Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-16 / 219. szám

1992. Szeptember 16., Szerda Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 3 Torgyán jön A bemutató elmarad Nyékládháza (ÉM) - Mini lapunk­ban jeleztük, a kisgazdapárt nyéklád- házi szervezete kétnapos lovasbe­mutatót akart tartani a hét végén, amelynek fővédnökéül dr. Torgyán József pártelnököt kérték fel. Időközben a Sörfesztivál keretében is tartottak lovasbemutatót, melynek során a lovak közül sok megsérült. A kisgazdák ezért úgy döntöttek, hogy a jelzett technikai akadály miatt a nyék- ládházi lovasnapokat elhalasztják, ok­tóber 3-án és 4-én rendezik meg. Nem marad el azonban a másik, terve­zett rendezvény: dr. Torgyán József szeptember 19-én 16 órakor megtartja naggyülését a nyékládházi Műve­lődési Házban. Segédeszközöket kölcsönöznek A megyében először Ózdon Ózd (ÉM - GyK) - Korábban egy or­vosi rendelő működött abban az épü­letben, melyet most egy ugyancsak fontos, egészségügyi célra bocsájtott a Vöröskereszt rendelkezésére Ózd város önkormányzata. A megyében először itt nyílik meg egy gyógyászti kölcsönző, melyben - rövidebb, hosszabb időre - aránylag csekély térítési díjért bérelhetnek tolókocsit, és más segédeszközt az ar­ra rászorulók. A mintegy 400 ezer forint értékű segédeszköz egy része német ado­mányból származik, de jelentős anya­gi segítséget nyújtott a beszerzé­sükhöz a az Országos Vöröskereszt, valamint - s talán ez a legfontosabb - a társadalmi szervezet felhívására a megye lakossága is. A kölcsönzőt szeptember 17-én adják át rendeltetésének. A segédesz­közöket a rászoruló betegek, illetve a hozzátartozók hetente egy alkalom­mal bérelhetik majd, ami hozzájárul a környék egészségóügyi ellátásának javításához. Roma ritmusok Ózdi siker a folklórfesztiválon Ózd (ÉM - Márton Ferenc) - Cigányzene hegedű és cimbalom nélkül? Elképzelhetetlennek tűnik, pedig az ősi cigánykultúra esz­köztárából ezek a hangszerek teljesen hiányoznak. Gitár és mandolin, sőt bá­dogkanna és fakanál játszotta a fősz­erepet az Amatőr Cigányegyüttesek Folklórfesztiválján, amelyre szombat­on került sor Tiszalúcon. Fésűs Bélától, a helyi Családsegítő Központ vezetőjétől, valamint Dombóvári Pétertől, az Ózdi Olvasó Egyesület igazgatójától származott az ötlet, és a szolnoki központi Lungodrom cigányszervezet segítségével szer­vezték meg ezt a találkozót. Védnökül dr. Tóth Albert ország- gyűlési képviselőt és Nánássy Mik­lóst, Tiszalúc polgármesterét kérték fel, akik mindvégig nagy érdeklődés­sel és figyelemmel kísérték a fesz­tivált. Három megye tíz folklóregyüttese lépett fel. Kisújszállás, Szolnok, Eger, Bélapátfalva, Heves mellett Borsod­ból Mezőkövesd, Ózd, Sátoraljaúj­hely és Tiszalúc képviseltette magát cigány hagyományőrzőinek színes műsorával. Kiemelkedett a mezőnyből a szolnoki gárda, de hát ők már sokkal inkább Profik, mint amatőrök - mint ahogy azt a szakemberekből álló zsűri hangsúlyozta. A valódi amatőrök versenyében szép borsodi siker született, mert a hevesi és az egri csoport mellett az Ózd Régió Független Cigányszövetség ke­belében működő Jag Lulugyi (ma­gyarul Tűzvirág) együttes kapott kiemelt díjat. Dr. Tóth Albert országgyűlési képviselő külön megköszönte a tisza- híciaknak a kezdeményezést. Arról beszélt, hogy Los Angeles és Rostock messze marad, amíg muzsikáló, vidám cigányokat is láthat. A putnoki szellem-hídnál Ahogy van - életveszélyes A putnoki szellem-híd o Sajó Királdi úti szakaszánál Fotó' I nezó lózsnf Putnok (ÉM - Nyl) - Az idén január­ban zárták le Putnokon a Királdi úton lévő Sajó hidat. Az ok az volt, hogy néhány helyen meghibásodott a híd betonaljzata, s emiatt életveszélyessé vált. Le is lakatolták sorompóval a rávezető utat, hogy még csak véletlenül se menjen rá jármű. Mindez azzal járt együtt, hogy akik Királdra; Sajóvelezdre, Mercsére, Botára mentek, ezt csak nagy kerülő­vel tehették meg. Velezdre például - mivel vissza kellett menniük a Putnok előtti Sajó hídhoz - a mintegy 5 km-es út helyett 15 km-et kellett, illetve kell megtenniük a járműveknek. Amelyek vezetői egy ideig vártak türelemmel, gondolván, majdcsak történik valami a meghibásodott híd­dal, például az, hogy hozzáfognak megjavításához... Erről azonban a mai napig sincs szó. A benzin viszont drágább lett, s ez joggal idegesítette a kerülőútra kényszerült járművezetőket. Le is ütötték a hidat lezáró sorompóról a lakatot, a sorompót eltüntették, s használni kezdték újfennt. Amit a hatóság nem nézett jó szemmel, - en­nek bizonyítéka, hogy a híd Putnok felőli végét ismét elzárták, ezúttal egy autónyi zúzalékkal. Amit azóta már majdnem simára tapostak ismét a felbőszített autósok, akik újra csak közlekednek így az életveszélyes hídon. S hogy meddig? Erre a kérdésre talán a hídlezáróknak kellene válaszol­niuk... Földrendezésről Ernődön Ernőd (ÉM - FL) - Az 1992. évi 49- es törvény végrehajtásával kapcso­latosan az einődi községi önkor­mányzat is megválasztotta a földren­dező bizottságot. Hét tagja közül egyet az önkormányzat delegált, hatot pedig a termőföldi-gényüket bejelen­tők közül választottak. A bizottság hétfőn tartotta első ülését. Megállapították, hogy a községben eddig 16 fő jelentette be: kárpótlási je­gyéért földet kíván vásárolni. A bi­zottság hétfői ülésén megválasztotta az elnökét és a helyi érdekegyeztető fórum által jóváhagyott térképen megtekintették a kárpótlásra kijelölt területeket. Az előkészítést követően kezdődhet a földárverés. Kossuth-ünnepség Tállyán Istentisztelet és közgyűlés Tállya (ÉM - Bakonyi Béla) - Az ősi evangélikus templom harangja szeptember 13-án ünnepélyesen hívta a főváros, a megye, a környék és a község idesereglett vendégeit falai közé. Az orgonaszóra az impozáns cserkészszakasz sorfala között szép bevonulást látott a 400 főt számláló közönség. A két minisztert követte megyénk köztársasági megbízottja: dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár, utána jött négy püspök: dr. Keresztes Szilárd görög katolikus, Kovács End­re római katolikus, dr. Mészáros István református és Szcbik Imre evangélikus, majd 12 evangélikus, 8 különböző vallású lelkész, s a sort a helyi egyházközség 12 presbitere zár­ta élén Pekó József polgármesterrel. A templomi szertartást megnyitó egy­házi énekek után Veczán Pál evangé­likus lelkész imája következett, aki az egész ünnepséget dicséretes pon­tossággal rendezte meg. Kossuth Lajos születésének 190., halálának pedig 100. évfordulója tiszteletére az Országos Emlékünnep- sorozat keretében hálaadó isten­tiszteletet és ünnepi közgyűlést ren­dezett a Magyarországi Evangélikus Egyház. A kor nagy gondolkodója Elsőnek Kupa Mihály pénzügymi­niszter, Hegyalja országgyűlési kép­viselője emelkedett szólásra. A re­formkor legtragikusabb magyarjának tiszteletére jöttünk össze, akinek pél­dája ma is iránytmutató, hiszen teljes erejével a magyar függetlenségért küzdött. Mint első pénzügyminiszter életre hívta a valutafizetési eszközt, a Kossuth-bankót, megteremtette az önálló vámrendszert. A kor nagy gon­dolkodója hihetetlen erkölcsi erővel és elszántsággal bírt száműzetése ál­lomásain. Mindenütt a magyar füg­getlenségért szállt síkra. Ma, amikor az új országok Európába való me­netelése folyik, nagyszerű példát vehetünk Kossuth eszméiből, melyek között megszívlelendő erkölcsisége, s ez legyen mindannyiunk eszmény­képe — mondotta többek között a mi­niszter. Mellőzzük a harag eszközeit Ezután Szebik Hitire evangélikus püspök hirdetett igét. Történelmi visszapillantással kezdte: E helyen keresztelték meg Kossuth Lajost. A felolvasott igékből értelmezte a három kossuthi gondolatot: az életbenma- radás eszméjét, a bezárt ajtó képét, s a terített asztal gondolatát. Tanuljunk Kossuthtól, hogy életre keljünk, s ebben mellőzzük a bosszú és a rosszindulat eszközeit, hiszen ezek távol állanak ettől a sokat szenvedett néptől. A bezárt ajtó és a terített asztal gondolatát az igéből leszármaztatva: „...sokan vagyunk itt keresztények, akik egymásra találtunk az ökonomiz- mus eszméje alapján, akik egységesen járulunk az utolsó vacsorához, a krisz­tusi gondolat jegyében.” Ezt követően a központi vegyeskar és a tállyai iskolások gyermekkórusának egyházi énekeiben gyönyörködhet­tünk, majd. Az evangélikus Kossuth címmel dr. Fabiny Tibor teológiai pro­fesszor tartott előadást. Utalt arra, hogy a család ősei hitvalló evangé­likusok voltak. Kossuth a családban mint protestáns neveltetésű gyermek fejlődött, nö­vekedett. Iskoláit Eperjesen és Sárospatakon végezte. A Bodrog- parti városban nagy hatással volt rá a történelmet és retorikát tanító Kövi professzor. Ő mondotta: „...ebből a Kossuthból nagy országháborító lesz, mert igen nagy esze van.” Befejezésül Jeszenszky Géza külügy­miniszterünk: A politikus Kossuth című előadása következett. A minisz­ter vázolta, hogy sok jó iskola formál­ta Kossuth eszmeiségét. Itt, az abaúji, zempléni tájon látta a magyar valósá­got: a földesúr és jobbágy viszonyát. Német, angol, latin nyelvet tanult. Gyakorlatban ismerte az ország pénzügyi helyzetét. Mikor az 1828- 29-es adóösszeírás volt, ő vizsgálta meg 24 abaúji és zempléni község adóügyi helyzetét. Építeni az európai gondolatra A 40-es években a reformkor csúcsán az ipar, a kereskedelem, a Védegylet, s a nemzeti függetlenség gondolatait tette magáévá. Deák Ferenc már 1848 előtt kinyilvánította: „...az ellenzéki párt vezérének legalkalmasabb Kos­suth Lajos.” A nemzeti függetlenség gondolata párhuzamba került jelsza­vával: „Tengerre magyar!” Nemcsak Bécsen keresztül lehet kereskedni. A magyar törvények kimunkálására a legfejlettebb európai gondolat- rendszert építette be. Szabad György és Antall József 1989-ben az ő tör­vénykoncepcióit alkalmazták mintá­nak a kerékasztal-tárgyalások terve­zésénél. Józan magyar kibontakozást hirdetett angol mintára. Külügy­miniszterünk azzal zárta gondolatait: fogadjuk el a kossuthi eszméket, a kossuthi erkölcsöt, zárjuk szívünkbe Kossuth hazaszeretetét. Halálának 100. évordulójára Tállyán márvány emléktáblát avatott az evangélikus egyházközség, melyet a kormány és a jelenlévő szervek megkoszorúztak. INNEN SZÓLVA Nagy József A pénzügyi berkekben otthonosan mozgók tudják igazán, miért is olyan körülményes a számlák vándorlása napjainkban akkor, amikor már aligha lehet meg egyetlen komoly pénzintézet, vagy akár csak szolgáltató is napra, percre kész nyilvántartás nélkül. Az elektronika ugyanis képes arra, amire a tele­fonáló, levelező ügyintéző képtelen, hogy fontos műveleteket villámgyorsan elvégezzen, hogy bármekkora összegeket másodpercek alatt oda továbbítson, ahová kell. Mégis, sokan meglepetten tapasztalják, hogy a hónap első napjaiban feladott összegek még a hónap közepén sem szerepel­nek a számláikon, amiről a számlavezetéssel megbízott a kifizetéseket intézi. Más, de hasonló. A régi életszínvonalából nehezen engedő család vízórákat szereltet fel, hogy olt spóroljon, ahol csak lehet és csak azért fizessen, amit valójában el is fogyasz­tott. Harmadik hónapja a bölcs és gyors lépésnek, ám mind a melegvízről, mind a hidegvíz fogyasztásról a régi számlát kapják. Kérdezik, kérdezzük, ezekért a nem filléres tételekért ki és milyen módon kártalanítja a magukat becsapottnak érzett fogyasztókat, akiket ráadásul alaposan megsétáltattak mindeféle igazolás beszerzésével. Valami tel­jesen érthetetlen módon a most szám­lareklamációval jelentkezőnek azt vágják a fejéhez, miért nem jelezte személyesen a vál­tozást. Jelezte az szerencsétlen, többször is, csak pechjére elfelejtett fokosával rovást ejteni a szemöldökfában, hogy ott járt biza már háromszor is.-------HÍRKOSÁR --------­• Alaposan lecsökkent az utóbbi napokban a tapol­cai barlang- és termálfürdő forgalma. A nyári főszezonban naponta másfélezer vendége volt a fürdőnek, mióta elkezdődött az iskola és lehűlt a levegő jó, ha 500-600-an meglátogatják. • Megkezdődött a lillafüredi Palotaszálló őszi konferencia-időszaka. Ilyenkortól tavaszig külön­böző vállalatok, cégek szerveznek a patinás falak között tanácskozásokat. ÉM-portré Fotó: Loczó József Fejes László Napfényes vasárnap délelőtt, két vonatindulás között beszélgettünk Fejes Lászlóval, a Lillafüre­di Állami Erdei Vasút forgalomirányítójával, miközben telefonál, adminisztrál, éppúgy, mint egy igazi nagy állomás forgalmistája.- A mi vasutunk nagyon kedvelt, nincs olyan évszak, amikor ne lennének utasaink. Most a ko- raószben egy zárt és egy nyitott kocsival járunk, hogy azok is jól érezhessék magukat akik az erdei úton végig élvezni szeretik a hegyi levegőt, meg azok is, akik a védettséget is elvárják, de a látványról sem akarnak lemaradni. Apám negy­vennyolc évig dolgozott itt, de szolgált a kisvasúi­nál a bátyám is.-Talán itt laknak a közelben?- Nem, bent a városban, a Stadion utcából járok ki minden reggel, hogy ellásam a 12 órás szolgálatot, amit aztán ugyancsak 12 óra pihenő követ. Ezt az életritmust meg lehet szokni és meg lehet szeretni is. A kisvasúton dolgozni számomra azt jelenti: azt csinálom egész életemben, amire vágytam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom