet. Lenne is, ha lenne pénz beruházásra, fejlesztésre. Összesen mintegy 10 millió forint kellene. Érdemes lenne befektetni, mert g tógazdaság hamar meghozná az árát. Dehát errefelé is csak hal pénzből van sok. ban a lehető legcsekélyebb beruházást eszközölték. Magyarországon, különösen vidéken drámaian megnőtt a szegénység, miközben kifelé az „újtípusú üzletember hatalmas kocsiban” képét terjesztik. Prinzhorn beszélt a nyugdíjasok rossz helyzetéről, s megjegyezte, hogy mindezek a jelenségek annak kedveznek, hogy az osztrák ipar mégis Ausztriában maradjon, hiszen sokan máris megkezdték a visszavonulást Keletről. Ehhez azonban szavai szerint arra van szükség, hogy Ausztria gazdaságában a bolsevizmus utolsó maradványait is felszámolják. Az osztrák üzletember az ausztriai privatizálás mellett szállt síkra a Neue Kronen Zeitungnak adott kétoldalas interjújában. Árfolyam Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai Magyar Nemzeti Bank (bankjegy- és csekkárfolyama' hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. szept. 15. Érvényben: 1992. szept. 15. Pénznem vételi közép eladási Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban árfolyam 1 egységre. forintban Angol font 146,42 147,82 149,22 Angol font 146,75 147,10 147,45 Ausztrál dollár 55,85 56,47 5 7,09 Ausztrál dollár 56,30 ‘56,45 56,60 Belga frank (100) 252,64 254,97 257,30 Belga frank (100) 255,35 255,93 256,51 Dán korona 13,51 13,64 13,77 Dán korona 13,63 13,66 13,69 Finn márka 16,94 17,14 17,34 Finn márka 17,25 17,30 17,35 Francia frank 15,37 15,51 15,65 Francia frank 15,47 15,51 15,55 Görög drachma (100) 41,84 42.26 42,68 Holland forint 46,66 46,77 46,88 Holland forint 46,23 46,66 47,09 ír font 139,81 140,13 140,45 ír font 138,12 139,42 140,72 Japán yen (100) 62,32 62,47 62,62 Japán yen (100) 61,94 62,54 63,14 Kanadai dollár 63,67 63,84 64,01 Kanadai dollár 63,12 63,82 64,52 Kuvaiti dinár 262,46 263,15 263,84 Kuvaiti dinár 259,56 262,31 265,06 Német márka 52,58 52,70 52,82 Német márka 52,07 52,55 53,03 Norvég korona 13,26 13,29 13,32 Norvég korona 13,17 13,29 13,41 Olasz líra (1000) 65,41 65,57 65,73 Olasz líra (1000) 65,65 66,29 66,93 Osztrák schilling (100) 746,72 748,42 750,12 Osztrák schilling (100) 739,08 745,88 752,68 Portugál escudo (100) 59,85 59,99 60,13 Portugal escudo (100) 59,54 60,09 60,64 Spanyol peseta (100) 80,88 81,07 81,26 Spanyol peseta (100) 80,35 81,11 81,87 Svájci frank 59,32 59,46 59,60 Svájci frank 58,71 59,25 59,79 Svéd korona 14,31 14,34 14,37 Svéd korona 14,22 14,35 14,48 Tr.es cl.rubel 27,43 27,50 27,57 USA dollár 76,68 77,46 78,24 USA dollár 77,22 77,42 77,62 ECU (Közös Piac) 105,06 106,04 107,02 ECU (Közös Piac) 105,85 106,10 106,35 Osztrák beruházó Magyarországról JEGYZET Szarvas Dezső Ha jól tudom, eddig négy kárpótlási törvény születeti, s a szavazóbázist erősítendő, a reménybeli voksok számait gyarapítandó, bizonyára születnek még újabbak is a választások közeledtével. Ha mégsem alkotódnának újabb törvények, akkor mérget vehetünk rá, hogy a kampány idején - mint szokás mondani -, a vízcsapból is kárpótlás folyik majd, hogy ne feledje a már kárpótolt választópolgár, kik és miért is kárpótolták őt; és elhangzanak majd ígéretek is, jövendőbeli kárpótlásokról. Kétlem viszont, hogy az ígérgetések közepette nem borítja-e lepel, jótékony félhomály ama magától értetődő racionalitást, hogy mindenfajta kárpótlást valakiknek a hátán lehet megcsinálni, vagyis: meg kell bizony annak az árát fizetni. Hogy milyen magasra nőhet a kárpótlások ára, még nem tudni. Még az elején vagyunk, de a kezdet terhei máris szem- betűnőek, érzékelhetőek, például a mezőgazdaságban. de nyögi ezt majd később az egész társadalom. A társadalom, amely persze nagyon megosztott a kárpótlást tekintve is, de a törvények a kormánypárti parlament jóvoltából azért csak megszülettek, adaptálva az ókori eredetű mondást: ..Navigare necesse est", azaz: „hajózni szükséges”. Nos, ha már a társadalom tekintélyes részének ellenérzését figyelmen kívül hagyja a hatalom, s azt mondja: „kárpótolni szükséges", mégis legalább íródjék le némi kétely érzékeltetéséül annak, hogy a kárpótlás dolgában miért is olyannyira eltérőek a vélemények. Mer, miért nem kárpótolják például azt a korosztályt, azt a generációt, amely gyerekként élte meg a háborút, szenvedte meg például Miskolc három bombázását, látta a romokat, a halottakat, hogy aztán sok-sok év elmúltával is hordozza magában szörnyű teherként a látottakat, s akiknek á háborút követő években fő táplálékuk a rántottleves, az olajos puliszka volt, s desszertként a hordókból kikotort melasz. Ki kárpótolja hát azokat a miskolci, ózdi, edclényi, borsodná- dasdi gyerekeket, akik végül is 1949 feledhetetlen nyarán életükben először eljutottak a Balaton partjára. Siófokra, s megérkezésük délutánján kakaó, kißi és ezüst színű sztani- olba csomagolt sajt várta őket, de egyetlen gyerek sem akadt közöttük, aki tudta volna: a sajtot papír nélkül kell megenni. Dehát az az üdülés már az „átkosban", a pártállamban esett meg, úgyhogy nem is ildomos manapság felemlegetni... A terjedelem ezen az újságoldalon szűkre szabott, ezért hát csupáncsak annyit kérdeznék még: ki kárpótolja azokat, akik nem voltak a kihajszolt és megsemmisült magyar hadseregekkel a fronton, nem estek hadifogságba, nem vettek el, mert nem létező vagyonukból nem is vehettek el semmit? Ók azok, akik itthon maradtak, és elkezdték építeni éhezve, fázva a kormányzó úr őfőméltósága a legfelsőbb hadúr háborújától kifosztott, romokban heverő országot. És sokáig építettek, és nem csak ők, hanem az utánuk következő generáció is, a mostaniak, a felnőttek, a már nyugdíjasok, akik nem mondják magukról, hogy hősök, és azt sem, hogy áldozatok. Csak csendben jegyzem meg, mert nem ildomos erről sem beszélni: azért nem munkálkodtak olyan rosszul, mert nem megvetendő az a szerény becslések szerint is, több mint kétezermilliárd forintnyi állami vagyon, ami manapság privatizálásra vár, amit nem privatizálnak, mert nem lehet, arról már nem is beszélve. És nagyon sokan vannak ők, akik ezt a vagyont megteremtették, dehát őnekik a törvény szerint semmi sem jár... Ténylcg. Tessenek már megmondani: ki kárpótolja őket? Minőség és versenyképesség Budapest (MTI) - A válságban lévő hazai ipar fejlődése nem képzelhető el anélkül, hogy az ipari termékek ne feleljenek meg a nemzetközi minőségi követelményeknek - mondta Botos Balázs, az IKM helyettes államtitkára előadásában kedden, amelyet a Minőségi Héten tartott. A minőség megkövetelése feltételezi a folyamatos információcserét. Az IKM-ben előkészület alatt va"n egy minőségügyi információs központ kialakítása.
