Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám

1992. Szeptember 9-, Szerda Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 A minőségről lesz szó Miskolc (ÉM - SZD) - A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesü­let Minőségügyi Klubja, a Magyar Minőség Társaság kiállítással egybe­kötött nemzetközi konferenciát ren­dez szeptember 13-18. közölt Buda­pesten a Magyar Honvédség Műve­lődési Házában. A konferencián - amelynek fővédnöke Pungor Ernő, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke - nemzetközileg elis­mert minőségügyi szakemberek tar­tanak előadást, valamint a kormány il­letékes képviselői adnak tájékoztatót. A különböző iparágak - köztük az élelmiszeripar - speciális kérdéseivel foglalkoznak a szakemberek elsősor­ban. A plenáris, valamint a szekció­ülések témakörei pedig: az Európához való csatlakozás minőségügyi felté­telei; a management a gyártásban és a szolgáltatásban; a minőségbiztosítási rendszerek kialakítása; a szabványok szerepe a minőség biztosításában; minőségbiztosítási technikák. Az atomerőművek biztonsága Miskolc (ÉM - SZD) - Az Európa Tanács Tudományos és Technológiai Bizottsága legutóbb a kelet-európai atomerőművek biztonságával foglal­kozott. A nyilvános meghallgatáson a testület tagjai az egyes országok szak­értőinek beszámolói alapján tájéko­zódlak a térség atomerőműveinek ál­lapotáról. Pungor Ernő, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Atomenergia Bizottság el­nöke a magyar helyzetet vázolva el­mondta, hogy a paksi atomerőmű a hazai éves elektromos energiater­melés nettó 45 százalékát adja, így kiemelkedő a szerepe az ország ener­gia-ellátásban. Az erőmű biztonságára jellemző, hogy a magyar üzembizton­sági előírások már a korai időszakban is részletesebbek és szigorúbbak voltak a szovjeteknél, és alapvetően elérték az akkori nyugati előírások szintjét.-- ---------------------—-------------­E ltűnőben a letéti jegyek Budapest (MTI) - Szinte eltűnőben vannak a piacról a letéti jegy típusú lakossági megtakarítási formák. Öt nagy bank közül csak az Országos Takarékpénztárnak (OTP) és az Or­szágos Kereskedelmi és Hitelbanknak volt ilyen értékpapírja. Az OTP jelenleg is forgalmazza vál­tozó kamatozású letéti jegyeit, melyek az idén bruttó 25 százalékos kamatot hoznak. A hároméves lejáratú érték­papírra a második és a harmadik év után kamatos kamat jár. Amíg a kész­let tart, folytatódik a Kereskedelmi és Hitelbank bruttó 20 százalékos évi ka­matú diszkontjegyének a kibocsátása. A Magyar Hitel Banknál bizonytalan ideig szünetel a Lánchíd értékjegy for­galmazása, és nem lehet tudni, indí- tanank-e útra új értékpapírt. A Bu­dapest Banknak október közepétől lesz értékpapírja. Magyarország Európában Miskolc (EM - SZD) - A The Euro- peon szervezésében szeptember 24-én a Parlamentben Magyarország Euró­pában címmel, honi, valamint nyugat- európai gazdasági szakemberek ré­szére előadássorozatot és vitaestet rendeznek. A szimpózium célja, hogy vizsgálja Magyarország belépésének lehetőségeit, feltételeit az Európai Közösségbe. A rendezvényt Göncz Árpád köztársasági elnök nyitja meg, majd a kormány képviseletében egy magas rangú szakértő tart előadást. Ezt követően Charles A. Garside, a The European kiadója szól arról, hogy Magyarország milyen gyorsan és mi­lyen veszélyek közepette csatlakozhat az egységes Európához. Végezetül Michael Bungey, a BSB Europe el­nöke elemzi, hogy a piacgazdaságban a reklámtevékenységnek milyen hatá­sa lehet a gazdasági folyamatokra. Az elhangzottakat vita, majd az üzletemberek személyes kapcsolatfel­vételét elősegítő fogadás követi. Az állam nem vásárol fel Tömegbort itt nem szabad termelni - mondja a vazérigazgató. Fotó: Farkas Maya Tokaj-Hegyalja szőlője Sárospatak (ÉM - BSZL) - Nemrég zajott le a magyar borok nagy sereg­szemléje, a kétévenként rendezett Or­szágos Borverseny, melyet az idén Sárospatakon tartottak. A borbírák 310 féle bort vizsgáltak, de hogy közben sem teljen feleslegesen az idő, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát Vezérigazgatója, sajtó- tájékoztatót tartott, mivel úgy érezte, hogy szükséges megismertetni az itt élő, és az .ország minden részéről idesereglett szakembereket azokkal a gondokkal, amelyekkel már huzamo­sabb ideje foglalkozik a cég vezetése, s a hétköznapi feladatokat a borver­seny, az ünnepi rendezvények sem szoríthatják háttérbe. A vezérigazgató elmondta, hogy a pri­vatizáció a kezdeti bizonytalanság után nagyobb sebességfokozatra kap­csolt. Ugyanis: tetszik, nem tetszik, a borkombinát ez év december 31-én megszűnik. Nyolc-tíz önálló egység kialakítása a cél, melyek egymaguk- ban is működőképesek lesznek. A különböző részvénytársaságok (pél­dául Hétszőlő, Pajzos, Meszes Rt.) már megalakulásukat is nagypénzű külföldi tőkével biztosították. A Hét­szőlő Rt.-ben például japán tőke is érdekelt. Várható újabb két részvény- társaság megalakulása is a közel­jövőben. Ugyancsak megalakult több hegyaljai községben is az egyéni gazdák leg­népesebb szervezeti formája, a pinceszövetkezet. Eddig hat telepü­lésen éltek a lehetőséggel, és várható, hogy ebben a hónapban a pinceszö­vetkezet szerveződés felgyorsul. Ezekbe a borkombinát mint apportot viszi be pincéit, tárolókapacitását. Természetesen a borkombinát óriási vagyonát, állóeszközeit, épületeit, üzemeit nem tudják mind eladni, ezért jogos a kérdés: mi lesz azzal, ami megmarad? A vezérigazgató erre azt a választ adta, hogy a maradék vagyon „Tokaj Kereskedőház Rt.” néven kez­di meg működését jövőre. Hiszen például a sűrítő üzemre, ami több mint 3ÖÖ millió forintot ér, nehéz lenne vevőt, találni. Még nehezebb kérdés: hogyan privatizálják az energia-ellátó egységeket? Van-e lehetőség arra, hogy a „pénzte­len” vállalkozók lízingeljék a bor- kombinát egyes vagyontárgyait, ál­lóeszközeit?- Sajonos, pénzügyi lehetőségeink ezt a privatizációs formát nemigen teszik lehetővé - mondta Bacsó András, és meg is indokolta, hogy miért. - Va­gyoni eszközeik, ingatlanjaik ugyanis jelzáloggal terheltek. Természetesen e rendkívüli feladatok mellett más gondjaik is vannak. Erről a szakember a következőt mondta: nagy munka a kárpótlás is, ez minket sem kerülhet el. 36 ezer 500 aranyko­rona értékű földet kellett elkülöní­tenünk erre a célra. Szeretnénk mielőbb befejezni alkal­mazottainak kimérendő 20 aranyko­ronás földtulajdonnal kapcsolatos munkánkat. A Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatalnak elküldtük jóvá­hagyásra javaslatunkat, hogy mielőbb kioszthassuk dolgozóink részére, akik közül mindössze 1,6 százaléknyi nem igényelt semmit. Emellett igen csökkentett létszámmal végeznünk kell a napi munkát is, hiszen kárpótlás ide, privatizáció oda, a szőlő ezt nem veszi figyelembe. A munkát egyébként mintegy ezer dolgozó végzi, hiszen korábban 600 fővel csökkentettük a létszámot. Nem Ueszéltem még értékesítési gond­jainkról sem, pedig itt van 350 ezer hektoliter bor, amit még ez évben sze­retnénk eladni. Remény van arra, hogy a FÁK-orszá- gokba exportálni tudunk egymillió palackot, de lehet, hogy később ebből 3 millió lesz. Igen komoly tárgyalást folytatunk amerikai befektetőkkel is, akik borainkkal kereskednek majd a világpiacon. Reméljük, ez az üzlet is bejön.- Véleménye szerint mi lesz a jövője Ilcgyalja borának?