Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-10 / 214. szám

1992. Szeptember 10., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Romlott a kereskedelmi morál Segítséget várnak a fogyasztóvédelmi felügyelők Miskolc (ÉM - LGY) - Tegnap tar tolta első sajtótájékoztatóját a Keres­kedelmi és Piacfelügyelőség jogutód­ja, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség. Ste- ián Mihály, a felügyelőség vezetője a bevezetőben elmondta, hogy a külön­böző ellenőrző szervek megszűntével óriási feladat hárul a felügyelőség 12 munkatársára.'Mintegy 26 ezer ke­reskedelmi és szolgáltató egységet kell(ene) rendszeresen ellenőrizniük. A felügyelőség az év első nyolc hó­napjában 9 központi és 5 helyi kezdeményezésű, témavizsgálattal foglalkozott, 625 ellenőrzést végzett. Ezalatt az időszak alatt 93 közérdekű bejelentés, panasz érkezett. Általá­nosan megállapítható, hogy romlott a kereskedelmi' morál.Nemrég például 1780 kalózkiadású video-cs hangkazettát foglaltak le, közel 2 mil­lió forint értékben. Egyetlen miskolci boltban 300 ezer forint értékű hamisí­tott kazettára leltek. A betétdíjas üveg­göngyöleg körüli vizsgálat újra arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a témában nincs rend. Vizsgálták a boltokban a bizonylati fegyelmet és azt, hogy adnak-e számlát, hogy be- tartják-e a szakhatósági rendelke­zéseket. Az újonnan nyílt üzletek egy- harmada egyetlen vizsgálati kritéri­umnak sem felelt meg, ugyanennyi helyen egyetlen embert sem tudtak be­mutatni, akinek kereskedelmi szak­képzettsége volna. Annak idején lapunkban már beszá­moltunk róla, hogy igen nagy üzlet a fagylaltárusítás, szinte minden vásár­láskor becsapják a vásárlót és ami még ennél is szomorúbb, néhol tiltott, az egészségre ártalmas színezéket hasz­nálnak. Nem megnyugtató a helyzet az élelmiszerkereskedelem területén sem. Sok a lejárt határidejű áru, azokat nem árazzák le, nincs magyar for­dítású ismertetés az importárukon. Az új diszkontok csak a nevükben azok, az áraik magasak esnem vállalkoznak alapellátásra. A nyékládházi Pihenő vendéglőt pedig be kellett záratni, mert romlott alapanyagból sütöttek, főztek. Dr. Hentes Lajosné; a felügyelőség jogásza az átmenettel járó joghézag­sorozatokkal magyarázza a kereske­delmet ma jellemző állapotokat. A kiszabható legmagasabb bírság 10 ezer forint, ezt a legtöbb kereskedő a mcllényzsebből kifizeti és folytatja azt, amit az ellenőrzés előtt. A ke­reskedők egy csoportja semmibe veszi a hatóságot. Ezzel magyarázható pél­dául az, hogy egy élelmiszer-keres­kedelmi ellenőrzés során a boltok 66 százalékát bírságolni kellett a fo­gyasztókat károsító szabálytalansá­gok miatt - és az utóvizsgálat során ugyenezek közül a boltok közül már 79 százalékban követték el ugyan­ezeket a hibákat. Tőzsdei nfó Miskolc (ÉM) - Az ICP-től kaptuk az információt. Az elmúlt heten közzétett információk szerint a Növényolaj- ipari Rt. előleget ad a repcctcrmc- lőknck a jövő évi termésük finan­szírozására. A kistermelők azonban nem tartják méltányosnak all ezer forintos árat, mivel ez az öszeg nem fedezi a termelési költségeket. Úgy tűnik azonban, a termelőknek nincs sok választási lehetőségük, hisz az Rt. monopolhelyzetbcn van a felvásárlá­sok terén. Nem kímélte az aszály a cukorrépát sem, míg Nyugat-Európában rekord- termés várható, addig a keleti orszá­gokban nagy valószínűséggel hiány­nyal kell számolni. Miközben az állami szervek a gabona felvásárlását latolgatják, addig a piaci árak esnek. A kukorica jegyzések idei határidők esetében például 140 forint­tal csökkentek, ellenkező tendencia mutatkozik a búzánál, ahol a jegy­zések 280 forinttal nőttek októberi szállítási határidő mellett. A húspiacon sem jobb a helyzet, hiszen az árak lassanként kúsznak telfclé annak ellenére, hogy a fizetőképes kereslet és az élőhús is korlátozó tényezőként jelentkezik. Reprezentatív felmérés a kisiparról Szolgáltatás: sok az eszkimó,kevés a jövedelem Miskolc (EM) - A vállalkozók köré­ben a legelterjedtebb cégforma az egyéni vállalkozás - állapítja meg az Ipartestületek Országos Szövetsége- Magyar Kézműves Kamara sajtó- és információs szolgálata által készített felmérés, amelyet azzal a céllal végez­tek, hogy képet kapjanak az iparosok helyzetéről, illetve arról, hogy a vál­lalkozók hogyan értékelik saját jö­vőjüket. A következtetéseket 226 Iposz-tag megkérdezésével vonták le, akik az ország legkülönbözőbb tele­pülésein élnek, így a felmérés repre­zentatívnak tekinthető. A válaszadók 83 százaléka volt egyéni vállalkozás, 17 százaléka pedig társas vállalkozás. A társas formán belül a többség - 54 százalék - kft.-ként mű­ködik, 27 százaléka családi vállal­kozás, a bt.-k és gmk.-k aránya pedig 19 százalék. A válaszokból arra lehet következtetni, hogy a kisiparosok főállású iparuk megtartása mellett más cégfonna - többnyire kft. - alapí­tására is vállalkoznak. A megkérde­zettek 37 százaléka már 1980 előtt kiváltotta iparengedélyét. Az egyéni vállalkozók 29 százaléka, a társas vál­lalkozások 35 százaléka 1989 óta működik. A végzett tevékenységre jellemző, hogy az egyéni vállalkozások 58 szá­zaléka lakossági szolgáltatást végez, 8 százalékuk egyidejűleg kettő, vagy ennél is több tevékenységet folytat. A kereskedelemben 7, az iparban 18, az építőiparban 17 százalékuk dolgozik. A társas vállalkozásokon belül 62 százalék foglalkozik kereskedelem­mel és szolgáltatással, 36 százalék pe­dig az ipar, építőipar területén mű­ködik. Az egyéni vállalkozók 46 százaléka egyáltalán nem foglalkoztat alkalma­zottat, 37 százalékuk is csupán 1-3 személy - gyakran családtag - alkal­mazását vállalja. A társas vállalkozá­sok fele 1-5, 30 százaléka 6-10 mun­katárssal dolgozik, csupán 13 százalé­ka engedhet meg magának ennél több dolgozót. Az egyéni vállalkozók 1991. évi ered­ményei alapján 64 százalékuknál a nettó árbevétel 1 millió forint alatt volt, 2 százalékuk ért el 15-20 millió forintos árbevételt. Az egyéni vál­lalkozók 45 százalékánál növekedett, 18 százalékuknál pedig csökkent az árbevétel tavaly. Megfigyelhető, hogy ebben a cégformában a legkisebb bevételt hozó tevékenység a szolgál­tatás, ugyanakkor például Borsod Abaúj Zemplén megyében ezen a területen dolgozik a legtöbb egyéni vállalkozó,s az idei év végére alig 26 százalékuk számít árbevétel-növe­kedésre. A társas vállalkozások kétharmadá­nak nettó árbevétele nem haladta meg a 15 millió forintot az elmúlt évben. A társas vállalkozások közel fele árbe­vétel-növekedésről adott számot, csökkenést igen kevesen jeleztek. Mintegy 50 százalékuk az idén is növekedésre számít. Az egyéni vállalkozók 8, a társasok 30 százaléka van jelen a külföldi piacon. Az export százalékos részesedése a nettó árbevételből ha szerényen is, de nőtt tavaly mind az egyéni, mind a tár­sas vállalkozásoknál. Jellemző azon­ban, hogy az exporttevékenység az összes válaszadónál továbbra is kis­mértékben szerepel. A tőkebefektetéssel kapcsolatban a vállalkozások arról számoltak be, hogy erre általában kis összeget tudtak fordítani. Az egyéni vállalkozók kétharmada, a társasok cgyharmada egyáltalán nem fektetett be tavaly. Az egyéni befek­tetők 70 százaléka csupán 1 millió forint alatti befektetésre volt képes, többségük - 55 százalék - a szolgál­tatás területén. A társas vállalkozások 37 százaléka számolhatott be 1-5 millió forintos be­fektetésről, amelyet többségük a saját üzem korszerűsítésére fordított. Egy­negyedük a továbbiakban növelni szándékozik az erre fordított össze­get. A szinte elsiratott kelet-európai pia­cok is valemelyest élénkültek, habár itt összesen 60 millió dollárnyi áru kelt el. Egyelőre fizetésképtelenség miatt nincs értékesítés a bolgár és a román piacokon. Az importban 20 százalékkal csök­kent az alapanyagok behozatala. En­nek oka, hogy a licenc alapján gyártott gyógyszerek helyett az importőrök a készárut hozzák be. A másik ok, hogy a társadalombiz­tosítási támogatások csökkenésével a licencek alapján készített gyógyszerek fogyasztása is vissza­esett. Kormánygarancia a gyógyszergyáraknak Budapest (MTI) - Az ipari tárca sür­geti annak a kormányhatározatnak a végrehajtását, amely a Független Államok Közössége piacain való magyar gyógyszerexport megőrzése érdekében áthidaló támogatást ígért. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a kormány felhatalmazta a pénzügy- minisztert, hogy 10 millió dollár ér­tékű szállítási szerződésre kormány- garanciát nyújtson az érintett magyar gyógyszergyáraknak. A garancia fedezeteként a gyógyszer- gyárak azon részvényei szolgálnak, amelyek az Állami Vagyonügynökség tulajdonában vannak. Az IKM képviselője elmondta: még nem eldöntött, hogy melyik bank nyújtja a hitelt, amire egyébként már több pénzintézet is ajánlkozott. Felte­hetőleg a gyógyszergyárak külke­reskedelmét bonyolító Medimpexet kérik fel arra, hogy a 10 millió dol­láros hitel „szétosztásáról” - a FÁK piacain eladható gyógyszerek sajá­tosságaitól függően - a gyógyszer- gyárakkal megegyezzen. A magyar gyógyszeripar egyébként sikerrel zár­ta az első félévet, legalábbis a tavalyi félévhez képest 15 százalékos az ex­portnövekedés, amelynek értéke elérte a 170 millió dollárt. / Árfolyam A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben 1992. szeptember 9. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valuta (bankjegy- és csekkárfolyamai) Érvényben 1992. szeptember 9. Devizanem vételi közép eladási Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre forintban árfolyam 1 egységre,forintban Angol font 149,66 150,01 150,36 Angol font 149,14 150,54 151,94 Ausztrál dollár 54,07 54,22 54,37 Ausztrál dollár 53,21 53,83 54,45 Belga frank (100) 260,00 260,58 261,16 Belga frank(l00) 259,56 261,89 264,22 Dán korona 13,90 13,93 13,96 Dán korona 13,81 13,94 14,07 Finn márka 16,89 16,94 16,99 Finn márka 16,78 16,98 17,18 Francia frank 15,75 15,79 15,83 Francia frank 15,69 15,83 15,97 Holland forint 47,80 7,71 47,82 Görög drachma (100) 42,82 43,24 43,66 ír font 142,06 142,38 142,70 Holland forint 47,35 47,78 48,21 Japán yen (100) 61,19 61,34 61,49 ír font 142,01 143,31 144,61 Kanadai dollár 62,40 62,57 62,74 Japán yen (100) 60,62 61,22 61,82 Kuwaiti dinár 259,49 260,18 260,87 Kanadai dollár 61,75 62,45 63,15 Német márka 53,66 53,78 53,90 Kuwaiti dinár 256,25 1 259,00 261,75 Norvég korona 13,56 13,59 13,62 Német márka 53,38 53,86 54,34 Olasz líra (1000) 70,18 70,34 70,50 Norvég korona 13,50 13,62 13,74 Osztrák schilling (100) 761,58 763,28 764,98 Olasz líra (1000) 69,94 70,58 71,22 Portugál escudo (100) 61,07 61,21 61,35 Osztrák schilling (100) 758,81 765,61 772,41 Spanyol peseta (100) 82,56 82,75 82,94 Portugál escudo (100) 61,02 61,57 62,12 Svájci frank 60,64 60,78 60,92 Spanyol peseta (100) 82,36 83,12 83,88 Svéd korona 14,68 14,71 14,74 Svájci frank 60,41 60,95 61,49 tr.és cl.rubel 27,43 27,50 27,57 Svéd korona 14,61 14,74 14,87 USA dollár 75,33 75,53 75,73 USA dollár 74,46 75,24 76,02 ECU (Közös Piac) 108,49 108,74 108,99 ECU (Közös Piac) 108,19 109,17 110,15--------- JEGYZET-------­& elt ífc úÓMfáíf... iLLÉSY SÁNDOR Még öt hónap, és végleg megszűnik a Bor­sodi Szénbányák Vállalat, ugyanis remény sincs arra, hogy a 19 hónapja tartó felszá­molási eljárás sikerrel járjon. Kétségtelen, hogy a több, mint kétszáz éves múltra vissza­tekintő borsodi bányászkodás életében for­dulópontnak ígérkezik a jövő esztendő. Arról egyelőre■ nincsen szó, hogy végleg megszűnik a bányászkodás, a lyukói, a feketevölgyi és az cdelényi akna továbbra is termelhet,hiszen szén - igaz, nem a legjobb minőségben - még van bőviben. Január ele­jétől minden bizonnyal egy részvénytársasági formulában tömörül a megmaradó három bánya, a szénelőkészítőművel egyetemben. Bár még nincs - és nem is tudni, mikor lesz - bányatörvény, de a meglévő jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy szénbányákat vállalkozási formában működlessenek to­vább. Föltéve, ha akad rá vállalkozó. Nos, itt és most úgy néz ki akad, illetve már akadt is. A már korábban felszámolásra ítélt ru- dolftelepi aknát, az itt dolgozók csapata viszi tovább, és a putnoki akna kfl.-vé alakulása is belátható közelségbe került. Az egykor húszezer dolgozót foglalkoztató bányavállalat még egy évtizede is több, mint ötmillió tonna szenei adott. Ma feleannyian dolgoznak itt, és feleannyit termelnek. Egy dolog adhat reményt számukra, Szabó Iván közelmúltbeli bányásznapi nyilatkozata. Az ipari és kereskedelmi miniszter ugyanis kije­lentette: a magyar szénre, és bányászra szük­sége van az országnak. Igaz, hozzátette: még... Ukrán-magyar együttműködés Miskolcon Közös pénzintézetet is alapítanak Miskolc (ÉM - IS) - Együttműködési megálla­podást kötött tegnap egymással az ukrán Vnye- sexport Business Külkereskedelmi Vállalat és a miskolci Licencker Szellemi Termékeket Forgal­mazó és Szolgáltató kft., elsősorban azért, hogy az ukrán-magyar kereskedelmi kapcsolatok elmé­lyítése érdekében információs adatbankot hoz­zanak létre. A szerződést ukrán részről Alekszandr Georgi- jovics Klcvcov vezérigazgató, magyar részről pe- di dr. Viszlai Béla ügyvezető igazgató írta alá. Információink szerint az adatbank az éppen ak­tuális ukrán és magyar gazdasági információkat tárolja. Mégpedig az értékesítésre felkínált ter­mékek és szolgáltatások vásárlási szándékát,a külkereskedelmet elősegítő ismereteket, a vegyes vállalatok és vállalkozások listáját. A bank felöleli a két ország külkereskedelmét érintő főbb jogszabályokat, a vám-, adó-, pénz­ügyi-, és magánjogi intézkedéseket, de biztosítja a külföldiek részvételével alakuló társaságok léte­sítéséhez szükséges információkat is. A tegnap aláírt megállapodás alapján a magyar és az ukrán társaság elhatározta, hogy közös külke­reskedelmi cégeket hoznak létre, amelyek - töb­bek között - a kölcsönös kereskedelem lebonyo­lításában is segítséget nyújtanak. VOSZ-ankét Budapest (MTI) - A vámjogszabályok válto­zásáról tartott ankétot tagjainak szerdán a Vál­lalkozók Országos Szövetsége a Vám- és Pénzü­győrség Országos Parancsnokságának közre­működésével. A tanácskozást annak a rendez­vénysorozatnak a részeként tartották meg, mely­nek keretében a szervezet rendszeresen ismerteti tagjaival a vállalkozókat érintő jogszabályi vál­tozásokat, módosításokat. Az augusztus óta érvényben lévő, vámszabályokat érintő módosításcsomag még nem ismert eléggé az importtevékenységet végző vállalkozók körében. A VPOP szakértője előadásában ezért a jogok és kötelezettségek mellett részletesen szólt egyebek közölt a vámbiztosítékok formáiról, a speditőr cégek tevékenységéről, illetve a vámhi­vatal jogairól is, melyek ismerete a magánvál­lalkozók számára elengedhetetlen. Kertes József miskolci órásmester nyugdíjason is aktívan dolgozik, és fizeti az adót... Fotó: Fojtán László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom