Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-14 / 217. szám
1992. Szeptember l4., Hétfő Borsod Tájain Segélykérés - kurblis telefonnal Köröm (ÉM) - A faluközpont forgalmas helye a posta. Napközben szinte egymásnak adják az emberek a kilincset, különösen mióta növekedett a szolgáltatások köre. Amint azt Kertész Imréné, a hivatal vezetője - egyben a telefon kezelője - szakszerűen megfogalmazza: a hagyományos munkák ellátása mellett egy idő óta módjuk van „idegen áruk” eladására is. így például, ha valaki feladja levelét, vagy vár egy telefonhívást, közben vásárolhat cigarettát, bongót, rágógumit, tollat. És persze, újságot. Merthogy az újság - legyen az napilap, képes magazin - kelendő e kis faluban. Vannak hűséges előfizetők, s a példányonkénti vásárlás sem ritka. Jó volt hallani, hogy a 89 napilap-előfizető közül 74 család portájára viszik cl naponta az Észak-Magyarországot... A telefonszolgáltatás ma még a hagyományos módon történik. Kint, a posta épületének falán ott a vasszekrényben a segélykérő telefon. Távolsági beszélgetéshez kurblizni kell, s csak akkor sikerül (ha sikerül) a kontaktus megteremtése. A külvilágtól egyébként telefonon csak hétfőtől péntekig, reggel 8 órától délután 4 óráig lehet. Hétvégén ... nos, ma még egyszerűbb a Miskolcra utazás, hiszen egy postagalamb ugyebár nem biztos, hogy célhoz ér. Végleges - ám a tervek szerint eléggé közeli megoldást - az jelent, ha bekapcsolódhat Köröm község is a közvetlen távhívási rendszerbe. Jó hír, hogy Girincsen megkezdték az 1000- cs központ építését,s a kábel lefektetését. A Távközlési Vállalattal történt egyeztetés alapján már szervezik Körömben az önerős telefontársulatot. Ha minden igaz, egy éven belül megszüntetheti működését a kurblis telefon. Százhuszonhat iskolás Köröm (ÉM) - Korábban a sajóhíd- végi körzeti iskolába jártak Körömről a gyerekek. Ma már csak egy csoportjuk ingázik, hiszen az elmúlt év januárjától megteremtették a feltételeket a községben az önálló általános iskola működéséhez.- Persze, egyszerre nem valósulhatott meg az „átállás”. A 126 gyerek közül az alsó tagozatosok, valamint az eltérő tantervű osztályba járók oktatása történik helyben. A felső tagozatosok közül az V. osztályosok járnak ide, a többiek egyelőre még Ilídvégre. Jelenleg tizenkét tancrős a testületünk, s így tudjuk a megfelelő színvonalú oktató-nevelő munkát ellátni - mondja Üveges Béláné, az iskola igazgatója. Rövid beszélgetésünk alatt egyébként többször hívták a telefonhoz, tárgyalt, panaszt tett, idegeskedett. Nem érkezett meg ugyanis a tanév kezdetére valamennyi tankönyv, s a forgalmazó ÉM Piért Kereskedelmi Vállalattól napokon át csak ígéretet kaptak, vagy a foglaltat jelző telefonnal kellett beérniük... Az önkormányzat egyébként idén is vásárolt audio-vizuális eszközöket az iskola számára, valamint - megkönnyítendő a családok helyzetét - biztosított az összeget a füzetek és a könyvek megvásárlására. A cigányság beilleszkedik Köröm (ÉM) - A község önkormányzata igyekszik mindent megtenni a cigánylakosság beilleszkedése érdekében. Ami a legfontosabb a törekvés a kölcsönös megértésre, hiszen az etnikai kisebbség vezetői is azért dolgoznak, hogy a cigányság megtalálja helyét, szerepét a falu életében. Legutóbb az augusztus 20-a tiszteletére rendezett ünnepségen bizonyították ezek az emberek, hogy méltó tagjai a közösségnek. Kulturális ^mutatójukat a nap üde színfoltjaként tartják számon a résztvevők. A hagyományőrző bemutatók, az elkö- vetkezendő időszak hasonló programjai remélhetőleg még közelebb hozzák e8ymáshoz az egy közigazgatási területen élőket. A hagyományőrző Köröm megújulást akar Köröm (ÉM) - A Miskolctól 23 kilométernyire fekvő kistelepülés eredeti neve Sajóköröm. Az itteni dombokat nagy ívben körbefolyó Sajó alakjáról nevezték el, rendkívül találóan. Ki tudja, milyen meggondolásból fosztották meg annak idején az ősi elnevezéstől a községet. Ezt ma éppúgy fájlalják az itt élő, a szülőföldjükhöz ragaszkodó, a helyi hagyományokat féltőn óvó emberek, mint ahogy állították - egészen a legutóbbi évekig - az önálló közigazgatást. A falu elszigeteltsége tulajdonképpen akkor kezdődött, midőn a falun átvezető egykor Gyöngyös-Szerencs-i postaút a folyószabályozások és a vasútépítés miatt elkerülte a községet. Hozzájárultak vallási okok is a zárt faluközösséghez, az emberek befelé fordulásához. A körömi családok zöme katolikus volt,( s ma is ezt követi a többség), a szomszédos Sajóhíd- végen reformátusok éllek. A közeli Girincs tehetősebb lakossága is elzárkózott a körömiektől. A 60-as évektől kissé oldódik az elszigeteltség, hiszen a hídvégiekkel közös gazdaság, valamint a környékbeli gyárak, s az új ipari létesítmények, valamint a szolgáltató vállalatok adtak munkát az embereknek. Tény az is, hogy az 50-es évektől megkezdődött a településre a cigány családok bevándorlása, s mára az 1080 lelkes községben a cigánylakosság aránya már 40 százalék. Megfelelő feltételeket nem teremtett a letelepedésükhöz a korábbi közös községi tanács. — A története során végre önállóvá váló falu önkormányzata súlyos örökséget vett át - mondja a főutcái körsétánk alkalmával Tóth Tibor, kit három jelölt közül választottak meg polgármesternek. E megbízatást csak tiszteletdíjasként vállalta, nem akarja feladni eredeti, pedagógusi hivatását. - Úgy érezzük, már e rövid idő alatt is sikerült tennünk egy-két dolgot azért, hogy bekövetkezzék - ha idővel is - egy kedvező változás, megújulás. - Ezt már Hajdú Istvánná, jegyző teszi hozzá. Aztán a jelenlévő egy-két lokálpatrióta - Bodolai Miklós, ki hosszú időn át volt tanácstag, valamint Dányi János, ki ma is rendkívül agilis tagja a képviselő-testületnek - sorolja, hogy mivel gazdagodott Köröm. Örvendetesnek tartják, hogy elkezdődött - ha nem is olyan könnyen - a putrik felszámolása. Telket méltányos térítés ellenében biztosított az önkormányzat, s a terület közművesítésére 700 ezer forintot fordítottak. Tíz putri mára eltűnt, s átadtak 6 új lakóépületet, s készül további 12 ház. Ugyancsak több százezer forintba került több utcában az út aszfaltozása, kerítést kapott az orosi rendelő, megépült előtte a járda, hozzájárult a község a templom felújításához is. A művelődési házba új székeket vásároltak, s így végre esztétikus környezetben tarthatnak meg például egy falugyűlést.- Pályázunk, ahol lehet, s ha sikerül pénzhez jutnunk, megvalósítunk valamit. Az augusztus 20-án felavatott szabadidőközponthoz például ilymó- don teremtettük elő a beruházási költségek egy részét. A faluközösség akarja a megújulást. Ez igazán akkor válik kézzelfogható valósággá, midőn egy-egy fejlesztési, faluszépítési munkánál sorra felajánlják segítségüket a családok. Mint ahogyan örömmel fogadták a gáz bevezetésének hírét, s 192 család vállalja is e fontos fejlesztés megvalósításának a reá háruló költségeit. Általmennék a körömi réven Hajdan a Sajó folyónak a Hemád és a Takta torkolata közötti szakasza a Kárpát-medence fontos stratégiai pontja volt. Két árterület közölt itt egyetlen folyón vezetett át a nyugat felől Szerencsre vivő út. A körömi komp mostanában az ónodi vásár napján - minden hónap első csütörtökén - bonyolít le óriási forgalmat. Am a révész a megmondhatója: míg az időjárás engedi, naponta sokan kelnek át a túlsó partra gyalogosan, kerékpárral, gépkocsival, jószággal. A komp számottevően lerövidíti a folyó két partján elhelyezkedő települések személy- és teherforA plébános úr megjárta a kálváriát Köröm (ÉM) - Szenvedésekkel teli életet, sok hányattatással, keserves vesződségekkel járó eseménysorozatot nevezünk kálváriának. Á körömi plébános, Kuklay Antal eddigi életútjának egy része felért a kálváriával. Fiatalon elkötelezte magát: 1956-ban végezte el a fővárosban a Hittudományi Akadémiát. Káplánként Szikszón kezdte - mint mondotta - az Isten szolgálatát. Ám hamarosan egészen másfelé vezetett az út...- A népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés címén részese voltam annak a koncepciós pernek, melyben először 10 évre ítéltek. Végülis 5 év és nyolc hónap volt az az idő, melyet a fogházban töltöttem. A „gyűjtőben” annak idején találkoztam Göncz Árpáddal is. Amnesztiával szabadultam, s visszatértem a szülői házba, Sárospatakra. Lelkészi engedélyt nem kapott, így azután dolgozott galvanizáló segédmunkásként, valamint raktárosként a cserépkályhagyárban. Megváltást jelentett, midőn végre az egyház számára végezhetett értékes munkát. A pataki egyházi könyvtárban munkálkodhatott, s hozzálátott a régió egyházi kincseinek feltérképezéséhez. Közben elvégezte az ELTÉ-n a művészettörténeti szakot, s alapítója lehetett az egyházművészeti múzeumnak Patakon. Kuklay Antal plébános Ma a körömi plébánián - mely a hajdani egyházi vendégfogadóban, egy csodálatosan szép barokk épületben kapott otthont - lelkesen és örömmel mutatja be az ideérkező vendégeknek a plébános úr az egyházi műgyűjtemény néhány nagyon szép darabját. A Miskolchoz közeli, ámde szinte az Isten háta mögötti településen immár tizenkilenc esztendeje teljesít szolgálatot. A környék további három településére jár misét, egyházi szertartásokat tartani, a jó öreg Trabanttal, vagy a Daciával. A négy község iskolájában hittant tanít a plébános úr. Kuklay Antal a katolikus egyház ismert közéleti személyisége, valamint cselekvő résztvevője a körömi emberekért végzett társadalmi tevékenységnek, segíti az önkormányzati munkát. Jut ideje, energiája arra is, hogy nyaranta egyetemista, főiskolás csoportokat fogadjon a plébánián, s helyet, lehetőséget adjon számukra az önképzéshez, a tanuláshoz. Megfordulnak a körömi plébánián külföldi humanista egyesületek, mozgássérültek és cserkészek, iskolai hittancsoportok, énekkarok, állami gondozottak és az őket nevelő szülők közösségének tagjai. Emberek, akik hitre, példára, jó szóra és - nemegyszer - szállásra, gondozásra vágynak és várnak. A körömi plébánián mindezt megkapják. Mint ahogyan a helybéli hívők is - kiket a plébános szerint meglehetősen befeléforduló, nehezen megnyíló emberekké formált az élet. Lelki istápolásuk talán a legfontosabb és a legnemesebb célú lelkészi feladat. S ha hosszú is volt a kálvária, melyet végigjárt, papi hivatásának gyakorlása és minden további cselekedete most végre kárpótlást ad számára. Idén, Szent István napján méltán vehette át a körömi plébános eddigi élete eredményes munkásságáért a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. ÉSZAK-Magyarország 5 Kinn leszünk végre a vízből ... Köröm (ÉM) - Jó lenne egy krónikás, ki egyszer megénekli a körömi forró víz történetét. Valóságos legendája van, s gyógyhatása miatt sokáig valóságos kegyhelyként keresték fel a környékről, s távolabbi helyekről is az emberek. Mára lassan elcsitultak a kedélyek, s lassan mintha feledésbe menne a gyógyírként elkönyvelt körömi víz. Mondják, hogy 1952-ben olajat kerestek e vidéken, s a fúrás közben - mintegy 1800 méteres mélységből - 96 Celsius fokos melegvíz tört fel. Szakértők vizsgálták, elemezték a hatását, s megállapították: a forró víz kincset ér, hiszen 36 féle vegyi anyagot tartalmaz, s a különféle betegségekre legalább úgy hat, mint a kövesdi Zsóri fürdő vize. Ezt egyébként leginkább a szóbeli információk alapján a vízhez hosszú évekig elzarán- dokló betegek mondták fűnek-fának, mikor panaszmentesen távoztak a helyszínről egy-egy kúra után. Helyi mozgalom A víz a 60-as években szabadon folyt az árokban. Orvosok is eljöttek, s miután tapasztalatokat szereztek, egyre-másra javasolták betegeiknek a körömi melegvizet. Hasznosítása érdekében eléggé hamar elkezdődött egy helyi mozgalom. A környékbeli tanácsok, gazdasági egységek ajánlották fel pénzbeli segítségüket, hozzájárulásukat egy fürdő építéséhez. Évek teltek el, s érdemi dolog nem történt. A helybeliek járták az országos szerveket, patrónusokat kerestek. Mire valakit sikerült megnyerniük az ügynek, lehet, hogy az illető személyiség már egészen más hajóban evezett ... Jelenleg a fürdőterület egy bizonyos része a tsz kezelésében van, az önkormányzaté a kút, valamint a terület további része. Két hektárnyi rész a mozgássérültek egyesületéé. A legfrissebb információt a körömi polgár- mestertől tudom: 13 település önkormányzati képviselőit hívták össze, ahol szó volt a forró víz hasznosításáról. A sárvári Angol-Magyar Kft. érdeklődik a lehetőség iránt, s külföldi tőkés partnert keres, aki fantáziát látna egy fürdőhely létesítésében, s hajlandó volna tőkebefektetésre. Ha minden igaz, egyszer talán elmondhatjuk, hogy kinn vagyunk a vízből... Amit a kápolnából megmentettek Köröm (ÉM) - Egy pici kápolnának is bediene az az emlékhely a körömi iskola főutcára néző falán, melyet Szent Gellértnek és tanítványának. Szent Imre hercegnek, „a magyar ifjúság védőszentjének” emeltek. Egy esztendeje, a tanévkezdéskor ünnepélyesen szentelte fel a plébános. A kis szobrot szó szerint megmentették annak idején, hiszen az egykori egyházi iskola kápolnájában volt, s annak megszűntekor sokáig őrizték, titokban. Gyerekek és felnőttek, ha arra járnak, tisztelgő főhajtással köszöntik az emlékhelyet. Méltó helyen a hajdani iskolakápolna kis szobra. Részlet a faluközpontból: a vegyesbolt és a posta. Fotók: Fojtón László