- Elsősorban a termelőnek már most ősszel el kell felejteni az állami felvásárlást, meg kell tanulnia eladni, ezért több szervezet, több gazda men­jen, a piac után. Azt is tudomásul kell venniük, hogy ez egy zárt borvidék, különös, a világon egyedülálló adott­ságokkal, és a minőség- és eredet­védelem miatt a nem megfelelő helyre telepített szőlőt ki kell irtani. Tudomásul kell venni, hogy itt, Hegyalján, tömegbort előállítani nem szabad. Ki kell alakítani a jövőben egy olyan intézetet itt (FM, kutatóintézeti támogatás), ahol egy független szer­vezet őrködik majd a minőség felett, visszahozni a régen már jól bevált hegyközségi szisztémát, mint köz- igazgatási szervezeti formát, és min­denütt ki kell alakítani a hegyrendet, mint szakmai követelményt. Be kell tartatni a gazdákkal az európai szintű magyar bortörvényt, megismertetni a közös piaci előírásokat. Végül itt hely­ben kell olyan intézményről gondos­kodni, amelyik kineveli majd a régió szőlész-borász szakembereit. Ázt mondják, ez idő tájt 60 millió hek­toliter bortöbblet van a világon. Fe­lesleges tovább szaporítanunk ezt. Sajnos, a gazdák akarata ellenére is „sikerül” a természetnek akár felére csökkenteni az idei szőlőtermést, olyan nagy az aszály, olyan nagy a lisztharmatfertőzés. Ha csakis a jó minőség az eladható, akkor ezt kell követnünk. De ehhez nem elég a ter­mészet „segítsége”, és ki tud itt most biztosat mondani Hegyalján a szőlő­vel kapcsolatban? Számaik - nyitott képzés Budapest (MTI) - Egy éve működik sikeresen a Számaiknál az amerikai rendszerű Open Business School. Ez az új oktatási forma egyedülálló lehetőséget nyújt, mivel otthoni tanu­lással teszi lehetővé magasszintű tudás elsajátítását és ugyanilyen szin­tű végzettség elérését. E nyitottrend­szerű oktatási formára-mint a tapasz­talatok mutatják - hazánkban is igen nagy a szükség, s emiatt az érdeklődés is. Az ország egyik legjelentősebb szá­mítástechnikai cs oktatási cégénél, a Számaiknál ebben a tanévben mintegy 1000 új hallgató kezdi meg felsőfokú számítástechnikai tanulmányait. A rendszerház szervezésében az ország 12 pontján évente mintegy 4 ezren vesznek részt különböző szintű számítástechnikai tanfolyamokon. / Árfolyam A Magyar Nemzeti Batik hivatalos devizaárfolyamai Érvényben; 1992. szeptember 8. Devizanem vételi árfolyam közép 1 egységre, eladási forintban Angol font 150,06 150,41 150,76 Ausztrál dollár 53,63 53,78 5 3,93 Belga frank (100) 260,69 261,27 261,85 Dán korona 13,91 13,94 13,97 Finn márka 16,93 16,98 17,03 Francia frank 15,80 15,84 15,88 Holland forint 47,68 47,79 47,90 ír font 142,55 142,87 143,19 Japán yen(100) 60,99 61,14 61,29 Kanadai dollár 62,42 . 62,59 62,76 Kuwaiti dinár 258,24 258,93 259,62 Német márka 53,78 53,90 54,02 Norvég korona 13,59 13,62 13,65 Olasz líra(lOOO) 70,41 70,57 70,73 Osztrák sch.illing(lOO) 763,63 765,33 767,03 Portugál escudo(100) 61,41 61,55 61,69 Spanyol jx;seta (100) 82,79 82,98 8 3,17 Svájci frank 60,45 60,59 60,73 Svéd korona 14,72 14,75 14,78 tr.és cl.rubel 27.43 27,50 27,57 USA dollár 75,02 75,22 75,42 ECU(Közös Piac) 108,94 109,19 109,44 A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai (bankjegy- és csekkárfolyamok) Érvényben; 1992. szeptember 8. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 148,93 150,33 151,73 Ausztrál dollár 53,27 53,89 54,5 1 Relga frank(l 00) 258,35 260,68 263,01 Dán korona 13,77 13,90 1 4,03 Finn márka 19,31 19,51 19,71 Francia frank 15,66 15,80 15,94 Görög drachma(lOO) 42,71 43,13 43,55 Holland forint 47,23 47,66 48,09 ír font 140,84 142,14 143,44 Japán yen(lOO) 60,57 61,17 61,77 Kanadai dollár 62,05 62,75 63,45 Kuwaiti dinár 256,86 259,61 262,36 Német márka 53,29 53,77 54,25 Norvég korona 13,47 13,59 13,71 Olasz líra(lOOO) 69,80 70,44 71,08 Osztrák schilling/100) 756,64 763,44 770,24 Portugál escudo(lOO) 60,85 61,40 61,95 Spanyol peseta/100) 81,99 82,75 83,5 1 Svájci frank 59,84 60,38 60,92 Svéd korona 14,58 14,71 1 4,84 USA-dollár 74,61 75,39 76,17 ECU (Közös Piac) 107,97 108,95 109,93---------- JEGYZET ---------­S f Bérczes József T öbbeket - sajnos közöttük a közgazdászo­kat is - aggodalommal töltött el az a tény, hogy április 2-án 116 milliárd forint vámtar­tozásról számolt be pénzügyminiszterünk, majd egy nappal később államtitkára 130 milliárdnyi kintlévőséget emlegetett, míg április 6-án a Vám-és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoksága illetékese mindössze 113 milliárdot rögzített, holott a tényleges összeg (a legfrissebb augusztus közepén érvényes adatok szerint) ennél 40, illetve, mint később kiderült, 60 milliárd forinttal kevesebb (ha a 130 milliárdot, mint ezt tették, lazán fölkerekítjük 140-re.) N yolcvan milliárd tehát a teljes kintlévőség, de ez sem végleges adat, mert ebből közel 50 milliárd visszatérítendő AFA, amivel tehát saját maguknak tartoznak az elvetemültek, azaz nem az állam zsebéből lopták ki az átko­zottak, hanem a sajátjukba nem tették bele. Összesen tehát alig több mint 30 milliárd a vámtartozás, amiből már igen sokat be­fizettek az adósok, feltehetőleg ijedtükben. A legeslegfrissebb (augusztusi) adatok sze­rint 13 milliárd a tényleges követelés, ami mindössze 10 százaléka például a 130-as április eleji adatnak. Amilyen kicsinyes vagyok, tovább számoltat­nám az apparátust, kijelentve, hogy addig senki nem mehet haza, amíg további, legalább 10 milliárdnyi számítási hibát föl nem fedeznek, vagy még több illetékest nyi­latkoztatnék, és aki nem mond kevesebbet, annak talán még a szüleit is behívatnám. Az aggódók - közöttük sajnos közgazdászok - szíves figyelmét pedig fölhívom arra, hogy ne mindenben csak a hibát keressék, hanem döbbenjenek rá végre, mennyire megerő­södtünk gazdaságilag, hiszen a fenének se hiányzott az a százakárhány milliárd, amíg nem említették. Amikor meg kibukott, szinte pillanatok alatt sikerült kimutatni: nem 130-140 milliárd nem hiányzott eddig, hanem sokkal kevesebb. Lehet, ha nem számítógéppel, hanem ,,gya­log" vagy azzal a praktikus golyós szá­mológéppel végzik az ellenőrzést kiderül, hogy a V.P.O.P. tartozik a csempészeknek. Az örök optimisták nevében kérdem: tekintse, hogy a költségvetési hiány is 120 milliárd körüli (volt legutóbb, augusztusban, talán, bizonyos becslések szerint, ha igaz) nem kel­lene azt is átszámoltatni azokkal, akik ezt a szép pénzt számítási hibaként föllelték? Ha ott is csak 80 milliárdnyi hiba derülne ki, az se lenne piskóta! Persze, nem.fölfelé, mert akkor már balhé van. Jut eszembe, megyek befizetem a gépjár­műadót, mert írtak az elöljáróságról, hogy 2000 tartozásom van. Földárverések Budapest (MTI) - Az eddigi összesítések alapján, amelyekben már a vasárnapi adatok is szerepel­nek, az országban 138 földárverést tartottak, és így 72 ezer 511 aranykorona értékű föld talált gazdára - mondotta az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal illetékese. Az augusztus 24- étől szeptember 6-áig terjedő időszakra összesen 148 árverést hirdettek meg, s ezekből 10 maradt el érdektelenség miatt. Az árveréseken 980 licitálás­ra jogosult személy vett részt, közülük 862-en vet­tek földet kárpótlási jegyeikért. Az összesen elárverezett 72 ezer 511 aranykoronányi földből 746 aranykoronányi volt az erdő. A becslések szerint a meghirdetett földeknek mintegy 40-50 százaléka kelt el, természetesen azokat a földeket, amelyek most nem találtak gazdára, az elkövetkező árveréseken újra meg­hirdetik. Az árverések tapasztalatai azt mutatják, hogy egyelőre még tartja magát az a tendencia, misze­rint a földek többsége 500 forint/aranykorona értéken kerül eladásra. A megegyezések száma - amikor 1000 forint/aranykorona értéken veszik meg a földet — 38 volt ebben az időszakban. Ugyanakkor az árak most már sokkal differen­ciáltabbak, mint kezdetben voltak. Somogy megyében például volt olyan parcella, amelyet 5700 forint/aranykorona áron vett meg új tulaj­donosa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom