Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-15 / 218. szám

14 ÉSZAK-Magyarország Külpolitikai Szemle 1992. Szeptember 15-, Kedd Kohl és González konzultációja Bonn (MTI) - Az egykori Jugoszláviából áram­ló menekültek igazságos elosztását is felveti Hel­mut Kohl német kancellár a német-dán határ közelében vasárnap este kezdődött, másfél napos spanyol-német konzultáción, hogy a menekültek ne csak a felbomlott Jugoszláviával szomszédos országot árasszák el - közölték német kormány­fő források. A spanyol miniszterelnök, Felipe González a sylti találkozóról Berlinbe, a Szocia­lista In ternacionálé kongresszusára utazik, ahol a beteg Willy Brandt távollétében kedden meg­nyitja a tanácskozást. A német fél azt szorgal­mazza, hogy a nyugateurópai országokra menekültkvótákat állapítsanak meg. A német-spanyol konzultációk középpontjában mindenképpen a nyugat-európai egyesülési folyamat kérdései állnak, különös tekintettel ar­ra, hogy a vasárnapi franciaországi népszavazás eldöntheti a maastrichti szerződések jövőjét. Mind Kohl, mind González az egység híve. Spanyolország külön érdekelt abban, hogy mint a többiekhez képest „elmaradott” EK-országnak, több pénz jusson az erre a célra létesített brüsszeli kasszából. Rövidesen ítélet várható Lima (MII) - Habár Abimael Guzman, a Fényes Ösvény terrorszervezet 57 éves vezetője hét társával együtt rácsok mögé került Limában, Al­berto Fujimori perui elnök hétfőre virradóra fi­gyelmeztette honfitársait, hogy ne lankadjon eltökéltségük a terrorizmus elleni harcban. A perui államfő - az AP és a Reuter hírügynök­ségek jelentései szerint - tévébeszédében azt is elmondta, hogy Guzmanra az ország törvényei szerint a legsúlyosabb büntetés, életfogytiglani szabadságvesztés vár. A Fényes Ösvény maoista terrorszervezet szom­bat éjszaka letartóztatott vezetőjének pere egyébként igen gyors lesz: hazaárulás vádjával állítják hadbíróság elé, s limai jogászok szerint az antiterrorista törvények alapján gyorsított eljárással, egy hónapon belül ítélet születhet az egykori filozófiaprofesszor ügyében. A perui fővárosban eközben autóstüntetés volt, amin Guzman halálra ítélését követelték. Az AFP jelentése szerint azonban a lakosság nagy része az erőszakhullám fokozódásától, a Fényes Ösvény bosszúhadjáratától tart. Ennek meg­előzésére az ország több, a fővárosba vezető főútvonalát lezárták, a jármű veket átkutatják. Li­ma szegénynegyedeiben, ahol a maoista szer­vezet tagjai megbújhatnak, házkutatásokat haj­tanak végre, házról házra. A város autósait és járókelőit is ellenőrzik. A KGB nem találja az izraeli vezetőt Jeruzsálem (MTI) - A KGB levélben kérte Menachem Begin bocsánatát ártatlan be­börtönzéséért, anyagi kártérítést is felajánlva - ám a levél visszatért a feladóhoz, mert a KBG ad­minisztrátorai nem tudták, hogy az általuk kere­sett Begin már elköltözött. Mire ugyanis a KGB elszánta magát Begin tisztázására, Begin már világszerte ismertté vált: Izrael kormányfője volt 1977-től 1983-ig. Ebben a minőségében kapta meg a Nobel-Békedíjat Anvar Szadat egyiptomi elnökkel együtt az egyiptomi-izraeli békesz­erződés megkötéséért - írja az AP amerikai hírügynökség egy izraeli történész, Michael Hefets szavai nyomán. Az izraeli történész elmondta, hogy Begin ko­rábban Litvániában élt és 1940-től 1941-ig volt börtönben szovjet-ellenes tevékenység vádjával, mivel kapcsolatban állt a cionista ifjúsági moz­galommal, a Betarral. A KGB 1989-ben kezdte meg - Gorbacsov „glasznoszty”-jának részeként - az akták felülvizsgálását és az úgynevezett szovjet reha­bilitációt, melyben Begin is sorra került. El­határozták a neki járó összeg, 4000 rubel ki­fizetését. A KGB küldeménye azonban mind a négy megcímzett helyről „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza. Begin 1942-ben ment Palesztinába a lengyel hadsereg tagjaként, és a földalatti Irgun mozga­lom vezetésével folytatta tevékenységét, a zsidó állam megalapításáért harcolva. Ez év már ciusában hall meg, 79 éves korában. Vance befejezte délszláv körútját Karadzic bojkottal fenyeget Fotó: AP Genf-London (MTI) - Mindhárom érdekelt boszniai fél képviselteti magát a pénteken Genfben kezdődő tárgyalásokon, amelyek célja a béke megteremtése e volt jugoszláv köztár­saságban - közölte vasárnap este, dél­szláv körútja befejeztével a genfi repülőtéren Cyrus Vance. A Jugoszlávia-konferencia társelnöke vasárnap ljubljanai — és ezt megelőzően más délszláv fővárosok­ban folytatott - tárgyalásait követően érkezett Genfbe, s nyilatkozott újságíróknak. Vance úgy fogalmazott, hogy Lord Owennel, a konferencia másik társelnökével az érintett vezetőkkel folytatott tárgyalásain biz­tosítékokat kaptak arra nézve, hogy a felek csúcsszinten képviseltetik magukat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tár­gyalások első szakaszában nem Alija Izetbegovic elnök, hanem Haris Si- lajdzic külügyminiszter képviseli a bosnyák kormányt. Radovan Karad­zic, a szerb közösség és Mate Boban, a bosznia horvátok vezetője viszont jelen lesz Genfben. Egyelőre nem világos, meddig tartanak a genfi tár­gyalások, ugyanis Vance nem jelölte Moszkva (MTI) - Borisz Jelcin orosz elnök novemberben látogat el a Kore­ai Köztársaságba-jelentette be vasár­nap a moszkvai tévében Gennagyij Burbulisz államtitkár. Az orosz államfő szeptember közepére tervezett japáni látogatását - Kuril-szigetek kapcsán kialakult belpolitikai feszültség miatt - lemond­va a szöuli tárgyalások időpontjának átütemezésére is kényszerült. A moszkvai bejelentés szerint Jelcin szöuli látogatásának új időpontja: november 12-13. Gennagyij Burbulisz ugyanakkor a tokiói látogatás esetleges új időpont­járól nem közölt semmit, csak azt hangsúlyozta, a tokiói út lemondása semmi esetre sem tekinthető a na­cionalista-hazafias erőknek adott en­gedménynek. Az államtitkár szerint Jelcin elnök kül- és belpolitikai feltételeket mér­legelt, s csak három nappal az utazás előtt mondta le látogatását. Az orosz-japán kapcsolatok alakulását illetően a moszkvai'poli­Thaiföldi választások A demokraták győzelme Bangkok (MTI) - A várakozásoknak megfelelően egyik párt sem szerzett döntő többséget a vasárnap megtartott thaiföldi általános választásokon, ugyanakkor a hadsereg teljhatalmát ellenző pártok megerősítették pozí­cióikat. A 360 tagú törvényhozásban 185 mandátumhoz jutottak, így már hétfőn meg is kezdik kormányalakítási tár­gyalásaikat, hogy választási jel­szavaiknak megfelelően „leszámol­janak a korrupcióval és a hadsereg uralta múlttal” Thaiföldön. A Reuter hírügynökség a bagkoki hi­vatalos választási végeredményeket ismertetve hétfőn beszámolt arról, hogy a vasárnapi szavazáson a 32 mil­lió választópolgár 62,02 százaléka vett részt (a legutóbbi, március 22-én tartott választásokon 59,28 százalék volt a részvételi arány). Az első helyen a Demokrata Párt végzett 79 mandátummal (szemben a márciusi 44 hellyel), a második leg­erősebb párt a Thaiföldi Nemzeti Párt 77 mandátummal (74), míg a hamadik a március óta alakult Csart Pattana Párt 60 képviselői hellyel. Őket követi az Új Törekvés Párt 51 (72), az Igazságos Erő pártja 47 (41) és a Szo­ciális Akciópárt 22 (31) mandátum­mal. A maradék 24 törvényhozási helyen öt kisebb párt osztozkodik. Vance a sajtótájékoztatón meg befejezésük határidejét. Karadzic boszniai szerb vezető viszont John Mayor brit kormányfőhöz intézett levelében vasárnap már azzal fenyegetőzött, hogy bojkottálni fogja aJugoszlávia-tárgyalásokat, amennyi­ben a nyugati országok repülési tilal­mat állítanak fel Bosznia-Hercegovi­tikus kijelentette: csak olyan dön­téseket követelhetnek ma joggal Oroszországtól, amelyekre az képes is, s amelyek nemcsak bizonyos doku­mentumok - amelyeket különben Washington (MTI) - Az amerikai fővárosban hétfőn, tíznapos szünet után folytatódtak a közel-keleti béketárgyalások. A hatodik forduló első két hetében érdemi haladás nem volt, de a foly­tatás előtt mindkét oldalról méltatják a megváltozott légkört: a konferencia tavaly októberi, madridi megnyitója óta először folytak a propagan­daháború helyett tárgyszerű meg­beszélések a fórumon, amelyen Izrael a jordán-palesztin küldöttséggel, valamint Libanonnal és Szíriával tár­gyal a válság rendezéséről. A változás fő oka, hogy a júniusi választásokon Izraelben hatalomra került munkapár­ti kormány a jelek szerint hajlandó bi­zonyos engedményekre, kompro­misszumra. Nagy érdeklődést és várakozásokat keltett, hogy az izraeli kormány az Isztambul (MTI) - Törökország délkeleti vidékén heves összecsapá­sok zajlottak le vasárnap a kormány­erők és a szakadár kurd fegyveresek között: a két fél 41 halottat vesztett - jelentette a Reuter a török televízióra hivatkozva. A bejelentés szerint a Kurd Munkapárt (PKK) gerillái vasár­nap megtámadtak egy rendőrőrsöt na légterében. Úgy vélekedett, hogy e tilalom „közvetlen beavatkozást je­lentene a bosznia-hcrcegoviai hadászati egyensúlyba, s egyáltalában nem megfelelő az indoklása” , továb­bá sértené a londoni konferencián valamennyi fél által aláírt megál­lapodást is. kötelesek vagyunk figyelembe venni - betűjének, de az Oroszországban zajló jelenlegi reformok szellemének, a világfolyamatok szellemének is megfelelnek. 1967-es háború és a területhódítások óta először jelezte: hajlandó a Szíriától elfoglalt határvidék, a Golán- fennsík egy részét visszaadni, ha Szíria békét köt, és elismeri Izraelt. A javaslat némileg háttérbe szorította a központi kérdést, a palesztinok önkor­mányzatát a megszállt területeken. A tárgyalások arab résztvevői vasár­nap egy washingtoni tanácskozáson elismerték ugyan az izraeli álláspont módosulását, de óvtak a túlzott derűlátástól, a nagyobb várakozások­tól. A jordán küldöttség szerint Izrael csak hangnemét változtatta meg, a lényegben nincs sok módosulás, míg a szír küldött reményét fejezte ki, hogy az izraeliek hétfőn „valóban új javaslatokkal érkeznek”. A tárgyalások jelenlegi, hatodik for­dulója a tervek szerint szeptember 24- én fejeződik Ire. Ilakknri tartományban: harminc kurd fegyveres életét vesztette, a kormány­erők vesztesége 11 fő. A kormányhad- sereg katonái jelenleg átfésülik a környéket, az elmenekült támadók után kutatva. E héten egyébként csaknem százan vesztették életüket az ország délkeleti részén lezajlott összetűzésekben. Amerikai hadosztályok Izraelbe Jeruzsálem (MTI) - Az Egyesült Államok két hadosztály telepítését javasolta Izraelnek. A közelmúltban napvilágot látott javaslat szerint a két hadosztály egyike páncélos alakulat lenne - jelentette az izraeli televízió vasárnap este. Az értesülés az izraeli televízió washingtoni munkatársától származik jelentették a hírügynök­ségek. Az ügy közvetlen előzménye az volt, hogy az izrael kormány élesen tiltako­zott Washingtonnál amiatt, hogy az amerikai adminisztráció F-15-ös har­cigépek eladását tervezi Szaud- Arábiának. Ezt a - még törvényhozási jóváhagyásra váró - tervet George Bush elnök a hét végén jelentette be egy választási beszédében. Izraeli részről azért nehezményezték a washingtoni repülőgép-üzlet tervét, mert Ríjad hivatalosan hadban áll a zsidó állammal. A két amerikai had­osztály izraeli telepítése jeruzsálemi vélemény szerint az egyensúly helyreállítását szolgálná. Ellenőrök a macedón határon Belgrád (MTI) - Az Európai Bizton­sági és Együttműködési Értekezlet megfigyelőit szeptember végén küldik el Macedónia határaihoz, hogy elősegítsék a köztársaság területi in­tegritásának fenntartását - jelentette be Robert Frowick amerikai diploma­ta skopjei látogatásán. A megfigyelők részint Skopjében, részint Tetovóban állomásoznak majd, s a macedón-szerb, illetve a macedón-koszovói határt ellenőrzik majd. Klaus a Bush-javaslatrói Hága (MTI) - Václav Klaus cseh miniszterelnök „nagyon érdekesnek” találta George Bush amerikai elnök azon, közelmúltban tett javaslatát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország számára létesítendő szabadkereskedelmi övezet kér­déséről. Mint a CSTK hírügynökség által vasárnap este közzétett inter­júban Klaus elmondta, hivatalosan még nem értesült az amerikai indít­ványról, de néhány nap múlva Washingtonba készül, és ott meg fog­ja kérdezni Bush-t erről is. Bush el­nök csütörtökön olyan szabad­kereskedelmi övezet létesítésének a lehetőségéről beszélt Dctroitban, mint amilyennek a kialakításáról az Egyesült Államok már Kanadával és Mexikóval megállapodott. Ez a Közös Piachoz hasonló lehetőségeket teremt az észak-amerikai kontinensen. Az új főtitkár Genf: Konrad Raiser német teoló­gus, akit az Egyházak Világtaná­csának főtitkárává választottak a 320 nem katolikus egyházat tömörítő egyesülés központi bi­zottságának ülésén. Az evangé­likus RAISER a bochumi Ruhr Egyetemen oktat teológiát. (Fotó - MTI) Jelcin Szöulba készül Az orosz elnök aktív külpolitikát folytat. Képünkön az ENSZ főtitkárával Fotó: MTI Folytatódnak a közel-keleti béketárgyalások Török - kurd összecsapások

Next

/
Oldalképek
Tartalom