Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-06 / 185. szám
1992. Augusztus 6., Csütörtök Megyei Körkép Az önálló Abod Abod (ÉM — N. J.) A korábban közös tanácsi irányítás alá tartozó települések számára nem kis fejtörést okoz, hogyan járnak jobban, ha maradnak a régi közösségben más falvakkal, vagy ha különválnak az útjaik. Az abodiak az utóbbit választották, 1992 májusától maguk vették kezükbe sorsuk irányítását. E)r Bethlebfalvy Péter, Abod, Irota és Szakácsi közös körjegyzője elmondta, hogy a hattagú abodi önkormányzat most próbálgatja igazi erejét, ugyanis feladatok jócskán adódnak a kis településen. A háromszázötven lakosú faluban jelenleg a legnagyobb gondot az egészséges ivóvíz hiánya okozza. Kétnaponta érkezik a tasakos ivóvíz, ám ez hosszú távon nem jelent megoldást, helyben kell, hogy legyen jó vize minden családnak. Ezért napirenden tartják a törpevízmű megépítésének tervét, ám egyelőre az anyagi háttér biztosítása meglehetősen bizonytalan, hiszen még ilyen nemes és fontos cél megvalósításához is nehéz ma támogatókat szerezni. A község saját pénze pedig igencsak kevésnek bizonyul. Ráadásul a helyi víz nem alkalmas közvetlen fogyasztásra, még a mélyen fji- rott kutak vize sem, ugyanis egy vastalanító beépítésére is szükség lenne, ami újabb költséget je lent. Jelenleg az iskola helyreál lításán dolgoznak és reményked nek, sikerül pedagógust is kapni Abodra. Ha egészséges víz és lakás is van, az már nagy csábítás a fiatalok számára napjainkban. A körjegyző elmondta, hogy megpróbálkoznak pályázattal is az állás betöltése érdekében. Egyelőre még mindig munkát ad az Edelénytől való leszakadás rendezése, hiszen folyik az iratok, anyakönyvek átadása, átvétele. Olvasótábor Ormosbányán Ormosbánya (ÉM — Ny. I.) — Évek óta nagy sikerrel rendezik meg az ormosbányaii Bányász Művelődési Ház az általános iskolások nyári olvasótáborát. Ez az idén sem marad el: augusztus 15. és 22. között kazincbarcikai gyerekkel is kiegészülve mintegy kéttucatnyion tölthetik igen hasznosan a kultúra és a művelődés jegyében szabadidejüket. Programjuk igen gazdag, s az olyan kla-szikus nyárli időtöltés, mint a vetélkedők, fürdés, tábortűz mellett nagyon komoly vállalkozásokból is áll. Ilyen lesz például, amikor az általuk rendezett és előadott színdarab bemutatójára várják majd a helybelieket. Elkészült a barcikai motel Kazincbarcika. (ÉM — Ny. I.) — Az idén sok újdonsággal várja a helybelieket és a távolról jövőket Kazincbarcikai strandfürdője. A legnagyobb szenzáció mbst az, hogy átadták rendeltetésének a két épületből álló motelt, ahol egyszerre 32 vendéget tudnak elhelyezni hidegmelegvizes, kényelmes szobákban, A motel hamarosan kiegészül a sátorozóbat befogadó kempimgirésszel is. Ha nyár, akkor sör! — mondják a sörbarátdk. Nekik is kedvükbe járt a strandfürdő: megnyitották Giilde sörözőjüket, ahol eredeti hannoveri söröket ihatnak az ínyencek. Nem feledkeztek meg a gyerekekről sem — tudtuk meg Deák Lajos vezetőtől — akinek igen élvezetes időtöltést jelentő mini autópálya épült. S még egy barcikai strandújdonság: megalakult a fürdő saját teniszklubja. Tagjai máris nagy teniszcsatákban mérik össze tudásukat. A farkaslyuki Philips Ha azt írom: olyan térségről tudósítok, ahol a felszámolt bányászat, a leépített kohászat miatt jelentős mértékben megszaporodott a munkanélküliek száma, az olvasó bizonyára tudja: Özdról és térségéről van szó. Azt is tudja, hogy iá megszűnt munkahelyek mellett a munka- nélkülivé váltak számára „megmaradtak” a lakásépítésre, a központi fűtés kialakítására, a bútorvásárlásra . .. felvett OTP- tartozások, minden hónapban jön a villany-, a vízdíjbeszedő, fizetni kell a lakbért és számolni kell a naponta emelkedő mindennapi kiadásokkal is ... Ilyen körülmények között örömmel írok az EL-CO Farkaslyuki Gyárának Philips-üzeméről. — Az üzem a világhírű Phi- lips-cég bécsi Videowerk gyárával kialakult együttműködés „új szülöttje.” Videomagnetofonok- hoz egy apró alkatrésznek a tekercselését végzik. — És a bécsiek hogyan vannak megelégedve a farkaslyuki és környéki asszonyok, leányok munkájával? — kérdezem Suszter Sándor üzemvezetőt. — Igen nagy megelégedéssel nyilatkoznak rólunk. Két dolgol emelnek ki: a szállítási pontosságot és a minőségi munkát. Egy ezrelék lehet az a selejt, amit „elkövethetünk”, amit eltűrnek, de mi alatta maradtunk ennek a határnak. Ezt tanúsítja a munkaterem falára kiakasztott diploma is, amelyet egy éve kaptunk a bécsi gyár vezetőitől. — A többi beszállítók között is ilyen előkelő a farkaslyukiak rangja? — Ezt a diplomát mi elsőként kaptuk meg. A külföldi beszállítók közül bennünket megelőzően senkinek a munkáját nem ismerték így el. A jó munka természetesen a vállalatnak anyagi hasznot is ei-edményezett. Ebből fakadón most éppen a bérfejlesztésen dolgozunk. Ennek mértéke átlagosan olyan 10—15 százalék, természetesen erősen differenciálva. — Hányán dolgoznak üzemünkben jelenleg? — A tekercselői létszámuk 159 fő. Az adminisztrátori létszám — velem együtt — két fő. Számítógép segítségével végezzük a A munka nagy figyelmet, türelmet igényel. Fotó: Bohus Károly teljesítmény, a bér, a forgalom nyilvántartását... A fontos nálunk az, ami a munkateremben történik, amit .leányaink, asszonyaink és most már néhány fiúnk is nagyon pontosan elvégeznek. Ahhoz, hogy itt valaki stabilan munkát kapjon két alapvető feltételnek kell eleget tennie aa előírt végzettségbeli követelményen túl. Egyrészt egy alkalmas- sági teszten kell megfelelő pontszámot elérnie. Ez azonos a bécsi gyárban használatos tesztfeladattal. Másik igen fontos feltétel, hogy egy igen körültekintő, sokoldalú szemészeti vizsgálaton feleljen meg az illető. — Fejlesztést, új munkások felvételét tervezik-e? — Örömmel mondhatom, hogy igen, de ez nem megy könnyen. Sokak számára ugyanis a munkanélküli-segély vagy -járadék kedvezőbb, mint a munka. Az volt a benyomásunk, hogy többen inkább vállalják a kevesebb pénzt meg a kényelmesebb otthontartózkodást. — De az csak ideiglenes megoldás lehet! * — Hát igen! Jó két hónapja rendszeresen járok az ózdi munkaügyi központba. Tájékoztatót tartok hetente, kéthetente az oda összehívott munkanelkulieknek az üzemünkről. Ennek hatására a két hónap alatt 40—45 fő közötti létszámfelvételünk volt. Már beszélgetésünk végén jártunk, amikor éppen bekopog egy jövendő munkás: — Szűcs Nikolett vagyok. Most jártam ki a szakmunkásképzőt, nőiruha-készítőnek tanultam, de nincs munkahelyem. A barátnőm itt dolgozott. Elment egy másik munkahelyre, de a fizetés, meg a társaság miatt visszajött. — De hát itt monoton a munka. Azt is mondják, hogy rontja a szemet. — Hát igen! Lehet, hogy rontja a szemet, viszont itt jó közösség van. Ezt hallottam, meg hogy egész nap szól a zene. Jól elmegy a nap és hamar bele lehet jönni a munkába. Boros Lászlóné két hónapja dolgozik itt: — Nekem is csak a varroda jutott volna, de az nem volt jó. A férjem is itt dolgozik. Itthon vagyok, hiszen Farkaslyukon lakunk. A termékek minőségét ellenőrzők is összeszokott „csapat” benyomását keltik. Dobos Erika és Cudárné Varga Erzsébet egybehangzóan állítják: — A bécsiek is elismerték, hogy jól dolgozunk, úgy a tekercselőktől, mint az ellenőröktől precíz munkát kívánnak. Szétmegy-e a megye ? //. GULYÁS MIHÁLY A második világháború után Borsod megyének is naggyá kellett lennie. Abaúj-Torná- tól már 45-ben elcsatoltak több falut. Trianon,'* majd 1945 után újfent Szikszó lett a megyeszékhely. A belügyminiszteri leiratot felolvasták Abaúj-Torna Vármegye Nemzeti Bizottsága előtt. Már ne.m dzsentrik, pénzmágná- sok ültek ott — munkások, parasztok, értelmiségiek; öklüket rázták: „egy talpalatnyi földet nem engedünk át Borsodnak!” Dühödt „vissza- pofázásuknak” nem lett foganatja. A megye tehát most nem válni akar, hiszen itt frigyről szó sem lehetett — * ’ rabságból akar szabadulni, s ha visszaköveteli az elorzott „kelengyét”, saját területeit, természetes judikaturát gyakorol általa, mondhatnám: rep- rivatizálés, visszaveszi a magáét. Horthyék a tanácskor- mány összes rendelkezését s emm issé n y il várni tották. Egyet azonban biztos nem — a belügyi népbiztosság határozata tette meg Encset járási székhellyé éppen előnyös földrajzi adottságaiért. A2 idézett cikk egyik megállapításával kedvem volna vitázni. „A régi járások elvesztették szerepüket, az újak vi szont képtelenek voltak a lyükbe lépni.” A régi járások nem vesztették el szeiep elvették tőlük hatalmi szóval. A központi centralizmus „ceruzája” rajzolta át Magyarország közigazgatási térképét, örökké a „boldogabb” jövővel takarózva. Miskolc sem adott Abaúj népének boldogabb jövőt. Ki- fosztotta-forgatta ifjúságából. „Magyarország Ruhr-vidéke” mohón falta fel a fiatalságot az ipari koncepció (nehézipari: „hazánk a vas és acél országa ...”) étvágygerjesztő pirulájának hatására. Hogy nem megyeházára van szükség? Persze, az megvan — Encsen elegendő középületet emeltek a nagy járás adminisztrációjának ellátására, A víznek, emberi létszükségletként meg kell lennie, a crossbar már túljár Encsen. A visszaalakuló tulajdonviszonyokat kellene úgy szervezni, hogy az önfenntartó ősfalu legfőbb élemei újra honosodjanak. (Falun szülesisen- nőjön fel a több gyermek és ne a megnyomorító panelketrecekben.) Miskolc már önfenntar tásának anyagi alapjait, sem képes működtetni, s további romlás varható. A falu — fm, ' az abaúj-tornai is __ mar £ jón meg A város többlet fejpenzet” alighanem to- va^bJ® ‘f, tartani kell, hiszen működtetése költségesebb " allampolgari jogon igénybevehető intézményeit a falusiak is használják. Ha az én korosztályomnak még taníthatták szülőmegyéje, sőt faluja történetét, miért ne lehetne most is! A nemzetietlenség nein természetes állapota egy népnek. Azzal a tudattal élni — „Pech, hogy magyarnak születtem” — nem torkollhat másba: általános pesszimizmusba. Újra el kell kezdődnie az építkezésnek. Vigyázat, nagy a veszély! Pestről nézvést oly pici ez az ország! (Találó: „Magyarország városállam. Budapestből és vidékéből áll.”) Abaúj-Torna már semmi jót nem kaphat Borsodtól, csak rosszat kaphat, ha nagyüzemei válságterheit áthárítja egész mai territóriumára. Mi ebből nem kértünk, ökölrázva ágáltunk ellene, tehát nem mondhatják: „együtt csináltuk, együtt viseljük”. Hogy nem lesz, nem lehet diadalmenet a „visszamenetelés”? és a vele együtt, haladás? Abaúj-Torna nem „házasságtörő”, még egy kényszerfrigy ceremóniáját sem tartotta fontosnak az önhitt hatalom. A Borsod megyei Nemzeti Bizottságnak legalább „eltűrték”. hogy ünnepi ülésen sirassa el az „évezredes me- gyetestből”. Borsodból kitépett részeket (elsősorban Diósgyőrt). Abaúj-Tornának még az ölkölrázásért is lakói- ma kellett — néhány megyei képviselőt (így hallottam — így tudom) internáltak. ÉSZAK-Magyarország 3 Innen szólva PRISKA TIBOR Ménkű büdös árasztja el a konyhát, majd az egész lakást havonta egyszer-kétszer, amikor a gáztűzhely sütőjébe tepsi tétetik, abba pedig belevaló alkalmasság. Az ok ismert: azért ömlik belőle a füst, az égett szag, mert egykoron a tepsiből kiömlött valami zsiradék és ,az azóta is jelzi minden lehető alkalommal jelenlétét. Heuréka! Hiszen ezt ma már senki nem köteles eltűrni! A reklám naponta mutatja, mily egyszerű is befújni az égett zsiradékkal fertőzött sütőt azzal , a flakonos csoda izével és íme: máris tiszta, ragyogó az iménti égett rész,, nincs tehát bűz! Meg nincs sajna az a csoda izé se.... Az agyonreklámozott, az égést eltüntető flakonos valami. Tárja szét sajnálkozva karját a tűzhelyeket és ezekhez való tisztítókat is prusító boltos. Még vigasztalásul hozzá teszi, hogy tapasztalat szerint a reklámozott dolgok általában nem kaphatók, Például ő is akart nemrég vásárolni a mosógépbe való vízkőol- dó valamit, amit szintúgy bőséggel reklámoznak, de nem kapott. így igaz. Tényleg nem található ez a vízköoldó sem! Meg nem található a fekete ribizliből készült ital, mely ugyancsak a mindennapos reklám szerint legalább négyszeres vitamint tartalmaz, mint a narancs. A narancs — mint tetszenek naponta látni — mérgében le is esik a fáról, amíg a fekete ribizlik vidáman dalolnak. Tényleg igaz, hogy amit állandóan reklámoznak, agyondobolnák, har- sonáznak, az nincs ...? Nézzük csak! Sajtószabadság ... vállalkozók támogatása ... tolerancia ... a másság elfogadása . . . demok . .. dem ... de most inkább hagyjuk abba! ÉM-portré i * J m Fotó: Laczó József Hetzi János Miskolc. (ÉM — Ny. I.) — Szerencstől Abaújszántóig mindenki ismeri a Hetzi családot. Az édesapa annak idején a szerencsi járási kéményseprő körzetet irányította feleségével együtt, nagy köztiszteletnek örvendve. Az 1949-ben született ifj. Hetzi János azonban már más vizekre evezett... — Abaújszántón elvégeztem a mező- gazdasági technikumot, majd Esztergomban műanyagalkalmazási technológus lettem. 1973. február 1-jén kerültem Tállyára a dr. Bártfai Gyula Mgtsz-hez. Minden lépcsőfokot végigjártam, minden munkafolyamatot megismertem, megtanultam, öt éve választottak meg elnöknek. A szövetkezet azóta stabil gazdálkodó szervezet, a nehéz körülmények között is biztos támpont a hozzájuk tartozóknak. De stabil Hetzi János élete is. Tállyán nősült, felesége is a szakszövetkezet dolgozója, nagy szeretetben nevelik két fiukat és lányukat. Kiegyensúlyozott, jól irányító, jól szervező, jó üzleti érzékkel megáldott elnök. — Mint elnök, azt szeretném, hogy az átalakulási folyamat végén erős szövetkezet legyünk. Tudjunk megélni alaptevékenységünkből, a szőlőből, illetve a melléküzemágakból.
