Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-10 / 214. szám

Zempléni Tájakon ESZAK-Magyarország $ 1992. Szeptember 10., Csütörtök Épül a töltés Tiszacsermelynél Tlszacsermely (ÉM-I.S.) - Az utóbbi néhány év csapadékszegény idő­járásának hatására szelíd, békés fo­lyóink feledtetik velünk a veszélyt, a riadalmat és a bekövetkező tragé­diákat, melyeket a megáradt vízfolyá­sok tudnak okozni. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak a Tiszán, a Bodrogon, a Hernádon és más folyók mentén mindig akad dolga a meglévő töltések, árvízvédelmi gátak rendben tartásánál. A gát ugyanis állandó felü­gyeletet igényel, a nyomás, a sodrás, a rajta élő vegetáció kikezdi a legbiz­tonságosabban kialakított rendszert is, így az éberségre a „legbékésebb” időszakban is nagy szükség van. Az árvédekezés egyik leggyengébb pontján, a tiszacscrmclyi nagy ka­nyarban a töltés átépítése a szűkös anyagi lehetőségek ellenére sem ha­lasztható már tovább, a folyó 1 km-cs szakaszán új töltést kell építeni. Az EVIZIG szakemberei árvízszint gyor­saságának megfelelően 6-7 méter ma­gas töltésszakasz megépítését ter­vezik.A több tízmillió forint költségű beruházás megkezdődött, az építés során 80 ezer köbméter föld megmoz­gatásával teljes árvízvédelmi bizton­ságot kap Tiszaesermely és környéke. (A Vizeink című szaklap nyomán.) Első alkalommal Budapest (ÉM-DK) - Első alkalom­mal rendeznek nemzetközi borfeszti­vált szeptember 11-13 között Buda­pesten. Pénteken délelőtt 10 órakor lesz a borkiállítás- és vásár ünnepé­lyes megnyitója a Vörösmarty téren. A mesterségek utcáján (Duna korzó. Vigadó u.) mindhárom napon kézmű­vesek, népművészek, iparművészek tartanak bemutatót, s árulják is porté­kájukat. Kiállítás nyílik a Szenthá­romság tér 6. sz. alatt Az ezeréves ma­gyar borkultúra - hagyomány és meg­újulás címmel. Ugyanitt a Magyar Szőjő- és Borkultúra Alapítvány bor­ritkaságokat mutat be, és értékesít. Lesz értékelő borbeinutató, képzőmű­vészeti kiállítás Ez az áldott bor cím­mel, nyolc étteremben. Pesten és Bu­dán bemutatkoznak a történelmi bor­vidékek. S a borkultúra mellett helyet kap a „szimpla” kultúra is, hiszen pén­teken este fél nyolctól az Arany János Színházban Strauss-est lesz, a Szent- háromság téren pedig a Salieri Kama­razenekar ad hangversenyt este kilenc órától. A borfesztivál napjain fél há­romra érdemes az Operett Színházba is elmenni, ahol a Kolumbusz az őrült spanyol hányattatásai szárazon és ví­zen, avagy egy vállalkozó Odüsszeiája című előadást láthatják az érdeklődők. Határőrkiképzés Sátor alj aúj helyen Sátoraljaújhely (ÉM -I S.) - Jeles nap előtt állnak azok a kiskatonák, akik mindössze ma két hete, hogy maguk­ra öltötték a mundért: szombaton, a határőrség sátoraljaújhelyi kiképző- bázisán felesküdnek a hazára. Két­ségtelen: ez a nap, minden katonavi­selt férfiú számára örökké emléke­zetes marad. Itt, Zemplén székhelyén harmadjára tartanak a hétvégén kato­nai esküt. Most, a laktanya hangos, mindenki a hétvégi esemény lázában Gyakorlaton... Eskü után még két hónap kiképzés következik. ég. Mcnetgyakorlatok, fogadás jobb­ról, zászló behozatal, tisztelgés - főpróba. Az augusztus 27-én bevonult fiúk bár még nem kész katonák, de egyre inkább azok lesznek.- Három hét alapkiképzés után követ­kezik a szakkiképzés, majd ezt köve­tően állnak szolgálatba a határszaka­szon a katonák - mondja érdeklődé­sünkre a Belügyminisztérium Határ­őrség Miskolci Igazgatóságának al - osztályvezetője. Árvái Ferenc őrnagy. A megyében 1979-ig működött kiképzőlaktanya, Szerencsen. Ezután tizenhárom éven keresztül az ország különböző pontjain, Csornán, Kör­menden, Budapesten képezték azokat a határőröket, akik Borsod határsza­kaszát rótták, őrizték, az útleveleket ellenőrizték. Ez év elejétől népesült be a sátoraljaújhelyi kiképzőbázis. A Széphalom felé vezető út mentén épült vadonatúj létesítmény hosszú hónapokig üresen állt, a korábbi kon­Kiképzés közben... A sátoraljaújhelyi az egyetlen olyan jaktanya a megyében, ahol határőr sorkatonákat képeznek ki. Fotók:Adám István Mekk mester módjára épül a ház Négy gyerekkel hajléktalanul Sátoraljaújhely (ÉM-BSZL) - Telek- ügynök, ingatlanközvetítő, volt városi tintanyaló, mind-mind bábáskodott abban az akcióban, amelyet a Hajdú- Bihar Megyei Állami Építőipari Vál­lalat hirdetett meg „Hetven napos ház” címmel. A fent említett dátum az az időszak, ami alatt a kialkudott összegért az megállapodásban rögzített készültségi fokozatig hetven nap alatt felépítik a megrendelő lakását. Hogy miért épp itt Sátoraljaújhelyen szervezték az akciót, nem lényeges. Lényeges inkább az, hogy többen is beugrottak az akcióba - még 1989- ben. A paneles lakóházaknak ki­jelölték a telket is (melynek tulajdon­joga máig is vitatot.) Már az alapo­zás előtt félrecsúszott volt ez az ak­ció. Mégis reménykedtek a megren­delők. Egyikük, özvegy Balázs Istvánná szép otthont akart teremteni négy gyer­mekének, de mivel hivatalosan özve­gyi nyudíjból, árvaellátásból, családi pótlékból él, a lakásépítéshez el kellett adni egy, s mást: kocsit, ingó, ingat­lant, hogy az induláshoz szükséges fél milliót előteremtse. Mit sem von le tisztességes szándékából, hogy élet­társi kapcsolatot teremtett, hiszen könnyebb elviselni az életet, ha van kivel megosztani gondjainkat, örö­meinket. Az öröm pedig mindössze hetven napra volt tőlük, márha betart­ja szerződéses kötelezettségét az építő vállalat. A megrendelőnek mindössze annyi volt a kötelessége (a félmillió be­fizetésén felül!), hogy a lakás alapjá­nak betonozását elvégzi. Ez meg is történt, az építőipari vállalat átvette a Ez a ház már nem igen épül tovább. munkát és ráépítette a lakást. Ezen szépen át is siklottunk, mint maga az építő. Csakhogy az alap nem bírta cl a panel 220 tonnás súlyát, és mire átadásra került a sor, úgy járt, mint az esti mese Mckk-mestere, mert el­kezdett rogyadozni. Mindezt özv. Balázsnéés családja már évek óta kénytelen figyelni hét ezer forintos albérletükből. Van már ügyvéd, van hibafelvételi jegy­zőkönyv, fényképek tucatja árulkodik a falak hol repedtek meg, hol roggyant meg a tartópillér. Az, hogy mondjuk a panelek nagy része egy budapesti építkezéstől lett elcsapva, már nem is téma. Igazán bagatcll probléma, hogy a fürdőszoba panel (beépített lefolyóval) a nagy­szobába került, a külső fal össze­Fotók: Farkas Maya repedt, és a szakértő a ház lebontását javasolta. A pofátlanság teteje azon a ponton csúcsosodott ki, amikor a fenti cég mint felperes - beperelte a megren­delőt, amiért nem egyenlítette ki a végszámlát. Hát ennél nagyobb ön­bizalma csak Muhamed Alinak volt. Valami bűzlik az ügyben, mert a hete­dik szakértő szakértett az ügyben, s az újhelyi bíróságon a kilencedik bírónál van az ügy. Kérhetett volna a hattagú család a helyi önkormányzattól valami szük­séglakást, amíg nem dől el az ügy, kértek is, de az egy főre jutó jövedelem miatt (?) elutasították kérésüket. Most ott tartanak, hogy se pénz, se ház. Pedig 1989 októbere óta hányszor hetven nap telt már el? Csak aszú ne legyen Tárcái (EM-BSZL) - Ne bizony! A világra szóló, a világon egyedüli, szó­val ez a hegyaljai aszú csak bajnak lesz, ha lesz. Mostanában. Mert eddig még csak elkelt valahogy, eddig meg csak-csak kerített pénzt az állam az aszú felvásárlására, de ezévben nem. Ne is legyen - gondolja tehát a Hegyaljáról (is) kivonult kor­mány. Ne legyen, mert ki tudja, kell-e majd a világnak ez a ritkaság. Az aszú! A topped! szőlőszem, amely kor­mányparancs ellenére csak hízik, csak keletkezik a történelmi borvidéken... Pedig nem kellene, mert nincs az aszúszemre, sem a majdan belőle ér­lelt aszúborra vevő. A TÁG - borkom­binát már jó előre tudtúl adta a ter­melőknek, hogy nem vásárol. „O” különben is tönkrement, különben is privatizálják, tehát nem fizetőképes. Szóval az államnak ez a helyi képviselője nem kér belőle. Meg­mondta, punktum.- Ez nemzeti kincs? - kérdezi a bod- rogkeresztúri Szabó Sándor, kérdezi Tapody Sándor, a tarcali pince­szövetkezet részéről. - Ez nemzeti kincs? Hát akkor miért nem tekinti az állam az aszút olyannak, mint pél­dául a szent koronát, a jogart, vagy Szent István Jobbját? Miért nem őrzi, védi úgy ezt az értéket, mint e felsorolt ereklyéket?A választ nem tudjuk, sót a kérdés fel­tevésének jogosságát sem, de velük együtt kíváncsiak vagyunk, hogy va­jon miért zárkózik cl az állam a vilá­gon egyedülálló termék felvásárlása, pátyolása, védelme elöl? Miért nem tekinti páratlan értéknek ezt a már-már feleslegessé vált ter­mészeti tüneményt, miért kell retteg­niük a termelőknek, miért kell fo­hászkodniuk az égiekhez: csak aszú ne legyen! Jogos ez a fohász? Tényleg nem kell nekünk aszú? Aminek hallatán összefüggésbe hoz­zák az országot a természeti csodákkal. Tényleg ilyen nagyon racionálisok lettünk? Tényleg átok nekünk a Föld-golyóbis e különleges ajándéka? Prügyön a dohányról Prügy (ÉM- Bckccsi Sz.L.) - A Dohány Termék- tanács Prügyön tartotta soron következő ülését. Itt állapították meg, hogy a hazai dohánytermelés igen bizonytalan. Nincs meg sem a termelőknek, sem a feldolgozóknak a gazdasági biztonsaga. Ráadásul az országot elárasztották a bizonytalan eredetű és minőségű^ dohányáruk, melyek el­lenőrzése. vissznszórttásn szinte lehetetlen Az ülésen elhangzott, hogy nagy igény van a do­hánygazdaság korszerűsítésére, de ezt akadályoz­zák a szemléleti kérdések, anyagi és szervezeti gondok. A terméktanács ülésén bejelentették, hogy 4 - már átalakult vállalat részvételével megalakult a Magyar Dohánygyárak Szövetsége. 64 aranyérmes Sárospatak (ÉM- BSZL) - Mint arról hírt adtunk, Sárospatakon rendezték meg a 23. Országos Bor­versenyt, melyen összesen 318 - a területi bor­versenyeken aranyérmet nyert bort versenyeztet­tek gazdáik. Most kaptuk meg a hírt, hogy a pataki borbírálók 64 bort tartottak aranyéremre jogosultnak, 119 ezüstérmet kapott, 92 pedig bronz fokozatú minősítést kapott. Zempléni földárverés Miskolc (ÉM-BSZL) - Megyénkben újabb körzetben először kerül sor földárverésre. Ezúttal szeptember 15-én, 10 órakor a vajdácskái pol­gármesteri hivatalban rendezik a licitet a helyi Petőfi MgTsz kijelölt területeire. Bor...bor A természet és a termelő titka. Bekecsi Szabó László Istenem! Mi minden is ez a bor... Mennyi szépség, mennyi nyugalom... Mennyi béke szállja meg az embert, aki csak pár kortyot is magához vesz. Mondhatnám azt is, hogy nem magához veszi, hanem megissza. Magába dűti, bevedeli, leküldi, benyakalja... Mégis,- mégis inkább szent áldozáshoz hason­lítható, mint aki magához veszi az Ostyát, a min­dent feloldó, minden békét meghozó lelki táp­lálékot. Lelki étek a bor is. Ezért szomorú, hogy annyian olyan mennyiségben isszák, hogy az már valóban csak vedelés. Ezekről a kisiklott emberekről, szomorú, lassú, titkos öngyilkosságukról külön ezer oldalak számolnak be tragikus egysze­rűséggel, vagy villoni költészettel. Mert a bor egyszerre gyönyör, és kudarc, betel­jesült vágy és űzött szenvedély. Hol hazug, hol jó óarát. Nem is olyan régen még kizárólagos megél­hetési lehetőség, házak, bútorok születtek árából, mára már teher, púp a hátunkon, idegességünk for­rása, nyűg. És mégis...Mégis. Ha fényében gyönyörködünk, ha illatát érezzük, ha ízét kóstoljuk, jusson eszünkbe a természettel küszködő e/nber, a kétágút, a kapát emelgető, a permetezőgépet ci­pelő, a pincék mélységes csendjében szorgoskodó ember... cepció ugyanis sorkatonamentes ha­tárőrizettel számolt. Aztán az idő, és más is közbeszólt: mégis kellettek, és kellenek sorkatonák a határra, tiszte­sek, lövészek, szakácsok, olyanok, akik a hivatásosok mellett járőrszol­gálatot teljesíthetnek. Mivel adva volt az újhelyi objektum, nem volt sok vi­ta: itt legyen a kiképzőbázis. A határmenti város örült is ennek, az év elején csapatzászlót adományozott a miskolci határőrigazgatóságnak. A település befogadta a kiskatonákat - a határőrök különben is szervesen hoz­zátartoznak a határmenti határórvá- roshoz -, a katonák pedig magukénak érzik a Zemplént. A közelmúlt nagy tüzeinek oltásában is derekasan kivet­ték részüket... Egyébiránt Sátoraljaújhelynek és a ha tárőrségnek köszönehető az, hogy a megye katonaérettjeinek legalább egy része megyehatáron belül teljesíthet szolgálatot. Nem sokan - negyedé­vente mintegy száztizén - jöhetnek ide, de végtére ez is valami. Ismerve ugyanis azt a tényt, amely szerint a ré­gió a honvédség által demilitarizált, s hogy a borsodi fiatalok az ország más tájain teljesítenek szolgálatot, már ez is dicsérendő. A szombati katonai eskü után a határ­őr-sorkatonák kimenőt kapnak a hétvégére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom